Új Néplap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-04 / 129. szám

1996. június 4., kedd Megyei Körkép 3. oldal Ha beválnak a próbajárművek, rövidesen szolgálatba állhatnak Robogókat tesztelnek a zsaruk Kérdés, hogy a tetszetős mopedek közül melyik bizonyul al­kalmasnak a rendőrségi szolgálatra FOTÖ: M. J > Közel az avatás A jászberényi Hamza Képző- művészeti Klub legutóbbi össze­jövetelén Máté György helyi szobrászművészt látta vendégül. A látogatás apropóját a ké­szülő Apponyi-szobor adta, de beszélgettek a művész életéről, munkásságáról is. Máté György ’72-ben végezte el a Képzőmű­vészeti Főiskolát Szabó Iván nö­vendékeként, majd tanári állást kapott a Jászberényi Tanító­képző Főiskolán. Jelenleg a fő­iskola tanszékvezető docense. Első munkaként a Déryné-érem elkészítésére kapott megbízást, melyet azóta is azok kapják, akik Jászberény kulturális életéért a legtöbbet teszik. A város iskolá­iban, intézményeiben több dom­borműve található, és rengeteg érmet készített, köztéri szobra viszont csak egy van Jászbe­rényben, a Thököly úti orvosi rendelő udvarában található ivó­kút. Ahogy Máté György készülő munkájáról mondta, Apponyi Albert nem volt parasztvezér, mártír, hanem egy konzervatív politikus, ennek megfelelően a gróf városban felállítandó szobra sem egy monumentális alkotás lesz. A fiatal, bizakodó politi­kust ábrázoló alkotást a róla el­nevezett tér központi, mégis in­tim, fákkal övezett parkjában ál­lítják fel. Az avatási ünnepségre a tervek szerint augusztus végén, szeptember elején kerül sor. A praktikum és a gazdasá­gosság ötvöződhet abban a megoldásban, amelynek célja a robogók rendőrségi „had­rendbe” állítása. Igaz, a mo­pedek használata egyelőre csak terv, első lépésként azonban már megkezdték a próbajárművek tesztelését az egyenruhások. Két településen, Karcagon és a megyeszékhelyen „kóstolgat­ják” a zsaruk a gazdaságos üzemeltetésű fürge kis jármű­veket. A karcagi kapitányság három robogót tesztel. A nye­regben ülők arra keresik a vá­laszt, vajon melyik típus felel meg jobban a mindennapos el­várásoknak. Az önindítóval is felszerelt vízhűtéses Piaggio tetszetős kivitelével, menettu­lajdonságaival ideális közleke­dési eszköze lehet a nagyvárosi forgalomnak, „vetélytársa”, az egyszerűbb megoldásokkal megépített Jawa pedig sportos megjelenésével ragadta magá­val tesztelőit. Nemcsak kül­alakban, árban is van eltérés a két benzinparipa között. Az előbbi 370 ezret, az utóbbi 230 ezret kóstál. Mint azt Szabó Dénestöl, Karcag rendőrkapi­tányától megtudtuk, a válasz­tásnál ezúttal nem az anyagiaké a főszerep. Ha majd - körülbe­lül egy hónap múlva - megszü­letik a döntés, melyik járgányt válasszák, a helyi önkormány­zat által létrehozott bűnmeg­előzési alapítványé a sor. A költségeket ugyanis az alapít­vány vállalta magára, és azt a motort veszi meg, amelyiket a rendőrök a legalkalmasabbnak ítélnek meg. Ha minden jól megy, akkor nemsokára Karcagon, Kende­resen és Kunmadarason is fel­tűnnek majd a rendőri szolgálat új, remélhetőleg hatékony esz­közei. -bgy­Tanárelnököket köszöntöttek Le kell küzdeni a gátlásokat A múlt év őszén alakult meg Jászberényben a Démoszthe- nész Beszédhibások és Segítőik Országos Érdekvédelmi Egye­sületének városi szervezete. Fe­hér folt a beszédhibások gyó­gyítása. Kevés a szakember is: Berényben és vonzáskörzeté­ben csupán ketten orvosolják a logopédiai problémákat. Ez is kiderült a Demoszthenész Klubban Benke Mária logopé­dussal folytatott beszélgetésből, ahol a szakember Beszédfejlődés és beszédhibák címmel tartott előadást. A városi szervezet fő célja a környéken élő beszédhibá­sok feltérképezése, taglétszámuk bővítése. Felvilágosítást is nyúj­tanak, melyből az érintettek tud­hatják, hogy kihez milyen prob­lémával fordulhatnak. Olyan kö­zösséget szeretnének teremteni, melyhez a beszédhibások gátlá­sok nélkül csatlakozhatnak. Sok­szor ugyanis a legnagyobb prob­léma, hogy a kommunikációs gondok miatt teljesen elszigete­lődnek. Céljaik eléréséhez az ön- kormányzattól már sikerült némi pénzalapot szerezniük, amiből segédeszközöket vásárolnak, va­lamint programjaik anyagi fede­zetére is jut. Sajnos nagyon időszerű a klub létjogosultsága, mert statisztikai­lag megállapított tény, hogy a be­szédhibások száma évről évre nő. A családi együttlétekhez társuló beszélgetések hiánya, a tévé, a videó káros hatásai mind-mind elősegítik a beszédhibák gyara­podását. Fájó tény: az új olvasás tanulási-tanítási módszerek terje­désével azonos arányban nő a dyslexiás gyerekek száma is. A Vöröskereszt Karcagi Területi Szervezete tegnap a pedagógus­nap alkalmából köszöntötte a ta­nárelnököket. Az ünnepségre el­jöttek a helyi általános és közép­iskolákban dolgozók, valamint Kunmadaras és Berekfürdő ta­nárelnökei. A megjelenteket dr. Karsay Károly, a területi szervezet el­nöke köszöntötte. Elismeréssel Lapunk már hírül adta, hogy va­lószínűleg szakközépiskolai kép­zés is lesz ez év szeptember 1-jé- től a tiszafüredi 630. Sz. Ipari Szakmunkásképző Iskolában. A városi képviselő-testület méltá­nyolta a szakmunkásképző okta­tásfejlesztési elképzeléseit, így még az idén egy osztályban és két szakmával - ruhakészítő és gépjármű-technikai autószerelő - a Tisza-parti városban is elkez­dődik a középfokú szakképzés. A szólásmondás szerint ha kis hazánkban valaki gyorsan, zök­kenőmentesen el szeretne érni valamit, soha nem baj, ha akad egy szószólója, támogatója, köznyelven fogalmazva: ke­resztapja. Különösen igaz lehet ez olyankor, ha ez az ember tényleg az illető keresztapja, magyarul: ő tartotta keresztvíz alá. Ez történt a minap Mezőtúron is, ahol a városi tűzoltóságra a hollandiai Rotterdamból érke­zett egy teljes feszítő-vágó fel­szerelés, vele együtt hozott a két szólt a pedagógusok egész éves munkájáról, melyet az ifjúság kö­rében végeztek a Vöröskereszt népszerűsítéséért. Ezen a napon gratuláltak Ábrahám Istvánnénak is, aki évek óta országos verse­nyeken szerepel a Györffy István Általános Iskola elsősegélynyújtó csapatával. Ebner Józsefné területi vezető ezután átadta az ajándékokat Má­Kiss Pál, az iskola igazgatója érdeklődésünkre elmondta, hogy már áprilisban elkezdték a szer­vezőmunkát. Miután az intéz­ményben a szakember-ellátottság - tanárok, szakoktatók -, vala­mint a technikai felszereltség egyaránt megfelel a magasabb szintű elvárásoknak, lényegében csak egyetlen feladatuk maradt: a harmincfős középiskolai létszám verbuválása. Ez abból a szempontból oko­derék flamand baltákat, egész­ségügyi csomagokat, hálózsá­kokat. Jogos a kérdés, miért pont Mezőtúrt választották, amikor hazánkban küldhették volna még pár száz helyre? Nos, itt lép be a képbe az a bizonyos ke­resztapa. Mégpedig oly módon, hogy a Hágai Magyar Nagykö­vetség kereskedelmi tanácsosa bizonyos Simon Imre úr. A mi­nap felkereste őt két holland tűzoltó, mondván: adományok­kal szándékoznak javítani ma­gyar kollégáik helyzetén. Annyit közöltek, hogy a kül­tyus Sándoménak, Nagy János- nének, Szatmári Ilonának, Szűcs Bálintnénak, Patakiné Forró Már­tának, Rabné Mándoki Erzsébet­nek, Szalainé Fejes Andreának, Nagy Istvánnénak, Szilágyiné Baranyi Juditnak, Lukács Edit­nek, Mátyus Lajosnénak és Zsí­ros Gáboménak. A tanárelnökö­ket az ifjúsági szervezet nevében Nagy Csaba titkár köszöntötte. zott gondot, hogy áprilisra már lejárt a középiskolai jelentkezé­sek határideje. Ennek ellenére Tiszafüred vonzáskörzetében hét településről huszonhét gyerek je­lezte szándékát, hogy Füreden szeretne tovább tanulni. Ez azon­ban azt is jelenti, hogy korláto­zott létszámban még lehet jelent­kezni a füredi képzésre azoknak, akik elhivatottságot éreznek a ruhakészítő és az autószerelő szakmák iránt. -p­demény egyik fele Debrecenbe kerül, az ottani lánglovagokhoz, de hová vigyék a másik részt? Simon úr gondolkodott, gondol­kodott, azután eszébe jutott Me­zőtúr neve. Nem másért, mert most is ott él drága jó kereszt­apja, egy nyugdíjas gimnáziumi tanár. így ajánlotta a Berettyó- parti települést, és kapott az ot­tani tűzoltóság nem kis értékű adományt Tulipánországból, k-ám, lám, megint igazolódott: egy jó keresztapa akkor is hasz­nos lehet, ha történetesen nyug­díjas pedagógus... D. Sz. M. Szakközépiskolai képzés lesz Füreden A keresztapa mindig jó Közérzetünk Kultúránk védelmében Az utóbbi képviselő-testületi ülésen a tiszafüredi Népművé­szeti Alapítvány elkeseredett hangú beadvánnyal fordult a vá­rosatyákhoz. Ebből az derült ki, hogy az alapítvány számlá­jára befolyt pénzösszegek annyira elapadtak, hogy önkor­mányzati támogatás nélkül veszélybe került a 16 éve megala­kult, s azóta sikert sikerre halmozó Tiszafüredi Néptáncegyüt­tes jövője. Még „beszédesebb” volt az a kérelem, melyben a táncosok koreográfusa, tanára, mindenese, Bakonyi István és két szülő, pályázati támogatás formájában 1 millió 564 ezer forintot kért a testülettől az 1996. június 1-je és 1997. május 31-e közötti időszakra a nemzetközileg is jó hírű táncosok és népzenészek alapvető tevékenységének a biztosításához. Első hallásra - különösen szegény világunkban - komoly summa ez a nélkü­löző füleknek. Ám ha hozzátesszük, hogy a füredi táncosok Franciaországtól kezdve Törökországon át egészen Koreáig öregbítették már a város hírnevét, ha ezt még megtromfoljuk azzal, hogy a Szöulban és Egyiptomban világfesztivál díjas népzenei együttes ma már többet látható nyugati tévécsator­nákon, mint kicsiny hazánk kultúrával is spórolós adóin, ak­kor ez az összeg „csepp a tengerben”! Azt megemlítve, hogy a kilencesztendőstől tizennyolc évesig ötven gyereket számláló utánpótláscsoport az ország egyik legmarkánsabban fejlődő csoportja, akkor a tanár úr és a szülők kérelme már nem is le­het kérés, vagy pontosabban fogalmazva: kérdés. Tschikos, gulasch, paprikasch külhoni megítélésünkben igazán értékteremtő és termelő lehetne ez az „Echte Ungaris­che Volkkunst”. Nem csak a német, osztrák, belga és holland turistáknak, hiszen a giccses romantikázással szemben valódi közönségcsalogató kodályi, bartóki, Vass Lajos-i és Rábai Miklós-i tradíciókat is ápolnánk (?) vele. Csak hát előbb adni kellene nekik, mert egyetlen támogató­juk maradt, a Népművészeti Alapítvány a maga 50 ezer forint­jával. így nemhogy külföldi útra, hanem magyarországi fellé­pésre, minősítő megmérettetésre sem telik, de szó szerint ingre, gatyára és csizmára sem. A SAT 1-en is látható Mo- rotva együttes zenészei pedig rendszerint ingyen húzzák a talpalávalót a táncosok ingyenes fellépésein. Pedig hogy is mondja a népi bölcsesség? „Etetni kell a bir­kát, hogy nyírni lehessen!” Különösen igaz lesz ez a mondás, ha leszögezzük: műsoruk színvonalát látva gatya, ing és pró­baterem nélkül sem meztelen még a király. Még van népzene és néptánc Tiszafüreden, ahol idén ötödször rendezik meg a Halas napokat, melyre tavaly harmincezren voltak kíváncsiak. Gyanítom, hogy ezek a „szegénylegények” - és persze -leá­nyok is - lesznek majd a fő attrakció, mert ők sohasem hagy­ták még cserben a várost. Remélhetően a város sem fogja őket, és a képviselők is áldásukat adják következő ülésükön a kérésre, s megszavazzák a pénzt. De ha így lesz, ez is elfogy egyszer, mert mint már említettem, még az ingyen végzett profi munkát sem lehet ennyiből menedzselni, könyöradomá- nyokkal fenntartani. Ahhoz már jóval „zsírosabb” szponzor, vagy stüusosan fogalmazva egy Aranyborjú kellene, hogy ezt a birkát, amit még úgy hívnak, hogy tiszafüredi néptánc és népzene, még egyszer nyírni lehessen! Vagy vissza lehet lépni a tschikos, gulasch, paprikasch ro­mantika szintjére. Kikent, kifent, giccses díszmagyarokkal, mézeskalács szívvel, németeket, osztrákokat riogató ál-An- gyalbandikkal, -Ruzsasándorokkal, -Sobrijóskákkal. Kodá- lyi-bartóki örökség nélkül...- percze ­Az ősi foglalkozások egyike a kosárfonás. Tószegen több család tekinti megélhetésnek, művészi kifejezésnek. Ottjártunkkor Kuklics Jánost látogattuk meg, aki 14 éves kora óta hajlítja a vesszőt, ma már családjával együtt. Jelen­leg gyermekhintaszéket készítenek dunántúli megrende­lőknek. FOTÓ: CSABAI Alpecin Minden Jót Hajának: Manapság, amikor a reklámok áradata hirdeti a szuperebbnél szu- perebb termékek özönét, nehéz az embernek eligazodnia és rátalálnia az igazi értékekre. Ezért fontos az, hogy körültekintően tájékozódjunk mielőtt döntünk az egyik vagy a másik áru mellett. A Dreimaster Kft. jóvoltából egy olyan hajápoló termékcsalád került forgalomba, amely régebben már ismert és elismert volt a magyar piacon. Az ALPECIN hajápoló sorozat a láthatóan egészségesebb hajért száll harcba! Minden ALPECIN termék sajátossága, hogy aktív gyógynövény hatóanyagai révén alaposan tisztítja a hajat és kíméletesen óvja a fej­bőrt. Az ALPECIN sampon családban mindenki megtalálja a neki leginkább megfelelőt, mert az ALPECIN egyaránt gondoskodik a zsíros, a korpás és a száraz, erősen igénybe vett hajról. Az érzékeny fejbőrűeknek, hajhullástól és viszketéstől szenvedőknek ajánlják az ALPECIN Speciál nevű intenzív hatású, vitaminos hajvizet kúraszerű kezelésekhez. Az ALPECIN szenzációja: Hajvíz ősz hajra! A hajnak különleges, ezüstös fényt kölcsönöz. Gyógynövény kivonat­tal, B-vitamin tartalma és speciális hatóanyagai révén gondosan ápol és a hajnak természetes ragyogó ezüstszürke tónust ad. Jöhet a tisz­tes, őszes halánték! Az ALPECIN termékeket magas gyógynövény- és vitamintartalmuk miatt bőrgyógyászok is ajánlják. Az ALPECIN hajápoló termékekről bővebb felvilágosítás: Dreimaster Kft. 6400 Kiskunhalas, Bem u. 2.1/3. Telefon: 06-77/423-093 Kapható a gyógyszertárakban. •io766vih­A szlovén nagykövet Karcagra látogatott Példa értékű a szlovén-magyar kapcsolat Szlovéniában az egy főre jutó GDP tavaly 9270 dollár volt, mely jóval meghaladta az egykori jugoszláviai csúcsot, a 8200 dollárt. A '80-as években 1500 százalékos infláció az önálló Szlovén Köztársaságban 1995-ben 8,6 százalékra csökkent - hallhattuk tegnap a karcagi Déryné Művelődési Központban megtartott fórumon, ahol a Kunhalom Polgári Kör tagjai ta­lálkozhattak dr. Hajós Ferenccel, a Szlovén Köztársaság rend­kívüli és meghatalmazott nagykövetével. A diplomata dr. Fazekas Sán­dor polgármester meghívására látogatott Karcagra, ahol talál­kozott a város vezetőivel, or­szággyűlési képviselőivel (Varga Mihállyal és dr. Kasuba Jánossal). A kötetlen megbe­szélésen érdeklődéssel hallgatta az egykori nagykun főváros múltját, s a jelenlegi gondokról is faggatta vendéglátóit. A jo­gász végzettségű, magyar származású, korábban Lendván élő dr. Hajós Ferenc ezután rö­vid városnézésen vett részt, majd az érdeklődőkkel beszél­getett Szlovéniáról a Déryné­ben. Előadásában röviden ismer­tette a Szlovén Köztársaság múltját, majd beszélt az ott élő tízezres magyar kisebbségről. Helyzetüket példa értékűnek tartotta, mert az ottani magyar­ságnak az alkotmányban is biz­tosítanak jogokat. Például a közigazgatási szerveknél, bíró­ságokon két nyelven intézhetik ügyeiket, gyerekek kétnyelvű oktatása szintén lehetséges, s 1990-től a parlamentben is biz­tosított a kisebbségi képviselet. A nagykövet szólt az infra­strukturális gondjaikról is. így például arról, hogy hazánkkal nincs közvetlen vasúti össze­köttetés. A közlekedési minisz­terek legutóbbi találkozóján született döntés értelmében ’97-ben az Európai Unió és a PHARE támogatásával ez is megépülhet, éppúgy, mint az V. európai közúti folyosó. Prob- lémaként említette, hogy kevés a határátkelő a két köztársaság között, amelyen szintén változ­tatni kellene. Beszélt a Szlovéniát érintő közép-európai szabadkereske­delmi megállapodás előnyeiről, hátrányairól. Áz is elhangzott, hogy a hazánkkal való gazda­sági kapcsolatuk évről évre fej­lődik. Míg hazánk 120 milliárd dollárt importál a „szomszé­doktól”, addig a szlovének en­nek kétszeresét vásárolják el nálunk. Az egy főre eső magas - 900 márkás - keresetek mellett a 7,4 százalékos munkanélküli­ségi rátáról is szólt, valamint az egészségügy ottani átszervezé­séről, s a jelenlegi 63 éves nyugdíjkorhatár 65 évre emelé­séről. A következő évek legnehe­zebb feladatainak ezt tartja a Szlovén Köztársaság nagykö­vete. -de-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom