Új Néplap, 1996. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1996-07-29 / 176. szám

6. oldal XXVI. Nyári Olimpia: Atlanta, 1996 1996. július 29., hétfő A terrorizmus ismét meggyalázta az olimpiai eszmét í ** ■Qí Aílan tta 1996 Bailey világcsúcsa A szombat esti atlétikai ver­senyek fénypontja a két 100-as döntő volt. A férfi­aknál már a rajtnál drámai események játszódtak le, előbb a brit Linford Christie ugrott ki, majd a Trinidad és Tobagó-i Boldon követte, aztán Christie ismételt, s emiatt kizárták, nem indul­hatott elsősége megvédésé­ért. A világbajnok, a 28 éves kanadai Donovan Bailey ismét bizonyította, jelenleg ő a földkerekség leggyor­sabb vágtázója. Tisztán nyert, s a 9.84-gyel ráadás­ként egy szenzációs világ­csúcsot és egy olimpiai re­kordot is elkönyvelhetett. Férfi 100 m, olimpiai baj­nok: Donovan Bailey (Ka­nada) 9.84 mp - új világ­csúcs, 2. Frankié Fredericks (Namíbia) 9.89, 3. Ato Bol­don (Trinidad és Tobago) 9.90, 4. Mitchell (Egyesült Államok) 9.99, 5. Marsh (Egyesült Államok) 10.00, 6. Ezinwa (Nigéria) 10.14, 7. Green (Jamaica) 10.16. Női 100 m, olimpiai bajnok: Gail Devers (Egye­sült Államok) 10.94 mp, 2. Merlene Ottey (Jamaica) 10.94, 3. Gwen Torrence (Egyesült Államok) 10.96, 4. Sturrup (Bahama) 11.00, 5. Trandenkova (Oroszor­szág) 11.06, 6. Vofonova (Oroszország) 11.10, 7. Onyali (Nigéria) 11.13, 8. Pintusevics (Ukrajna) 11.14. Griffiths jól van Gwen Grifflths dél-afrikai futónőt, akit pénteken öntu­datlan állapotban szállítot­tak kórházba, szombaton ki­engedték. Az atlétanő eddig tisztázatlan körülmények között elesett a stadionban és elájult. Griffiths jól van, de a fu­tónő nagyon letört amiatt, hogy esetleg fel kell adnia olimpiai reményeit, noha 5000 méteren döntős esélyei voltak. A dél-afrikai csapat vezetése bízik a 28 éves Griffiths felépülésében s abban, hogy a héten már rajthoz állhat 1500 méteren. Házi döntő Kettős brazil sikerrel feje­ződött be a női strandröp- labdázók küzdelme. A bronzérmet egy ausztrál duó kaparintotta meg. A döntő­ben a két brazil páros mér­kőzése két játszmában dőlt el. A Silva-Pires kettős 12- 11, 12-6 arányban diadal­maskodott. Strandröp­labda, nők, olimpiai baj­nok: Jackie Silva, Sandra Pires (Brazília), 2. Monica Rodrigues, Adriana Sámuel Ramos (Brazília), 3. Natalie Cook, Kerri-Ann Pottharst (Ausztrália), 4. Barbra Fon­tana, Linda Hanley (Egye­sült Államok), 5. Nancy Reno, Holly McPeak (Egye­sült Államok) és Sachiko Fujita, Yukiko Takahashi (Japán), 7. Beate Bühler, Danja Müsch (Németor­szág) és Liane Fenwick, Anita Spring (Ausztrália) Csúcsrajáratás az atlétáknál „Bepörgött” a kalapácsvető Kiss Balázs Szakadó esőben folytatták küz­delemsorozatukat az atléták, akik egy nappal korábban vet­ték birtokba az atlantai Olim­piai stadiont. A magyarok kö­zül elsőként a hétpróbázó Inán- csi Rita lépett színre, s bemu­tatkozása nem sikerült túl jól. Egyik leggyengébb számában, a 100 m gáton ugyanis csak 13.95-öt futott, s az érte járó 985 pont csupán a 23. hely megszerzéséhez volt elegendő. A Bp. Flonvéd világbajnoki bronzérmes, kontinensbajnoki második helyezett atlétája lé­nyegesen jobban hozta formáját a magasugrásban, ahol az 1.71- et, az 1.74-et és az 1.77-et el­sőre átvitte, az 1.80-on és az 1.83-on másodjára jutott túl, majd az 1.86-os magasság már számára is leküzdhetetlen aka­dályt jelentett. Egyéni legjobbjától négy centiméterrel elmaradva, 1016 pontot gyűjtött, így két szám után 2001 ponttal állt, s csupán 106 pont választotta el az éllo­vastól, a lengyel Urszula Wlo- darczyktól. Mind a két próbá­ban 1000 pont fölötti teljesít­ményre csupán négyen voltak képesek, igaz, az egyik favorit, az amerikai Jackie Joyner-Ker­Ináncsi Rita az első tízben várja a dobószámokat see a magasugrásban már nem is indult.- Jobb nem is mondani semmit, majd később nyilatko­zom - szögezte le a láthatóan csalódott Ináncsi Rita, aki 26. életévében jár. - A gát köze­pesre sikeredett, a magasban nyújtott teljesítménye viszont elfogadható - értékelt röviden Bakai József, az edző-férj. A férfi kalapácsvetők selej­tezőjében is érdekeltek voltunk. De még mennyire! A kiadott rajtlistán 37 név szerepelt, a legjobbak közül hiányzott az olimpiai és világbajnok tádzsik Andrej Abduvalijevé. ő hosz- szabb ideje sérüléssel bajlódik, s még nem épült fel műtétje után. A magyarok egyik „leg­féltettebb kincse”, az Egyesült Államokban tanuló Kiss Balázs egy érvénytelen kísérlet után másodjára biztosan túldobta a 76.50 méteres szintet, így szá­mára azonnal be is fejeződött a kvalifikációs sorozat.- Elégedett vagyok, hiszen csupán annyi volt a tervem, hogy elérjem a 76.50-es határt. A neheze majd csak most jön - mondta a 24 esztendős Kiss Ba­lázs, a tavalyi göteborgi szabad­téri világbajnokság negyedik he­lyezettje, aki ezúttal 78.34 mé­terre vetette a szert. Eddig tehát minden az eltervezett koreográ­fia szerint halad, őszintén remél­jük, a fináléban sem szól közbe semmi, és akkor végre egy újabb olimpiai aranynak örülhetünk. A fiatal Annus Adrián 68.68, 72.26 és 72.58 méteres teljesít­ményt könyvelhetett el, ez vi­szont a csoportban is csak a 15. helyhez volt elegendő, így ő nem lesz a legjobbak között. Nyári játékok - óráról órára Július 29. (hétfő) TV 1: 11.00-12.00 - Atlanta ’96 ismétlések, összefoglalók TV 2: 19.55-21.15: - At­lanta ’96 atlétika női 10 kilo­méter gyaloglás DÖNTŐ, se­lejtezők (14.40-18.30), lovas­sport egyéni díjugratás, selej­tezők (14.24-19.05), műugrás férfi elődöntő (17.25-19.00), asztalitenisz női páros DÖNTŐ (19.55-21.15), base­ball, gyeplabda, íjászat, röp­labda, tenisz, tollaslabda. Július 30. (kedd) TV 2: 02.25-05.10 - Atlanta ’96 súlyemelés 108 kilo­gramm (21.55-24.00), atlétika női diszkosz, női 800 méter, női 400 méter, férfi távolug­rás, férfi 400 méter, 110 méter gát, 10 000 méter (23.55- 05.15), torna női és férfi sze- renkénti DÖNTŐK (02.25- 05.-10), műugrás - férfi1 DÖNTŐ (03.55-06.00) Asztalitenisz Nincs már magyar versenyben A honi asztalitenisz utolsó at­lantai bizonyítási lehetősége szó szerint is Bátorfi Csilla ke­zében volt. Hiszen ha alulma­rad a Kínából Tajvanra távo­zott, s Atlantában már válasz­tott új hazája színeiben ver­sengő Chen Jinggel szemben, magyar pingpongozó nélkül folytatódik tovább a sportág öt: karikás seregszemléje. Az per­sze nem állítható, hogy Bátorfi a 16 között a legoptimálisabb ellenfelet kapta volna. Chen ugyanis még az óhaza képvise­letében nyolc évvel ezelőtt olimpiai bajnokságot nyert egyesben, párosban pedig ezüstéremig vitte. A szöuli ér­mein kívül tudni érdemes még a balkezes ázsiairól, hogy vi­lágbajnokságon is többször áll­hatott a dobogóra. Karrierjének magyar vonatkozása pedig az, hogy rövidebb ideig Magyaror­szágon is játszott, oroszlánrészt vállalva a Statisztika-Metallo- globus BEK-győzelméből. A hamarosan 28 esztendős Chennél másfél évvel fiatalabb Bátorfi úgy kezdett, hogy az első poén után „szünetet tar­tott”, mert azonnal 1-7 lett az állás, de szívós aprómunkával, olykor pedig látványosan eredményes pörgetésekkel 11 - 12-re felzárkózott. Az egyenlí­tés helyett azonban Cheng csi­nált innen sorozatban 8 pontot, hozva az első játszmát (13-21). A második szettben ismét csak látványos labdamenetek, iz­galmas hullámzó pingponggála következett a két klasszis elő­adásában. A világ- és Európa- bajnoki érmes Bátorfi 0-1 után 3-1-re vezetett, ekkor Chen el­húzott 3-7-re, hogy 8-7-re már megint a magyarnál legyen az előny; 9-9-ről viszont Chen ug­rott meg 11-18-ra. Bátorfi igyekezett, de 14-19 után az utolsó két pont ismét a tajvanié volt (14-21). A harmadik szett is - a kieséses rendszerű nyol- caddöntőben három nyert játszmára mentek a mérkőzések - az ingadozó teljesítmények jegyében telt el. Itt is, ott is ért­hetetlen hibák (a magyar olda­lon volt belőle több), ugyanak­kor gyors, erőteljes, a nézőknek is tetsző pingpong zajlott az asztalon. Á játék képének jel­lemzésére érdemes a pontszéri­ákat említeni: Bátorfi szemszö­géből 4-1, 5-9, 12-9, 13-12, 19- 15, majd 21-15 - és Bátorfi szépített. A pillanatnyi öröm azonban gyorsan tovaillant, a negyedik játszmában a tajvani már nem hagyott esélyt magyar vetélytársnőjének (14-21). Az egyes labdamenetek befejezé­sénél rendre a hatásosabb meg­oldást választotta, és kemé­nyebbnek, határozottabbnak tűnt Chen Jing. Hiába produkált Csilla pazar dolgokat, végül is kiderült, az erő és a nagyobb tudás a túloldalon van. Szépen, vagyis nyert mér­kőzéssel búcsúztak a magyar férfi asztaliteniszezők az atlan­tai ötkarikás játékoktól. Az egyesek küzdelmeiben Né­meth Károly és Bátorfi Zoltán is utolsó csoportmérkőzését vívta szombaton, s mindketten két sima szettben nyertek, igaz egyformán négyesük leggyen­gébbje ellen. Németh Károly -minden­esetre elmondhatja magáról, hogy csak a pingpongvilág elitjéhez tartozó dél-koreai Kim Taek Soo-tól kapott ki, az osztrák-kínai Ding Yi után a zárófordulóban bő negyedóra alatt végzett az ausztrál Paul Langleyvel (21-10, 21-11). A távoli földrész képviselője összesen 21 pontra volt képes Németh ellen. Bátorfi Zoltán, két vereség után, a csoport harmadik helyéért zajló mér­kőzésen 15 percen belül való­sággal leütötte az asztalról a katari Hamad A1 Hammadit, akinek az első játszmában mindössze négy pontot enge­délyezett (21-4, 21-18). Sike negyedik Hamburger Savannah módra helyett pekingi kacsa volt a menü a Wolf Creek lőtéren; azaz női sportpisztolylövésben Li Duihong révén, a futócéllö­vésben pedig Yang Ling révén a világ legnépesebb országába került az aranyérem. Sike Jó­zsef barcelonai ötödik helyezé­sén egyet javítva a negyedik he­lyen végzett. Sike a gyorsan haladó célra lövésben tizenkilenc 10-est, ki­lenc 9-est és egy-egy 8-ast, va­lamint hetest talált. Edzője, Je­néi István 580 körös elvárásától egy körrel elmaradt ugyan, de így is negyedikként került a nyolcas döntőbe. A magyar származású címvédő, a német Jakosits nem jutott a fináléba, nyolcaddikként ott volt viszont a Barcelonában még magyar, most guatemalai színekben ver­senyző Solti Attila. A másik hi­vatalos magyarnak, Burkus Tamásnak saját szavaival túl nagy falat volt még az olimpia. A döntő Sike számára aztán hozott tüzet és vizet is. Lőtt fan­tasztikusnak mondható 10.7-et és egyáltalán nem hiányzó 8.4- et is. Végül a reményektől két körrel elmaradva, csakúgy, mint a szám lassú, majd gyors szakaszában, a fináléban is ne­gyedik lett (677.1). Szétesett a mozgása - mondták a körülál- lók. „Nem tudtam összpontosí­tani” - vallotta ő maga, majd utalva arra, hogy olimpiánként egy helyet lép előre, kijelen­tette: nem szeretne 2008-ig várni az olimpiai győzelemre. Yang Ling elsőségével és olimpiai csúcsával, Xiao Jun pedig azzal, hogy a második helyre tornászta föl magát ra­gadtatta tapsra a közönséget. A női sportpisztolylövés után a kínai Li Duihong örömében sírt. Másodikra lőtt gyengébb találatától szinte a lövési idő végéig várt, majd utolsóra már elsőnek húzta meg a ravaszt, s bár vetélytársainak még egy lö­vése hátravolt, már olimpiai bajnokként ünnepelhetett. Vajon mi jöhet még? Döbbenetes! Felháborító! Embertelen! És még lehetne sorolni a jelzőket, ám valamennyi kevés lenne annak minősítéséhez, ami megint Atlantában történt. Az egyre bizonyosabbá váló repülőgép-merényletet az Olimpiai Parkban elkövetett újabb brutális támadás követte, éppen egy héttel később. Vajon mi jöhet még? Hiszen a 26. nyári játékok­ból még hét „munkanap” hátravan. Clinton elnök a demokrácia durva megsértésének nevezte az orvtámadást. Jelcin, orosz államfő a világközösség elleni kihí­vásnak véli az újabb tragédiát, John Major, a britek kormány­fője pedig az olimpiai eszme megszentségtelenítését emelte ki tiltakozó nyilatkozatában. És nemcsak a nagy emberek tilta­koznak, hanem a földkerekség valamennyi jó érzésű állampol­gára, nemre, korra, felekezetre való tekintet nélkül. Hogy ki ellen? Ezt is jó volna tudni, de egyelőre bizonytalan, hogy a tettesek nyomában van-e az FBI. Ám ha el is kapják őket, akkor sem garantálhatja senki az olimpia nyugodt befeje­zését. De még azt sem, hogy ma, holnap, esetleg három nap múlva nem borul-e el valakinek az őrült agya és... Mert csakis pszichopatáknak nevezhetők azok, akik saját fa­jukat irtják egyéni abnormális hajlamaik kielégítésére, torzult politikai nézeteik érvényre juttatására, unalmas óráik elütésére. Ilyen elvetemülteket még az úgymond civilizálatlan ókorban sem hordott hátán a Föld, az olimpiák idejére rendre fegyver- szünetet kötöttek a háborúban álló felek. A történtek után mégis mi adhat reményt a zavartalan befeje­zésre? Nyilvánvaló, csupán a biztonsági emberek felkészült­sége nem nyújthat teljes védőpajzsot sem a sportolóknak, sem bárki másnak. A mindenre elszánt, gátlástalan fenevadak ugyanis ott leselkednek következő áldozataikra. Ha megint lecsapnak, inkább fújják le az olimpiát. A száz­éves újkori mozgalom szelleme nem kér a vérfürdőből, (ni) Bronzéremért az olaszok ellen Sajnos fölborult a papírforma, az eddig százszázalékos Ma­gyarország egy góllal kikapott a spanyoloktól, így vasárnap éj­szaka csak a bronzéremért szállhatott vízbe az olimpiai bajnoki címvédő Olaszország ellen. üagyarország- Spanyolország 6-7 (2-2, 2-1,1-1,1-3) 5000 néző, v: Keman (holland), Ludecke (német) Magyarország: Kosz - Tóth F„ Tóth L., Dala, Benedek, Vincze, Németh. Csere: Mo­nostori, Varga, Kásás, Fodor, Gyöngyösi. Spanyolország: Jesus Rollan - Manuel Estiarte, Iván Moro, Jordi Sanz, Salvador Gomez, Miguel Oca, Pedro Garcia csere: Sergi Pedrerol, Angel Andreo, Dániel Ballart, Jorge Paya, Carlos Sanz góldobók: Benedek (4:29., 13:59. - négyméteresből), Né­meth Zs. (2:53.), Tóth L. (8:03.), Vincze B. (18:00.), Ká­sás (26:52.), illetve Gomez (1:36., 12:28., 18:49., 22:00.), Sanz (5:03.), Moro (24:53.), Pedrerol (26:28.) Magyarország csak az első két negyedben játszott eredmé­nyesen, akkor jól járatták a lab­dát Benedekék, tetszett a sok ötlet, sikerültek az átlövések és a finom húzások is. A harmadik és negyedik hét percben a föl- szabadultan küzdő riválisnak minden sikerült, a magyarok középre játszásai viszont nem. Joan Jane szövetségi kapitány együttese vérszemet kapott, meglepte az esélyesebb magya­rokat, akik sorából Kosz és Be­nedek dicsérhető, míg a fina- lista ibériai gárda legjobbja a négygólos Gomez. Két gól előny elúszott, vele együtt a döntő lehetősége is. Horkai György szövetségi kapitány: - Ézért a vereségért egyedül én vagyok a felelős, nos, ezt a felelősséget magamra is vállalom. A most játszott pó­lósok Magyarország legjobbjai. El kell gondolkoznom azon, folytatom-e, vagy ha igen, ak­kor azt egyáltalán lehetővé te­szik-e számomra. Sajnálom a játékosokat, mindent megtettek a döntőért, most nagyon nehéz lelkiállapotban lehetnek. Gerendás György, Horkai segítője: - Túlzottan korán kezd­tük el a biztonsági játékot, 5-3 után nyerni illett volna Benedek előtt le a kalappal, az utolsó, sorsdöntő akciónál mindent el­követett, de víz alá tuszkolták. Kásás Tamás: - A spanyo­lok nagyszerűen zónáztak, a mi védekezésünk 5-3-ig jó volt, azt követően viszont keveset és rosszul lőttünk kapura. Manuel Estiarte: - Úgy kezdtük ezt a találkozót, hogy egyszerűen meg akarunk halni a sikerét. Láthatták, vízbe ful­ladás nélkül is keresztülvittük tervünket. A vasárnapi döntőben: Hor- vátország-Spanyolország, a 3. helyért: Olaszország-Magyar- ország. Bunyósaink lassan, de fogynak Nagy János a nyolc között, Mizsei és Erdei kiesett Ami sikerült Nagy Jánosnak, az nem Mizsei Györgynek. A ne­gyeddöntőbe jutással próbálko­zott meg az 1992-es barcelonai olimpia bronzérmese. A 71 kilo­grammosok között azonban ve- hetetlen akadály magasodott a kiskunfélegyházi versenyző út­jába. A németek világbajnoki harmadikja - tavaly lett harma­dik helyezett hazai ringben, Ber­linben -, Markus Beyer könnyed öklözéssel, sima pontozással (14-6) verte a magyar sportem­bert, aki Erdei Zsolt után búcsú­zott a gárdából. Az első három percben távol­ról többször is tekintélyt teremtő módon megállította Mizseit, az első menetet 5-1-re nyerte meg. A folytatásban a félegyházi spor­toló ballal keményen ütött, az elején talált is, 2-5-re szépített. Beyer érezte a veszélyt, nem en­gedte közel magához Mizseit, távolról szurkálgatott, s ezt a harmadot 4-1-gyei hozta magá­nak. Két menet, Mizsei szem­pontjából 2-9 után csakis a tisz­tes búcsú lehetett megvalósítható cél. Arra esély sem látszott, hogy a magyar bokszoló esetleg K.O.- val fordít. A záró három perc első felére büszke lehet Mizsei, mert sikerült testközeli helyzete­ket kierőszakolni, és gyomorra ügyeseket ütött. Csökkent a hát­rány, Beyer azonban ismét jókor ébredt, ezt a három percet is az ő nevére pontozták (5-4). Összességében teljesen egyér­telműen a jobbik, a sziklake­mény állóképességű és ütőerejű Beyer jutott tovább, rászolgált a negyeddöntős ökölvívás lehető­ségére. A magyar Kovács István és Nagy János tovább folytathatja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom