Új Néplap, 1996. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1996-07-03 / 154. szám

1996. július 3., szerda Mezőtúr - Túrkeve 7. oldal A nagy versenyző Hogy mennyire nagy, ez viszony­lagos, mert az igaz, hogy Vass Gábor Péter, a mezőtúri hatosztá­lyos gimi harmadikosa már a ti­zennegyediket tapossa, de hogy afféle kosaras alkat lenne, az túl­zás. Mégis nagy-nagy versenyző ez a vékonydongájú srác, hiszen sulijának, szüleinek és nem utol­sósorban a túriaknak már sikert sikerre halmozott. A többszörös országos győz■ tes: Vass Gabi Elmondása szerint 5,1-es ta­nuló, noha a kémia azért a sze­mében fogós tárgynak számít. Legutóbb az Öveges József fizi­kaversenyen országos harmadik helyezett lett a hatvanhárom in­duló közül, és kapott egy könyv- utalványt, amelyet azóta sikere­sen átváltott egy csodaszép kiad­ványra. Ha ezek után azt hinnék, hogy a szemüveges fiú kedvenc tárgya a fizika, tévednek. Nem a fizika, hanem a matek. Igaz, most országos tizenhetedik volt, de ta­valyelőtt országos első. A felso­roltakon kívül akad egy országos hatodik, és tizenkettedik-tizen­harmadik helye is. A versenyekre Gabit az édesanyja és Gál Sándor tanár úr készítette fel. Egyébként a szülei pedagógusok, ő még nem döntött arról, hogy mi is lesz. Egyelőre diák meg versenyző. Kapusból közterület-felügyelő Hogy miképpen lesz egy kézi­labdakapusból közterület-fel­ügyelő? Mondjuk úgy, ahogyan Kocsis Istvánból Túrkevén. Ere­detileg berekfürdői, de Keviben járt szakközépiskolába. Kézizett is az ottani NB II-ben, az AFIT- nál meg dolgozott. Megnősült, Gábor fiuk hatéves. Ági lányuk kettővel kevesebb. Igen ám, de a cégénél is új sze­lek kezdtek fújdogálni, és közben azt is megtudta: a városházán kel­lene egy közterület-felügyelő. Próbaidőre elvállalta, és azóta is az. Tudja, nem mindig népszerű ez a hivatás, noha ő inkább afféle rábeszélő, lelkiző típus, mint büntető. Ehhez csak a legvégső esetben nyúl, mert azt vallja: jó szóval mindig könnyebb bármit elintézni, mint a törvény erejével. A felesége fodrász. Noha ked­venc kikapcsolódása a kézilabda, erre mostanában nem jut idő. A magyarázat is roppant egyszerű: Kocsis István építkezik. És aki csinált vagy csinál ilyesmit, az tudja, erre a nap 24 órája nagyon sokszor nagyon kevés... Évente tízezer tonna búzát őrölnek A mezőtúri Ilona malomban havonta nyolcszáz-ezer tonna búzát őrölnek Ha hinni lehet az elsárgult ira­toknak, a mezőtúri Ilona ma­lom 1912-ben épült. Jó néhány átalakítás, korszerűsítés után ma is teszi a dolgát - tudtuk meg Sarkadi Imre nyugalma­zott főmolnártól. Huszonhá­rom embernek biztosítanak itt folyamatos munkát, és általá­ban két műszakban dolgoznak, de ha a szükség úgy hozza, ezt még megtoldják eggyel. Havonta nyolcszáz-ezer tonna búzát dolgoznak fel, és a lisztet egy-, öt- és ötvenkilós tételekben, csomagolásban árusítják. A környéken, hely­ben, sőt legújabban Dunántú­lon is. A búzát erről a vidékről vá­sárolják, mondván: errefelé te­rem a legjobb hazánkban. Ta­valyról még van annyi tartalék, hogy július végéig kitartanak. Ottjártunkkor a régi, tavalyi búza mázsáját Túron és kör­nyékén háromezerre tartották. Hogy az idei hány forint lesz, még egyelőre nagyon képlé­kenynek, magyarul bizonyta­lannak'tűnik. Irány a Vereckei-hágó! Varga Tímea és Nagy Kinga mezőtúri gimnazisták ezen nyáron az országos 9. helyezésükért jutalomutat nyertek Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy vetélkedő, amelyik az Emese álma elnevezést kapta. Tulajdonképpen a hon­foglalással foglalkozott, és a magyarság, ennek a tizenötmil­liós nemzetnek a hányattatásai­val, problémáival, mindennap­jaival. Szóval parttalannak tűnt a téma, tengernyinek az isme­ret, amikor a telekisek Jubászné Patkós Edit tanárnő vezetésével nekivágtak. Úgy tűnik a túri hatosztályos gimisek minicsa­pata, Nagy Kinga Zsuzsanna és Varga Tímea bírták az iramot. Mi sem bizonyítja jobban: sike­resen vették a megyeit, ered- rhényesen a területi döntőt és máris bejutottak a legjobbak közé az országös versenyre. Itt végül derekasan helytálltak és a temérdek induló közül országos kilencedikként fejezték be a maratoni küzdelmet. A két hölgy millió puszit, jókívánsá­got, ilyen-olyan dicséretet, könyvet kapott, no meg július 6-13-a között egy olyan utat, amelynek a végcélja a Verec­kei-hágó. Egyébként Tímea külföldön még sosem járt, ez lesz az első útja. A nyáron lovagolni tanul, és nagyon bízik abban, hogy ebbéli tevékenysége és a gip­szelés között nem alakul ki semmiféle kapcsolat. Kinga volt már külföldön, és szünidei programjában még egy német út is szerepel. Sőt, ha minden igaz, pár hetet dolgozik is egy szövetkezetben. Elvégre ő is tudja a régi igazságot, miszerint a pénz nem boldogít, de jó, ha van. A Thököly úti kis ABC a közelmúltban hús- és hentesáru­részleggel bővült Megújult vegyesbolt Keviben A város nyugati részén, a Thököly utón egykoron akadt egy áfész-húsbolt. A bérlők, Fórizs Sándorék kissé helyre­pofozták, felújították, leg­újabban pedig egy hús- és hentesárurészleget alakítottak ki abból a helyiségből, ame­lyik korábban zöldséges, majd raktár volt. Ez mit sem változtat azon a tényen, hogy a kis ABC-ben ezentúl is kap­ható mindenféle konyhára való fűszeráru, azután zöld­ség, gyümölcs, továbbá ve­gyiáruk, és legújabban húsfé­lék, szalámik is. Százhetvenötén végeztek A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főis­kolai Karán százhetvenöt hall­gató tett- sikeres záróvizsgát. Miután ebben a felsőfokú in­tézményben már két szakon: mezőgazdasági gépészmérnö­kin és agrármérnökin tanulhat­nak a diákok, amelyekhez kü­lönböző szakirányok társulnak, eme tény megnövelte az érdek­lődést. Ézt ai is mutatja, hogy jövőre mintegy ezren szeretné­nek ide bejutni a kétszáznegy­ven nappali, és a kétszáz körüli levelező helyre, amelyet ma távoktatásnak hívnak. Nemcsak szűkebb hazánkból jelentkeztek ide érettségizettek, de Győrből, Baranyából is. Sajnos elbocsátások is vol­tak, és a központi, megalapo­zatlan adminisztratív döntések miatt ebben az évben ötven dolgozótól kellett megválni. Ma a főiskolán százhuszonha- tan dolgoznak, és ebből har­minchárom a kinevezett ok­tató. A csökkenő állami támoga­tások miatt egyre bonyolultabb a gazdálkodás, ha úgy tetszik a létezés. A működési feltétele­ket egyre nehezebb biztosítani, miközben az elmúlt öt évben háromszorosára nőtt a hallga­tói létszám. A nehézségek ellenére ez a főiskola nem csak a város, de a megye egyik jellegzetes léte­sítménye, intézménye. Úgy is mondhatnánk, egy diákváros a városban. Hogy ebben lehet valami igazság, mi sem bizo­nyítja jobban, mint az az ezer felvételiző, aki az 1996/97-es tanévet ezen falak között sze­retné kezdeni. Kilencből hét óvoda A minap kisebbfajta tüntetés volt amiatt, hogy a helyi honatyák döntése értelmében a karcsúsítás, az újabb és újabb megszorító intézkedéssorozat a városi óvodákat is elérte. Tüntetés ide, rend­őrök biztosította demonstráció oda, azért a tény az tény marad. Ezek szerint Mezőtúr óvodáinak a száma kettővel csökken, így a kilencből hét lesz. A Petőfi útit megveszi a katolikus egyház, a Tisza óvoda pedig eddig is bérleménynek számított. Nem csak a gyerekeknek, hanem az óvónőknek is lesz helye a település többi óvodájában, tájékoztattak bennünket. • • Öreg mama, babakocsival A kocsit is tolom, meg a botot is viszem, mert mindenem sa­jog, mire a piacot megjárom - állítja Kardos Imréné Öreg néni ballag hazafelé a túri piacról. Nem ma látta meg a napvilágot, a nyolcvanat már jóval túlhaladta, és lassan-las- san közeledik a kilencvenhez. Hogy eléri-e özvegy Kardos Imréné Ilona néni, ezt nem tudja. Háromszor műtötték, és mire hazaér, mindene sajog. Egyre lejjebb és lejjebb, pedig nem akarja megadni magát. Öt gyereket nevelt fel, és negyven hosszú évig piacozott. Használt cikkeket, ruhákat kínált a kis­pénzű embereknek. Sovány ke­resetnek bizonyult ez, sovány haszonnal, de hát mit tehet az ember? Valamiből élni kell, enni adni az éhes szájaknak. A piacot babakocsival keresi fel. Árra támaszkodik: hű tár­sát, a botot a kocsiba rakja. Be­vásárolt ezt is, azt is, ráadás­ként adtak neki kicsit hibás paprikát, zöldárut. Nem rossz az - mondja - ki kell vágni be­lőle azt a részt, és a többi ehető. A lányával lakik együtt, aki nő­vér, és neki segít a vásárlással. A havi járandósága 13 ezer 400 forint - ennyit ért, ér az élete. Hogy sok-e vagy iszonyatosan kevés, ennek az eldöntését az olvasóra bízzuk. Az oldalt írta: D. Szabó Miklós Fotók: Mészáros János Európa-bajnokságra készülnek Pabar Iván és testvére, Zoltán napi öt-hat órát edz a ju­nior ötfás biliárd Európa-bajnokságra Meglehet, kevesen tudják Ke­viben, hogy a Pabar apuka fiai, a 18 éves Iván és a nála kettővel kevesebb Zoltán, Európa-baj­nokságra készülnek. Mindez úgy kezdődött, hogy az édesapjuknak van egy presz- szója, annak egyik termében mutatós biliárdasztal. Dukát András, a család Bandi bácsija, aki Keviben szokott nyaralni, megismertette a srácokkal ezt a sok-sok türelmet, pontosságot, kitartást igénylő játékot. Minden bizonnyal jó tanulók voltak, mert azóta Iván csapat- versenyben a felnőttek mező­nyében országos második hely- lyel dicsekedhet. Junior egyé­niben országos harmadik, a fel­nőttek között ötödik. Zoli, a 16 éves öccse pedig junior egyéniben országos har­madik, majd ötödik, a felnőtt egyéniben országos negyedik, sőt tavaly a junior Európa-baj­nokságra is kijutott, ahol tizen­hatodik lett. Most napi öt-hat órás edzéssel készülnek a junior ötfás Európa-bajnokságra, ame­lyet ősszel rendeznek Olaszor­szágban. Bizony, a felkészülés­hez a kitartáson kívül sok pénz is kell. Korábban jöttek haza egy tíznapos edzőtáborból, amelyet az ország egyik leg­jobb trénere, Árpás István veze­tett, majd Pestre utaztak, ott pe­dig a világ legjobbja, egy több­szörös francia világbajnok fog­lalkozott velük. Ez egy jó hét volt A túri határban, a meseszép pe- resi részen a Holt-Körös partján négy sátor tarkállik. Egyik köz­vetlenül a két-három méter mélységű víz partján, a többi pedig egy kertben. Sipos Gábor idevalósi, és a három gyereke közül az egyikkel, Tamással érkezett. Ők laknak a parti sá­torban. Solymosi Jánosék bu­dapestiek. János villamosve­zető, és az unokákat is magával hozta hét napra táborozni. Arra a telekre, amely Bognár Józse- féké. Ő szintén villamosvezető. A nagyfeszültséget pecázással vezetik le. A beosztás valahogyan úgy alakul, hogy az asszonyok főz­nek, a fiúk pecáznak, a srácok, szóval a legfiatalabbak csóna­káznak. Lehet, mert a helybeli főiskolások tavaly megtisztítot­ták ezt a szakaszt a temérdek békalencsétől. Fürödni is szoktak, arra is adódott példa, hogy az egyikő­jük cipőstül, ruhástul kóstol­gatta a vizet. Aznap bográcsgulyás főtt a kondérban, másnapra meg azt tervezték, hogy megeszik azt. amit a fiúk fognak. Ottjártunkig néhány centis volt a legna­gyobb kapás. Lehet, hogy egy nap múltával zsíros kenyér volt az ebéd? Aznap délre bográcsgulyás volt ebédre, másnapra meg azok a halak, amelyeket a férfiak, fiúk fogtak. Tényleg: fogtak?

Next

/
Oldalképek
Tartalom