Új Néplap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-02 / 102. szám

1996. május 2., csütörtök 7. oldal Az Új Néplap A Tiszazugban Szövetkezik a szövetkezet Az öcsödi szövetkezet, a Szabadság MTVSZ fénykorában közel ezer dolgozót foglalkoztatott, ma viszont csak százötven em­bernek biztosít munkalehetőséget. A kárpótlás miatt csökkent a földterület is: ma már csupán 3 ezer 800 hektár szántón gaz­dálkodnak. Gépállományuk meglehetősen elavult, ezért folya­matosan szeretnék lecserélni. Mint azt Rasztik István elnökhe­lyettestől megtudtuk, most van folyamatban két John Deere tí­pusú traktor vásárlása, összesen 32 millió forintért. A beruházás negyedét saját erőből, másik ne­gyedét állami támogatásból, a maradék 50 százalékot pedig hi­telből fedezik. Jelenleg két ilyen erőgépe van a szövetkezetnek, valamint öt darab, nyolc-tíz éves Rába traktor. A tervek szerint három Rábát eladnak, s azok he­lyébe érkeznek majd az év vé­gén a talajművelésre (szántásra, lazításra, tárcsázásra, alkalom­adtán vetésre) alkalmas modem gépek. A 3 ezer 800 hektár szántóte­rületen az őszi gabona a megha­tározó: 2 ezer hektáron termesz­tik. Hibridkukorica-vetőmag előállítása 630 hektáron folyik, míg a cukorrépát 320 hektárról szedik majd fel. Elsősorban ex­portra szánják a fénymagot (ka­nárikölest) és a csíkos naprafor­gót. Mintegy 200 hektáron ter­mesztenek káposztarepcét, melynek olaját az élelmiszeripar mellett a gyógyszeriparban is lehet hasznosítani. Hibridkukorica-vetőmag kerül a szövetkezeti dolgozók háztáji földjébe Tudja-e, hogy... ... Móricz Zsigmond a „Tiszazugi méregkeverők” című novel­lájában örökíti meg az 1930-as évek egyik legtragikusabb ese­ményét, az arzénes gyilkosságokat? ... a kunszentmártoni régi Körös-hídnál 1919-ben lejátszódott eseményekről szól Galambos Lajos „Mit tudtok Pille Máriáról” című regénye, amelyből a „Pokolrév” című film készült? A külterületen élők ellátásáért Pályázat falugondnoki hálózat kiépítésére Nagyréven a külterületen élők, elsősorban az idősek el­látása okozza a legtöbb ne­hézséget az önkormányzat számára. Hogy a problémá­kat megoldják, pályázatot nyújtottak be a Népjóléti Mi­nisztériumhoz. A szaktárcához beadott pályá­zattal falugondnoki hálózat ki­építésére szeretnének pénzt szerezni. Jelenleg egyetlen há­zigondozó dolgozik a község­ben. ő szállítja kerékpárral nap mint nap a külterületeken élő rászorulók számára a meleg ételt. A körülbelül százhúsz­­százharminc embernek azon­ban nemcsak az étkezést kell biztosítani, hanem a bevásárlást és természetesen a házigondo­zást is. A nyár folyamán, júniusban­­júliusban derül ki, vajon meg­­nyerték-e a pályázatot, vagyis megkapják-e a terepjáró gép­kocsit. A gépjárművel egyéb­ként öt személy utazhat, ami nagyon fontos, ha például gyor­san orvoshoz kell szállítani a betegeket. Rakodótere pedig megfelelő az ebédszállításra, bevásárlásra. Az oldalt írta: Cs. Csáti ®éka A fotókat készítette: Csabai István Akinek még nincsen programja hétvégére, és szereti a természetet, szívből ajánljuk hazánk harmadik legnagyobb arborétumát Tiszakürtön. Felvételünkön ugyan nem érződik a magnólia varázslatos illata, s a színek sem látszanak valódi pompájukban, de remél­jük, így is csábítóan gyönyörűnek látja mindenki. Országos döntőre készülnek a földvári lányok Klasszikus balett, vállalkozásban Tiszaföldváron egyetlen balettcsoport működik, a Voyage névre elkeresztelt csoport, amely évek óta szép eredményeket ér el az országos megmérettetéseken. Két nap múlva, május 4- én a Thália színházban rendezik annak az amatőr táncver­senynek a döntőjét, amelynek regionális elődöntőjét a földvári lányok nyerték a klasszikus balett kategóriában. Gyenes Ferencné balettmester tizennégy éve dolgozik Tisza­földváron, s a közel másfél év­tized alatt sok száz gyermeket ismertetett meg a balett, a moz­gás szépségével. A tíz lány (Forgács Judit, Kiss Katalin, Lévai Tünde, Hegedűs Éva, Vígh Melinda, Varga Klára, Pesti Melinda, Benczúr Bar­bara, Kovács Eszter és Varga Éva) közel tíz éve tanul tán­colni, s a jelek szerint nem eredménytelenül. Sőt, három tanítványa kü­­löndíjat kapott a gyöngyösi elődöntőn: a Kortárs Táncszín­házi Egyesület tagjai az elő­döntő próbái során figyelték a táncosokat, s az előadókészség alapján választottak ki tizenöt fiatalt az ötszáz résztvevőből.- Korábban a művelődési házban dolgoztam, de március­tól vállalkozásban végzem a ba­lettoktatást - mondja a balett­mester. - Úgy érzem, Tisza­földváron nem támogatják a munkánkat, pedig ezeken a ver­senyeken a település hímevét öregbítjük. Jelenleg kilenc csoport tanul klasszikus balettet; néhányukat Mesterszállásról hordják át a szülők a próbákra. A csopor­toknak a gimnázium adott he­lyet. Minden évben több mint száz gyerek tanul Gyenes Fe­rencné kezei alatt, s minden év­ben záróbemutatón mutatják be a szülőknek, érdeklődőknek: mit is tanultak-fejlődtek az év során. Az idén, június 8-án, a sportcsarnokban kerül sor a Földváron működő balettcso­portok záróbemutatójára, ahol minden résztvevő oklevelet kap. Aztán a mester a követ kező évben is visszavárja a kis balettosokat, hiszen - mint mondta - a balett nem olyan, mint a társastánc, amit bizo­nyos idő alatt meg lehet tanulni. A balettet nem lehet betanulni, hanem el kell sajátíttatni. Huszonhárom év a Tiszán Azt valószínűleg mindenki tudja, hogy Tiszakürtön a legfontosabb nevezetesség az arborétum, mely közvet­lenül a Tisza árvízvédelmi töltése mellett található. De azt tudja-e, hogy a növény­kertet - akárcsak a szarvasi arborétumot - az olasz szár­mazású Bolza család alapí­totta? És azt, hogy Tiszakür­tön született Szabolcska Mi­hály, a századforduló iro­dalmának jellegzetes alakja? És azt, hogy a felvételünkön szereplő hajókikötő az idén huszonharmadik éve várja a hajón, kajakon, kenun érkező turistákat? Zöldül-szépül Martfű városa Martfűnek is van általános rendezési terve, mely megha­tározza a város zöldterületi rendszerét, illetve a fejlesztés irányát. Egyébként a város helyzete „zöld” szempontból jó. Száraz számokkal bizo­nyítva mindezt: a városi szintű ellátás 106 százalékos, míg a lakóterületi 190 százalékos. Az idén elkezdődő látványos fásí­tási, parkosítási munka egy hosszabb folyamat része, hi­szen a fakivágások és -telepíté­sek már tavaly ősszel elkez­dődtek Martfű városában. Több martfűi polgárban felme­rült a kérdés: miért kellett azo­kat a szép, régi fákat kivágni, s helyettük újakat telepíteni? A legtöbb helyen az elöregedés, kiszáradás volt az ok, amiért a fakivágásokat végrehajtották. A végső cél azonban az, hogy gyönyörű zöldövezeteket, par­kokat hozzanak létre, így aztán nem csupán a kivágott fákat pó-Martfű város főutcáján már megszokott látvány fo­gadja az arra közlekedőket: az autóút és a kerékpárút között facsemetéket telepí­tenek tolták, pótolják, hanem azok többszörösét telepítik. Csak egy példa az elmúlt évből: a Május 1. úton kivágtak 11 nyárfát, és telepítettek 20 platánt, 38 szo­­morúfűzt. A város parkosítási, fásítási feladataira a városgondnokság és Zilah László erdész készített javaslatot, melyet az önkor­mányzat környezetvédelmi al­bizottsága megtárgyalt, illetve kiegészített. Ezek szerint a vá­ros területén ezüstjuhart, se­lyemfenyőt, platánt, vérszilvát, piros virágú galagonyát, platán­levelű juhart, nyírfát, vérbük­­köt, gyertyánt, celtiszt telepíte­nek az idén és az elkövetke­zendő két évben, közel kétmil­lió forint értékben. Hogyha mindehhez azt is hozzátesszük, hogy a kertes családi házas övezetben az ut­cák fásítását a lakosság végzi, akkor biztosak lehetünk abban: Martfű végleges képe az elkö­vetkezendő években kialakul, az új városközponttal együtt. Akiknek megadatott a tehetség Mészáros Gréta, az ország egyik legjobb alsó tagoza­tos rajzolója Minden emberben ott rejtő­zik az isteni adomány: a te­hetség. Van, aki szerencsés, s felszínre tudja hozni a benne rejlő tudást, másoknak ez nem adatik meg. S minél idő­sebb az ember, annál keve­sebb lehetőséget ad magá­nak, hogy tehetségét kibon­takoztassa. A gyerekeknél még más a helyzet. Jó példa erre a kunszentmártoni Deák Ferenc Utcai Általános Iskola és Diákotthon, mely­nek tanulói rendszeresen részt vesznek és nyernek megyei, országos versenye­ken.- Az alsósok és a felsősök egyaránt szívesen vesznek részt különböző megyei és or­szágos versenyeken - mondja Túri Lajosné, az iskola igazga­tója. - Csak az utóbbi két hó­napban is olyan sok szép eredményt értek el, hogy felso­rolni is nehéz. Alsósok megyei helyesírási versenyén 89 versenyzőből a 11. helyen végzett egy negye­dikes tanuló. Szintén az alsó­soknak meghirdetett „Arany száj” szépolvasó versenyen 2. helyet szereztek a „deákosok”, egy negyedikes pedig dicsére­tet kapott. A legtöbb ered­ményt rajzból érték el a tanu­lók, noha az iskolában nem fo­lyik külön rajzképzés. Aho­gyan az igazgató mondja: Tóthné Gácsi Anna rajztanár­nak és a rendkívül jól felsze­relt rajzteremnek köszönhe­tőek ezek az eredmények. A Az utóbbi két hónap ered­ményeit is nehéz felsorolni, olyan sok van - mondja Túri Lajosné igazgató Magyar Hidrológiai Társaság által, a víz világnapja alkal­mából meghirdetett rajzpá­lyázaton a negyedikes Mészá­ros Gréta országos első he­lyezett lett az alsósok között, a hatodikos Rácz Nóra pedig a dél-alföldi régió legjobbja lett. A közlekedésbiztonsági pályázaton „taroltak” a deá­kosok, hiszen összesen hat dí­jat hoztak el, alsós kategóriá­ban például az első három he­lyezést. Szép eredményeket értek el történelem, matematika, föld­rajz és német tanulmányi ver­senyeken is, az iskola ének­kara pedig ezüst minősítést kapott az Éneklő ifjúság ren­dezvényen. A gyerekek na­gyon sikeresek a sportban is: a tavalyi diákolimpián az is­kolai kajak-kenu csapat lett az országos első helyezett, az idén pedig a kosárbajnoksá­got nyerték meg minden kate­góriában a deákosok. Fél évszázad a reuma ellen Cserkeszőlőben egy kutatófú­rás során 1943-ban olaj helyett magas hőmérsékletű vizet talál­tak. A vegyelemzés szerint az alkáli-kloridos gyógyvíz első­sorban reumatikus megbetege­désekre, idült mozgásszervi ba­jok és sérülések utókezelésére, gyulladásos betegségek orvos­lására alkalmas. A fürdő eddig is népszerű volt, de az idén remélhetőleg még többen látogatják, hiszen a belépőjegyek árai alig változ­tak. Sőt, új kedvezménnyel vár­ják a vendégeket: fél áron me­hetnek a fürdőbe a rokkant­­nyugdíjasok és a mozgáskorlá­tozottak. S hogy a belbecshez illő legyen a külcsín is: teljesen átalakítják a fürdő bejáratát. Felvételünkön éppen a tetőfe­dést, illetve a régi falak bontá­sát végzik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom