Új Néplap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-25 / 147. szám

1996. június 25., kedd Nyugdíjasoknak 7. oldal Az orvostudomány fejlődésének eredménye Időskorban egyre kevesebb a megbetegedés A 65 éven felüliek kevésbé hajlamosak a betegségre. Ezt az irányzatot az amerikai Dukes University (North Ca­rolina) tudósai fedték fel. Ez a trend azt jelenti, hogy a la­kosság fokozott elöregedése, különösen az ipari országok­ban nem ró majd olyan súlyos terheket az államra, mint ahogy ettől általában tarta­nak. A kutatók 20 ezer, 65 éven fe­lüli amerikai férfi és nő beteg­ségre való hajlamát kísérték fi­gyelemmel 1982 óta. Az értéke­lés azt mutatja, hogy a legfon­tosabb öregkori bántalmak, például az ízületi gyulladás, a magas vérnyomás és a kerin­gési panaszok egyre kevesebb embert kínoznak. A szenilitás, az agyvérzés, az artériaelzáró­dás és a tüdőtágulás előfordu­lási gyakorisága is csökken. A megfigyelések alapján fel­vetődik a kérdés, hogy mi te­kinthető ma egyáltalán normá­lis öregedési folyamatnak. Az egészségi problémák, melyeket az orvosok eddig 65 éveseknél az öregedéssel magyaráztak és ezért „teljesen normálisnak” tekintettek, ma gyakran csak tíz évvel későbben, tehát a 75 éven felülieknél lépnek fel. Az idősek fizikai teljesítőké­pességének jelentős javulását természetesen elősegítették az orvostudomány fejlődésének olyan eredményei, mint ami­lyen a csípőműtét vagy a beta- blokkoló gyógyszer, mely a magas vérnyomást tartja kor­dában. Fontos szerepet játszhat az a tény is, hogy a ma 65 éven felüliek fiatal korukban jobban táplálkoztak, mint a korábbi generációk. Sajnos nem minden betegség jelentkezik ritkábban az idő­seknél. Változatlanul nagyon gyakori a rák és a bronchitis. Ez viszont a dohányzás és a leve­gőszennyeződés következmé­nye. Ferenczy Europress Egyszeriben a két szék között.. . Mi az a „limbókor”? Pszichológusok újfajta élet­kort fedeztek fel az érett kor és az öregkor között: ezt „limbókornak” nevezik, ami a lelki, a szellemi és a testi ál­lapot átmeneti helyzetére utal. A jellemzés Phyllis Moen pszi­chológusnőtől származik, aki a tekintélyes Comell Egyetem professzora. Egy tudományos konferencián, Baltimore-ban ezt az időszakot „pufferzóná- nak” nevezte, amely akkor kez­dődik, amikor valaki kiválik a munkából, és akkor zárul le, amikor valóban megöregszik. Megfigyeléseit pontos, részle­tes vizsgálódásra alapozta. Csaknem 800, 50 és 72 év kö­zötti férfit és nőt figyeltek meg. A pszichológusnő így jelle­mezte őket: egészséges felnőt­tek, akik bármennyire bírnák is még a munkát, mégsem kötőd­nek már sehová, nincsenek szakmai ambícióik, vágyaik, terveik, hiszen váratlanul a „senki földjén” találják magu­kat. Moen professzor hozzátette: meg kell tanulnunk, hogy ket­téválasszuk a nyugdíjas állapo­tot és az öregséget. Sokaknak kell azzal számol­niuk, hogy életük harmada a munkából való kiválás utáni időszakra esik, és ennek az életszakasznak a nagy részét még egészségesen élik le. A legtöbben nem készülnek föl lelkileg a nyugdíjas létre, amely meglepetésként éri őket. Ennek következtében pedig hirtelen két világ között érzik magukat, mintha két szék közül a pad alá estek volna. Frusztráltak lesz­nek, elégedetlenek, nyugtala­nok. Ezeknek az embereknek a jelentős része szívesen dol­gozna még valamennyit, ha nem is napi nyolc órában.. Ferenczy Europress Hűtés, mélyhűtés olcsóbban A mélyhűtőt lehetőség szerint a lakás leghűvösebb részén he­lyezzük el. Ne állítsuk kályha, fűtőtest mellé, és - különösen a fagyasztót - ne tegyük ki köz­vetlen napsugárzásnak! A fagyasztási és tárolási hő­mérsékletet nem érdemes mí­nusz 18 foknál hidegebbre állí­tani. Akinek két fagyasztója van, az csak akkor járassa mind a kettőt, ha tele vannak. A hűtőszekrényt +7 foknál hidegebbre ne temperáljuk; mert ennyi is elég a nem tűi hosszú idejű tároláshoz. Ha mondjuk +5 fokra állítjuk a hőmérsékletet, mintegy 15 szá­zalékkal több lesz az áramfo­gyasztás és mintegy 150 forint­tal magasabb a havi villany- számla. Havonta egyszer ol­vasszuk le, mert a jegesedés „eszi” az áramot. A hátoldali hűtőrácsot hagy­juk szabadon, ezzel a párologta­tón keletkező hő eltávozhat. A hűtőszekrény ajtaját is csak a lehető legrövidebb időre nyis­suk ki. Ferenczy Önkormányzattal együttműködő egyházak és civilek A berényi idősekért dolgoznak Az időskorukra egyedül maradó emberek gondozása felelős­ségteljes feladatot ró a szociális területen dolgozókra. Szociál­politikai rendszerünk az átalakulás időszakában van. A meg­növekedett feladatokat a régi rendszer már nem képes ellátni, az új formák még nem alakultak ki teljesen. Jászberényben az idősek gon­dozására fenntartott intézmé­nyek már ’ 86-ban Egyesített Szociális Intézményként mű­ködtek, összesen 335 férőhely- lyel. Az újonnan alakult ön- kormányzat felismerte, hogy növekvő feladatai ellátásához szükség van a civil, és az egy­házi szervezetek segítségére. Nem sokkal az önkormány­zat felállása után, a városban ötszáz éves hagyománnyal ren­delkező ferences rend igényt nyújtott be, a tőlük az ötvenes évek folyamán elvett ingatla­nok visszaszerzésére. A rend ’91 júliusától egy száz férőhe­lyes részleget kapott vissza, amit ma is működtet. Az önkormányzat költségve­tésében különít el pénzössze­get, és pályázat útján ad támo­gatást a szociálpolitikai felada­tokat vállaló szervezeteknek. A szociális intézet által adomá­nyokból létrehozott alapítvány támogatást nyújtott egy fiziko­terápiás szoba létrehozásához. De rendkívül nagy segítséget nyújtanak a városban működő karitatív tömörülések is: SZETA alapítvány, kamilliánu- sok, református egyház, máltai szeretetszolgálat, vöröskereszt, nyugdíjas szakszervezet idősek klubja. Az említett szervezetek jól kiegészítik az önkormányzat munkáját. Igaz, az állam kivonulását a szociális szférából még csak kismértékben képesek kom­penzálni a civil- és egyházi szervezetek, de az együttműkö­dés jó irányban halad. -cs­A „nyugdíj-kiegészítés” elmaradt. Akik úgy gondolták, hogy egy kis hagymázás- sal pótolják ki kevéske nyugdíjukat, nagyot tévedtek, mert a termés ingyen sem kellett. Fel­vételünk Jászalsószentgyörgyön készült Ádámék portája előtt. fotó: csabai A Fiumei úti idősek klubja közel egy éve működik Szolnok belvárosában - tegnap készült képünk a délelőtti kártyacsatát örökítette meg. fotó: mészáros / Ápolásra szorul az édesanya Anya és lánya között a vi­szony egy életen át fáj­dalmak és viták forrása lehet. Különösen akkor, ha az idős mamát éveken át ápolnia kell a lányának. Sarah Holmes amerikai csa­ládkutató olyan személyeket vizsgált, akik maguk gon­dozták édesanyjukat. A fel­mérések legfőbb tanulsága: ha anya és leánya el tudná felejteni a megszokott szülő-gyerek közötti szere­peket, akkor sokkal egysze­rűbb lenne a helyzetük. Ál­talában azonban képtelenek erre. Sok leány úgy érzi, hogy anyja nem értékeli az erőfeszítéseit, sőt: a mama lelkifurdalást ébreszt a lá­nyában, ha ő nem tud úgy megcsinálni valamit, ahogy édesanyja szeretné. A gondozásra szoruló pe­dig gyakran fél, és azt akarja, hogy valaki mindig vele legyen. Ezért mond ilyeneket: „Nem tudsz ma este átjönni? Miért nem? Fontosabb dolgod van, mint én?” Sarah Holmes három kapcsolattípust talált. Az el­sőnél problémamentes a kapcsolat. Mindkét fél köl­csönösen tiszteletben tartja a másik igényeit. A második típus esetében mindketten kitérnek a konf­liktusok elől, mert a lány fél ezektől a helyzetektől. Szemrehányást tesz magá­nak, bűntudatot érez, ami­kor a saját igényeit is sze­retné kielégíteni, a saját éle­tét is szeretné élni. A harmadik típusnál elő­fordulhat, hogy a mama el­hárítja a lányának a segítsé­gét. Ebben sokszor rejtett hatalmi harc játszik szere­pet, a vetélkedés pedig megakadályozza, hogy igazi közelség, meleg viszony alakuljon ki anya és lánya között. A konfliktusokról nem beszélnek, tehát azokat nem is oldják meg. Sokakat a végtelenségig kimerít a mama ápolása, ők általában a két utolsó típus­hoz tartoznak. Egy felnőtt nő ugyanis egészséges hatá­rokat akar húzni, akkor is, ha esetleg órákat tölt az édesanyjával. De emellett természetesen szeretné élni a maga életét is. Ez valóban nehéz, küzdelmes folyamat, amely rengeteg megértést, toleranciát követel mindkét féltől. A legfontosabb ilyenkor, hogy őszintén tudjon be­szélni egymással anya és lá­nya. Mondják el, mitől tar­tanak, milyen nehézségek­kel küszködnek. Ha sikerül őszintén megbeszélniük a gondjaikat, ez meghittséget teremt, amely közelebb is hozza őket. FEB Lovat tart gépek helyett A „nyögdíjat” ki kell egészíteni A jákóhalmi határban találkoztunk László Leóval. Éppen ló vontatta ekekapával végezte a kukorica körül esedékes szántó­földi munkát. Szót váltottunk a gazdával mindennapos gon­dokról, de a múltat is felelevenítettük. Ne váljék áldozattá! Tanácsok a biztonsághoz Sokszor hallunk elképesztő eseteket: hogyan fosztanak ki ma­gányos, idős embereket olcsó trükköket alkalmazó bűnözők, miként hatolnak be lakásokba. A következőkben bűnüldöző szakember ad megfogadásra érdemes tanácsokat. Leó bácsi a frontot nyolcéves gyerekként szülőházában élte át, dolgozott a téeszben, hu­szonegy évig a Volánnál volt sofőr, onnan ment nyugdíjba. Három hektár földet kapott a kárpótlás során, ehhez még egyet bérel. Háztáji gazdaságát néhány tehén, ló, sertés alkotja. El­adásra egyáltalán nem, csak sa­ját szükségleteire termel. -Nem vettem gépeket - mondja. Ha úgy lett volna, ahogy elképzel­tük, hogy a földkiadás után kedvezményesen lehet majd gé­peket vásárolni, akkor én is vet­tem volna, de egy-két milliót már nem tudok adni érte. Maradt a ló, a kétkezi munka. Harmincöt éves mun­kaviszony után még mindig ­nap mint nap - dolgoznia kell. Ahogy ő nevezte, a „nyögdíjat” ki kell egészíteni, hogy felesé­gével meg tudjanak élni. Sajnos a mai fiatalok nem nem ismerik az igazi munkát. Lusták, elkényelmesedtek. En­nek meg kell változnia, a gye­rekeket már fiatalon rá kell szoktatni, hogy dolgozni kell. Ha ez nem sikerül, országunk soha nem fog kilábalni a nehéz helyzetből - mondja. Az agy öregkorban is fitt marad A növekvő életkorral csökken a szellemi aktivitásunk. Gon­dolkodásunk és reakcióink lassulnak, szürkeagyállomá­nyunk felvevőképessége már nem a régi. így tartja a közvé­lemény. Amerikai kutatók rá­jöttek, hogy ez nem igaz. A bethesdai (Maryland) gerontológiai intézet tudósai újabb komputer-tomográfiás felvételek segítségével 20-70 éves személyek agyát vizsgál­ták. Bár az átlagos agy az év­tizedek során sejtpusztulás következtében állományának tíz százalékát elveszti, de a teljesítőképességet ez nem befolyásolja. Az aggkori gyengeelméjűség nem tekint­hető normális öregedési je­lenségnek, és az öregkornak csak bizonyos fázisaiban lép fel. Összehasonlító vizsgála­tok most először mutatták ki, hogy a szenilitás 80-84 éves korban éri el tetőpontját, de aztán újra csökken. FEB 1. A lakása névtáblájára egye­dül lakó hölgy ne írja ki a teljes nevét, éppen elég a vezetéknév. 2. A bejárati ajtót még né­hány perces eltávozásnál sem ajánlatos nyitva hagyni. 3. Ha valaki hazatérve kint­ről észreveszi, hogy betörtek hozzá, ne menjen be egyedül a lakásba, mert elképzelhető, hogy a tettesek még bent van­nak. 4. Ha valaki csenget a lakás­ajtónál, nem kell a biztonsági láncot azonnal kikapcsolni, az sem tanácsos, hogy az ajtónyí­láshoz közel álljunk, nehogy megragadhassanak. 5. Vásárláskor nem okos do­log a szükségesnél több pénzt magunkkal vinni, nagyobb cím­letű bankjegyeket lobogtatni. 6. Bármilyen kedves a szí­vünknek, ne viseljünk egy­szerre több drága gyűrűt, láncot vagy más ékszert. 7. Ha hosszabb időre eluta­zunk, ne húzzuk be az összes függönyt, ne engedjünk le min­den redőnyt, s kérjük meg a szomszédot, hogy időnként ve­gye ki a postaládánkból a ne­künk szóló küldeményeket. 8. Lehetőleg ne kölcsönöz­zön pénzt idős ember, és ne mérjen ki bort gyanús alakok­nak. 9. Nyugdíjasként se számol­juk fel baráti körünket. A láto­gatók, a vendégek elriasztják a rosszban sántikálókat. 10. Ne tartsunk otthon na­gyobb összegű készpénzt és ne sajnáljuk a költséget biztonsági zár felszerelésére. Ferenczy Ló vontatta kapa a jákóhalmi határban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom