Új Néplap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-12 / 136. szám

1996. június 12., szerda 7. oldal Kvnszentnárton És Környéke A mezőitek! Táncsics Mezőgazdasági Szövetkezet zöldség- és paprikaszárító üzemében jelenleg a szövetkezeti tagok földjén termett spenótot és kaprot dolgozzák fel. Az exportra induló szállítmány német és holland megrendelőkhöz kerül. Zsonglőrködés a pénzzel Kell-e csodálkozni azon, hogy az embereket hidegen hagyják az önkormányzatok anyagi nehézségei? Csodálkozzunk-e mindezen annak tudatában, hogy egyre többen kerülnek létbi­zonytalanságba? A jövő évi tankönyveket már most meg kell vásárolni. De miből teremtsük elő az ezreseket, ha nem biztos, hogy holnap is lesz munkánk? És ha nem lesz munkánk, hova fordulhatunk? Rövid idő után az önkormányzathoz jutunk - jövedelempótló támogatásért. Tehát mégsem mindegy, milyen anyagi nehézségekkel küszködnek. Öcsödön például három éve még „csak" 95, tavaly már 178 jövedelempótlós volt. Kóbor vagy gazda nélküli? Kutyasors a Tiszazugban Három településen, Martfűn, Kunszentmártonban és Öcsödön érdeklődtünk: vajon mi lesz a sorsa a kóbor kutyáknak? Van- nak-e egyáltalán kóbor kutyák a településeken? Mit tud tenni az önkormányzat? A kérdéseket hosszan lehetne sorolni. An­nál is inkább, hiszen tulajdonképpen nem a kóbor kutya jelenti az igazi problémát, hanem az ember, a kóborló kutyus egykori gazdája. Három évtized a betegek között Csépán immár több mint há­rom évtizede, egészen ponto­san harminckét esztendeje tölti be a körzeti majd a házi­orvosi állást dr. Surányi La­jos. Október elején megkezdi megérdemelt pihenését, vagyis a nyugdíjaséveket. Ám ha információink pon­tosak, nem hagy fel a prakti- zálással: magánrendelésen továbbra is fogadja a betege­ket. Az önkormányzat pályázatot írt ki a háziorvosi állás betölté­sére. Eddig négy pályázat érke­zett. Érdekesség, hogy a pályá­zók között nyíregyházi és du­nántúli orvos is szerepel. Arra a kérdésre, hogy vajon ki lesz Csépa új háziorvosa, a választ a nyár közepén ad az önkor­mányzat, vagyis ekkorra bírál­ják el a pályázatokat. Vers a túlélőknek A II. világháború áldozata­ira emlékezve állíttatta Csépa önkormányzata az emlékművet, melyet május végén avattak fel. Az emlékművel hatvan­négy katonai és huszonnégy polgári áldozatra emlékez­tek. Az ünnepség egyik meg­ható pillanata volt, mikor elhangzott a Landshuti kór­ház - 1945. című vers Pac- zolay Sándomé Palotay Má­ria előadásában. A verset az előadó bátyja írta több sebesült katonatár­sával együtt a címbéli kór­házban. Visszatérő tanítványok A Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Diákotthonba meghívták a tíz-tizenkét eszten­dővel ezelőtt végzett, középsú­lyos értelmileg sérült tanítvá­nyokat négynapos nyaralásra Tiszaföldvár-Homokra. Ezek a fiatalok itt töltötték gyermekko­rukat, de ma már családban él­nek. A júliusra szervezett nyara­lásra eddig mintegy húsz család jelezte érkezését. A közhasznú foglalkoztatás elősegítésére az öcsödi ön- kormányzat pályázati lehető­ségek kihasználásával igyeke­zett minél több jövedelem- pótló támogatásban részesülő­nek biztosítani a 90 napos fog­lalkoztatást. Közhasznú mun­kások takarították a havat, rendbe tették az intézménye­ket, parkokat, temetőket, a szeméttelepet. Tavaly októ­berben a polgármesteri hivatal közreműködésével került sor