Új Néplap, 1996. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1996-07-11 / 161. szám

Repülőkórház Kecskeméten A honvédelmi miniszter múlt év december 16-i hatállyal a Kecskeméti Honvéd Kórház és a Honvéd Repülőorvosi Vizs­gáló és Kutatóintézet bázisán, Kecskeméten létrehozta a Ma­gyar Honvédség Repülőkórhá­zát. A szervezési, egyesülési munkák vezetésével dr. Polgár József orvos ezredest bízták meg, s őt nevezték ki az új in­tézmény főigazgatójává. Vele beszélgetett munkatársunk. Polgár József főigazgató-Mi változott meg az átszerve­zéssel?- Látványos változások nem következtek be. A legfontosabb az, hogy a két intézmény egy irá­nyítás alá került. A vezetés struk­túrája jelentősen megváltozott. Kisebb létszámú lett a legfelső kórházi vezetés. A hasonló terü­leten tevékenykedő osztályok összevonásával is lehet átcsopor­tosítani vagy csökkenteni.-A Malév- és egyéb polgári pilótákat tudnák-e fogadni?- 1957-ig a hadsereg egész­ségügyi intézete végezte a polgári pilóták repülőorvosi vizsgálatát. A nálunk lényegesen fejlettebb és gazdagabb országokban ez most is így van. A nyugati országok hadseregeiben lévő repülőkórhá­zakban végzik a polgári és kato­nai pilóták és hasonló beosztá­súak orvosi alkalmassági vizsgá­latát. Magyarországon, Budapes­ten a Gyáli úton lévő kórházban végzik a Malév- és egyéb polgári pilóták alkalmassági vizsgálatát. Ennek felszereltsége nem közelíti meg a Kecskeméti Repülőkórház ilyen jellegű ellátási színvonalát. A Magyar Honvédség felső ka­tonai vezetése - és egészségügyi csoportfőnöksége részéről szán­dék, hogy fogadjuk a teljes repü­lőgép-vezető állományt (katonait és polgárit egyaránt) repülőorvosi szakvizsgálatok céljából. Hang­súlyozom, a fogadási készség, a kapacitás megvan, de ez nem csak rajtunk múlik. Évente 5-10 kisgépes magánrepülőgép-tulaj- donosnak is intézetünk végzi el az ilyen alkalmassági vizsgálatát.- Kaptak-e külön anyagiakat, hogy megalakult a repülőkór­ház?- Nem kaptunk rá külön kere­tet, bár mi készítettünk egy ké­relmet ilyen céllal, s azt felter­jesztettük. Az átszervezéssel kapcsolatban is merültek fel több­letköltségek. Égető gondjaink vannak műszaki és elhelyezési szempontból. Ezeket a közeljö­vőben meg kell oldani. Ilyenek lapos tetejű épületeink tetőszer­kezeti javítása, a nyílászárók cse­réje, az étkezdék bővítése, az épületek külső vakolása, a felvo­nók felújítása. Ide pénz kellene, sajnos abból van a legkevesebb.- Mire számíthatnak a környék lakói, polgárai, ezután is lesz ügyeletben repülőkórház?-Az eddigiekhez képest eb­ben változás nincsen. A polgári lakosság egészségügyi ellátásban ezután is részt fogunk venni. A fekvő-, illetve járóbetegeink 60 százaléka nem a katona igényjo­gosultak köréből tevődik ki. A magyar kórházak egészére jel­lemző, hogy a betegforgalmuk csökken, mi ezt nem észleljük, sőt bizonyos fokú növekedés ta­pasztalható nálunk. Csak az anyagi kereteink még szűkösek. Kedden és csütörtökön vagyunk úgymond felvételesek. Kedden, csütörtökön mindig a baleseti se­bészet, kedden az általános sebé­szet is, minden második kedden csatlakozik még ehhez a belgyó­gyászat és az ideggyógyászat. Természetesen ez egy ügyeleti rendszert jelent, de katonai igény- jogosultak részére folyamatos a felvétel. Ettől függetlenül a nap bármely szakaszában felvesszük a nem hozzánk tartozó igényjo­gosultakat is. Katonai igényjogo­sultság szempontjából a repülő- kórház területi köréhez tartozik a Duna-Tisza közén Pest me­gye déli részétől lefelé eső megyék, a Tiszántúl kö­zépső részétől lejjebb eső katonai objektumokban el­helyezkedő személyi állo­mány, köztük a szolnoki helyőrségben szolgálók is.- Kérem, ezredes úr, mu­tatkozzon be olvasóinknak!- 1962 óta vagyok hiva­tásos katonaorvos, akkor végeztem el az orvostudo­mányi egyetemet Budapes.- ten. Az utolsó négy évben katonaorvos ösztöndíjas voltam. Első szolgálati he­lyem Miskolcon volt a Magyar Néphadsereg 2. Légvédelmi Hadosztály alá tartozó légvé­delmi rakéta tüzérezrednél. Ott szolgáltam tíz éven keresztül, mint egység egészségügyi szol­gálati főnök. Majd ugyanebben a helyőrségben a hadosztály egész­ségügyi szolgálat főnöke voltam, egészen 1982-ig. Ezt követően - rendelkezési állományba téve - a sátoraljaújhelyi városi kórház igazgatója voltam két évig. 1984- től kineveztek a kecskeméti 2. számú Katonakórház parancsno­kává, majd igazgatójává. A de­cemberi összevonással főigaz­gató lettem. Több alkalommal utaztam külföldre - egészségügyi katonadelegáció tagjaként - szakmai ismeretszerzés céljából. Mivel az idén betöltőm a 60. évemet, úgy tervezem, hogy nyugállományba vonulok, de ezt úgyis az elöljáró fogja eldönteni.- Fordulópont az életében, hogy a múlt év decemberében fő­igazgatóvá nevezték ki?- A főigazgatói kinevezés számomra kihívás - szakmai, katonai szempontból. A két in­tézmény összevonása szakmai­lag, szervezésileg, gazdaságilag indokolt, logikus intézkedés volt. Megtiszteltetés számomra, hogy én kerültem a repülőkór­ház élére. A munkatársaimmal azon dolgozunk, hogy az új in­tézmény működése minél zök- kenőmentesebb legyen. Én, mint az egyik legidősebb vezető — megfelelő helyismerettel, életta­pasztalattal és kórházigazgatói gyakorlattal rendelkező személy - végeztem az átszervezés ne­héz, bonyolult munkáját, termé­szetesen munkám során folya­matosan támaszkodtam közvet­len munkatársaim tevékenysé­gére.-Hol a helye a repülőkór­háznak a Magyar Honvédség egészségügyi ellátásában?- Azzal, hogy repülőkórház lett intézetünk, egy speciális fel­adatot is végrehajtó fekvőbeteg­intézmény jött létre Kecskemé­ten. Nagyságát tekintve egy vá­rosi kórháznak felel meg, de an­nál nagyobb műszerezettséggel és szellemi kapacitással. Én azt hiszem, hogy a repülőkórház mű­szerezettsége, technikai felsze­reltsége, szakgárdánk képzettsé­gével a magyar középmezőnyben vagyunk. Az ápoló személyzet lelkiismeretesen, figyelmesen végzi hivatástudattól áthatott gyógyító munkáját. Ezt a tapasz­talatot ismerőseim is osztják. Híre, neve van évtizedek óta a Kecskeméti Honvéd Kórháznak. Bízunk benne, hogy nem lesz másként ezután sem, a repülő­kórháznak minden adottsága, fel­tétele megvan ahhoz, hogy a ka­tonák és a polgári lakosság meg­elégedésére végezze gyógyító te­vékenységét. Mert ez a legfonto­sabb. Kenyeres Dénes megyei körkép A KERT VARÁZSA Kert mindig volt valahol az éle­tünkben. Most, a szünidő kezde­tén egyre többször lehetünk a szabad természetben, vihetjük gyermekeinket játszani a pázsit­ra. Egy szép és gondozott kert többet jelent, mint egyszerűen szabadság. Ha ügyesen szervez­zük napjainkat, s ha az idő enge­di, egyre többet lehetünk a sza­badban. Ha elvégeztük a mindig aktuális munkákat — öntözés, gyomtalanítás, terményszedés —, a szabadidő többi részét is tölthetjük a kertben. Az étkezés kellékei kerülhetnek egy félár­nyékos helyre, s a pihenőpad, a szék vagy idősebbeknek a nyug­ágy helyet kaphat a kerti környe­zetben. Kerti bútorainknak jól kell bírni a napfényt, az esőt s z időjárás okozta változásokat. Fából készült alkalmatosságok mellett, egyre praktikusabbak a műanyag kerti bútorok. Ezek színe, vigyázzunk, ne szárnyalja túl az egynyári virágok szín­pompáját. Legyen szolid és természetközeli. Az ülőalkal­matosságokat helyezzük fa alá, fal mellé vagy magasabb dísz­cserjék közelébe, az ember ősi ösztöne, hogy a védelmet keresi. S ezt ezek a feltételek biztosít­ják. Legyen a kertben egy bizo­nyos zártság, a kíváncsiskodók szeme elől, ezt segíti egy kelle­mes orgona, fagyalsövény, a ke­rítés mellett a szomszéd felől néhány mogyoró vagy bármi­lyen díszcserje. Alakítsunk ki szalonnasütő helyet, a közös étkezés a család­*JLd*La* A félárnyékos helyen hangulatos kerti sarok alakótható ki dal, a barátokkal kedves kerti és természetes környezetben igen kellemes. A baráti beszélgeté­sek, a kerti vendégfogadás a leg­szerényebb körülmények között is igen emlékezetes a gyerekek­nek. Tusjak Jánosné Grillezni bármilyen húst le­het, de igen ízletes a sonkába tekert kukorica, a hal, a ten­gergyümölcsei, zöldségek is Pireus-saláta Hozzávalók 8 személyre: 2 tojás, só, bors, 1 nagyfej saláta, 1 kg paradicsom, 4—5 csokor újhagyma, 1 csokor petrezse­lyem, 60 dkg párolt zöldbab, 30 dkg sós juhsajt, 2 gerezd fok­hagyma, 5 ek. borecet, 1 kk. mor­zsolt kakukkfű, 10 ek. olívaolaj. A tojásokat sós vízben ke­ményre főzzük; hideg vízben le­hűtjük, meghámozzuk. A fehér­jéket apróra felkockázzuk, a sár­gákat villával megtörjük. A sa­látát leveleire bontjuk, váltott vízben megmossuk. Néhány szép levéllel kibélelünk egy mé­lyebb salátástálat, a többit falat- ny i darabkákra tépkedjük és a tál Grill-parti A SZABADBAN Nyár esti partikat a legpraktikusabb a szabadban lebonyolítani. Az ételszag nem terjeng a lakásban, ugyanakkor igen hangulatos a tűz melletti közös grillezés. A tűz felett elkészített húsokhoz elengedhetetlenül hozzátartoznak a saláták. Ízelítőül és kedvcsi­nálóként az alábbi két receptet javasoljuk. aljára szórjuk. Hozzáadjuk a fel­aprózott kemény tojásfehérjét. A paradicsomot megmossuk, kockákra vágjuk. A hagymát megtisztítjuk, megmossuk, né­hány szél kivételével felkarikáz- zuk. A petrezselymet megmos­suk, 2 szálat félreteszünk a dí­szítéshez, a többit finomra vág­juk. A zöldbabot lecsepegtetjük, a sajtot kis kockákra aprítjuk. Az összes salátakelléket elrendez­Rablóhús Hozzávalók 8 személyre: 1 kis ág rozmaring (10 cm), 4 ek. olaj, 1 kis alma, 25 dkg apró gomba, 1 citrom leve, 1 húsos paprika, 1 cukkini, 1 kis póréhagyma, 1 cső nyers kukorica, 4 apró szemű hagyma, 8paradicsom, 8 kimagozott aszalt szilva, 30 dkg sertés­comb, 20 dkg marhahátszín, 10 dkg szeletelt szalonna, 10 dkg paprikás kolbász, 12 koktélvir­sli, néhány zsályalevél, só, bors. Az olajba beáztatjuk a rozma­ringot. Az almát felkockázzuk, azonnal citromlébe forgatjuk. A gombát megtisztítjuk, szárát a fejéről letörjük. Ugyancsak cit­romlébe forgatjuk. A paprikát nagyobb kockákra, a cukkinit, a pórét és a kukoricát vastag kari­kákra vágjuk. A húsféléket meg­mossuk, falatnyi kockákra vág­juk, a kolbászt vastag karikákra szeleteljük. Az aszalt szilvákat és a gombaszárakat szalonna­szeletekbe göngyöljük, a zsá­lyaleveleket olajba forgatjuk. A összes hozzávalót, a lehelető legváltozatosabb sorrendben, nyársakra húzzuk. Megkenjük a rozmaringos olajjal, és a grillrá- cson forgatva minden oldalukon aranybamára sütjük. Csak a vé­gén sózzuk, borsozzuk! zük a tálban, díszítjük a félretett hagymával és petrezselyemmel. Fóliával letakarjuk, és 1 órára hidegre tesszük. A fokhagymát meghámozzuk, áttörjük. A bor­ecetben elkeverünk 1 kk. sót, ízlés szerint borsot, hozzáadjuk a tojássárgákat, a fokhagymát, a kakukkfüvet, végül az olajat. Si­mára keverjük. Nem keverjük össze a salátával, hanem külön tálkában tálaljuk! Nem lesznek egyhangúak a nyugdíjasévek A zagyvarékasi Szalay Mi- hályné, Magdika néni ma is olyan friss, temperamentumos, mint amilyennek annak idején megismertem. Amikor még zöldfülű nebulóként jártam óráira. Azóta már a 30. év is lecsorgott pedagóguspályáján, így mostantól új időszak kez­dődik számára: a nyugdíjas­évek. Gyermekkorában, hato­dik osztályosán került tanyáról falusi iskolába, azok még job­bára mezítlábas idők voltak. Az általános iskolát követően Cegléd következett, a mező- gazdasági technikum. Itt már nemegyszer korrepetálta tár­sait matematikából. Aztán a véletlen úgy hozta, hogy - noha igazából soha nem gondolt erre - a tanári pá­lyát választotta, engedelmes- kedve osztályfőnöke és szülei kívánságának. A Szegedi Ta­nárképző Főiskolát kisebb-na- gyobb nehézségek ellenére si­keresen elvégezte. Az eredeti tervek között a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem szere­pelt. 1966-ban Szobon kezdte pá­lyáját, majd két év múlva Szászberken már végzős évfo­lyama is lett, ahol egy tizekét fős nyolcadik osztálynak lett osztályfőnöke. Ezután következett Zagyva- rékas. Mint elmondta, nem volt könnyű összeegyeztetni a háziasszonyszerepet a tanári pályával. Rengeteg álmatlan éjszakát okozott számára, hogy a család mellett jobbára csak a késő esti időszakban ju­tott idő, hogy az órákra készül­jön. Minden órájára nagyon alaposan készült. Joggal lehet büszke arra, hogy voltak diák­jai közül nagyon szép utat be­járók, s hogy hozzá tudott tenni valamit a sikerükhöz. Az elkövetkezendő időben a települési képviselőség jelenti számára azt, hogy az inaktív életszakasz ne legyen annyira egyhangú. Azt hiszem, nem is lesz az. Földes Barnabás Pályakezdők nyűt napja Több mint hétszáz fiatal - rész­ben szülői kísérettel - kereste fel június 29-én (szombaton) a me­gye munkaügyi kirendeltségeit, hogy közelebbről megismerjék azokat az új, foglalkoztatást elő­segítő szolgáltatásokat, amelyek július 1-jétől léptek életbe. A részletes tájékoztatást kö­vetően 561-en egy felmérő lap kitöltésére is vállalkoztak, amelyből meg lehetett tudni, hogy az első benyomások alap­ján leginkább mely programok iránt érdeklődnek a fiatalok. Ez különösen fontos, mivel a részt­vevők több mint fele már túl volt az első álláskereső próbálkozá­sokon, melynek eredményeként mindössze hatvanketten találtak megfelelő munkát. A nyűt napon részt vevők kétharmada szakmunkás, egy­negyede középiskolai végzett­ségű volt, kisebb létszámban (22 fő) jelentek meg egyetemet vagy főiskolát végzett fiatalok, és vi­szonylag kevesen jöttek el azok is, akik általános iskolai végzett­séggel vagy azzal sem rendel­keznek (27 fő). Összetételük alapján természetes, hogy első­sorban a kiközvetítésre tartanak igényt, ezt tartják a legfonto­sabbnak, de elhelyezkedésük ér­dekben fiatalok 82 százaléka szívesen kapcsolódna be vala­mely támogatási programba, amely a pályakezdés szempont­jából hasznos lehet. A kapott in­formációk és a saját tájékozódás alapján sokan látják azt, hogy támogatással könnyebben, il­letve gyorsabban juthatnak ál­láshoz: 173-an a munkatapaszta­lat szerzését, 223-an a gyakor­noki foglakoztatási támogatást jelölték meg, melyben szeretné­nek részt venni. Úgy tűnik, szükség lesz a pályakorrekciós, szakképzetleneknél a pályaori­entációs tanácsadásokra, vala­mint sikertelen álláskeresés ese­tén az átképzésre is. Százharmincegyen kedve­zően fogadták és határozottan igényelték az úgynevezett „im­pulzus” tanfolyamok szervezé­sét, amelynek célja a pálya­kezdő érdeklődésének megfe­lelő életút tervezésének elősegí­tése. A kereseti igényre vonatkozó válaszok alapján a fiatalok 37 százaléka az első munkahelyen havi 17-20 ezer forint keresetre számít, egynegyed részük ennél alacsonyabb bérrel is megelég­szik, mintegy 2 százalékot je­lentenek azok, akik csak havi 40 ezer forint fölött hajlandók első ízben munkát vállalni. Várakozásaik teljesülése a munkaügyi szolgáltatások nyúj­tásán túl a munkáltatói fogadó- készségen és saját teljesítmé­nyeiken múlik. Czakóné Tari Mária

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom