Új Néplap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-13 / 137. szám
1996. június 13., csütörtök 7. oldal Az Új Néplap Karcagon Aki kiénekel négy oktávot Az anyák napi ünnepségen hallhatták a karcagiak Hermann Ritát énekelni. A 21 éves lány több évig járt zeneiskolába, ahol hegedülni tanult, majd évekig a tanulás volt a legfontosabb a számára. Érettségi után kezdett énekelni tanulni Márkus Ica magyarnóta-éne- kestől. Mára közel kétszáz nótát tud Rita - így igazán beismerheti, hogy kezdetben távol állt ez tőle. Kedvencei az operettek, táncdalok voltak. Tanára azonban szigorú és következetes volt, megszerettette vele a csárdásokat, hallgatókat. ’95 novemberében sikeres vizsgát tett, és működési engedélyt kapott. Hangképzését azóta sem hagyta abba, ősztől Budapesten folytatja a tanulást. A magyar nóta éneklésekor nincs szüksége arra, hogy kiénekeljen négy oktávot, bár ezt is tuja. Később táncdalt, musicalt is szeretne énekelni.- Egy-egy fellépés nem is olyan egyszerű, mint ahogy azt a nézőtérről látják - mondja mert ilyenkor elszorul a torkom, úgy érzem, nem jön ki olyan hang, amilyen kell. Ilyenkor nagy segítség a lámpaláz ellen egy jó zongorakísérő. Én sokat köszönhetek Barkóczi Zoltánnak, aki átsegített a kezdeti lépéseken. Újra szól a csengő Hosszú évek után nemrég'ismét megszólalt a csengő a Györffy István Általános Iskola Kálvin út 2. szám alatti iskolaegységében. A Csengős iskola alapkövét 1813. január 18-án tették le a református templom mellett. A következő tanévben átadták az épületet. 1818-ban húzták rá az emeletet, s nyerte el az iskola mai formáját. A téglakerítésre akkor három bástyaszerű tomyocskát húztak, s a kerítés bal sarkánál lévőbe csengőt is elhelyeztek. Reggelente ezzel hívták iskolába a gyerekeket. A mostani avatóünnepségen Györfi Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész felajánlásaként ismét megszólalhatott a csengő. Az oldalt írta: Daróczi Erzsébet Fotó: Mészáros János Csuhébabák, csipkék és társaik Mai rohanó világunkban egyre kevesebb idő jut arra, hogy szűkebb környezetünk múltjával, népi iparművészetével foglalkozzunk. Pedig a karcagi szűrhímzés, vertcsipke- készítés és kerámia nagy múltra tekint vissza. Oláhné Lipták Erzsébet népi iparművész ezen értékek megmentésével, s a fiatalokkal való megismertetésével is foglalkozik.- Miskolcon lakott korábban. Hogyan került Karcagra ?- A gimnáziumi évek alatt sokat hallottam az itteni népművészetről. Már gyerekkorom óta rajzolgattam, anyukámtól, nagymamámtól megtanultam hímezni. A középiskolás évek alatt különböző önképző körökben gyarapítot- tam tudásomat. 1980-ban jelentkeztem tervezőnek a karcagi Népművészeti és Háziipari Szövetkezethez.- Azóta is itt dolgozik. Kezei alól már sok minta került ki. Kitói tanulta az alapokat?- A napokban elhunyt Csíkos Sándométól, a népművészet mesterétől. Idekerülésem óta főleg a lakáskultúra körébe tartozó termékeket tervezek. A jól ismert kun hímzést használom föl a térítők, párnák, futók tervezésével. Munkáimat a népi ipar- művészeti tanácsnál zsűriztet- tem is, s 1983-ban megkaptam a népi iparművész címet. Szalmaszál a gyerekekért A Karcagi Általános Iskola Speciális Szakiskola és Diákotthon a napokban tartotta jótékony bálját tanulóik érdekében. Az est bevételéből Szalmaszál néven alapítványt hoznak létre az állami gondozottak s a többi diák szabadidős programjai szervezésére. Ezért a nemes ügyért megmozdult a város, hiszen mint az est háziasszonyai, Csiki Magdolna igazgató és helyettese, Bartha Ferencné bejelentették, 212 ezer forint készpénz gyűlt össze szombat estig. Majd kétszáz vállalkozó, magánember adakozott a gyermekeknek. A bál fővédnöke Iván- csik Imre, a megyei közgyűlés elnöke és dr. Fazekas Sándor karcagi polgármester volt. A karcagi önkormányzat nevében Csányi Sándor alpolgármester gratulált a sikeres bálhoz a szervezőknek. A Szalmaszál néven létrehozandó alapítvány vagyonát a megyei önkormányzattól kapott színes televízió, Karcag várostól egy rádiós magnó, egy budapesti kft.-tői számítógép és M. Boldizsár Erzsébet festménye képezi jelenleg. Az adományokat az iskola diákjai műsorukkal köszönték meg. A bálon a zenét a Sarock együttes szolgáltatta, s a több száz tombolatárgy - köztük az Új Néplap felajánlásai - is gazdára talált az este során. Hogy pörögjön az rrr. A karcagi Gyermekek Háza a berekfürdői ifjúsági táborban az elmúlt héten ismét megrendezte a logopédiai tábort a város óvodásai részére. A tábor vezetője Molnár Jó- zsefné volt, a logopédiai gyakorlatokat pedig Németh Julianna és Pergéné Deli Katalin tartotta. A harmincegy kisóvodás már tanév közben is rendszeresen járt beszédjavításra a logopédusokhoz. Ezen az utolsó, iskolakezdés előtti, rásegítő foglalkozáson még egyszer átismételték velük a szakemberek a mondókákat, melyekkel pösze- ségüket, rossz kiejtésüket sikerült javítani. Az r-ek már pörögnek, így a szeptemberi iskolakezdéskor nem kell társaik „mosolygásától” tartaniuk. Persze a táborban az óvónők a szabad programról is gondoskodtak, hiszen az intenzív gyakorlások között jól jött egy kis játék. így ottjártunkkor éppen aszfaltrajzverseny volt. S nemcsak a fotó kedvéért viselték büszkén a kicsik az óvónők segítségével font mezei virágko- szorúkat, melyekhez a virágokat ők gyűjtötték. Nagy sportversenyek mellett a strandra is jártak az ovisok, akiknek nagyon tetszettek a tábori keretek között megtartott foglalkozások. Ehhez a programok mellett a kömyzet is ideális volt. S délutánonként, amikor hazamentek, szüleiknek beszámoltak az aznapi élményeikről. Oláhné Lipták Erzsébet a saját tervezésű blúzban, a népi játékokkal-A helyi idó's-asszonyok közül sokan készítették a vert csipkét. Ön is foglalkozik ezzel?- Mindig csodáltam az idős néniket, akik ezt készítették. Szerettem volna én is megtanulni. Nemrég Mátrai Magdolna csipkekészítő mestertől elsajátíthattam az alapokat. így most már én is készítek csipkét, sőt a Gyermekek Házától kaptam felkérést arra, hogy szakköri keretek között oktassam is. Ezt azért tartom fontosnak, mert a mai fiataloknak már nincs lehetősége - úgy, mint például Mezőkövesden a matyóknál még ma is - megtanulni szüleiktől a hímzés alapjait. Ennek olyan természetesnek kellene lenni egy kislány számára, mint eligazodni a számítógép világában.- Az asztalon azonban népi játékokat is látok.- Igen. Járok egy népijáték- és kismester-szakoktató iskolába. Most fejezem be az első évet. Már megtanultam a csuhé- és rongybabák készítését, a kosárfonást, a nemezelést. Erre játszóházi keretek között szeretném a karcagi és vidéki gyerekeket megtanítani. Oláhné Lipták Erzsébet gyermekeit - Jánost és Kornéliát - már beoltotta a népi játékok szeretetével. Aki a kun tájat rajzolja A napokban a kispesti Helikon Kulturális Egyesület szabadtéri festőversenyt rendezett a Vekerle-telepen. Ezen részt vett Kábái László grafikus, s tollrajzaival az első helyen végzett. Jelenleg az Esti Kornél váci irodalmi kávéházban van önálló kiállítása, melyet Bőd László festőművész nyitott meg. Kábái László már kora gyerekkorától fogva jó rajzolónak számított, ám csak az utóbbi öt évben kezdett el intenzíven foglalkozni művészi rajzzal. Eleinte portrékat, karikatúrákat készített, majd egyre inkább a karcagi táj vonzáskörébe került. Munkájának új lendületet adott Macskássy Izolda grafikus-festőművész támogatása, biztatása. Mint megfogalmazta, sokáig azt hitte, hogy a karcagi jellegtelen, kopár, sivár, nehezen megfogható táj. Aztán elkezdte járni a határt kerékpárral. Eleinte csak figyelt, s mindenütt lüktetést, mozgást látott. Tollrajzain is ezt, a legelőször megérzett lüktetést adja vissza. A kunsági táj átalakulóban van, a régi tanyák romba dőlnek, a kunhalmokat elhordják vagy beszántják... előbb-utóbb el fognak tűnni. Ennek az értéknek a megőrzését vállalta Kábái László a képein. Aki látta már képeit, az tudja, hogy fekete-fehér és színes tollrajzaiban életre kel a karcagi táj, s a nézők is a kunhalmok között járnak, s az alkotóval együtt felfedezhetik a nagykunsági táj varázslatos egyszerűségét. Kábái Lászlóba úgymond beleivódott a szülő-- föld iránti szeretet, a hagyományok ápolása. Ebből a számára oly fontos alföldi tájból szeretne egy kicsiny szeletkét átnyújtani a dunai embereknek is. Hideg alkony Úgy élvezem én a strandot! Az óvodások hamar megkedvelték a csúszdát A Nagykun Víz- és Csatornamű Kft. vette át üzemeltetésre idén a városi strandot. A májusi nyitásra több újdonsággal is várták a lakosokat. Megszépült a jegypénztár épülete, kialakítottak egy női napozót - persze a kíváncsi férfiszemektől jól elzárva -, s a korábban meghirdetett gyermekjáték-pályázatnak megfelelően új játékokat is felállítottak. így került egy kis csúszda a gyerekmedencébe, a nagyobbaknak a nagymedencénél építettek ki három csúszdát. Idén az uszoda vize melegebb lett, így már többen vannak itt is. Újdonságokkal szolgáltak az úszni tudóknak az uszodabérlettel. A júniusi kánikulai melegben ottjártunkkor a Kiskulcsosi Általános Iskola és a Madarász Imre óvoda gyermekei élvezték a napsütést, a vizet, természetesen a pedagógusok felügyelete mellett. A városi strand mindennap nyitva tart, hét végén a fiatalok megelégedésére pedig stranddiszkó is van. A defektek gyógyítója Nagy Zoltán negyedik éve foglalkozik gumiabroncsok árusításával és szerelésével. Akkor családi segítséggel tudta létrehozni műhelyét. Jelenleg egy alkalmazottal, testvérével dolgozik itt. Ma már a karcagiak mellett vidékről is felkeresik a személygépkocsik és mezőgazda- sági gépjárművek tulajdonosai. Jelenleg tízféle gumiabroncs kapható itt, melynek a szerelését helyben el is végzik. Előzetes felmérései alapján volt igény tehergépkocsik gumiabroncsaira, ezzel egy hónapja bővítette a választékot. Ehhez családi segítséggel sikerült beszereznie egy szerelőgépet, melyhez hitelből még vennie kell egy kiegyensúlyozó gépet. A 29 éves fiatalember tervei között szerepel egy teljes teherszerelő, ahol a legkisebb személygépkocsitól a legnagyobb kamionig ki tudná szolgálni az igényeket. A terv megvalósításához az első lépéseket már megtette, hiszen az önkormányzat hozzájárult ahhoz, hogy a Szivárvány úton egy komplett gumiszervizt építsen. Ehhez már hitelre lesz szüksége, melyet eddig a magas kamatok miatt nem vett igénybe. Az építkezésben számíthat a családra s a barátokra. Ez biztosíték számára ahhoz, hogy januárban már az új helyen fogadja régi és leendő ügyfeleit. A földmunkagép kerekét szerelik szét a testvérek Luxusútra itt sem futja Kovács Sándor egy hónappal ezelőtt megnyitotta a Soma Tours Utazási Irodáját, mely egy budapesti cég alirodája. Á fiatalember maga is utazgató típus, aki hátizsákkal, vonattal, busszal bebarangolta Európa nagy részét. Innen az utazás szeretete, s az irodában igyekszik hasznos - saját tapasztalataira épülő - tanácsokkal is ellátni az érdeklődőket. Úgy véli, szép dolog másoknak felejthetetlen élményt nyújtó utakat közvetíteni. A budapesti székhelyű Soma Tours több utazási irodával áll kapcsolatban, így az ő útjaikra is be lehet itt fizetni. Az eltelt hetek alatt kiderült, hogy a kunsági ember számára a Balaton drága. Inkább a közel ezzel azonos árú görögországi, spanyolországi körutakat keresik. Belföldön a Dunakanyar és a hegyvidék az úti cél. A nyitás óta még nem volt példa arra, hogy valaki mexikói, thaiföldi útra szeretett volna befizetni. Nagy az érdeklődés az olasz tengerparti ajánlatok iránt, s a horvátországi kínálat is kelendő. Népszerűek az úgynevezett bevásárlóutak Triesztbe, Bécsbe, Isztambulba. Keresik a speciális belföldi, külföldi városnéző utakat is. Az irodavezető nyáron Erdélybe, Ukrajnába s Horvátországba menne legszívesebben. A prospektusokat nézegető ügyfél (fotónkon) szerint is ide el kell jutnia a karcagiaknak is.