csoportos kiközvetítésre a táv­közlési hálózat munkálatainak elvégzésére. A 46 kiközvetített közül azonban csupán 14-en dolgozták le a 90 napot. Öcsödön jelenleg 6-an ré­szesülnek ápolási díjban. Rendszeres szociális segélyt 21-en kapnak, míg átmeneti segélyt közel lOOjan kaptak már tavaly is. Évről évre emelkedik a temetési segély­ben részesülők száma, csak­úgy, mint az átmeneti segély­ben részesülőké. A segélyezet­tek létszámadatából és a kifi­zetett pénzösszegekből egyér­telműen látható: évről évre növekednek a mutatók. Öt-hat évvel ezelőtt meg­kezdődött a munkahelyek le­építése, az emberek munka- nélkülivé váltak, majd jöve­delempótló támogatásra szo­rultak. Ezen családok jöve­delme évről évre csökken. A település lakossága öregszik, a gyógyszerárak drasztikusan emelkednek. Mindez a közgyógyellátottak számának növekedését je­lenti. Az önkormányzatoknál, így az öcsödinél is, ugyanaz a helyzet, mint a családoknál: kevés a pénz. Meg kell ta­nulni beosztani. Ám aki tudja: valóságos művész. Vagy in­kább bűvész? Sajnálják a pénzt az eboltásra Öcsödön az utcán kóborló ku- tyusok főleg az eboltási időszak lezárását követően jelennek meg. A kutyatulajdonosok (gazdának nem nevezném őket) ugyanis sajnálják a kötelező, veszettség elleni védőoltás el­lenértékét kifizetni az állator­vosnak, így inkább utcára za­varják „kedvenceiket”. így az­tán nemcsak az oltási költsége­ket, de az etetésükre fordított pénzt is megspórolják. Az ön- kormányzat pedig nem tudja elhelyezni a befogott négylábú- akat. Anyagiak hiányában any- nyit tudott tenni a kutyákért, hogy helyi rendeletben írja elő: egy telken legfeljebb két kutyát lehet tartani. Ennek ellenőrzése azonban nincs megoldva .. . Leghumánusabb módszer: az elaltatás Martfű városában is összetett gondot jelentenek a kóbor ku­Csépán, a vasút szomszédságá­ban mintegy húsz esztendeje készítenek száraztésztákat. Egy évvel ezelőtt az üzem tulajdo­nost cserélt: jelenleg a kecske­méti Maultier Kft. száraztészta­készítő üzemeként működik. A cég tizennégy helybéli asszonynak biztosít munkát. Az tyák, hiszen itt sincs kutyamen- hely, s nincs lehetőség a kutyu- sok átmeneti elhelyezésére sem. Egyet tudnak tenni, amit a leghumánusabbnak tartanak: elaltatják a befogott, gazda nél­küli jószágokat. Itt is jellemző, hogy mióta fizetni kell a köte­lező ebolíásért, megszaporodott az utcára kerülő kutyák száma. Hanyag gazdik, kukázó kutyások Kunszentmártonban, a város- gondnokság szakembere szerint az utcán kóborló kutyák nem gazda nélküliek. A problémát a gazdák trehánysága s gyakran a rossz kerítés okozza. A városban mindenesetre, ha lakossági bejelentés érkezik kóbor kutyákról, a befogás után nyolc napig az állat-egészség­ügyi telepen lévő ketrecben tartják az állatokat. A tapaszta­latok azt mutatják: pár nap után, a nyolc napon belül meg­érkezik a gazda is, s hazaviszi elcsatangolt kedvencét. üzemben közel húszféle tészta készül. Nagyobbrészt hagyo­mányos módon készített, vagyis nyújtott tésztaféléket csinálnak, de szerepel a válasz­tékban préselt tészta is. Sőt, már jó ideje készítenek kolesz- ternimentes (tojás nélküli), du- rumlisztből gyúrt tésztákat. Rendhagyó tárlatvezetés a kamrában Csépa főutcáján járva csupán a véletlenben bízva lehet megtalálni Gúth Gyula ott­honát. Ám megéri a fáradsá­got: lakásában szebbnél szebb képekkel találkozha­tunk. Pedig Gyula bácsi soha nem tanult festeni. Amikor nyugdíjas lett, mintegy húsz évvel ezelőtt, ecsetet vett a kezébe, amit tulajdonképpen azóta sem tett le. Több mint félezer kép került ki a kezei közül: aktok, csendéletek, tájképek. Azt hiszem, ő azon keve­sek egyike, aki rendkívül bátran és rendkívüli érzékkel nyúl a színekhez. Varázsla­tot fest. Az oldalt írta és szerkesztette: Cs. Csáti Réka A fotókat készítette: Csabai István Kagyló, eper, lúdgége... __cérnametélt, tarhonya, spagetti. Ugye, már mindenki tudja: s záraztésztákról van szó. A felsorolás persze nem teljes, az élelmiszerboltok polcain ennél sokkal többféle tésztával talál­koznak a háziasszonyok. És sokkal többfélét készítenek a csé- pai tésztaüzemben. A nagymosást követő ruhaszárítás is hasonló módon törté­nik. Itt azonban a ruha helyett tészta szárad. Az értékpapír-tervező gőzfürdőt vásárolt Kalandos és nehéz. E két szóval foglalja össze a kunszentmár­toni Lantos József eddigi életét. Kevesebb mint egy évtizeddel ezelőtt még politikával foglalkozott, ma pedig ő az ország azon kevés embereinek egyike, akik értékpapírokat terveznek. Természetesen számítógépen. Kunszentmártonban nyomdája van. Igaz, jelenleg saját házának melléképülete ad otthont a vállalkozásnak. A képen látható számítógép mellé a napokban várnak egy még modernebb, még nagyobb tudású gépeket Szlovákiából Ma még (pontosabban már) ilyen romos állapotban van a fürdő épülete. Űj tulajdonosa reményei szerint azonban hamarosan igazi vendégcsalogató nevezetesség lesz. Azt mondja, hamarosan köl­tözködniük kell, hiszen már most is szűkösen férnek el az épületben. Az új számítógé­peknek pedig, melyek hamaro­san megérkeznek Szlovákiá­ból, itt már nemigen tudnak he­lyet szorítani. Felmerül a kérdés: megéri-e ebben a tiszazugi városban nyomdát fenntartani? Lantos József jót derül a kérdésen, miközben magában valószínű­leg arra gondol, nem csinálná, ha nem érné meg. Az azonban hamar kiderül beszélgetésünk során, hogy nem is a nyomdai munka ér­dekli, sokkal inkább a nyomdai előkészítés. A tényleges munka egyik lelke. Ez utóbbi „mesterség” csínját-bínját Bécsben tanulta, ám sokáig nem tudta kamatoztatni tudását és képességét. Aztán öt esztendővel ezelőtt Békéscsabán újra kezdtek ér­tékpapírt nyomni. Azóta az ő vállalkozása a csabai Kner nyomda hivatalos értékpapír­képviselete. Három évvel ez­előtt nyomdagépet, vágógépet vásárolt. Ebben a nyomdában készül többek között a város helyi lapja, a Kunszentmártoni Hírek is. Tervezői tehetségét állam­papírok, részvények tervezé­sében éli ki, de az ő nevéhez fűződik például a Herbária te­ásdobozainak megtervezése is. Saját bevallása szerint napi tizenhat-tizennyolc órát dolgo­zik, ám ha a szükség úgy kí­vánja, akár három napot is munkával tölt egyhuzamban. A jövőt, a nyomdai előké­szítő munka mellett az idegen- forgalom (a Tiszazug e megle­hetősen mostohán kezelt terü­lete) jelenti számára. A közel­múltban ugyanis megvásárolta az 1900-as évek elején épült kunszenti gőzfürdőt, ahol me­legkonyhás éttermet is kíván üzemeltetni. A legelső, mondhatni alap­vető és legfontosabb feladat azonban - íme, tanúságul a fénykép az épület mostani álla­potáról - a fürdőház rendbehoza­tala lesz, méghozzá az eredeti homlokzat mintájára, hiszen az épület műemlék jellegű.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom