Új Néplap, 1996. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1996-07-19 / 168. szám

1996. július 19., péntek Megyei Körkép 3. oldal Nemzetközi népzenei tábor Füreden Immár hagyományosan magyar és külföldi népzenészeket lát vendégül a nyári szünidőben a Tiszafüredi Zeneiskola és a Morotva Népzenei Együttes. Idén. július 15-én négy holland, és 21 kiskunhalasi, nyíregy­házi, székesfehérvári, mezőkö­vesdi és szegedi muzsikus ér­kezett a Tisza-parti városba, ahol a budapesti Méta együttes tanárai. Mohácsi Albert és Nagy Zsolt segítségével a bőgő és brácsa technikát sajátítják el a résztvevők, Römer Ottó, a he­lyi Morotva együttes vezetője pedig a hegedűkurzust vezeti. Az egyhetes zenész „alkotótá­bor”, mely létrejöttét az Agro- ker Rt. és a Művészeti és Sza­badművelődési Alapítvány is támogatta, elsősorban a kalota­szegi népzene stílusát, s legvir- tuózabb mesterfogásait igyek­szik mind „mélyebben” meg­ismertetni a táborlakókkal, akik szombat este a helyi Termál Kempingben szórakoztatják az üdülővendégeket, majd vasár­nap 19 órai kezdettel a helyi művelődési házban adnak gá­laműsort. ' -p­—/L Túri „vásár” nyelvvizsgából (Folytatás a 3. oldalon) ' tusa gyanúsnak talált. A Rigó ut­cából a vizsgálat során visszaje­leztek: a gyanú valóban alapos, és ezért az ITK megtette a felje­lentést.- Mi házon belül annyit tet­tünk, hogy felfüggesztettük a másodéves hallgató iskolalátoga­tását, amíg a bírósági eljárás so­rán döntés nem születik - hang­súlyozta a főigazgató-helyettes. Időközben még egy hamisí­tási ügyre derült fény, erre azonban még nem érkezett hi­vatalos visszajelzés az ITK-tól. Ezenkívül másik három, har­madéves hallgatóval szemben is el kellett járnia a fegyelmi bi­zottságnak. Ők két féléves eltil­tást kaptak, mert egyikük a má­sik kettő helyett ment be nyelv­vizsgázni. A diákok államvizs­gára bocsátása sem történhetett meg: az államvizsga reggelén függesztették fel őket. Mint dr. Krizsán József alá­húzta, nagyon keményen sze­retnének ennek a folyamatnak gátat vetni, hiszen ez azért is harapódzhatott.el, mert mások nem vették kellően komolyan. Az ITK többek között az ő nyomásukra is kezdett rendet teremteni ebben az ügyben. Az agrárfőiskolák közül egyébként a mezőtúri intézmény az egyet­len, ahol diplomakövetelmény a nyelvvizsga. * A főigazgató-helyettestől megtudtuk a felvételi ponthatá­rokat is. Nappali tagozaton, mezőgazdasági gépész szakon az alsó határ 85 pont, a mező- gazdasági mérnök szakon 94, a távoktatásnál pedig 78 pont. Bar anyi György A Szolnoki Repülő Egyesület és a Tiszavidék Repülő Egyesület közösen rendezte a hét végéig tartó Teljesítmény repülőstábort. A kedvezőtlen időjárással dacolva hatvan vitor­lázó repülős, köztük három osztrák mérhette össze tudását a kéthetes versenyen. csabai Kis falu - nagy tervekkel Szászberekén, ebben a közel ezer lelket számláló kis településen je­lentős fejlesztések, beruházások várhatók még az idén. Mint Pető Miklós polgármestertől megtudtuk, az egyik leglényegesebb a ve­zetékes gázfűtés megvalósítása lesz, mely a falu közintézményeit érinti, a polgármesteri hivatalt, az általános iskolát, az orvosi ren­delőt, a gyógyszertárat, valamint a község művelődési házát. E program munkálatai június elsején kezdődtek, és az előze­tes számítások szerint tanév­kezdésre, vagyis szeptember elejére várhatóan befejeződnek majd. Az összköltség hozzáve­tőleg másfél millió forintra te­hető. Május közepén megkezdő­dött a házasságkötő terem fel­újítása is, amely a kivitelező Szoltisz Kft. jóvoltából augusz­tus elsejére készül el, további ötszázezer forintot felemésztve. A Matáv-tól kapott informá­ciónk szerint október végére újabb nyolcvan telefonigénylő álma fog megvalósulni. A táv­beszélő-hálózat bővítése vona­lanként .36 ezer forintos kiadást jelent. Újdonság még, hogy július elsejétől bevezették, és min­denkire nézve kötelezővé tették a közüzemi hulladékszállítást. A helyi szabályozás értelmében kéthetenként, minden hónap elején és közepén kerül sor a község lomtalanítására. Ez évben mintegy 600 millió forint áll a megyei területfej­lesztési tanács rendelkezésére. A szászberekiek bíznak abban, hogy sikerül megpályázniuk azt a 6-7 millió forintot, amelyből az idők folyamán alaposan megrongálódott, Alsó-Szász­berket Szászberekkel összekötő útszakasz felújítására futja majd. Földes Barnabás----------------------------Í7— H agyományőrző tábor Jászapátiban Régi mesterségek a könyvtárban Második alkalommal szerveznek Jászapátiban hagyomány- őrző nyári tábort. A városi könyvtár és a helyi JÁSZOL Egye­sület támogatásával a gyerekek egy hétig ismerkedhetnek a régmúlt mesterségeivel. Agyagozás, korongozás, szal­mafonás, nemezelés, kelmefes­tés, fafaragás és még sorolhat­nánk azokat a mesterségeket, melyekkel a táborban résztvevő gyerekek megismerkedhetnek. Egy hétig a csoportvezetők se­gítsége mellett kipróbálhatják kézügyességüket, fantáziájukat. A több mint százhúsz, nagyrészt helybeli általános iskolás mes­terpalánta délelőttönként a város könyvtárának szobáiban kialakí­tott ideiglenes műhelyekben ké­szíti munkáit, melyekből a tábor végén kiállítást rendeznek. A táborvezetők, Balláné Szabó Ilona és Budai Valéria elmondták, a JÁSZOL Egyesü­let, az Önkormányzat, a könyv­tár, valamint pályázatokon nyert pénzek segítségével tudták el­érni, hogy a táborban való rész­vétel a gyerekek számára térí­tésmentes. A támogatásokból meg tudták venni az alapanya­gokat, ezen kívül a tízóraiért sem kell fizetniük a szülőknek. A költségeket a csoportvezetők napidíja sem növelte, hisz önzet­lenül, ingyen vállalkoztak arra, hogy a gyerekeknek bemutassák egy-egy mesterség alapjait. Jó volt látni, hogy a gyerekek a videók, a számítógépes játé­kok világában mennyire lelke­sen tudnak örülni a szalmabá­bokból,' agyagedényekből, fes­tett üvegekből - a saját kezük ál-, tál - felépített mesevilágnak. Mesteremberektől tanulnak a gyerekek Látlelet A meglepetések egyhangúsága Bármennyire különös is, a hétköznapok könyörtelen logikája alapján már semmi sem meglepő. S kiváltképp nem a mind ki­számíthatóbbá váló gazdasági és politikai viszonyokat tekintve. Mert ha néhány héten belül esetleg száz forint lesz egy kilo­gramm kenyér, vagy éppen arról olvashatunk, hogy hat-hét szá­zalékkal csökkennek a reálbérek, igazából zavarba sem eshe­tünk. Mint ahogyan azon sem, ha - szakszerűen fogalmazva - a nemzeti össztermék 2-3 százalékos növekedésére halvány jelek sem utalnak. Homályosan emlékezhetünk még arra, hogy az év elején másfajta ígéretek hangzottak el, de ennek sincs sok ér­telme. Az eddigi gazdasági teljesítmények láttán a minimális egy százalékos növekedés is kecsegtető lenne. Túlzott derűlá­tásra ugyan nem adna okot, de legalább annak illúziója erő­södne, hogy közeledünk az alagút végéhez. Lassanként már egy évtizede, amióta erről biztatónak tűnő kijelentések láttak napvi­lágot. Csak közben az állampolgári kedvtelenség és pesszi­mizmus cseppet sem mérséklődött. Mert amíg nincsenek kéz­zelfogható jelei a gazdasági növekedésnek, addig sokakban joggal fogalmazódhat meg akár a stabilizálódás valóságosságát érintő kétely is. S ennek elkerülhetetlen következményeként az az elhatáro­zás, hogy egyetlen célravezető magatartás a kivárás. Általános jelenség ez, amely személytelen formákban éppúgy megnyil­vánulhat, mint a közvetlen érzelmi kitörésekben. Vagyis az egyéni háborgásokban és elégedetlenségekben. S ezúttal mind­egy, hogy a lehetséges kenyérárról van-e szó, vagy éppen a mil­liárdos gazdasági csalásokról, az elszigetelt bírálatok semmi­lyen eredményt nem hoznak. Mi több, aki nap mint nap megle­petésként éli meg a szaporodó igazságtalanságokat, szinte semmit sem érzékel a köznapok valóságából. S ha ez így igaz, egyáltalán nem érezhetjük annyira érthetetlennek a meglepeté­sek egyhangúságát. Mert a haszonszerzés és a csalás lázas buz­galma nem csupán a gazdasági hatalom szereplőit jellemzi. Ha­sonlóképp az önzés sem. És miközben a felül lévők szemmel láthatóan gazdagodnak, az állampolgárok többségének megint csak újabb üdvözítő eszmékben kellene hinniük. Egyszersmind tudomásul véve azt is, hogy minden lépés az érdekükben törté­nik. Ennek elhitetése viszont számos akadályba ütközik. Egy­szerűen amiatt, hogy az újabb megszorító intézkedések esetleg valódi meglepetésként hatnak. Kerékgyártó T. István Egyre több a csendháborító (Folytatás az I . oldalról) vállalkozó üzemelteti. A januári állapothoz képest némi növeke­dés tapasztalható, de itt is megál­lapítható, hogy jelentős az üzlet­megszűnések (193), illetve -nyi­tások (230) száma. Vendéglátó-ipari üzlet 358 működik, az előző évi három­száznegyvenkettővel szemben. A változások itt is zajlanak, mert 59 megszűnés mellett 75 üzlet beje­lentése történt. Az első félévben 633 szabály­sértési feljelentés érkezett, a felje­lentett személyek száma: 572 fő. Eljárás megszüntetésére 122 esetben került sor, tizenkétszer szabálysértés, negyvenegyszer bizonyíték hiánya miatt. A meg­szüntetés mellett 41 esetben al­kalmaztak figyelmeztetést. Pénz­bírságot kiszabó határozatot 179 esetben hoztak, a kiszabott bírság összege: 656 400 forint. A kisza­bott bírság átlaga 3667 forint, ez az előző évhez -képest némi emelkedést mutat. Az előző év hasonló időszakához’ képest emelkedett a tulajdon elleni, a köztisztasági, tankötelezettség nem teljesítése miatti feljelenté­sek száma. Az első félévben kö­zel annyi csendháborítás miatti és közlekedési ügyet bíráltak el, mint 1995-ben egész évben. A közlekedésügyi -szabálysértésen belül az ügyek nagy része gép­jármű-menetokmány vezetésével összefüggő szabálytalanság. Az első félévben lakásépítésre 127, míg üdülőépítésre 7 építési engedélyt adtak ki, 56 lakás és 8 üdülő használatbavételét engedé­lyezték. Folyamatosan végezték városban elhelyezett reklámtáb­lák felülvizsgálatát, ennek ered­ményeként 30 esetben éltek a fel­szólítás, lehetőségével, fiat eset­ben az elhelyező önként lebon­totta, két esetben az engedélyezés folyamatban van, míg nyolc eset­ben nincs módjukban intézkedni, mert 1992 óta, a jogszabály vál­tozását megelőzően létesült a rek­lámhordozó. Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése a" 10/1996./V. 14/ KR. sz. rendelettel jóváhagyta Szolnok Megyei Jogú Város Át­meneti Városrendezési Szabály­zatának, valamint az Általános Rendezési Terv átmeneti övezeti és szabályozási tér,vét. Ez utóbbi terv Szolnok város külterületét és a belterület egy ré­szét érinti. A fenti rendeletben megfogalmazottakat az építési hatóságnak 1996. május 14-től a folyamatban lévő I. fokú határo­zattal el nem bírált ügyekben al­kalmaznia kell. Felhívják az építkezni szándé­kozók figyelmét, hogy az adott ingatlanra vonatkozó, korábban beszerzett beépítési előírásokat a főépítészi irodával egyeztessék, hogy lehetőség legyen az új sza­bályozás szerinti építési engedé­lyezési eljárás lefolytatására. A túrke vei Kuntrans végnapjai Eladták, amit el lehetett A túrkevei Kuntrans Autoservice 1992-ig a Tiszántúli Autója­vító Vállalat szerves része volt, mint tanműhely. Az autójavító felszámolásakor az Autoservice-t a túrkevei és a kisújszállási önkormányzat vásárolta meg 50-50 százalékban. A napokban az intézmény eszközeinek árverésére került sor. Az önkormányzatok első számú szempontja - az addig is ott folyó - szakmunkásképzés (autósze­relő, forgácsoló, karosszéria-la­katos, szerkezetlakatos, autóvil­lamossági szerelő) biztosítása volt. Az önkormányzati tulaj­donba keiülés óta, azaz 1992. ja­nuár 1 tői a Kuntrans önálló in­tézményként működött. A szak­munkástanulóknak biztosított gyakorlati képzésen túl szolgálta­tásaik közé tartozott többek kö zött személygépkocsik és teher­gépkocsik javítása, vizsgáztatása, környezetvédelmi felülvizsgá­lata. A kezdeti 52 fős közalkal­mazotti létszámból 32-en marad­tak mára. Gál Sándorné megbízott igaz­gató érdeklődésünkre elmondta. hogy többek között a csökkenő tanulói létszám, valamint a meg­változott közalkalmazotti tör­vény miatt felmerült nehézségek vezetett oda, hogy az intézmény nem tudta magát fenntartani. A július 16-i árverésen kala­pács alá kerültek különböző gé­pek, berendezések, szerszámok, raktári készletek. Az oktatásban maradó eszközökről az önkor­mányzatok gondoskodnak, az épületek sorsáról még nem szüle­tett döntés. A jelenleg még dol­gozók elbocsátását két lépcsőben tervezik: augusztusban 29, októ­berben a többi 3 főnek is meg­szűnik a munkaviszonya. Az ár­verés bevételéből a dolgozók végkielégítését kívánják ren­dezni. Márki Anikó­Elfolyó ezer köbméterek (Folytatás az 1. oldalról) alapos vizsgálatával lehetséges. Gélszerű lenne épületenként kü­lön főmérőt felszerelni, így kide­rülne, melyik épületben jelent­kezik a többletfogyasztás. Ez persze nem olcsó mulatság, egyenként mintegy százezer fo­rintba kerülne. Bonyolítja a helyzetet, hogy a három Gorkij utcai épület közül már csak kettő tartozik a lakásszövetkezethez, egy kivált és társasházzá alakult, ám nincs leválasztva a közös vízrendszerről. A Gorkij utcai házak ügye azonban csak a kérdés egyik ol­dala, hiszen a lakásszövetkezet­hez mintegy ezemégyszáz lakás tartozik, s ezekben gyűlt össze a több mint ötmilliós hiány. Gazdag Jánosné, a lakásszö­vetkezet elnöke szerint a vízmű rendszeresen többet számláz, emiatt sok vita után per is kez­dődött, amely ma is tart. ' Erről a vízmű képviselője is tett, mondván, hogy született már egy közbenső ítélet, amely ugyan még nem jogerős, de jog­alap tekintetében a vízmű állás­pontját támasztjá alá. Gazdag Jánosné megerősí­tette, hogy ebben az évben a la­kásszövetkezet megtagadta a fi­zetést. Érvként a tavalyi évet em­lítette. Ekkor a 993 vízórával el­látott lakás fogyasztása 64538 köbméter volt, a 409 átalánydí­jasé pedig a vízmű szerint 797-70 köbméter, vagyis felénél keve­sebb lakásban jó harminc száza­lékkal nagyobb volt az összfo- gyasztás. Abban azonban mindkét fél egyetért, hogy sok, vízórával rendelkező lakó nem a valósá­gos fogyasztását írja ki, hónapo­kig görgeti maga előtt az esetleg több tízezer forintra gyarapodó hátralékot, majd kicserélteti az órát néhány ezer forintért, ahe­lyett, hogy kifizetné a felgyü­lemlett vízdíjat. Gazdag Jánosné bizonyítékul listát mutatott, például a Bajcsy Zsilinszky úti lakásokról, amelyből kiderül, hogy van olyan lakás, amelyben négyen élnek, s a bevallott fogyasztásuk havi I -2, sőt több tucatnyi eset­ben 0 köbméter. A közös víz­órák természetesen jelzik a való­ságos fogyasztást, s néhol ebből is adódhat a különbözet. Előfor­dult olyan eset is, amikor nyil­vánvalóan a vízdíjak emelkedé­sére számítva, többen előre beír­tak nagy mértékű fogyasztást, s azt kifizették a régi áron, majd amikor az áremelkedés bekö­vetkezett, szinte semmilyen fo­gyasztást nem jeleztek. Arra a kérdésre, hogy mit le­het tenni ilyen esetben, a szövet­kezet elnökasszonya azt vála­szolta, hogy az egyedi vízórával rendelkező lakókkal a vízmű áll szerződéses viszonyban. Dr. Pálinkás István szerint a legnagyobb gondot az okozza. hogy a lakásszövetkezet az egyedi vízmérővel nem rendel­kező (átalánydíjas) lakóktól be­szedett közüzemi díjat nem to­vábbítja a vízműnek. Az 1995 május 5-től hatályos ide vonat­kozójogszabály alapján a vízmű által kibocsátott számlával szemben 15 napon belül kifo­gással lehet élni, de ez a fizetésre nincs halasztó hatállyal. A vita folyik, a lakásszövet­kezet nem fizet, a vízmű ígérete szerint augusztus 15 után nem ad vizet a lakásokba. Vélhetően egyik fél sem mondta még ki az utolsó szót, hiszen az ígért lépés a vízműnek jelentős bevételkie­sést, a lakóknak elviselhetetlen kényelmetlenségeket okozna. Anélkül, hogy részletekbe me­nően megoldást tudnánk java­solni, csak annyit mondhatunk, remélhetőleg győz a józan ész, és minden fél számára elfogad­ható megoldás születik, még au­gusztus 15 előtt. B.A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom