Új Néplap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-25 / 147. szám

4. oldal Gazdasági Tükör 1996. június 25., kedd Közelharc a gabonafronton A kenyérgabona-ágazat szereplői között minden évben hangos viták zajlanak. Ez szinte természetes is, hiszen a vetésterület nagy részén búzát termesztenek a gazdálkodók, így ez a növény egy-egy gazdaság életében meghatározó jelentőséggel bír. Sok esetben a terméstől, illetve az értékesítés feltételeitől függ pél­dául, hogy mennyi pénz jut fejlesztésre, beruházásra, illetve, hogy időben tudja-e fizetni a hiteltörlesztést. Az idei aratás előtt tapasztalható „hangzavar” azonban kissé különbözik a megszo­kott vitáktól. Amíg az elmúlt években csak alacsonyabb áron le­hetett értékesíteni az étkezési búzát, addig az idén a világpiaci és a belföldi ár minden termelői reményt felülmúlt. Horváth Gábort, a Mezőgazda- sági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkárát arról kérdez­tük, hogyan élik meg a termelők a gabonaágazat körül tapasztal­ható huzavonát.- A búza körül tapasztalható indulatokat véleményem szerint több tényező együttes hatása korbácsolta fel. Egyrészt a hosz- szű tél, a rengeteg tavaszi csapa­dék, illetve az előre nem jelez­hető nyári időjárás miatt az or­szágban senki nem tudja, mek­kora termés várható, így bizony­talanná vált az árualap. Másod­sorban nincs tartós és kiszámít­ható ágazati szabályozás, ami miatt a helyzet rendezését célzó kormányzati intézkedések véle­ménykülönbséget okoznak a termelők és a kereskedők között. Harmadszor pedig a kereskedők maguknak köszönhetik a jelen­legi állapotokat, hiszen az év ele­jén még meglehetősen alacsony árat - tonnánként 12-13 ezer fo­rintot - kínáltak az új termésű búzáért, sőt a Gabona Termékta­nács kereskedő tagjai nem fogad­ták el a termelők által javasolt, az új termésre vonatkozó 18-19 ezer forintos irányárat sem. Összessé­gében azonban úgy látom, hogy a vertikum szereplői közötti érdek- azonosság hiánya váltja ki a vitá­kat.- A kereskedők sokszor kriti­zálják a termelők piaci maga­tartását. Ön szerint miért nem értékesítik a gabonájukat?- Néha úgy érzem, mintha az ’50-es évekhez hasonlóan, kész­letrejtegetéssel vádolnák a gaz­dálkodókat. Más gazdaságilag fejlett, hozzánk hasonlóan nagy gabonatermesztési hagyomá­nyokkal rendelkező országokban az állami szabályozórendszer készletezésre ösztönzi a termelő­ket. Nálunk ez nem működik. A hitelek segítségével gazdálkodó termelők kénytelenek még az ara­tás előtt alacsony áron eladni a búzájukat. Annak viszont őszin­tén örülök, hogy azok a termelők, akik nincsenek kiszolgáltatott helyzetben, tanultak a tavalyi év­ből, és gazdálkodnak a terméssel.- Miért nem a tőzsdén értéke­sítik a termelők a gabonájukat?- A tőzsde nem a fizikai gabo­nakereskedelem, hanem a speku­láció és az árbiztosítás színtere. Csak akkor működik jól, ha jelen­tős mennyiségű spekulatív tőkét tud mozgósítani, ami finanszí­rozhatja a gabona forgalmazását, sőt áttételesen a termelését is. A Budapesti Árutőzsde legnagyobb hibája, hogy az össztermésnek csak csekély része kerül a tőzs­dére, ezért meglehetősen ingatag. Gondoljuk csak el, mi történne, ha a termelők nagy mennyiségű búzát akarnának eladni a tőzsdén, amikor egy miniszteri nyilatkozat is megakasztotta a kereskedel­met? Ráadásul, ha a termelők év közben értékesítették volna a ga­bonát, akkor nem jártak volna jól, hiszen a vetés óta jelentősen megemelkedett a búza ára.-A kormányzat a jelek szerint mindent megpróbál, hogy kéz­ben tartsa az ágazatot. Felme­rült, hogy kibővítik az engedély- köteles termények körét, sőt az exportadó bevezetését maga La­kos László is szorgalmazta.- Nem lenne szerencsés, ha az ágazat szabályozásában újra pol- gáijogot nyerne az engedélyezési rendszer, hiszen ez egyetlen nemzetközi szerződéssel sincs összhangban. Érdekes lenne, ha a kormányzat - miközben azt hangsúlyozza, hogy hazánk szempontjából kulcskérdés az ag­rárgazdaság versenyképességé­nek fokozása - megtiltaná a búza kivitelét. A mezőgazdaság ezen ágazatában tartós nemzetközi kapcsolatrendszert kell kialakí­tani, ám hosszú távú szerződése­ket nem lehet úgy megkötni, hogy a kereskedő nem tudja, jö­vőre hozzájut-e kiviteli enge­délyhez. Ami pedig a miniszter által felvetett új adófajtát illeti: az exportadó jövedelmet von el a termelőktől egy olyan helyzet­ben, amikor a szabályozórend­szerből hiányoznak a jövedelem­garanciát jelentő elemek, például az intervenciós ár vagy az állami felvásárlás. Az állam képtelen a termeléshez szükséges input­anyagok árát szabályozni, így a búzatermelés költségei 30-50 százalékkal is megemelkedtek. Az elmúlt évek alacsony hozamai miatt még a termelés költségei sem térültek meg. A gazdálkodók a mostani többletbevételből az előző években a gabonatermelés­hez kötődő, kormányzati ösztön­zésre felvett, évek óta magúk előtt görgetett hiteleket szerették volna visszafizetni. Ha most megadóztatják a búza kivitelét, akkor a termelők nagyon nehéz helyzetbe kerülhetnek.- Értesülések szerint hamaro­san száz forint fölé mehet a ke­nyér ára. Ön reálisnak tartja ezt?- Tavaly, amikor 10 forint 70 fillér volt egy kiló búza, akkor is volt kenyéráremelés. Akkor az indok az volt, hogy kenyér árát nem a búza ára határozza meg, mert ez a költségeknek csak 18 százaléka. Furcsa, hogy ugyan­arra a kérdésre most más választ kapunk. Azt sem látom tisztán, hogy melyik búza árát kell számí­tani, amikor a kenyér előállítási költségeit vizsgáljuk. A búza ára ugyanis tavaly év vége óta maga­san van, tehát a betakarítás óta nem kerül többe a gabona. A ke­nyérrel kapcsolatban egyébként oda kellene figyelni a sütőipar ér­velésére is. A feldolgozók azt mondják, hogy ne a fogyasztói ár növekedéséhez hasonlítsuk a búza árnövekedését, mert a bol­tokban a kenyér ára 40-60 száza­lékkal is meghaladja a sütőipar termelői árát. Nem szerencsés, hogy rossz színben tüntetik fel a lakosság előtt a termelők jöve­delmét gyarapító áremelést, mi­közben az energia drágulása mi­atti áremelés szinte elfogadott.- Hogyan látja a gabonapiac jelenlegi helyzetét?- Lassan kialakulnak a terme­lők számára kedvező feltételek. Nem jó kockázatot a végtelensé­gig viselni, ezért azzal szeretnénk ösztönözni a gazdálkodókat, hogy amennyiben korrekt keres­kedői ajánlatot kapnak, akkor kössék meg a szerződést. Fontos azonban, hogy minden termelő megismeije a vevő pénzügyi helyzetét, hiszen idén a gabona­forgalmazás majdnem kétszer annyi tőkét igényel, mint tavaly. Kérdés, hogy ennek a likviditási elvárásnak minden kereskedő megfelel-e? Hogyan válasszunk bankot? Az elmúlt évek pénzügyi, befektetési botrányai óvato­sabbá tették az embereket, ha kamatoztatni szeretnék megtakarított pénzüket. Aki a bankbetét mellett dönt, annak is túl sok a rek­lámokból áradó kísértés. Vajon hogyan lehet kivá­lasztani a megfelelő pénzin­tézetet? Erről kérdeztük Pulai Miklóst, a Magyar Bankszövetség főtitkárát.-Nagyon nehéz erre a kér­désre válaszolnom - mondja. Hiszen jelenleg a hazánkban működő mintegy negyven bank között nincsenek na­gyon kirívó eltérések, már­mint ami a betéti kamatokat illeti. Ha pedig van, akkor a nagyon magas haszonnal ke­csegtető ajánlatokat nem árt körültekintőbben kezelni!- Ami a lakosságot illeti?- A választáskor a kamato­kon kívül elsősorban a szol­gáltatások színvonala, az ügy­intézés gyorsasága, a banki alkalmazottak udvariassága és a lakóhely szerinti közel­ség lehet döntő szempont. A biztonság tekintetében az elmúlt években sokat javult a helyzet, ugyanis a Betétbizto­sítási Alap létrejöttével 1 mil­lió forintig minden bankbetét visszafizetése törvényileg ga­rantált. A kispénzű emberek­nek tehát nem kell attól tarta­niuk, hogy egy bank esetleges csődje miatt az ő megtakarítá­suk is elvész.- Mit tanácsol azoknak, akiknek mégis több a bankbe­tétjük 1 milliónál?- Nem látok különösebb veszélyt az ő helyzetükben sem. Ha mégis nagyobb biz­tonságra törekszenek, akkor ne egy, hanem több bankban helyezzék el a pénzüket 1-1 millió forint erejéig. így az összes pénzükre él a már em­lített garancia. n. zs. Öntözni tudni kell Időjárásunk meglehetősen rapszodikus: a növények hol hetekig sírnak az éltető víz után, hol megered az ég, s úgy ömlik a csapadék, mintha dézsából öntenék. Mindenesetre akiknek zöld­séges kertjük van, azoknak a növényorvos azt tanácsolja, hogy szárazság idején azon­nal kezdjenek rendszeresen öntözni. A növények - külö­nösen az uborka, az érésben lévő paprika és paradicsom - naponta akár 2-4 liter vizet is képesek elpárologtatni. Locsolásra a legkedvezőbb időszak a reggel és a kora dél­előtt. Érthető, hogy a kertész- kedők takarékossági és ké­nyelmi okok miatt szívesen locsolnak este, azonban a nap­lemente utáni öntözés hátrá­nya, hogy a tartós nedvesség miatt - éjjel nehezebben szá­rad a vizes lombozat - jobban terjednek a betegségek. Érdemes azt a tanácsot is megszívlelniük a kiskerttulaj­donosoknak, hogy ne eléged­jenek meg a talaj felületének öntözésével, hanem legalább húsz-harminc centiméter mélységig, a gyökerekig áz­tassák át a talajt. A növény meghálálja: nem a gyökerét fogja növeszteni. U. G. Céginformációs hálózat amatőröknek Védőernyő a feketegazdaság ellen Új magyar információs rendszer, a Cégtár-2000 elektroni­kus cégközlöny, és az adattovábbítást forradalmasító Ex- ternet technológia mutatkozott be a napokban Budapesten. A Cégtár-2000 az összes, Magyarországon hivatalo­san bejegyzett vállalkozás adatát tartalmazza egyetlen CD-n, pontosan úgy, aho­gyan az a Cégközlönyben 1989 óta, több mint százezer oldalon megjelent. Az Externeten kiderít­hető, hogy egy adott cég fi­zetőképes-e, vagy éppen nem került-e csődbe. A friss információkat adatsugárzás­sal küldik a felhasználók­nak, akik egy számítógép­hez csatlakoztatható dekó- der és egy közönséges tele­vízióantenna segítségével' éjjel-nappal foghatják az adatokat. Dr. Tóth Attila, a társaság elnöke lapunknak elmondta: Országosan felépült egy cé­ginformációs szolgálat is, azoknak, akiknek nincsenek meg a technikai eszközei a program felhasználásához. A cégtár ugyanazt nyújtja, mint a cégbíróságok, ugyan­akkor tartozik hozzá egy sajtó adatbázis és egy saját riporteri információs bázis is. Az Externet a mindennapi üzleti élet adatai és a Cég­tár-2000 szolgáltatása mel­lett egy szűk, gazdaságilag tiszta körnek „nem publi- kus” adatokat is közöl. Ezek közé tartozik, a - négyéves munkával összegyűjtött - adóslista. Ha valakinek van adósa, annak nevét - 500 Ft­ért - elhelyezheti az Exter­net zárt klubjának informá­ciós listájára. A hálózat - amely nem más, mint egy hatékony, in­formációt továbbító techno­lógia - előnye, hogy szemé­lyes jelenlétet nem igényel, másrészt használatához szakmai tudásra nincs szük­ség, harmadrészt a költsége más hálózatokhoz képest egészen jutányos. Pataki Gábor Ingatlanadó Az érték alapú helyi ingatla­nadó bevezetéséről, a lakásta­karék-pénztárak és a központi jelzáloghitel-intézet létreho­zásáról szóló pénzügyminisz­tériumi előterjesztésekről tár­gyalt tegnap a gazdasági ka­binet. A javaslatok szeptem­ber 30-ig kerülnek a kormány elé. Lóembrió-átültetés Világra jött az első átültetett embriójú csikó az Állator­vos-tudományi Egyetem Kí­sérleti Intézetének telepén. Ezután egy-egy nagy értékű, kiváló kancát nem kell a vemhesség 11 hónapjára ki­vonni a versenyzésből, a jó tulajdonságok mégis átörö­kíthetők. Az OECD hazánkról Magyarországon az idén 2, jövőre pedig 3 százalékos gazdasági növekedés vár­ható a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb elem­zése szerint. Árstatisztika Az építőipari árak az év első négy hónapjában tavaly ápri­lishoz képest 28,8 százalékka nőttek, a mélyépítőiparban pedig 32,2 százalékkal. A Jász­5000 Szolnok, Kossuth L. u. 6-8. Telefon: 56/423-233 5440 Kunszentmárton, Mátyás király u. 5. Telefon: 461-523 Létszám Kereset savkeverő Szolnok 1 32 000-38 000 tartályparkkezelő Szolnok 1 25 000-30 000 asztalos Szolnok 4 15 000-30 000 gépi hímző Szolnok 2 15 000-20 000 varrónő Szolnok 50 14 500-28 000 hűtőgépkompresszor-kezelő Szolnok 1 20 000 villanyszerelő műszerész Szolnok 2 20 000-25 000 üzletkötő Szolnok megye 60 jutalékos rendszer városőr Szolnok 10 18 000-20 000 5100 Jászberény, Jásztelki u. 17. Tel.: 57/412-025; 412-225; 412-822 Létszám Kereset argonhegesztő Jászberény 1 25 000-40 000 targoncavezető Jászberény 1 22 000-24 000 betanított munkás Jászberény 60 25 000-35 000 forgácsoló Jászberény 5 20 000 szabó, varrónő Jászberény 5 18 000-25 000 szabó, varrónő Jászapáti 5 14 500-25 000 cipőfelsőrész-készítő Jászberény 2 20 000 élelmiszer-eladó Jászberény 15 15 000-25 000 bet. varrónő Jászberény 30 20 000-40 000 szakács Jászberény 1 15 000-20 000 kéményseprő Jászság terü­lete 6 15 000-25 000 kőműves Jászberény 10 25 000-45 000 segédmunkás Jászberény 10 18 000-30 000 autófényező Jászberény 2 15 000-20 000 ügyintéző Jászberény 1 15 000-20 000 autómentő Jászberény 1 15 000-20 000 5351 Tiszafüred, Kossuth tér 1. Telefon: 59/351-322/211 Létszám Kereset üzletkötő Tiszafüred 5 jut. rendsz. pék Tiszafüred 1 25 000-30 000 vendéglátó-ipari eladó Tiszafüred 1 14 500 szakács Tiszafüred 1 15 000 bolti eladó (pénztárgépkezelő) Tiszafüred 1 14 500 felszolg. (németnyelv-ism. szüks.) Tiszafüred 1 20 000 felszolgáló (németnyelv-ismeret előny) Kócsújfalu 1 15 000 5435 Martfű, Lenin út 1/c Telefon: 450-049 Létszám Kereset épületszerk.-lakatos Szolnok megye 4 20 000-25 000 kőműves Szolnok megye 4 20 000-25 000 váltókezelő (érettségizett) Martfű 1 17 500 asztalos (nem pályakezdő) Szolnok 4 15 000-25 000 nőiruha-készítő (bedolgozó) Tiszaföldvár 5 14 500-20 000 női fűződéi aljaköri bet. munkás Martfű 20 15 000-22 000 felsőfokú ügyint. (pályakezdő) Kengyel 3 25 000-35 000 agrármérnök (pályakezdő) Kengyel 3 25 000-35 000 testnev.-bármely tanár Martfű 1 Kjt. szerint fiz.-mat. tanár Cibakháza 1 Kjt. szerint testnev.-bármely tanár Cibakháza 1 Kjt. szerint Létszám Kereset ápoló K.sz.márton 1 17 000-18 000 szerk.lakatos, vasbetonszerelő vidéki, hazajá­rással 5 25 000-30 000 autószerelő-mester Cserkeszőlő 1 16 000-30 000 autószerelő Cserkeszőlő 1 16 000-30 000 autóvillamossági szerelő Cserkeszőlő . 1 16 000-30 000 gépkocsivezető Cserkeszőlő 1 16 000-30 000 gyermekotthoni nevelő Tiszakürt 2 Közalk. törv. szerint karosszérialakatos K.sz.márton 1 15 500-24 000 ált. isk. tanár (fiz.-bármely szak) Csépa 1 Közalk. tv. szerint ált. isk. tanító Mezőhék 1 Közalk. tv. szerint ált. isk. tanár (mát., fiz., bioi.) Mezőhék 1 Közalk. tv. szerint kőműves Bp. és körny. 5 16 000-50 000 szakács Tiszaug 1 20 000-30 000 5iOÜ Mezőtúr, Rákóczi u. 3. Telefon: 56/350-994 Létszám Kereset területi képviselő (lakásc. megt., bizt.) Szolnok megye 5 jutalékos szabó, varrónő Tűrkeve 2 15 000-21 000 tűzőnő Mezőtűr 7 14 500-18 000 játékkészítő Tűrkeve 17 teljesítmény szer. játékkészítő Mezőtúr 36 teljesítmény szer. bizt. üzletkötő Szolnok megye 19 jutalékos művezető Mezőtűr 1 25 000-30 000 5300 Karcag, Madarasi út 27. Telefon: 59/311-622 Létszám Kereset biztosítási üzletkötő Karcag 7 jutalékos textilkonfekcionáló (mh. ter.beruházás, tartósan mn.) Kisújszállás 3 14 500 szakács Berekfürdő 1 14 500-20 000 vas- és fémszerk.-lakatos Budapest 10 34 000-45 000 hegesztő (min. CO, AVI) Budapest 10 42 000-56 000 öntödei kézi formázó Budapest 5 40 000-45 000 öntödei magkészítő Budapest 3 35 000-40 000 csarnoki híddarus Budapest 1 35 000-44 000 dukkózó, fémkészítő Budapest 2 40 000-45 000 5200 Törökszentmiklós, Táncsics út 1/a. Telefon/fax: 56/390-190, 390-941 Létszám Kereset lakatos változó 2 megegyezés szerint hegesztő változó 2 megegyezés szerint csőszelő változó 2 megegyezés szerint segédmunkás T.sz.miklós 4 14 500 szakács Tiszapüspöki, T.sz.miklós 1 megegyezés szerint biztonsági őr T.sz.miklós 2 25 000-35 000 mérlegképes könyvelő (pályakezdő) vidék 3 megegyezés szerint agrármérnök (pályakezdő) vidék 3 megegyezés szerint 5340 Kunhegyes, Szabadság tér 9-11. II. e. Telefon/fax: 59/326-546 Létszám Kereset szakács Abádszalók 2 18 000-30 000 cukrász Abádszalók 1 18 000 varrónő Kenderes 3 14 500 intézetvez. főnővér Pusztataskony 1 Kjt. szerint segédmunkás nő Kunhegyes 5 14 500

Next

/
Oldalképek
Tartalom