Új Néplap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-08 / 133. szám

1996. június 8., szombat Megyei Körkép 3. oldal A szolnoki Rózsa úti óvoda udvarán kialakított térbetont vették birtokba tegnap az ovisok, köztük több mozgássérült kisgyermek. A Rethmann Rt. támogatásával készült udvarré­szen később KRESZ-pályát alakítanak ki, ahol rajzversenyeket is rendeznek majd. fotó: csabai Földpiramisok az Alföldön Az Alföld sajátos értékei közé számító „földpiramisokról” - a kunhalmokról - kezdődött kétnapos konferencia pénte­ken Mezőtúron. A kunhalmok - mint ismeretes - 5-10 méter magas, 20-50 méter átmérőjű kúp vagy félgömb alakú kép­ződmények. Legtöbbször víz mellett, de vízmentes részen épültek temetkező helyként, sírdombként, illetve őr- vagy határhalomként. E nagyon sajátos, egyedi kép­ződmények napjainkban már szinte mindenütt pusztulófél­ben vannak, számuk a hajdani 40 ezerről néhány százra csökkent. A még meglévők ál­lapota is vészesen romlik, noha a természetvédelmi tör­vény védetté nyilvánította va­lamennyit. Megmentésükért talán a mostani az utolsó lehe­tőség, ami régészek, környe­zetvédelmi szakemberek és pedagógusok összefogását igényli - mutattak rá a konfe­rencián. A hivatalos szervek közül elsősorban ebben a munkában az érintett önkor­mányzatok tehetnek legtöbbet. Számukra követendő példa le­het a karcagi, ahol a képviselő- testület döntése alapján szépen helyreállították az ottani, Kál­vária-dombnak nevezett kun­halmot. A tanácskozáson el­hangzott előadásokat, korrefe­rátumokat a rendezők monog­ráfiaként kívánják megjelen­tetni, és ebben helyet kapnának a mások számára hasznosítható, a kunhalmok megmentésének lehetőségei­vel foglalkozó dolgozatok is. A konferencia résztvevői szombaton terepbejáráson a Közép-Tisza-vidék kunhalma­ival ismerkednek. Ellophatják a párt programját? A Független Kisgazdapárt­nak van programja, de nem igazán lenne tanácsos teljesen kibeszélni, mert azt mások el­lopnák - jelentette ki Dögéi Imre kisgazda megyei elnök tegnapi sajtótájékoztatóján. Persze azért mondott néhány dolgot, amivel fel lehetne lendí­teni a mezőgazdaságot, ami az ország fellendülését is eredmé­nyezné. „Csak meg kell nézni a falvak portáját. Néhányban alig van állat, pedig régen marha, csirke, tyúk, kacsa, liba, pulyka, gyöngytyúk, galamb, birka, ló népesítette be az ud­vart. Hát az a falu, az a térség hogyan fog fellendülni, ha nincs állat, ha már a mezőgaz­daság sem működik?!” - kér­dezte Dögéi Imre. Meg persze az is jó lenne, ha például nem Hollandiából ér­kezne az élelmiszer, mert bár piacgazdaság van, azért koráb­ban Magyarország mindenből önellátó volt - mondotta a párt megyei elnöke. ta Premier a MÁV Kórházban Mégis zúznak vesekövet Szolnokon (Folytatás az 1. oldalról) Mint azt dr. Löké Miklós fő­igazgató főorvos elmondta, a jövőre 30 éves évfordulóját ün­neplő intézményben az utóbbi években nemcsak generáció-, hanem szemléletváltás is volt, hiszen olyan főorvosok kerül­tek az osztályok élére, akik a modem kor gyógyító gépeit tudják használni, mivel céljuk az, hogy a XXI. század techni­kája honosodjon meg az egész­ségügyi intézményben. Az uro­lógia élén álló dr. Fontos Gyula osztályvezető főorvos is már nagy szakmai gyakorlatra tett szert a vesekőzúzó gép alkal­mazásában. Az egyébként igen drága műszerrel járó költségeket a társadalombiztosítás finanszí­rozza. A kórház mindezért 80- 85 ezer forintot kap, s ennek 40-45 százaléka fedezi a gép működtetését. Az ultrahangcél- zású géppel szinte mindegyik beteget sikerrel tudják kezelni, hiszen csak elenyésző azon ese­tek száma, amikor a kő csont- árnyék mögé esik. Ekkor ugyanis a kő az ultrahang szá­mára - amely nem tud áthatolni a csonton - láthatatlan. Emel­lett ez a kezelés kevésbé ártal­mas a betegekre, mivel nincs röntgensugárzás. A kezelés helyben történik a kórházban, így a betegeket nem utaztatják. Az ESWL-kezelés előtt a pácienseket kivizsgálják, amelyet szintén a kórházban végeznek el az utókezeléssel, gondozással együtt. A főigazgató külön is ki­hangsúlyozta: a szabad orvos- választás értelmében nem csu­pán a vasutas dolgozóknak, ha­nem bármely, hozzájuk forduló betegnek térítésmentesen bizto­sítják a kezelést, amelyre a MÁV Kórház urológiai szak- rendelésén célszerű jelentkezni, akár beutaló nélkül is. A vesekövesség egyébként igen gyakori betegség, a lakos­ság másfél százalékát érinti. Megyénk 420 ezer lakosából is több mint 6 ezer szenved vese­kövességben. A gyógyítása az utóbbi évtizedekig világszerte a kövek műtéti eltávolításából állt. Ezek a műtétek nagyon megterhelők voltak a betegek számára, és gyakran a vesét is el kellett távolítani. Nagy előre­lépést jelentett a vesetükör al­kalmazása a ’ 80-as évek elején, illetve ezt követően a lökéshul­lám-kezelés elterjedése. Napja­inkban már nagyon ritkán vé­geznek vesekő miatt nyílt műté­tet, mivel a betegek 70-80 szá­zaléka ESWL-kezeléssel kő­mentessé tehető. B. Gy. A vesekőzúzás során a gép által gerjesztett nagy energiájú lökéshullámok hatására a kő apró darabokra hullik szét. fotó: csabai Elhunyt Majnár József (1933-1996) Kengyelen született, közel harminc évig a Néplap mun­katársa volt. Három hete még dolgozott. Azon a pénteken felkereste a szerkesztőségün­ket. Szétnézett, odament a gépekhez, beszélgetett az em­berekkel. Nem panaszkodott, de tudta, hogy nagyon, de na­gyon beteg. Talán búcsúzni jött, talán még egyszer tekin­tetével megsimogatni az is­merős termeket, arcokat, mi­előtt nekivágott volna annak a hosszú útnak, amelyik már várta. Ki tudja, ezt a titkot magával vitte. Békéscsabán kezdte a munkát, a szakmával is ott ismerkedett a nyomdában. Azután hozzánk került, és egy híján harminc évig írta, tervezte, szerkesztette a lapot. Lehetett bármilyen rendkívüli eset, egy telefon, és Jóska iparkodott befelé. Ő volt az a tervezőszerkesztő, aki alakot, főm.',, kinézetet adott az új­ságnak. Ha nyúlfarknyi szabadideje maradt, szívesen sakkozott, biliárdozott, pingpongozott. Mivel reá égszakadáskor, földindu­láskor számítani lehetett, nyugdíjba vonulása után is dolgozott, felkerült a pesti központba. Ott lett rosszul, hazahozták a kórházba. Nem adta meg ma­gát, még egy hete is felkelt. Az orvosai mindent megpróbáltak, mégis lassan-lassan, 63 évesen eljutott arra a mezsgyére, ahon­nan már ritka a visszaút. Már nem ismert meg senkit, de a szíve napokig küzdött a gazdájáért. Tegnap reggel hét órakor azután utolsót dobbant, és Majnár József is elment minden élő ember útján. Gyászolja a családja, a rokonsága, gyászolják a barátai, ismerősei, az Axel Springer- Magyarország Kft. és a Ferenczy Europress munkatársai. Te­metéséről később intézkednek. Emlékét megőrizzük. Makai István festőművész tárlata nyflt meg tegnap a szolnoki Pelikán Galériában. A kiállítás egy hónapig lát­ható a Pelikán Szálló különtermében. fotó: csabai Cselekvésre kész magyarok A Magyarok Világszövetségé­nek Szolnoki Szervezete tegnapi nagygyűlése előtt cselekvési programjáról tanácskozott. Az ülés előtt Kun Sándor az ideig­lenes elnökség nevében el­mondta: úgy gondolták, épp itt az ideje megalakulásuk óta, hogy közös cselekvési progra­mot szabjanak, amelyhez kiké­rik a tagok, a szimpatizánsok és mindazok véleményét, javasla­tát, ötletét, akik érdeklődnek a Magyarok Világszövetsége munkája iránt.- Jelen pillanatban, amikor a magyar társadalom ilyen hely­zetben van, mindenképpen olyan programban kell gondol­kodnunk, amely megalapozhatja a magyarság jövőjét - nyilat­kozta Kun Sándor. Sajnos anyagi tőkében nem bővelked­hetünk, ám nagy értékünk a „szürkeállományunk”, amely gazdag hagyományokkal bír. A szervezet azt szeretné el­érni, hogy Szolnokon olyan szellemi-gazdasági centrumot alakítsanak ki, olyan kiindulási alapot teremtsenek, amely köve­tendő példa lehet. Ennek megva­lósításába szeretnék bevonni a helyi vezetést is. Céljuk, hogy Szolnokról, ebből a régióból in­duljon ki valami olyan egységes kezdeményezés, olyan értékte­remtés, ami követendő és iránymutató mások számára, s egyben olyan bázis, amelyen a magyarság jövőjét megalapoz­hatják. -bgy­A munkaügyi központ igazgatójának levele a fiatalokhoz Ifjúsági tanácsadó iroda nyílt Túl az első vizsgaizgalmakon, sokan újabb megmérettetésre, felvételire készülnek, és van, aki már a nyarat tervezi. Az utolsó gondtalan nyarat, az üdü­lést, hatalmas fürdéseket, ki­rándulásokat, kalandokat, azaz a vakációt. Nincs könnyű helyzetben a mindig előrelátó, mindent előre megtervező - tehát kicsit unal­mas - felnőtt, amikor arra akar figyelmeztetni, hogy bár még alig kezdődött el, egyszer véget ér ez a nyár is. Aki már most gondol erre, az nyilván igyekszik minél előbb tájékozódni arról, milyen elhe­lyezkedési, átképzési, egyéb lehetőségei lesznek. Különösen most fontos ez, hiszen július el­sejétől a pályakezdők segélyét új támogatási formák váltják fel. Olyan új lehetőségek, me­lyek növelik munkaerőpiaci esélyeiteket, de csak akkor, ha mielőbb bejelentkeztek a mun­kaügyi kirendeltségeken, egyes támogatások ugyanis meghatá­rozott várakozási időhöz van­nak kötve. A szolnoki kirendeltségen külön ifjúsági tanácsadó szol­gálat nyílt, ahol regisztrálják és minden szükséges felvilágosí­tással ellátják a fiatalokat, de ugyanúgy várja őket vala­mennyi kirendeltségünk. És mivel nyár és vakáció, igyekez­tünk mindenütt valamilyen ér­deklődésre számító programot is szervezni. Mezőtúron július 10., 24., augusztus 2., 7., szeptember 3. „Hogyan adjam el önmagam” álláskeresési technikák, Tisza­füreden június 7-én „Lépjünk együtt” ifjúsági nap, Kunhe­gyesen július 2-án „Lépjünk együtt” ifjúsági nap, Karcagon június 12-én és 26-án vállalko­zói alapismeretek pályakez­dőknek, Kunszentmártonban június 25-én és 26-án „Lépjünk együtt” ifjúsági nap, Jászbe­rényben júliustól folyamatosan minden hónap első keddjén ál­lásbörze, Törökszentmiklóson májustól állástalan fiatalok szolgálata indul, júniustól szep­temberig havonta két alkalom­mal pályakezdők napja, Mart­fűn szeptemberben és október­ben pályakezdő börzét szerve­zünk. Talán e rövid felsorolásból is kiderül, abban szeretnénk segí­teni, hogy ne csak a nyarat, ha­nem azt is megtervezzétek, ami utána következik. Addig is tartalmas, jó pihe­nést kívánok: Miskó Istvánné a munkaügyi központ igazgatója Újabb mintaboltot nyitott a Bútoripari Kft. Nikoletta népszerűvé vált Magyarország egyik legnagyobb konyhabútort gyártó és forgal­mazó cége, a Szolnoki Bútoripari Kft. újabb mintaboltot nyitott a megyeszékhelyen, a huszonnégy emeletes toronyház mellett. Az országban összesen húsz hasonló üzlet működik Pécstől Sárospa­takig, ám érthető módon a kft. el­sődleges célja az, hogy a szol­noki és környékbeli igényeket kielégítse. Emellett külföldi partnerei is szép számmal akad­nak, Svédországba, Németor­szágba éppúgy szállítanak kony­habútorokat, mint a Szovjetunió utódállamaiba. A cég sokak által megcsodált „Szolnok” bútorcsaládjából ösz- szeáUított szebbnél szebb kony­hák ugyan borsos áruk miatt csak egy bizonyos réteg számára elér­hetőek, július 1-től azonban újabb családdal, a „Nikolettával” jelentkeznek a piacon. Az 1982- es BNV-n nagydíjat nyert kony­habútorból fejlesztettek ki egy egész kollekciót, amely jellegét tekintve nem sokkal marad el a legmagasabb igényeket is kielé­gítő „Szolnok”-tól, árfekvése vi­szont jóval alacsonyabb. Sőt, az elemekből összeállított blokkok még olcsóbbak, ráadásul a panel­lakások apró konyháiba is tökéle­tesen beilleszthetők. Az új bútor­családot már most sokan keresik, Nikoletta tehát nem veszített népszerűségéből. szilvási A mintaboltban szebbnél szebb bútorok kelletik magukat

Next

/
Oldalképek
Tartalom