Új Néplap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-11 / 135. szám
1996. június 11., kedd Megyei Körkép 3. oldal Projekt hetet rendeznek a szolnoki Kassai Úti Általános Iskolában, melynek keretében rendhagyó módon történik az ismeretek elsajátítása. A gyerekek beleszólhatnak, hogy mit és hogyan szeretnének csinálni ezeken a napokon. Van egy témakör, mégpedig a mille- centenárium, és ehhez kapcsolódnak a foglalkozások. Felvételünk az alsósokat örökítette meg, amint honfoglalás kori süveget készítenek. fotó: mészáros Kis csoportok azért még indulnak Pénzes táborok, részletre Napjaink iskolai üdültetésére a legkevésbé jellemző, hogy diákok tömegei számára biztosíthatná a nyári táborozás élményét. A jászsági iskolákban körülnézve kiderült: már annak is örülni lehet, ha harminc, esetenként negyven diákkal egyáltalán útnak indul a táborozás megszervezését vállalva egy-egy nevelő. Közérzetünk Takargatnivalónk... Mióta napilapos újságíróként tükrözöm a valóságot, a fényes fogadásokra szóló meghívások mellett évente egyszer-kétszer szeméttelepi bejárásra invitáló levelet is kapok olvasóinktól. Ez utóbbiak kétségbeesett hangneme - majd a helyszíni „élmények” gazdag szag- és látványtára - merőben más leképezését adják ezredvégi közállapotainknak, mint amit a hivatali, udvarias stílusban megszövegezett szabványmeghívók sugallnak. Miért is hajolnak a polgárok a szeméttel? Miért facsarja orrukat, szúrja szemüket - dögkút híján - a szeméttelepeken ta- karatlanul bomló-bűzlő állati tetemek szaga, látványa? A patkányok, rovarok szűnni nem akaró inváziója? Éppen csak túl vagyunk a környezetvédelmi világnapon, ám e problémát közegészségügyi, járványügyi okok miatt is az év szinte minden napján tollhegyre lehetne tűzni. Okkal, joggal. Mert igaz ugyan, hogy szemét-túltermelési válságban szenvedő kis hazánkban törvény mondja ki az önkormányzatok hulladékgazdálkodási felelősségét, ezzel azonban be is van fejezve a dolog. Míg a németek - 1986 óta - tartományi szintekre lebontott hulladékgazdálkodási törvényeket, regionális települési koncepciókat vezettek be, addig nálunk az országos hulladékgazdálkodási elképzelés is hiányzik. Sorra telnek meg a szeméttelepek, az egyre szigorúbb hatósági előírásokat pedig már régen nem tartja be a települési önkormányzatok nagy része. Új, korszerű lerakókra nincs pénz. így aztán - a lakossági petíciók ellenére - egyfajta szakhatósági, hivatali összekacsintással minden marad a régiben. Most azonban a Jászságban történt valami. Az ÁNTSZ, a vízügyi és a környezetvédelmi hatóság úgy döntött: a helyzet tarthatatlan. A Jászapáti belterületén lévő, a lakóházak ablakán szinte beömlő szemétfolyam áradásának gátat kell szabni. Az önkormányzat korábbi érvelése, miszerint nincs pénze új lerakóra, immár nem érv. Addig is, amíg nem épül meg a regionális szeméttelep, kerül, amibe kerül, utaztatni kell a szomszédos településekre a város szemetét. Ha csak Apáti szeméttelepével lenne baj... Ám a Jászság tizennyolc települése közül csupán egy(!), a fényszarui felel meg minden környezet-egészségügyi követelménynek. A jászberényi telep is ideiglenes engedéllyel bír ’90 óta, a véderdő telepítése eddig nem járt sikerrel. A legtöbb lerakónál nincs meg a lakott területtől jogszabályban előírt ezerméteres védőtávolság, nincs biztosítva a szeméthegyek földdel takarása. A telepeken gázmesterrel végeztetett rovar- és rágcsálóirtás sincs megoldva. A szippantott szennyvíz elhelyezése csak tetézi a gondokat. Jászberény és Jászárokszállás két szennyvíz- tisztítója mellett ideiglenes ürítőhely van négy településen. A többi tizenkettőn? Viszik a szennyvizet a szeméttelepre, meg locsolják, a jó ég tudja hova... A széthintett szennyvízzel meg terjednek a fertőző betegségek: szalmonella, vérhas, májgyulladás. Több vidéki város után Szolnokon is próbálkoznak a szelektív hulladékgyűjtéssel. Félő, menet közben a megyeszékhelyen is kiderül majd: honi viszonyaink között korai a dolog, mivel a feldolgozás, újrahasznosítás feltételei még nincsenek biztosítva. Egy biztos: a regionális szemétlerakók építésénél most nincs sürgetőbb feladat. Addig is: van bőven, takargatni való szemetünk... Szó szerint és átvitt értelemben egyaránt. Simon Cs. József Napirenden a kisebbségi önkormányzatok helyzete Mivel a diáküdültetések költségei is egyre magasabbak, az iskolák mindent megpróbálnak, hogy a lehető legkisebb anyagi terhet hárítsák a szülőkre. Pályázatokon elnyert összegekkel ki a buszköltséget, ki a szállás költségeit biztosítja. Ennek ellenére mindenhol igénybe kell Sajtótájékoztatót tartottak tegnap a Munkáspárt szolnoki, Városmajor úti székházában. Kántor István, a megyei koordinációs bizottság elnöke ismertetett egy, orvosok készítette felmérést, amely a lakosság siralmas egészségügyi helyzetét bizonyítja. Hangsúlyozta, hogy a rendszerváltás óta egyre nagyobbak az átlagember mindennapi terhei, csökken az átlagéletkor. A nagyobb haszon (Folytatás az 1. oldalról) ezer köbméter körüli. Sokan zuhanyozás helyett a hobbikertet fürdették, noha nem kimondottan olcsó a víz. A tűzoltók a megyén belüli riasztásokon túl robogtak kisegíteni a gyomaendrődieket meg a poroszlóiakat is. Vasárnap Kisújszálláson a „mankógyár” venni a családi pénztárcák segítségét. Az egy-két hetes táborokra, négyezer forinttól kilencezer forintig terjedő összegeket kémek a családoktól. Alig van szülő, aki ezt egy összegben be tudja fizetni, így a részletfizetés az egész évre elhúzódik. A táborok jellege sokféle, a faházas reményében megjelentek a szennyezett fűszerek. Öt év alatt tíz százalékkal nőtt a tbc-s betegek száma. Aki gazdag, fizethet az egészségéért, az átlagember azonban erre nem képes. Dr. Sütő István érdekes kérdést vetett fel, az 1919-ben létesült Szolnoki MTE sorsát. Az erőszakolt egyesítés után a MÁV képviseli a folytonosságot, de az MTE hívei állítják, erre a klubra szintén szükség körüli vasúti töltésen az avar kapott lángra. Túrkevén a szeméttelep kezdett pipálni, míg Szolnokon és Jászberényben konténertüzeket észleltek. Sajnos kevés a strand Szolnokon. A tiszaligeti még nem nyitott ki, így a Damjanichba szombaton 2 ezer 338 fizető- vendég érkezett, na meg a bérüdüléstől, a vándortáborokon át egészen a nyelvi táborokig terjed a kínálat. Az iskolákat nagy számban keresik meg a művelődési házak, különböző cégek, nyári programajánlataikkal. A szervező tanárokkal beszélgetve megállapítható: a gyerekek és a szülők körében is kedvelt táborozások népszerűsége nem csökkent az elmúlt évekhez képest, a szűkös anyagiak azonban sok tanuló számára elérhetetlenné teszik a tartalmas szünidei időtöltést. van. Ezért tervezik egy alapítvány létesítését, amely politikamentes lenne, és nem a MÁV tevékenysége ellen irányulna. Hogy milyen jogi eszközökkel és miképpen képzelik el az MTE tevékenységét, erre a kérdés felvetője azt felelte: szeretnék, ha a két egyesület rivalizálna, ugyanakkor az MTE-t érintő kérdések még további tárgyalásokat, egyeztetéseket igényelnek. -dszletesek. Ez a csúcs vasárnap megdőlt, mert akkor 2 ezer 377-en váltottak jegyet, az állandó belépőkkel, bérletekkel rendelkezőkön kívül. Kis túlzással csak egymás hegyére-há- tára jutott hely. (Mit lehet erre mondani? Szerelmeseknél ideális állapotnak tekinthető...) D. Szabó Miklós A bevételek az intézményt segítik Iskolanap Felsőszentgyörgyön Öt évvel ezelőtt rendezték meg először az iskolanapokat, a Jászfelsőszentgyörgyi Általános Iskola harmincéves évfordulójára. A hagyományos, kétnapos eseményre ebben az évben is sor került. Első nap játékos sportversenyeken vehettek részt a szülők, a diákok és tanáraik. Az ebédet vállalkozó kedvű anyukák főzték a gyerekeknek. A második napon a kultúráé volt a főszerep. Az iskolában működő szakkörök bemutatták műsoraikat. Szerepelt a programban hangszeres előadás, szavalat, leglátványosabb programnak a Molnár József vezette társástáncklub bemutatója bizonyult. A 16 éve működő klub már elválaszthatatlan része az iskolának és a településnek. A mazsorettcsoport, a kezdő és haladó táncosok gyakran kapnak meghívást főleg jászsági rendezvényekre. A körülbelül száz diákot megmozgató gálaműsort a szülők bálja követte, melynek bevételét az iskola taneszközeinek, felszerelési tárgyainak bővítésére fordítják. „Konkurencia” az atlantai olimpia (Folytatás az 1. oldalról) igyekszik kompenzálni. Az Európa Tanácstól kezdve, a Kárpátok Eurorégión keresztül a megyei vállalkozásfejlesztési irodáig azonban akadnak még olyanok, akik megyénk eredeti ötletét támogatják, elsősorban azért, hogy bebizonyítsák: a ma is élő, versenyszerű sportok elődei is képesek szolgálni különböző népcsoportok együttműködését, s nagyon jó eszközei a közösségformálásnak. Már a megnyitó meglepetéssel szolgál, mert a világhírű magyar erőművész, Fekete László jelenlétében választják ki a Nagykunság legerősebb emberét. Bizonyosan sok nézője lesz a kínai és német lábtoll-labdazsonglőrök bemutatójának is, de az igazi vendégcsalogató események továbbra is a jól bevált, hagyományos programok - Konok Kunok Kupája, Ki a legény a gáton?, Tisza-tavi vízi ügyességi vetélkedő, Anna- bál, szépségverseny, valamint a népi és sportjátékok színes kavalkádja - lesznek majd a négy hét végére összpontosító világfesztivál idején. A Tisza-tó talán legnagyobb idei rendezvénye igazi látványosságokkal - karneváli felvonulás, folklórfesztivál, nemzetközi táncház és bál, látványos tűzijáték stb. - búcsúzik majd augusztus 20- án Abádszalókon vendégeitől. Megyénkben összesen huszonkilenc kisebbségi ön- kormányzat tevékenykedik. Teszi a dolgát, keresi a helyét gyorsan változó, formálódó mindennapjainkban. Tegnap Szolnokon, a megyeházán ezeknek az önkormányzatoknak az elnökei találkoztak, cseréltek véleményt helyzetükről, lehetőségeikről azon az összejövetelen, amelyet a Nemzeti Etnikai Kisebbségi Hivatallal közösen a megyei közigazgatási hivatal szervezett. Összesen három előadás hangzott el. Az első arról szólt, miképpen kell pályázatokat írni, melyek ennek a módjai, feltételei, lehetőségei, milyen ismeretek szükségesek ahhoz, hogy a próbálkozások sikeresek legyenek. A második előadó a kisebbségi önkormányzatok és a települések önkormányzatai közötti együttműködési lehetőségeket elemezte, továbbá az ezzel járó jogi problémákat vette számba. Végül pedig Hajdú László, a szolnoki iroda munkatársa a megyei tapasztalatokról, a kisebbségi önkormányzat eddigi eredményeiről beszélt. Sorra vette azokat a feladatokat is, amelyek napjainkat jellemzik. Sz. M. Elemzés az egészségügyről Alapítvány az MTE feltámasztására? Sajtótájékoztató a Munkáspárt székházában Ember ember hátán a szobioki Damiban Két év múlva építik a főcsatornát? A szándékon már nem múlik A Jászság mindig aszálytól fenyegetett terület volt. A mezőgazdaságot veszélyeztető vízhiány megszüntetése évtizedek óta foglalkoztatja az itt élő gazdálkodókat. A problémára megoldást hozhatna a Jászsági-főcsatorna régóta tervezett megépítése. A beruházás indításához kapcsolódó egyeztetések jelenleg is zajlanak. A ’93-ban Szolnokon megtartott kihelyezett kormányülés elvi döntését követően megvizsgálták a beruházás megvalósításának lehetőségét. Felméréseket készítettek a csatorna lehetséges használói között, az igények fel- térképezése céljából. Egyelőre sem a csatorna nyomvonaláról, sem pedig a beruházás részleteiről nincs pontos terv. Egy biztos: a megyei területfejlesztési koncepcióban kiemelt helyen szerepel ez az elképzelés. Jelenleg a döntés-előkészítő tanulmány finanszírozását készítik elő, amelyben szó lesz arról, hogy a milliárdos nagyságrendű állami beruházásként megvalósuló csatorna milyen nyomvonalon, mekkora kapacitással, milyen ütemezésben készülhet el, mindezt hogyan lehetne finanszírozni. Lakatos István, a megyei önkormányzat területfejlesztési irodájának vezetője úgy vélekedik, hogy' optimális esetben ’98-’99-ben megindulhat a beruházás. A szándék kormányzati és megyei szinten is megvan. Most már „csak” a szükséges pénz előteremtése van hátra. Rendhagyó fizikaórák helyszínéül szolgált a szolnoki Technika Háza első emeletén lévő kiállítás, melyen a gyakorlatban is megismerkedtek a korabeli elektromos és háztartási készülékekkel a részt vevő osztályok. Felvételünkön Megyer Árpád kalauzolja a Pálfy János Műszeripari és Vegyipari Szakközépiskola tanulóit. fotö: mészáros Osztrák tájékoztató Osztrák gazdasági szakember látogat Szolnokra. Dr. Josef Schwarz pénteken 14 órától tájékoztatót tart a Technika Házában a megye üzletembereinek. A megyei kereskedelmi és iparkamara előzetesen várja az érdeklődők jelentkezését az 56/413-031-es telefonszámon. Leginkább azok jelentkezésére számítanak, akik osztrák kapcsolatokkal rendelkeznek. ÉLŐ KIRAKAT ismét a KRISTÓF bán június 13-án, csütörtökön 14-18 óráig. Mindenkit szeretettel vára KRISTÓF Szolnok, Magyar u. 6. *108326/1H*
