Új Néplap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-10 / 134. szám
Süvegcukor Kupa kerékpárverseny, időfutam országos bajnokság Bodrogi talán megijedt Steigtől? Az időfutam-OB-n egyenként indították a versenyzőket fotó: mészáros Alig egy héttel a mindent - de legalábbis az olimpiára utazó kerékpáros személyét - eldöntő hosszú távú országos bajnokság előtt rendezték meg Szolnokon a hagyományos Süvegcukor Kupát. Kezdésként rögvest a legfontosabb versenyszámmal, az időfutammal „melegítettek be” a felnőtt versenyzők, amelyen a magyar bajnoki cím sorsa is eldőlt. A 32-es úton negyven kilométert kellett teljes erőbedobással tekerniük a résztvevőknek, ráadásul taktikázni sem nagyon lehetett az egyenkénti indítás miatt. Igazán a két külföldön szereplő fiatalnak, Bodrogi Lászlónak és Szekeres Csabának volt esélye a jó szereplésre, akik be is váltották a hozzájuk fűzött reményeket. Bodrogi több mint egy perccel javította meg a szolnoki Szabó Lajos 1992-es országos csúcsát, ezzel elnyerte a bajnoki címet, de a második helyezett Szekeres is a régi csúcsidőn belül érkezett célba. Tiszteletre méltó eredmények ezek, mégsem biztos, hogy hét nappal az olimpiai kvalifikációs viadal előtt okos dolog minden erőt beleadva hajtani. Persze lehet, hogy június 16-ig tudják tartósítani ezt a kitűnő formát, és kettejük között dől el az atlantai repülőjegy sorsa, valószínűbb azonban, hogy a rutinosabbak - Steig Csaba, Istlstekker, Vanik és Havarik - most pihentettek egy kicsit, és a vasárnapi hosszú távú OB-ra tartogatják erejüket. Steiget egyébként még fél gőzzel is ötödik helyen rangsorolták, ő lett a legjobb szolnoki. A hölgyek versenyét a mosonmagyaróvári Páré Veronika nyerte, a dobogó második és harmadik fokát szolnokiak, Bujdosó Eszter és Ivánfi Ibolya foglalták el. Délután kritériumverseny- nyel folytatódott a Süvegcukor Kupa, a mezőny azonban némileg összezsugorodott, mivel az időfutam-OB-n indulók közül jó néhányan hazautaztak. A férfiaknak 24 kört kellett megtenniük a tűző napsütésben, négykörönként eszeveszett iramban küzdöttek a részhajrák pontjaiért. A szekszárdi Istlstekker János hajrázott legjobban, a siófoki Arany csupán egyetlen ponttal maradt le mögötte, a végén mégis Steig Csaba ért elsőként célba, összetettben tehát ő várhatta első helyről a vasárnapi országúti versenyt. A hölgyeknél Jäger Veronikának (Siófok) sikerültek legjobban a részhajrák, a befutót azonban Strau- binger Györgyi nyerte. Szolnoki színekbén Bujdosó Eszter indult, ő harmadik volt összetettben az országúti előtt. Ivánfi Brigitta az ifjúságiaknál nem talált legyőzőre, a fiúknál Deák Gábor szerepelt ígéretesen a házigazdák közül. Vasárnap délelőtt sem kegyelmezett az időjárás, már kora délelőtt fullasztó hőségben rajtolt el a férfiak mezőnye. Ekkorra ketten maradtak az atlantai kiküldetésért harcolók közül, csak Steig és Istlstekker tekerte végig a 145 kilométert, Bodrogi, Szekeres és Vanik inkább Erdőkertesre tartalékolta erejét, míg Havarik Tamás nem is indult a Ferencváros edzőtábora miatt. Közel négyórás kerékpározás után egy hármas boly ért vissza elsőként, melyben a szekszárdi Ágoston Péter, és két szolnoki, Nyitrai László valamint a tavalyi győztes Szabó Lajos tekert. Őket néhány másodperccel később újabb trió - Roszik, Istlstekker, Steig - követte, ami azt jelentette, hogy az összetettben nem változott a sorrend, Steig Csaba megőrizte elsőségét. A nők 75 kilométeres száguldását Jäger Veronika nyerte, összetettben azonban névrokona, Páré Veronika győzött. Bujdosó Eszter ezüstöt szerzett. Ä győztesek hagyományosan annyi kristály- cukrot vihettek haza, amennyit kerékpárjukkal együtt nyomtak a mérlegen, a Süvegcukor Kupát pedig egy esztendeig a Debreceni KSC őrizheti, mint a csapatverseny győztese. Nemzetközi súlyemelő-csapatverseny Hetedszer az erő, de főként a barátság jegyében Szolnok-Rihimäki 1482,25-1443,07 Szolnok: aktívak: Farkas Tibor, Pallai György (Danyi Optika), Sallai Attila (MÁV). Veteránok: Sarkadi György (MÁV), Kürti László (D. O.), Nagy László (Kisújszállás). Rihimáki: aktívak: Toni Lankihea, Marko Lankihea, Klimo Selin. Veteránok: Pekka Salo, Markku Jutila- nen, Harri Viitasalo. A megyei szövetség és a város rendezésében az idén immár hetedik alkalommal, mondhatni már a hagyományok szerint mérkőztek egymással a testvérvárosok versenyző és amatőr erős emberei. Szolnok és Rihimäki kapcsolata ezen a színtéren igen aktív és szoros, hiszen a két együttes, a hétvégit megelőzően, már hatszor ösz- szemérte erejét, váltott helyszínekkel. Az eredmény 3-3-as döntetlent hozott, tehát a szolnoki viadal némi előnnyel zárulhatott az egyik fél számára. Legalábbis a soron következő találkozóig. Hollóy Tamás, mint a verseny első számú irányítója és társbírója elmondta, hogy a hetedik megméretés rendhagyó módon a veteránok részvételével egészült ki, elsősorban a finnek kérésére, hiszen az északiaknál igen komolyan veszik a veteránokat. A kérésnek nem volt különösebb akadálya - főleg úgy, hogy Nagy László besegített Kisújszállásról ugyanis a csapatversenyt nem abszolút értékekkel mért súlyban számolták. Hanem a Sinc- lair-táblázat szerint, amely egyetlen pontértékben határozza meg a sportoló testsúlyának megfelelő egyéni teljesítményét, s azok összegéből áll össze a csapateredmény pontokban és nem kilogrammokban. Nos, a jó kétórás küzdelmet a mieink nyerték, abszolút legjobbak: Kürti László (295,56), illetve Harri Viitasalo (256,42). A győzelem nagy öröme kisebb lehetett volna, ha nincs ott a háttérben a helyi áfész, a Danyi Otika, az Alföldi Gabona, a Solami a Grafitéria, a Víz és Csatorna és természetesen az önkormányzat. Jövőre veletek Finnországban! (ni) Toni Lankihea birkózik a tárcsákkal fotó: mészáros 2. Schwechater atlétikai kupa Szekerest üldözi a balszerencse Kétségtelen, itt a hamisítatlan nyár. Perzselő napsütésben rendezték meg ugyanis a Budapesti Honvéd Tüzér utcai pályáján a második Schwechater atlétikai kupát, melyet néhány külföldi versenyző is megtisztelt jelenlétével. Természetesen a Szolnoki MÁV SE jelenleg két legkiválóbb sportolója, Szekeres Judit és Kovács István is rajthoz állt, abban bízva, hátha sikerül az olimpiai kiküldetési szintet megcsípni. Szekeresnek még az indulás előtt meg kellett vívnia a maga harcát, akit valósággal üldöz mostanság a balszerencse. Igaz, a kiírásban szerepelt a 400 méteres gátfutás, mégis levették a műsorról, holott többen éppen ezért jöttek el az ország több fertályáról. Lett is haddelhadd. A szolnoki szakvezetők erélyes fellépésének köszönhetően végül futhatott Judit, de addigra az ellenfelek már elpárologtak. Egyedül pedig nem az igazi. Ennek ellenére - láss csodát - egyéni rekordot ért el (57,01 mp), ami mindössze tizenegy századdal gyengébb, mint az országos csúcs. Egyöntetű volt a vélemény a pályán lévő edzők között: ebben a futásban bizony benne volt a nagy idő. Sajnos csupán egyetlen hét maradt arra, hogy 56 másodperc közelit teljesítsen a szolnoki hölgy. Hazai versenyek híján azonban újfent valahol külföldön kell próbálkozni. Az elmúlt hetekben 220-ra „beállt” magasugrónk, Kovács István most sem talált legyőzőre, ám a titkon remélt huszonöt-közeli produkció elmaradt, meg kellett elégednie a 214 centiméterrel. Rendkívül bosszantó, mi több, felháborító, hogy néhány, magát nélkülözhetetlennek tartó ember nemtörődömsége miatt képtelen Szekeres egy „normálisát” versenyezni. Olaszországban, Szlovéniában az utolsó pillanatban, pár órával a rajt előtt esett be, köszönhetően a rossz szervezésnek, míg Zalaegerszegen egy elállított gát okozott jókora galibát. És itt a mostani eset, amikor is a meghirdetett 400 gátat törölni kívánták, mondván: nem tudják mikorra tenni. Hozzáteszem, ha lett volna komoly fővárosi érdekeltség ebben a számban, valószínűleg minden stimmelt volna... (S. L.) Sporttörténeti konferencia Esztergomban- A sport lényege sok mindenben megegyezik a kereszténység tanaival. Önfegyelemre, kitartásra, a fizikum és a szellem összhangjára tanít. Ezek miatt a sport a felnövekvő nemzedék nevelésének semmi mással nem helyettesíthető területe. Mindezeket „Az olimpiai gondolat, keresztény gyökerek és az új Európa” címmel szombaton Esztergomban megrendezett sporttörténeti konferencián hangsúlyozták. Megnyitójában Paskai László bíboros-prímás, az Esztergom-budapesti Főegyházmegye érseke hangsúlyozta: a sport ember- és jellemformáló volta miatt kívánatos. A magyar katolikus egyházfő bejelentette: az érsekség rövidesen egy alapítványt hoz létre Esztergom labdarúgásának támogatására. Gallov Rezső államtitkár, az OTSH elnöke gratulált a szervezőknek azért, mert tudomása szerint e három, egymással összekapcsolódó témakörben még sehol a világon nem tartottak konferenciát. Aján Tamás, a MOB legfrissebb híreiről számolt be. Már hatezren készítik elő a július 19-én nyíló és augusztus 4-én záruló rendezvénysorozatot. Az idei olimpián 197 országból - ez a szám minden eddiginél több - 26 sportág 10 735 versenyzője vesz részt, s 271 számban avatnak győztest. Az eseményekről 21 ezer újságíró tudósít képben, hangban, illetve írásban. Magyarországot 21 sportágban 200-205 versenyző képviseli. Az olimpikonoktól 180-200 pont az elvárás, s várhatóan ezzel az országok közötti nem hivatalos pontversenyben az első tíz között lehet végezni. Toldi Miklós-díj került Szolnokra Kovács Gábor országos KOVÁCS GÁBOR ÚR-nak a testnevelés és sport népszerűsítésében, az ifjúság testedzésében és a diáksport szervezésében, a lakosság fizikai és erkölcsi állapotának fejlesztése érdekében kifejtett tevékenységéért a TOLDI MIKLÓS-DÍJ elismerést adományozom. 1996. június Kuncze Gábor, miniszter Kovács Gábor eredményeit országos szinten is jegyzik elismerése Évente mindössze három sportember részesül a Toldi Miklós- díjban. Idén az egyik kitüntetett Jász-Nagykun-Szolnok megyéből érkezett a ünnepségre. Kovács Gábor, a Szajol-Mátyus Judo Klub szakvezetője eddigi pályafutása, munkássága elismeréseként vehette át Kuncze Gábortól, a sportot felügyelő belügyminisztertől az elismerő oklevelet és emlékplakettet. Kovács Gábor még a Honvéd válogatott cselgáncsosaként alapozta meg hírnevét, majd debreceni és szolnoki edzőskö- dés után 1989-ben a magyar nemzeti együttes szövetségi kapitánya lett. Két esztendő múltán, kicsit keserű szájízzel búcsúzott posztjától,-s egy évig csupán kívülállóként szemlélte a sportág eseményeit. Ezen idő alatt végre jutott ideje szakmai publikációkra, önképzésre. A barcelonai olimpia után azonban már nem tudott ellenállni a kihívásnak, volt tanítványa közvetítésével, szajoli felkérésre új klubot alapított. Látatlanban vállalta el az úttörő munkát, ám hozzáértését, remek szakmai és pedagógiai munkáját minősíti, hogy négy év alatt a semmiből nevelt ifjúsági és juniorválogatottakat, olimpiai kerettagokat. Jelenleg a magyar juniorválogatott szakvezetőjének teendőit is ellátja. Toldi Miklós-díjra klubja, majd a megyei sportigazgatóság terjesztette fel, ám a több tucat jelöltből az Országos Testnevelési és Sporthivatal bírálóbizottsága választotta ki. Elismeréséhez gratulálunk.
