Új Néplap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-13 / 137. szám

AZ ÚJ NÉPLAP KARCAGON 7. oldal Spórolni a közvilágításon? Ugye, meglehetősen furcsának tűnik a kérdés? Hiszen ki szeret és akar sötétben botorkálni? Mi lesz az amúgy is gyatra közbiz­tonsággal vagy a közlekedés biztonságával? És mi történik, ha az önkormányzat nem tudja kifizetni az áramszámlát? Öcsödön például az elmúlt évben 1,9 millió forintot fordí­tottak a közterületek világítá­sára. Az idén ez az összeg vár­hatóan 3,5 millió lesz. Nagyré­ven a tavalyihoz képest mint­egy 50 százalékos díjnöveke­déssel számolnak. Tavaly 609 ezer forintba került a közvilágí­tás, az idén pedig valószínűleg meghaladja az 1 milliót. Az egyetlen megoldás a spó­rolás lenne. S bár az önkor­mányzatok nem a belterületek világítását akarják csökkenteni, hanem a lakott területeken kí­vül eső részekét, lehetőségük erre sincs. Mindenki fogyasztó (is) Egy évben 172 panasz érkezett A fogyasztóvédelem a fejlett or­szágokban mindenhol állami fel­adat, és amikor egy vagy több párt a választások után hata­lomra kerül, ezt a kérdést sem kerülheti meg - hangsúlyozta tegnap Szolnokon a megyeházán Garai István, az Országos Fo­gyasztóvédelmi Egyesület tit­kára. Ugyanakkor az is elhang­zott: nálunk úgy tűnik, az állam kivonul, vagy egyre jobban sze­retne megszabadulni ettől a te­hertől, amit az is bizonyít, hogy a hosszú esztendők óta ígért fo­gyasztóvédelmi törvény a Luca széke állapotáig jutott. Éppen ezért ajánlatos jó értelemben lobbizni, hiszen valahol min­denki fogyasztó, és a vásárlók érdekeit nem csak a fővárosban, de az ország minden szegletében képviselni kell. A Fogyasztóvé­delmi Felügyelőség megyei iro­dái, mint hatóságok 30 ezer fo­rintig büntethetnek, noha a sor­suk megint változik, mert ki tudja hányadszor, átszervezik őket. A Fogyasztóvédelmi Egyesü­let megyei szervezete civil szer­veződés, és tagjai társadalmi munkában szorgoskodnak. Ta­valy a szolnoki irodájukhoz 172 panasz érkezett, amelyek nyolc­van százalékát orvosolták. Leg­több kifogás a cipőket, bútorokat illette, de néhány lejárt szavatos­ságú termék is ide került. Figyel­ték az élelmiszerek árait is. Ezen a területen a megyeszékhely üz­letei közül a Skála ABC bizo­nyult az egyik legolcsóbbnak. Egyébként vásárlásaikkal kap­csolatos panaszt, észrevételt a fogyasztók Szolnokon csütörtö­könként tehetnek délelőtt 9-11 óra között, a volt járási hivatal (Kossuth L. út 11. sz.) első eme­leti 8-as szobájában. Jászberény­ben pedig a városháza ügyfél- szolgálati irodájában. Agrárblokád Péter-Pálkor Kié lesz Magyarország? címmel tegnap a kunhegyesi művelődési házban a Nagykunok Pártja la­kossági fórumot szervezett. A fó­rum vendége volt dr. Körösi Imre, a Magyar Agrár Munka­adói Szövetség elnöke, a Magyar Gazdaság Fejlesztéséért Alapít­vány elnöke. Mint elhangzott, több megoldatlan agrárágazati kérdés vezetett odáig, hogy a me­zőgazdasági érdekképviseletek Péter-Pálkor (június 29-e) agrár­blokádot szerveznek az ország nyugati határán. A blokádot elő­készítő bizottság legutóbb május 17-én tárgyalt a kormánnyal ar­ról, hogy rendezzék a zsebszer­ződéssel kötött földeladások kö­vetkeztében Ausztriából bejövő gazdák munkavállalási engedé­lyét. Miután a tárgyalás nem ve­zetett eredményre, jelentős lé­pésre szánta el magát az előké­szítő bizottság, melyhez csatla­kozott a MOSZ, a Medosz, a Pa­raszt Szövetség, az Országos Gazdakörök Szövetsége is. Az agrárdemonstráció szervezői nem kevesebbet akarnak, mint azt, hogy a nyugati határ lezárá­sával megakadályozzák, hogy az osztrák gazdák be tudjanak jönni aratni, s a terményt kivigyék az országból. Dr. Körösi Imre példátlannak tartja, hogy a magyar parasztok­tól elvették a földet, s a kormány lehetetlen helyzetbe hozta az ag­rárágazatot. A zsarufesztivál leglátványosabb tegnapi programja a katasztrófavédelmi bemutató volt, melyen egy imitált bal­eset formájában mutatták be a tűzoltók, mentők, rendőrök, polgári védelmisek és egyéb társszervek munkatársainak össze­hangolt tevékenységét. A zsarufesztivál tegnapi napjáról a 6. és all. oldalon közlünk részletes tudósítást. fotó: mészáros Bérleti díjak és vételárak Mennyit ér a föld megyénkben? A földtulajdonviszonyok átrendeződését mi sem érzékelteti jobban, mint hogy szőkébb hazánk 450 ezer hektáros mező- gazdasági területének a felét egyénileg művelik. A földhasz­nálat és a földtulajdon viszont elvált egymástól, a megye kö­zepes és nagyüzemei 1995-ben a termőterület kétharmadát, ezen belül a szántó négyötöd részét haszonbérben művelték. A KSH megyei igazgatóságá­nak adatai szerint egyhektárnyi szántóterületért az elmúlt év­ben átlagosan 2990 forint bér­leti díjat fizettek a gazdálkodó szervezetek, míg az egyéni gazdák ugyanezért 2650 forin­tot szurkoltak le. Ezzel szem­ben egy hektár erdőért csupán 866 forintot, gyepért pedig 1000-1100 forintot kértek. Természetesen a legdrágább a kert, egy hektáija akár 9 ezret is kóstálhat, de a szőlő és a gyü­mölcsös sem igen jön ki négy­ötezer forint alatt. A bérleti díjak növekedési üteme művelési ágtól függ, 1994-hez képest a drágulás mértéke a szántónál (19 száza­lék) és a kertnél (33 százalék) a legmagasabb. A kialakult átla­gos bérleti díjaktól persze a konkrét megállapodások jelen- (Folytatás a 3. oldalon) A németek már vevők négyezer tonnára Bővítenék a hagyma exportpiacát A tavalyi hagymatermés - szemben az értékesítéssel - olyannyira , Jól sikerült” a-Jászságban, hogy a Jásztelek melletti pusztamizsei természetvédelmi terület egyik kisebb illegális szemétlerakóján is van néhány zsák kereskedelmi forgalomból kimaradt, orrfacsa- róan rothadó pörköltalávaló. Van település, ahol kamion­számra maradtak a házak udvarán a tavalyi hagymahegyek. Ha eze­ket egyszeriben kivinnék a sze­méttelepre, az rögvest betelne. Új hagymára pedig idén is szükség van, kérdés csupán, maradt-e a termelési kedv agyászas"év után? Fehér Imre, a .Ipsasági Mezőgaz­dák Értékest/'. Szövetkezetének alsó-jászsági képviselője kapás­ból mondja: - Egyértelműen csökkent a termelési kedv. Óva­tosak a hagymatermelők, s in­kább a csoportba tömörülő hagymások keresik fel a szövet­kezetei termékértékesítési szer­ződés kötése céljából. A szövet­kezet több-kevesebb sikerrel pró­bál exportpiacok után nézni. Nyélbe ütöttek egy négyezer tonna kiszállítására feljogosító üzletet. Rajtuk keresztül talán Svédországba is indulhat ősszel jászsági hagyma, aminek minő­sége remélhetőleg nem lesz rosz- szabb a tavalyinál. Sorokban Készültség a Tiszán Miskolc. Az Észak-magyaror­szági Vízügyi Igazgatóság és az Észak-magyarországi Környe­zetvédelmi Felügyelőség szer­dán a Tokaj és Tiszalök közötti folyószakaszon II. fokú rendkí­vüli vízminőség kárelhárítási készültséget rendelt el. A Tisza e szakaszán ugyanis úgynevezett alga-túlprodukció indult meg. Ismét szalmonella Nádudvar. Szalmonella okozta a hasmenéssel járó hét végi gyomorpanaszokat Nádudvaron is. A városban a múlt hét végén, s hétfőn több mint hatvanan for­dultak háziorvosukhoz. Kide­rült: mindannyian részt vettek a helyi iskolai névadó ünnepség alkalmából rendezett fogadáson. A vizsgálat szerint a baktérium a hidegtálak elkészítéséhez hasz­nált tojásban volt. Kiállítás Karcag. A Györffy István Nagykun Múzeumban holnap 17 órakor dr. Nyirkos Tibor megnyitja Bényi Árpád festő­művész kiállítását. A Honvéd Jász Kaszinóban Itt van Amerika Két fiatal festő kiállítása Hétfőn nyílt meg a jászberényi Honvéd Jász Kaszinóban Jes- sika Halonen és Eric Conrad fiatal amerikai festőművészek kiállítása. Jelenleg mindketten a Liska József Erősáramú Szakközpis- kolában tanítanak angol nyel­vet, de visszatérve az Egyesült Államokba, folytatják ma­gyarországi tartózkodásuk mi­att félbeszakított művészeti ta­nulmányaikat. J. Halonen a Missouri ál­lambeli St. Luisban a Wasing- ton Egyetemen a festészet pro­fesszora lesz, E. Conrad pedig floridai ösztöndíjjal New Yorkban, a Pratt Institute mű­vészeti főiskolán fog tanulni. A hortobágyi déli fogadókapu szolgálati lakását építik Karcagon, a szélmalom szomszédságában. Az önkormányzat megbízásából a helyi Cserhát Szövetkezet nyerte el a megbízást. fotó: MÉSZÁROS _J Kárpótlási jegyért részvényt A Budapesti értéktőzsde egy évre visszamenőleg mindig közli a kárpótlási jegy árát is, így aztán aligha felejthető el, hogy volt már a jegy 142 forinton is, ám ezen a héten 394-399 forint közötti áron adták-vették. A kárpótlási jegyek árának legutóbbi mélypontja 142 forint volt, mielőtt a Démász Rt. részvénycseréje nyilvánosságra került. A következő áramszolgáltató, az Émász papírjaira június 3-ig kellett várni. Az Émász Rt. 2.44 milliárd forint értékű részvény- csomagja éppen időben érkezett a nagy várakozás miatt, amelynek alapja az ÁPV Rt. azon ígérete, miszerint továbbra is fenntartja a részvénycsere-folyamatot. Az első áramszolgáltató jegy­zése során bebizonyosodott, hogy még igen sokan vannak, akik ed­dig nem váltották át kárpótlási jegyeiket. Ezért mutatkozott többszörös túlkereslet a Démász Rt. részvényei iránt. A folyamat következő lépéseként jelenleg az Émász Rt. részvényei állnak a kárpótoltak rendelkezésére. Az igények pontosan nem becsülhe­tők meg előre, de ezúttal is túlke- resletre számíthatunk. Sokan nagy várakozással te­kintenek az Émász Rt. papírjaira, hiszen abból indulnak ki, hogy a német befektető 150 százalékos áron vette meg 48,81 százalék körüli tulajdonrészét. A Démász Rt. részvényein máris 10 százalékos nyereséget lehet elkönyvelni. A brókerek szerint lesz ez még több is, és nem ajánlják a papírok eladását. Hasonló tanáccsal szolgálnak az Émász-részvényt jegyzőknek is, hiszen rövid időn belül biztosan jóval többet ér majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom