Új Néplap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-06 / 131. szám
4. oldal A Szerkesztőség Postájából 1996. június 6., csütörtök Imremajor-Szenttamásra kirándultak az Árnyas óvodába járó kicsinyek. Kedvükre lovagolhattak, kocsikázhattak, játszhattak. Köszönet érte a szenttamási gazdaság igazgatójának és dolgozóinak és kolléganőnknek, Pirók Mónikának. Jól éreztük magunkat! Méry Éva intézményvezető Még egyszer a portelki iskoláról Egy döntés margójára Sokan aggódtunk a porteleki iskola sorsáért megyeszerte, de még annak határain túl is. Könyörtelen, gyermekszeretetet nélkülöző és értéktipró döntés lett volna, ha bezár e jelentős létszámú tanyai település iskolája. Miért? Ä válasz sokrétű, de egyértelmű: nem is síkság, de pusztaság lesz ott, ahonnan elviszik az iskolát! Tudom, mert tapasztaltam. A hatvanas évek „nagy diadala” volt a tanyavilág elsorvasztása. Az iskolákkal kezdték. Az egykor gazdag, népes táj egyhangú, kihalt puszta lett. Hála a bölcs döntésnek, nem kell kérdéseknek hosszú sorára válaszolni: a tanyai apróságokat ki óvja, védi a gyaloglás és a hosszú utazás veszélyeitől, fáradalmaitól; ki garantálja beilleszkedésüket az idegen iskolába; ki tudja majd pótolni a tanyai tanító néni anyai gondoskodását; ki fogja gyógyítani az ilyenkor elkerülhetetlen lelki sérüléseket? A szétforgácsolt idő, a kiszámíthatatlan környezeti hatások, a nagy távolság - mindmind valami rosszat sejtetnek, s az iskolából kikerülve garantáltan egyetlen diák sem térne vissza szülőfalujába. Magasabb színvonalú oktatás, jobb felszerelésű városi iskolák! Talán igen, de inkább csábító, üres szavak. Engem, aki az általánost tanyai iskolában végeztem és egyetlen tanító nénim volt végig, nehéz lenne erről meggyőzni. Több mint három évtizede, hogy középiskolai tanár vagyok. Élethivatásom valamennyi megnyilvánulása, a gyermeki lélek rezdüléseinek ismerete ott gyökerezik, ott, az egy tantermes iskolában - oly mélyen, mint az akácgyökér. Sok-sok pedagógus, orvos és más szakember vall hasonlóan erről. A jövő igazolni fogja a döntés helyességét. Az a herényi képviselő-testület, melynek munkájáról oly sok szépet olvastunk már, jó úton jár. Az a város, amely oly sok nemes ügyet támogatott eddig is jelentős összeggel, megtalálta a módját annak, hogy - Váci Mihály szavaival élve - megmaradjon az iskola, és: a tanító ki fénybe tör, ragyogó hit a lombja, irány azoknak, jel és biztató, kik jönnek barázdákban botladozva. ” Tóth B.-né, Mezőtúr Küldjön egy képet! Utolsó felvétel Vágó Pálról A honfoglalás ezeregyszáza- dik évfordulójának kiemelkedő eseménye a Feszty-kör- kép ópusztaszeri helyreállítása. A magyarok bejövetelét ábrázoló történelmi tabló számunkra azért is érdekes, mert a lenyűgöző alkotás elkészítésében a jászapáti származású festőművész, Vágó Pál jelentős részt vállalt. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban kap helyet Vágó Pál „A huszárság története” című monumentális freskója is, amellyel a művész annak idején Párizsban elnyerte a világkiállítás nagydíját. A róla készült utolsó fényképén az 1928-ban elhunyt ki-' váló' művész egyik tanítványának magyaráz a jászapáti művésztelepen. Dr. Nemes András Szolnok Átgondolt döntésre van szükség Szokatlan kérésre nagyszerű válasz Régi hagyomány, hogy a végzős diákok szerenáddal vesznek búcsút tisztelt és szeretett tanáraiktól. Az estébe-éjsza- kába érő közös éneklést, zenélést, a búcsúzást legfeljebb a távolságok leküzdése zavarja meg. Enektanárunk Szanda- szőlősön lakik. Természetesen tőle is szerettük volna elbúcsúzni aznap éjjel. Csakhogy az autóbusz, amit elértünk volna, 21.30 órakor indult, a Visszafelé jövő utolsó járat pedig érkezésünk után 15 perccel jött is vissza. Közülünk valakinek az az ötlete támadt, hogy próbáljunk meg kérni egy különbuszt az alkalomra. Bár az elképzelés sikerében- utólag bevallhatjuk - nem meitünk bízni, mégis megkockáztattuk, hogy a vasútállomási Volán-irodát megkeressük, és előálljunk kérésünkkel. Először kissé furcsán néztek ránk, de aztán elhitték, hogy komolyan gondoljuk: megkaptuk az autóbuszt, méghozzá teljesen ingyen. A gépkocsivezető - akinek ezúton is köszönetét mondunk- kivitt minket tanárnőnk házáig, s még azt is felajánlotta, hogy megvárja az osztály búcsúját, ha 23 óráig visszaérhet állomáshelyére. ígéretünket betartottuk, s még arra is maradt idő, hogy elvigyen bennünket a Szolnok ispán körútra. A Tiszaparti Gimnázium IV. D osztálya köszönetét mond a Volán Rt.-nek és azoknak a munkatársaknak, akik lehetővé tették, hogy ez a nem mindennapi kérés teljesülhessen. Svájcból érkezett adomány A Tiszajenői Nagycsaládosok Egyesülete a falu sportpályáján az idén is megrendezte a gyermeknapot. Az ifjú korosztály az ügyességi labdajátékokból és sok izgalmas vetélkedőből választhatott. A nagyobb gyerekek kerékpáros szlalomozásban és krumplipucolás- ban versengtek. A játékos versenyek után szétosztottuk a Svájcból érkezett adományt. Gyermekeink boldogan vették birtokba az új szerzeményeket. A vezetőségi tagok A beérkezett levelekből válogatunk. Az írásokat rövidítve közöljük, tiszteletben tartva a mondanivalót. A témának akkor is nyilvánosságot adunk, ha nekünk arról esetleg más a véleményünk. Név és cím nélkül érkezett levelek közlésére nem vállalkozunk. Az oldalt szerkeszti: Kácsor Katalin Az Új Néplap május 30-ai számában a harci kutyák betiltásáról olvastam. Nekem is van egy ilyen kutyám; a megyében az egyetlen a fajtából, az országban is mindössze harminc van belőlük. Elkeserít a hír, hogy a városatyák készülő döntése korlátozná egyes fajták tartását - jóllehet, a döntéshozók a veszélyesnek ítélt ebek mindegyikének nem ismerhetik a természetét. Az én kutyám díjnyertes. Családtagnak számít nálunk, s a gyermekeimnek - 7 és két és fél évesek - társa, partnere. A házban lakók soha egy rossz szóval sem illették, senkit nem nyugtalanít, A szolnoki városrész munkáspárti képviselőjeként lakossági fórumra hívtam március végén választópolgáraimat. A téma izgalmasnak ígérkezett: az állattartás szabályairól szóló helyi rendelettervezet ismertetése és az ezzel kapcsolatos vélemények meghallgatása, de a csatornázás, a gyógyszertár ügye, a gázpalackok forgalmazásának megoldása is szerepeltek a napirendek sorában. A meghívókkal a Kertváros két üzletében és a postán találkozhattak a választópolgárok, de alapszervezetünk tagjaihoz is eljuttattuk azokat. Az alkalomra meghívtuk a polgármesteri hivatal munkatársait is; eljött Pataki Ferenc főépítész, Ihász Tibor osztályvezető, Vass Imre munkatárs és két városi képviselő- társam. Meglepő érdeklődés kísérte a találkozót. Menet közben a Kertvárosi Általános Ishogy itt él közöttünk. Minden kutyáért a gazdája a felelős. Nem az ebeket kell kiirtani (betiltani), hanem a gondatlan gazdákat kell példásan megbüntetni - akár börtönnel hogy megtanulják a kutyák nevelését és biztonságos tartását. Az utóbbi időben a médiák hírei és rémhírei sokat ártottak a kutyatartóknak. A tragikus esetek többségénél azonban az derült ki, hogy nem a tiltott fajtákból került ki a támadó állat. Konzultáltak-e a rendelettervezet készítői, az önkormányzat tagjai (mint a lakosság választott képviselői) a kutyatartó gazdákkal és a MEOE szolnoki kóla tornatermébe kellett áthelyezni a fórum helyszínét, mert a 18 órára meghirdetett találkozó előtt fél órával kicsinek bizonyult a kibérelt terem. Ez az érdeklődés is igazolja, hogy ha nem általában, hanem konkrét céllal akarunk a lakossággal találkozni, abban az esetben számíthatunk az érdeklődésre. Az állattartás szabályairól szóló helyi rendelettervezet ismertetése után többen elmondták véleményüket s tettek hasznos észrevételeket. A szabályozást szükségesnek tartják - mondták, életbe lépését követően kérték széles körű ismertetését. Kifogásolták az ötszáz négyzetméteres teleknagyság meghatározását, az ólak, ketrecek napi takarítását. Igen sok észrevétel hangzott el az ebtartásról. Főleg az úgynevezett harci kutyák létének és tenyésztésének betiltását szorgalmazták, s kérték a szervezetével? Javaslom, mielőtt döntenek, látogassák meg az Ausztriával közösen rendezett, ma nyíló világkiállítást, és figyeljék meg, hogyan viselkednek, mit tudnak ezek az állatok! Meg kell találni a középutat, ami mindenki számára elfogadható. Ennek érdekében szívesen állok a képviselő-testület tagjainak rendelkezése. Jó lenne elkerülni, hogy a miskolciak hibájába essen városunk; ne adjon okot a közgyűlés döntése a nyilvános tiltakozásra. Pintér Tibor Szolnok (telefon: 374-222) póráz és szájkosár használatára a szigorú intézkedéseket. Természetesen egyéb kérdések és észrevételek is szóba kerültek. Érdekelte például a fórum résztvevőit, hogy mikor kezdődik a szennyvízelvezető csatorna építése, mikorra várható a gyógyszertár és a gázcseretelep. Szóba kerültek út-, járdaépítési gondok is. Ezekre a kérdésekre a polgármesteri hivatal jelen lévő képviselőitől részletes választ kapott a hallgatóság. Az elhangzott javaslatokra, panaszokra részben már történtek intézkedések. Elkészült például a Debreceni út körülbelül öt-hatszáz méter hosszúságban, így a gépkocsik számára esős időben is járhatóvá vált. Más intézkedések folyamatban vannak. Az észrevételeket, javaslatokat, panaszokat eljuttattuk írásban is polgármesteri hivatal városgazdálkodási főosztályának. Bízom abban, hogy a következő lakossági fórumon már ezek eredményeiről is beszámolhatok. Dr. Soós István képviselő Találkoztak a Kertváros lakói A Debreceni út esős időben is járható A kertvárosi lakossági fórum sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy elkészült a Debreceni út 500-600 méteres szakaszán az útburkolat. Az elhangzott javaslatok feldolgozása és más intézkedések folyamatban vannak. Mindenkit szeretettel várnak Egy éve működik városunkban a Belszervi Betegek Egyesülete. Túl vagyunk egy elnökválasztáson; január óta Szombat Lajosné irányítja az egyesületet, aki kezdettől fogva részt vett a csoport munkájában. Ebben az évben húsz taggal gyarapodtunk, és további jelentkezőket várunk. Szívesen fogadunk más betegségekben szenvedőket is. Sok jó elképzelésünk a megvalósítás küszöbén áll. Június 4-én edénybemutatóval színesítettük összejövetelünket. Szereztünk már olcsó mosószert és más háztartási cikkeket, de árusítunk Béres-cseppet, többfajta vitamint és szívgyógyszert is. Sikerrel jártunk el hivatalos ügyekben is: sorstársaink méltányos nyugdíjemelését kértük. Terveink között egy közös kirándulás is szerepel. A most megrendezendő budapesti küldöttgyűlésre Kiss Károlyné, Szabó Margit és Szombat Lajosné utazik közülünk. Egyesületünket a polgármesteri hivatal ebben az évben tízezer forinttal támogatta, amit ezúton is köszönünk. A Belszervi Betegek Egyesülete, Kisújszállás Fejétől büdösödik... Pórul jártak idén a termelők a hagymával. Fejétől büdösödik a ... hagyma, jut eszembe a régi mondás kissé átalakítva, meg hogy „okos á magyar, de csak utólagNo fez utóbbi sem állja meg mostanában a helyét. A bibliai intelmet - hét bő esztendőt hét szűk esztendő követ - sem vette komolyan senki. Hol vannak a szakemberek, akik előrelátással még idejében gondoskodtak volna az értékesítésről? Nem lehetett volna például üzembe helyezni a zöldség-gyümölcs szárító berendezéseket? Tudjuk jól, hogy a hagymát nem csak szárítva lehet tartósítani: a konzervgyárak holt szezonjában - sok szerencsétlennek munkalehetőséget kínálva - a népnek meglett volna a jövő téli savanyúság, csalamádé. Hogy nincs rá pénz? Ne nézzenek engem madárnak! Hisz pazarolunk, ez látható. Nemrég is azon folyt a vita, hogy a privatizációból többletként keletkezett tíz- milliárd forintot mire költsék el! Id. Kanta Gyula, Berekfürdő A szolnoki Damjanich uszodában Ali Csaba úszómester kora reggelenként ingyenes úszásoktatást tart az Asztma Klub tagjainak. A kedvezményes uszodajegyeket a szolnoki Nemzetközi Információs és Kereskedelmi Kft. anyagi támogatásával vásárolták meg. (BEKÜLDÖTT FOTÓ) Piros vonat vitte a sásastói óvodásokat Egész napos kirándulást tettünk óvodánk kis lakóival a kiskörei víztározóhoz: túráztunk a Tisza partján, labdáztunk, homokoztunk; itthonról vitt játékokkal a szabadban, jó levegőn, gyorsan telt az idő. Ezen a napon az óvoda dolgozói és a segítő szülők sokat tettek azért, a kis piros vonat boldog-vidám gyerekcsoportot hozzon vissza a vasútállomásra. A kiránduláshoz a kisújszállási MÁV PGF vezetője térítésmentesen „kölcsönadta” zárt üdülőjét. Nyolcvanhét gyermek gondtalanul és biztonságosan élvezhette a szabadságot. Segítségüket köszönjük. Néhány nappal később a Boldog Gyermekekért Alapítvány is megrendezte sportnapját, amire sokan eljöttek. Aerobikoztunk, futottunk, sorversenyeztünk, kötelet húztunk - óvodás, iskolás és család kategóriában. Kellemesen elfáradtunk; volt pizza, üdítő, fagyi. Felejthetetlen napot töltöttünk együtt. Sok-sok értékes hozzájárulást, tombolaajándékot és konkrét, személyes segítséget kaptunk vállalkozóktól, magánszemélyektől, jogi személyektől, szülőktől. Köszönjük. Ifj. Monoki Miklósné, Kisújszállás szülői munkaközösségi tag
