Új Néplap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-06 / 131. szám

1996. június 6., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal Pakisztán nagykövete Mezőtúron A Magyarországi Református Egyházi Zsinat irodája és a Szegedi Kiss István Református Gimnázium és Szakközépiskola meghívá­sára Pakisztán nagykövete látogatott tegnap Mezőtúrra. A diplomata meglátogatta a GATE főiskolai karát, ahol az is­kola igazgatója tájékoztatta az in­tézmény oktatási programjáról. Ezután a református középiskola dísztermében fórumra került sor, ahol a nagykövet röviden ismer­tette népe múltját, küzdelmeit, szokásait, bel- és külpolitikai tö­rekvéseit. Mint mondotta, az or­szág vezetése bel- és külpolitiká­jában is a békére törekszik. Ennek kapcsán megemlítette, hogy kö­vetendőnek tartja Magyarország külpolitikáját. Tudósítónk kérdé­sére elmondta, hogy Pakisztán 1997-ben ünnepli nemzeti függet­lenségének 50. évfordulóját. En­nek jegyében nemcsak Budapes­ten, de az ország vidéki városai­ban is szeretnék bemutatni a pa­kisztáni nép életét és művészetét. Elképzelhetőnek tartja, hogy Me­zőtúr városa és egy hasonló pa­kisztáni város között hosszú távú kapcsolat alakuljon ki. Nyolcvan uniformis a füredi zenészeknek Nemes hollandus gesztus Van Deutekom, kerámia- és porcelánáruk felvásárlásával és értékesítésével foglalkozó hol­land üzletember pár évvel ez­előtt vásárolt Tiszafüreden üdü­lőtelket. Nem csak a környezet nyerte el azonban tetszését, ha­nem ittléte alatt azt is észrevette, hogy ebben a térségben milyen sok ember küszködik megélhe­tési gondokkal. Szociális érzé­kenységét bizonyítandó, 1995- ben levélben, majd személyesen is megkereste a probléma keze­lésében érintett intézményeket, így a tiszafüredi önkormányzatot is, felajánlva szerény segítségét. Deutekom úr ezek után gyűj­tőakciókba kezdett lakóhelyén, az Amszterdamtól északra fekvő Swifyerbant városkában. Bará­tai, ismerősei s persze jómaga révén először ruhaneműk érkez­tek a Tisza-parti város szociális irodája címére. A kapcsolat ezek után szinte rendszeressé vált. Nemrég a jótékony hollandus sa­ját kisbusza utánfutóval gördült be Tiszafüredre. A tartalma ad­dig szokványos volt, amíg ruha­neműk, kiságyak kerültek ki a furgonból. Ám Deutekom úr tá­mogatója a művészeteknek is. Miután megtudta, hogy lakóhe­lyétől nem messze egy rezes­banda lecseréli uniformisait, megszerezte azokat, így a kocsi­ból 80 egyenruha is kikerült; nem titkoltan az igen tehetséges Tiszafüredi Ifjúsági Fúvósegyüt­tes számára. A karitatív készlet azonban még tartogatott meglepetéseket; porcelánedények, tányérok, ke­rámia használati eszközök nyolcvandarabos kollekciója a tiszafüredi Platán gondozási központé lett. Deutekom úr barátai segítsé­gével tovább gyűjti az adomá­nyokat. Mert ahogy 1995-ben levelében megírta: látja a tisza­füredi szociális problémákat, és segíteni akar. -p­Képző szervezetek és munkáltatók börzéje Fókuszban a munkaadói igények A munkaerőpiac és a szakmai képzés kapcsolatának egyik sa­játossága, hogy a két oldal sajnos nem minden esetben fedi egymást, azaz nem biztos, hogy egy adott időszakban olyan szakemberekre van szükség, akiket éppen kibocsátottak a képző szervezetek. Azért, hogy ez a jövőben ne így legyen, a megyei munkaügyi központ képzési börzét szervezett az érin­tett képző szervezetek, valamint a munkáltatók részére. A munkaügyi központ közel kétszáz munkaadót keresett meg a börzére invitáló felhívásával a közelmúltban. A jövő hét kedd délelőttjére tervezett rendezvény fő célja, hogy a munkáltatók igényeinek ismeretében lehes­sen szervezni a képzést - tudtuk meg Barcsik Tibométól, a munkaügyi központ szolgálta­tási osztályának főtahácsosától. A találkozó helyszínéül a szolnoki Hotel Studentet válasz­tották, ahol a felnőttképzéssel foglalkozó szervezetek részéről lehetőség nyílik arra, hogy be­mutatkozhassanak, megismer­tessék képzési programjaikat. A rendezvény ezúttal a mun­káltatókat helyezi a közép­pontba, ők azok, akik csak nyer­hetnek azzal, ha részt vesznek a börzén. Megfogalmazhatják az általuk foglalkoztatott dolgozók átképzésével kapcsolatos igé­nyeiket. Ennek a munkanélkü­livé válás megelőzése szempont­jából van igen nagy jelentősége. Megjelölhetik továbbá cégük tevékenységére vonatkozó kü­lönleges képzési elvárásaikat is, amelyeket a képzők plusz isme­retként építhetnek be a tan­anyagba. Még az sem jelent át­hidalhatatlan problémát, ha a munkáltatók egyenként csak né­hány fős képzési igényekkel je­lentkeznek, a munkaügyi köz­pont ugyanis biztosítja a cégek közötti koordinációt. A börze iránt érdeklődők tá­jékozódhatnak a különböző tá­mogatási lehetőségekről és azok feltételeiről is. -hgy­Újszászon két hete készült el a Bajcsy-Zsilinszky út burkolata. Az állagmegóvást, vala­mint padkakészítést közhasznú munkások végzik a napokban. fotó: csabai Indulatoktól mentesen a Kádár-rendszerről A szolnoki Szegfű Klub vendége volt tegnap Földes György, a Politikatörténeti Intézet igazgatója, aki a Kádár-rend­szerről tartott előadást a sok kérdést megfogalmazó hallga­tóságnak. A Kádár-rendszernek politikai indulatoktól fű­tött, a tárgyilagosságot gyakran nélkülöző „elemzései” után már-már meglepő volt Földes György tudóshoz méltó tárgyszerű előadása. A Kádár-rendszernek és szemé­lyesen Kádár János tevékenysé­gének az értékelése csak akkor lehet eredményes - mondta -, ha a teljes időszakot figyelembe vesszük, nem ragadjuk ki belőle önkényesen sem a november 4- ét követő napokat, sem Nagy Imre kivégzését, sem pedig az utána következő három évtize­det. A magyar történelemben mindenképpen jogos Kádár-kor­szakról is beszélni, s ez a bő há­rom évtized három elkülöníthető részre oszlik: a válságperiódusra, amely a hatvanas évek elejéig tartott, majd a felívelés szaka­szára, végül pedig a hanyatlá­séra, amely egyértelműen ’ 82-’83-tól számítható. Ez a kor­szakolás nagyjából megfelel a hazai közvélemény értékelésé­nek, ugyanakkor megjegyzendő, Földes Levendel György Ádárn hogy a rendszer nemzetközi megítélése szinte 1988-ig töret­lenül kedvező. A hatvanas évek közepére új társadalmi struktúra jött létre, el­sősorban a mezőgazdaság kol­lektivizálásával, amely törté­nelmi méretű modernizációt je­lentett. Az ország fejlődése a ’70-es évek közepéig szinkron­ban volt a világtendenciákkal, azoktól nem maradt el. Bár attól kezdve nem tudott megfelelni a világgazdaság új kihívásainak, társadalmilag létrehozott egy je­lentős középréteget, és lényegé­ben létrehozta a később privati­zált gazdasági potenciáit. Az adósságválságról szólva Földes György vitatta azt a nézetet, amely szerint az ország egysze­rűen elfogyasztotta a fölvett dol- lármilliárdokat. Emlékeztetett rá, hogy a vegyipar modernizációját vagy a szállodaépítési programot azokból finanszírozták, s nem volt kidobott pénz, amit ezekre fordítottak. Elismerte ugyanak­kor, hogy például a nehéziparban vagy az energiaszektorban az el­képzelések nem váltak valóra. Földes György a nap folya­mán a Klub Szolnoknak is ven­dége volt, ahol Levendel Ádámmal, a Szonda Ipsos igaz­gatójával, valamint a megye több országgyűlési képviselőjével „Félidőben” címmel az 1994-es választások óta eltelt időszak tár­sadalmi-politikai eseményeit elemezte. Értékek, melyekhez bálid hozzáfélhet Egy helytörténeti dolgozat szponzorok hiányában meghiú­sult kiadási kísérlete adta a gon­dolatot, hogy utánanézzünk, va­jon mi történik azokkal a pálya­munkákkal, szakdolgozatokkal és egyéb írásokkal, melyek nyomtatásban nem jelennek meg, de tartalmaznak hasznos és hasz­nosítható adatokat, gondolatokat. A szolnoki múzeum az egyik gyűjtőhelye ezeknek a munkák­nak. Adattára több száz kéziratot őriz, melyek terjedelme háromtól több száz, sőt ezer oldalig is el­mehet. Ezek a dolgozatok termé­szetesen változó színvonalúak, vannak közöttük, amelyek csak szűk körű érdeklődésre számot tartó tárgyuk vagy pénzhiány mi­att nem jelennek meg, s vannak, amelyek egyébként sem kiálta­nának nyomdafesték után, de mindegyik hordoz értékeket. Na­gyobb részük néprajzi, kisebb történeti, helytörténeti témát dol­goz föl. Felhasználóik a múzeum munkatársain kívül egyetemek, főiskolák szakdolgozatot író di­ákjai, illetve amatőr helytörténeti kutatók, de az anyaghoz lénye­gében bárki hozzáférhet. Sőt a múzeum munkatársai a téma megjelölése után ajánlanak is, ha szükséges, a rendelkezésre álló kéziratok közül. Könyv alakban vagy folyó­iratban megjelent tanulmányok­ban gyakran hivatkoznak az adat­tárban őrzött kéziratokra, ezek közül egyesekből részleteket is közölnek olykor a múzeum kiad­ványai, például a Múzeumi Leve­lek. A legjobbak, például a szak­mai körökben jól ismert Rusvay Lajos vagy Hagymási Sándor munkái minden további nélkül megjelenhetnének, kiadásuknak nem szakmai, hanem pénzügyi feltételei vannak. Növekedhet a sertéshús ára Az év végére ugrásszerűen növekedhet a sertéshús ára, mert a túlkínálat és a sok bizonytalanság miatt kény- szerűségből több helyütt le­vágják a drága tenyészko- cákat - közölte Illés Lajos, a herceghalmi Hungapig Kft. igazgatója. Amint azt az egyik legna­gyobb tenyészkocatartó üzem vezetője elmondta: néhány éve még 78 kiló volt az egy főre jutó húsfogyasztás, mára azonban ez a mennyiség 36 ki­lóra csökkent. Ezzel az alacso­nyabb étrendi kultúrájú, har­madik világbeli országok közé süllyedtünk. A jelenlegi lanyha hazai ke­reslet miatt az 5,5 milliós ser­tésállomány is túl nagynak te­kinthető. Ezt jelzi, hogy a hű­tőházak megteltek, a vágóhi­dak kapacitása részben ki­használatlan, s az állattartók nyakán marad a sertés. Az élő­hús átvételi ára csupán 100-150 forint. Időközben a takarmány és az energia ára is megnövekedett, így a sertés- tartás ráfizetéses. A két éve megcsappant ál­lomány felfuttatásához tavaly - az európai szabvány szerinti sertés tartására - támogatást adott az állam, s 24 ezer nagy értékű kocát vásároltak az üzemek. Ezeknek a tenyészál­latoknak nagy részét most kénytelenek levágni. A követ­kezmény az lesz, hogy szep­temberre ismét csökken az ál­lomány, s sokan felhagynak az állattartással. Plakátok, hirdetések (Folytatás az /. oldalról) kijátssza - amennyiben cse­lekménye nem minősül bűn- cselekménynek -, szabálysér­tést követ el és 10 ezer forin­tig terjedő pénzbírsággal sújt­ható. A szabálysértés tetten ért elkövetője 2 ezer forintig terjedő helyszíni pénzbírság­gal sújtható. Tettenérés hiányában a szabálysértés elkövetőjének kell tekinteni rendezvényt vagy eseményt hirdető plakát esetén a rendezvénynek he­lyet adó ingatlan tulajdonosát, bérlőjét vagy használóját. Amennyiben a rendezvény vagy esemény helyszíne köz­terület, úgy a közterület-fog­lalási engedély címzettjét vagy az engedélykérelemben az általa megjelölt személyt. Egyéb esetekben plakáton fel­lelhető bármely személyt vagy szervezetet. Amennyiben a szabálysér­tés elkövetője nem érhető tet­ten és a plakáton semmiféle utalás nem szerepel a hirde­tésben érdekeltre, a szabály­sértési feljelentés ismeretlen elkövető ellen lehet megtenni. Jobbágy szinten van a méztermelők technológiája? A méhek olimpiája az akácvirágzás- Zsibbadt helyzetben vannak ma a méhészek, holott arról voltak híresek, hogy szervezettségben megelőzték a korukat - mondja a szolnoki Stork Sándor, a Magyar Méhész Egyesüle­tek Országos Szövetségének (MMEOSZ) elnöke. Az ’50-es években az egyesületek helyett jöttek létre az áfészek melletti méhészközösségek, ám *92-ben megszűntek a szakcsoportok. Az elnöknek irodája az egész or­szág. Agitál, toboroz. Borongós hangulata ellenére optimista, ha a valutaigény nélkül valutát ter­melő méhészeti ágazat sorsáról, jövőjéről van szó. Fixa ideája, hogy 150, átlag 30 fős önálló méhészegyesülettel, mintegy 4500 méhésszel lefedhető lenne az ország. A szövetséget, mint szervezeti lehetőséget, vétek nem kihasználni a méhészeknek. Nagyszerű segítőtársuk a szö­vetség szaklapja, a Méhészújság. A méhészek, minden ellenkező hírrel szemben szerveződnek. Csaknem úgy - forrósodik fel az elnök hangja mint ’84- ben, amikor országos egyesület alakult. Az a fajta nagy karámba való tömörülés azonban illúzió­nak bizonyult, ’ 85-ben már zá­tonyra futott a dolog. Saját aka­raton, döntésen alapulva kell lét­rehozni a helyi egyesületeket, amelyek aztán csatlakozhatnak a szövetséghez. A méhészek száma országosan - a méhegész- ségügyi hálózat nyilvántartása alapján - 17 ezerre becsülhető. Az idei, hosszú, kemény tél nagy ritkítást végzett a kis állatok so­raiban, 30-40 ezres egyedszámú családok hallgattak el örökre. Stork Sándor az állományt 120- 130 családra szeretné felszaporí­tani, 67 méhcsaládja telelt ki. Gyakorló méhész, kisebb méz­kereskedést is folytat, amit idén felvásárlói tevékenységgel egé­szít ki. Méheit Pusztavacson le­gelteti, a saját maga által tovább­fejlesztett rakodókaptárakban.- Újra összeomolhat a méz­piac az akácmézexport szub­venciójának kilónkénti 80-ról 30 forintra való csökkentése miatt... Nem dolgozik a Méhé­szeti Terméktanács?- Nincs a helyzet magaslatán. A termelői oldal gyengesége mi­att fél lábon áll. Nem képes el­lensúlyozni a termelők zsebére elfuserált módon aláírt GATT- megállapodást. Nem hirdetnek irányárat, a méhészek hátrányt szenvednek a kereskedőkkel szemben is, hiszen az állami tá­mogatásból rajtuk keresztül ré­szesülnek. Zavaros a helyzet a mézpiacon is. Kormányzati cél a belföldi fogyasztás csökkentése, ami negatívan hat vissza a terme­lésre. Tavaly - az időjárás miatt is - akácmézből 40, virágmézből 25 százalékkal volt kevesebb a termelés. Ugyanakkor a téli ete­tés, az eszközök karbantartási- és a fuvar növekvő költségei mi­att alig van tartalékuk a méhé­szeknek, akiknek a technológiája amúgy is jobbágyszinten van... Nem telik fejlesztésre.- Az akácméz bolti ára ugyanakkor eléri a kilónkénti ezer forintot is. Csak jó üzlet akkor a méz...- A méz kiváló tápszer, gyógyszer. Ha többet nem is, ennyit a kereskedők is tudnak. Óriási árréssel adják tovább a termelőtől kilónként 350 forin­tért felvásárolt, kiszerelt akác­mézet. Ez a helyzet a vegyes és a hársméznél is. Amit sokan nem tudnak: az ikrás méz jó termék, nem hamisítvány. A hamisított nem ikrásodik. Azt is jó tudni, csökken a méz gyógyhatása, ha melegítik. Simon Cs. József Kedvetlen állattartási kedv (Folytatás az 1. oldalról) A szarvasmarha-állomány 12 hónap alatt 2 százalékkal - 69 ezerre - fogyott, a tehéntartás ennél valamivel gyorsabban esett vissza. Mindez összefügg a marhahúsfogyasztás csökkené­sével, a vágómarha iránti keres­let mérséklődésével, a tejterme­lés romló jövedelmezőségével. (Január-márciusban az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva a tejtermelés 29-31 százalékkal drágult, ugyanakkor az extra mi­nőségű tej felvásárlási ára csak 12-13 százalékkal nőtt.) A megyei gazdálkodók már­cius végén csaknem 380 ezer sertést gondoztak, ami 50 ezer darabos - 15 százalékos - növe­kedést jelent az egy évvel ko­rábbihoz képest. Az egyéni gaz­dáknál az állomány egyharma- dával felduzzadt. A magas felvá­sárlási indexek ebben az esetben azt tükrözik, hogy a tenyésztők a növekvő állománytól az árak visszaesésére számítva mielőbb igyekeztek megválni. A csökkenő hazai húsfogyasz­tás mellett a felvásárlók és a vá­góhidak elsősorban a jobb minő­ségű, nagyüzemekben tenyész­tett állatokat veszik át. Ezekért április végén a kisüzemi hússer­tésnél 15-20 százalékkal maga­sabb, 155-168 forintos kilón­kénti árat fizettek. Ez a maga­sabb ár is csak az utóbbi időben jelentősen megemelkedett ta­karmányköltséget fedezi, nyere­séget nem tartalmaz. A kialakult igen bizonytalan helyzetben a malacok is nehezen értékesíthe­tők, a kistermelők kizárólag saját fogyasztásra vásárolnak. Ä tyúkfélék száma a tavaly tavaszinak háromnegyedére esett vissza. Ennek oka, hogy az egyéni állattartók félmillióval kevesebb baromfi gondozását vállalták. A szokatlanul hideg időjárás, a magas takarmányár, továbbá a bizonytalan piaci kilá­tások miatt a kistermelők a tava­szi hónapokban 25-30 százalék­kal kevesebb naposcsibét vásá­roltak, mint tavaly. (bgy)

Next

/
Oldalképek
Tartalom