Új Néplap, 1996. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1996-07-11 / 161. szám

érdekességek Madárparadicsom, halbőség a tiszai „Balatonon” Hazánk második legnagyobb vízterületén, az Abádszalók- tól Tiszafüredig húzódó Ti- sza-tavon a természetátalakító munkát követően sikerült visszaállítani a háborítatlan tiszai táj egyes szakaszainak múlt századbeli természeti képét, gazdag flóráját és fau­náját. Ez a vidék a folyó múlt századbeli szabályozása óta háborítatlan volt, amikor vi­szont a természetátalakító munkát megkezdték, több mint két és fél évtizeddel ez­előtt a táj hangulatát jelentő ártéri fákat, füzeseket, bokro­kat garmadával vágták ki, ez­zel megbolygatták, menekü­lésre kényszerítették a Tisza- vidéken őshonos vízi madár­világot. A kényszerű természetirtás szerencsére nem torkollott ka­tasztrófába. A Tisza-tó kiépí­tésének harmadik üteme ugyanis - anyagiak híján - elmaradt, és a második szaka­sza sem valósult meg teljesen, így az eredetileg tervezett 127 négyzetkilométeres területnek csak egy része, 87 négyzetki­lométer került víz alá. A part mentén, illetve a tá­rozótóban kialakult kisebb- nagyobb, vízzel körülvett szi­geteken ismét teljes pompájá­ban megélénkült a természet, újra otthonra lelt, visszaköl­tözött a színes vízi madárvi­lág. Újra tömegesen élnek itt bakcsók, fehér és fekete kó­csagok, kanalasgémek. He­lyenként fészkelnek kedves költöző nagymadaraink, a gó­lyák. A legszínesebb és leg­változatosabb madárvilág a füredi madárrezervátumban található, az ornitológusok szerint ez az ország egyik legértékesebb természeti terü­lete. Jellemző e tájra, hogy a víz élővilága, halállománya is megújult, ma az ország egyik legkedveltebb és leghaszno­sabb horgászparadicsoma. Az álló és az átfolyó vízben el­szaporodott a kárász, a ponty, a kecsege, a süllő, a márna és más halfajta. A pecázás szerelmei nyári szezonban, de tavasszal és ősszel is ezrével keresik fel a vízterületet, csónakokról, sté­gekről, szigetekről lógatják botjaikat fogás reményében. A horgászok általában nyu­godt, türelmes emberek, ezért nem zavarja őket a Mohosz és a halászok közötti időnkénti civódás sem. Aki eredeti környezetre, csendes, nyugodt pihenésre, kikapcsolódásra, jó halfo­gásra vágyik, jól teszi, ha a Tisza-tó környékén üt tanyát.-endrész Július 19. és 28. között immár negyedik alkalommal rendezik meg a törökszentmik­lósi napokat. Ebből az alkalomból művelődési központbab országos kiállítás nyílik, amelyik a Mesterségünk címere címet viseli. íme egy versenydarab, igazán ennivaló, mert minden mé­zeskalácsból készült rajta. Nedves pillanatok 1995. szeptemberében a "Szent István" csatahajó régészeti fel­tárása után a merülőbúvárok zsilipéinek, azaz a szervezetükben felhasználódott hidrogént lélegzik ki. A fárasztó 65 m-es merülés után a biztosító csónakba szállnak be a búvárok. A jeges víz sem jelent néha akadályt. A Magyar Televízió forgatócsoportja a Vörös-tengeren fil­met készít, köztük volt 3 szolnoki búvár is. Nyomdai előkészítés: C-GRAPH Stúdió Tel.: 56/370-755 Nyomdai munkálatok: Hungária Infó Nyomdaipari Kft. Békéscsaba, 66/445-412 ^VJVGOS SöJ Ezzel az egyszerű művelettel Ön is meg­jutalmazhatja magát a Kőbányai Világos nyári nyereményjátékában: • Küldje be 6 Kőbányai Világos kupakját, ... és nyerje meg játékunk fődíját: netto 1 millió forintot! • Második díj 100 ezer, további nyolc helyezettnek pedig 10-10 ezer forint. Ugye Világos? Figyelem! A játék 1996. augusztus 31-ig tart, a kupakokat eddig lehet postára adni az alábbi címre: Kőbányai Sörgyár Fit. 1487 Budapest 10., F*f. 43 A borítékra írja rá: Kőbányai Világos, Jutalom a nap végén Sorsolás: 1996. szeptember 16-án. A nyertesek névsorát az 1996. szeptember 25-én megjelenő Népszabadságban közöljük. A játékban a SAB Magyarország munkatársai és közvetlen hozzá­tartozók nem vehetnek részt. Jogi út kizárva KŐBÁNYAI JOBB, MINT VAIAHA

Next

/
Oldalképek
Tartalom