Új Néplap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-05 / 130. szám
1996. június 5., szerda Városházi Napló - Szolnok 7. oldal Kis költségvetési kalauz Szolnok 1996. évi költségvetése egészen más formátumú és tartalmú, mint az előző években volt. Ez egy amerikai típusú költségvetés? - kérdeztük Kéri Józseftől, a polgármesteri hivatal főosztályvezetőjétől.- Nem, ez szolnoki költségvetés. Igaz, hogy más a formai és tartalmi megjelenése, mint a korábbiaknak, de Szolnokról szól, és mindazoknak, akiket érdekel a városi önkormányzat tevékenysége; feladata az, hogy a közpénzekből milyen feladatokat kell megoldani. A költségvetés mássága abban áll, hogy nem egyszerűsíti le a feladatokat a számok világára, hanem megpróbál egy kicsit mögé nézni, és bemutatni mindazt, hogy miből is származnak bevételei az önkormányzatnak, és mindazt mire fordítja. Arról is szól, hogy kik döntenek a költségvetésről, és miben áll a döntés szabadsága, felelőssége. Mindezt a lehető legtöbb információ felhasználásával teszi, és a jó szokástól eltérően nem agyonmagyarázva, inkább illusztrálva és a tényekre szorítkozva.- Nézzük át a költségvetést, néhány kérdés felvetésével, például azt, miből származnak a bevételek? A források százalékos megoszlásban láthatók.- A néhány adat, azt hiszem, sokat elárul arról, hogy a bevételi forrásokban egyre nagyobb szerep jut a saját bevételeknek, mivel az állami támogatás jelentősen csökkent az elmúlt években. Miből állnak a saját bevételek, ehhez ismét egy grafikont hívunk segítségül! Ezek után a saját bevételek: Jól láthatóan a helyi adók (építményadó, illetve iparűzési adó) szerepe felértékelődött. Annál is inkább fontos ez, mert a szolnokiak ugyanúgy nem szeretnek adót fizetni, mint mások. Jelentős szerepe van az önkormányzati vagyon hasznosításnak is. Az ebből eredő bevételből az idei évben már beruházásokra is jut, így a vagyonvesztés réme már nem fenyeget. Az önkormányzat költségvetése összegzi azokat a konkrét célokat, melyek megoldásához a terv pénzeszközöket is rendel. A csökkenő állami támogatásokat ellensúlyozta saját bevételek növekedése.- A város költségvetése kiadási szerkezetét vizsgálva, a felhasználások alapvetően az alábbi típusúak voltak:- Érdekes lehet, hol teljesülnek ezek a kiadások? A költségvetés feladatait döntő mértékben a város által fenntartott költségvetési intézmények valósítják meg, beleértve a polgármesteri hivatalt is. Az önkormányzat 64 költségvetési intézményt működtet, melyek alapvetően hat feladatcsoportba sorolhatók: óvodák, alsófokú oktatási intézmények, középfokú oktatási intézmények, szociális egészségügyi intézmények (Egyesített Szociális Intézmény, Bölcsődei Igazgatóság, Szociális Foglalkoztató, Humán Szolgáltató Központ, Egészségügyi szolgálat), kulturális, sportintézmények (Városi Televízió, Szigligeti Színház, Városi Művelődési Központ, Napsugár Gyermekház, Hild Viktor Városi Könyvtár, Városi Sportcentrum, Városi Sportiskola), egyéb intézmények (Nevelési Tanácsadó, Családi Iroda, Városi tűzoltóság, Polgármesteri Hivatal Ellátó Szervezete, Piac Csarnok Intézmény).-Az egyes csoportokon belül a költségvetésük volumene, illetve a létszám alapján összehasonlítva a következő: 25%- A költségvetési intézmények feladataik ellátásához a következő mértékben és forrásokból jutnak bevételekhez:- Az intézmények kiadásaikat jellemzően az alábbiakra fordítják: a bér és jS7 uiékai TS % ...........j a működési Kiadások t? % j 73% 27%- A bérek és annak járulékai (közterhek) együttesen a kiadások 73 százalékát jelentik, amely már önmagában is jelzi, hogy az intézmények tevékenysége alapvetően munkaerő-igényes. Az önállóan gazdálkodó intézmények súlyát, szerepét a költségvetési mutatók is jelzik, egyben alátámasztják a tevékenységük reformálására irányuló akaratot.- Köszönjük a szemléletes kalauzolást. Szolnok belvárosi képe rövidesen megváltozik, hiszen több új épületet építenek majd, melyek alatt mélygarázsok kapnak helyet. fotó: m.j. Tananyag lesz A szolnoki költségvetés a közeljövőben tananyag lesz. Az Egyesült Államok kormánya segítséget nyújt a hazai költségvetési reform megvalósításához, amelynek keretében nyolc hónapos tanfolyam indul az önkormányzati programköltségvetések elkészítéséről, a költségvetés szerepének és feladatának meghatározásáról. A programban olyan önkormányzatok vesznek részt, amelyek vállalják a lényegesen több munkával járó feladatot, annak érdekében, hogy a költségvetésük a demokráciát régóta élvező országokéhoz hasonlóan nyitott és sokatmondó legyen. Nagy és átfogó kérdések és az arra adott válaszok bonyolult mechanizmusa hozza létre a költségvetést, a helyi ügyek és felvetések, igények keltik életre, de működni csak akkor képes, ha az abban felvállalt ügyek találkoznak a polgárok igényeivel, szándékával, a helyi közügyekben megfogalmazott elvárásokkal. Az USAID szakértői (Philip Rosenberg egyetemi tanár, Ritu Nayyar Stone tanácsadó, valamint Sonny Low programigazgató) a közelmúltban jártak Szolnokon, és véglegesítették a tanfolyam tematikáját és azt, hogy a szolnoki költségvetés lesz a példa, amelyen keresztül bemutatásra kerül a program. Akik a döntéseket hozták ■ FÜOOETLÉNEK BSZDSZ BPOtOÁRl SZÖVETSZ« MSZP ÍS FIDESZ B MUNKÁSPÁRT A szolnoki képviselő-testület 29 főből áll, az 1994. december 11-i választások alapján, a választópolgárok által hozott döntésnek megfelelő összetételben. A képviselő-testület működését a szervezeti és működési szabályzat foglalja össze, melyből egyebek között megállapítható, hogy a képviselők munkájukat a közgyűlésen kívül a döntések előkészítésére, a végrehajtás ellenőrzésére feljogosított önkormányzati bizottságokban végzik. A képviselő-testület nyolc önkormányzati bizottságot hozott létre: költségvetési bizottság, pénzügyi ellenőrző bizottság, bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottság, egészségügyi és sport- bizottság, oktatási és kulturális bizottság, szociális és foglalkoztatási bizottság, városfejlesztési és környezetvédelmi bizottság, ügyrendi bizottság. 1994-től új úton a költségvetés Elmélkedés a költségvetésről Jó költségvetés nincs, csak olyan létezik, amelyet elfogadtak... Mégis minden évben megkíséreljük a jó költségvetést összeállítani, a mindenkinek tetszőt, a problémákat teljes körűen kezelőt. Ezek a gondolatok minden évben arra serkentik a felelős várospolitikusokat, az intézmények alkalmazottait, a hivatal dolgozóit, hogy újra és újra elvégezzék azt a munkát, amely a költségvetés összeállításához vezet. Hová tartunk és miért? A város közgyűlése 1994. év őszén fogalmazta meg először, majd az elmúlt évben döntésével megerősítette azt a szándékot, hogy a költségvetés ne csak a mire mennyit kérdésre keressen választ, hanem arra is, hogy miért éppen az a feladat és mit kívánunk abban elérni. Az első év az 1996-os, amikor a város költségvetése tartalmában és szerkezetében megújulva megkísérli bemutatni a mélységeket is, a számok mögötti tartalmat, azt, hogy egy-egy költségvetési sor mögött milyen feladatok állnak. Több év szükséges ahhoz, hogy teljes körű legyen ez a kép. Ebben az évben arra vállalkozunk, hogy a helyi reform első lépéseként a polgármesteri hivatal költség- vetésébe tartozó feladatokról adunk tájékoztatást, mutatjuk be a költségvetésbe vállalt feladatokat. A látszólag egyszerű feladat mögött széles körű előkészítő munka húzódik meg. Nem csupán arról van szó, hogy most láthatóvá válik az eddig láthatatlan, mások is beavatottá válnak, hanem arról, hogy az önkormányzat viszonyát is tisztázni kell a feladatok ellátásában. Akkor lehet hatékony gazdálkodást végezni, ha a költségvetés csak azokra a területekre juttat pénzeszközöket, ahol azok eredményesen használódnak fel, arra a célra fordítódnak, amire szánják, és olyan mértékben, ahogyan azt a tervek tartalmazzák. Nem cél a pazarló és költséges ellátó rendszerek fenntartása, a cél az ellátást igénybe venni kívánók minél hatékonyabb kiszolgálása. Ennek jegyében születtek meg az elmúlt évben hozott testületi döntések, az intézmény- rendszer átalakításáról szóló éppúgy, mint a szociális juttatások rendszeréről meghozott. Nem parttalan és korlátok nélküli az a lehetőség, az a pénz- mennyiség, amelyből a feladatok sokaságát kell megoldani. Éppen ezért a tények okait kell feltárni, a rosszul hozott döntések hatását éppúgy be kell vallani, mint az időben felismert és korrigált folyamatokét. Sok a feladat, ezért keményen át kell gondolni minden forint felhasználását, minden cél kitűzését. Ehhez illúzióktól mentes, józan mérlegeléssel meghozott, megalapozott döntések szükségesek, hogy tisztán lássuk, mire vagyunk képesek. Hogy másokkal is megértessük az önkormányzati felelősség mértékét, eszközeit és határait, hogy világossá tegyük, mekkora is az a gazdasági tér, amelyben mozoghatunk. Jó költségvetés nincs, csak olyan, amit elfogadnak, de ha elfogadták, akkor az valamennyi szolnoki polgárnak szól, valamilyen mértékben befolyásolja valamennyiünk életét. Ennek felelősségét kell a számok mögött tisztán látni, és mások számára is láthatóvá tenni. Tételesen tagolva Bevételek- 2,234 milliárd forint - az állami hozzájárulások (normatív hozzájárulás, színháztámogatás, központosított előirányzat).- 1,381 milliárd forint - a saját bevételek (lakásalap, helyi adók, illetékek, intézmények és az önkormányzat saját bevételei).- 957,5 millió forint - átengedett bevételek (személyi jövedelemadó, gépjárműadó).- 96,3 millió - az átvett pénzeszközök.- 976,3 millió forint felhalmozási és tőkejellegű bevételek.- 173,1 millió forint - az Egészségbiztosítási Pénztár támogatási összege. A költségvetési hiány (300 millió forint) megszüntetéséhez szükséges pénzügyi fedezetet hitel felvételével kell biztosítani. így összesen 6,118 milliárd forint a bevételek összege, amihez még a céltámogatás pályázati összege (476 millió forint) és az előző évi pénzmaradvány (256 millió forint) jön. Kiadások A leglátványosabb és a város életében legnagyobb szerepet a beruházási és fejlesztési kiadások jelentik. A fejlesztési költségek idén több mint 1,577 milliárd forintot tesznek ki, amely a tavalyi évhez viszonyítva közel 400 százalékos emelkedést jelent. A beruházások támogatására a fenti összegből 1,216 milliárd forintot különített el az önkormányzat. Ezek után részletesen fontossági sorrend nélkül:-419,1 millió forint - adósságszolgálat.- 343 millió forint - város- üzemeltetés (út-, híd-, park- fenntartás, bel- és árvízvédelem, köztisztaság, temetőfenntartás, közvilágítás, állat-egészségügyi feladatok, környezetvédelem, polgári védelem, városszépítés, közterület-felügyelet stb.).- 20,4 millió forint - oktatás, egészségügy, sport.- 210,5 millió forint - szociális jellegű kiadások (rendszeres szociális és nevelési segély, ápolási díj, munkanélküliek jövedelempótló támogatása, átmeneti, temetési segély, egyedi étkezési hozzájárulás, közgyógyellátás, lakásfenntartási támogatás).- 18 millió forint-közművelődés.-64,1 millió forint - alapok (különböző alapok, közalapítvány támogatása, helyi adóból tartalék).- 36,3 millió forint alapítványok, nem saját intézmények (táncegyüttesek, kórusok, fesztiválok, múzeumok, táborozás stb. támogatása).- 1,216 milliárd forint - beruházások (szennyvíztisztító telep, vízmű stb. építése, egészségügyi gép-műszer beszerzések, különböző épületrekonstrukciók, hulladékdepónia létesítése és a tanuszoda befedése).- 119,5 millió forint - felújítások.- 108 millió forint - vagyonhasznosítás (moziépületek felújítása, helyiségek karbantartása, ingatlanvagyon biztosítása, őrzése, városközpontközműépítés stb.).- 317,7 millió forint - igazgatási tevékenység (az apparátus működése, egyéb igazgatási feladatok stb.).- 181,9 millió forint - tartalékok.- 2,4 millió forint - a cigány kisebbségi önkormányzat támogatására.- 217 millió forint - a Szigligeti Színház és 100,3 millió forint az önkormányzati tűzoltóság működtetésére.
