Új Néplap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-14 / 112. szám
1996. május 14., kedd Megyei Körkép 3. oldal Tizennégy hellyel bővült az idősek otthona Porlepte padlásból barátságos szobák Az otthon lakói az új szobák egyikében Közérzetünk Megrovót érdemelnek Az ókori Rómában élt Quintilianus Szónoklattan című művében olvasható: a tanító legyen példakép, szeresse tanulóit, bízzon a gyermek képességeiben. Hogy ez manapság nem minden esetben van így, elegendő azokkal a szülőkkel beszélgetni, akik gyermekeiket a hatosztályos gimnáziumba íratták, vagy ezután kívánják beíratni. Nem szólnék a jelenségről, ha csak párommal - és 12 éves lányommal - történt volna meg tavaly az az átlátszóan rafinált lebeszéléstechnika, elkedvetlenítési hadművelet, szakma- és hitelrontás a hatosztályos gimnáziumok felé, amelynek kizárólagos célja: a lehető legkevesebben fordítsanak hátat az általános iskola hetedik osztályának. A vidéket járva tapasztalom: a valamiféle megkérgesedett, önös egzisztenciaféltésben gyökerező szemlélet Jászapátin, Jászárokszálláson legalább olyan gond, mint Szolnokon. Megrovót kell, hogy adjak annak a pedagógusnak, aki pályaválasztási tanácsadás címén a szakóráján - még csak nem is osztályfőnökként - azzal traktálja a hatodikos gyereket: „Jól meggondoltad? A hatosztályos gimnázium zsákutca...” Megrovót kell, hogy adjak lányom egykori legkedvesebb tanárának, aki a tan- 1 órai szünetekben azzal dresszírozta a kiskamasz érzékeny lelkivilágát: „Hát cserbenhagysz minket?” Apró trükkök. Van olyan általános isko.u a Jászságban, ahol írásban nyilatkoztatták a hatodikos gyerek szülőjét - a tanév közepén(!) - arról, hogy a hetedikes tankönyvek árát mindenképpen köteles kifizetni. A másik iskolában - gyanítom, több ilyen van - egyszerűen „elfelejtettek” a hatodikos osztályfőnökök tájékoztatást adni erről a továbbtanulási lehetőségről. Megint másik iskolában „szárnyra kapott” az álhír: nincs felvétel, megszűnt a hatosztályos képzés Apáti gimnáziumában. Magyar Bálint kultuszminiszter nyilatkozta egy budapesti sajtóbeszélgetésen: az iskolaszerkezeti átalakulások lezajlottak. A további változások már nem kívánatosak. Erre ösztönöz a módosított oktatási törvény is. Ám a kialakult struktúrában hosszú távú egymás melL.t *,<4«re kell berendezkedni az egyes iskolatípusoknak. Hozzátartozik ehhez a szabad iskolaválasztás lehetőségének biztosítása is. Már az ókori Athénben úgy gondolták: „A szabad embernek semmit sem szabad szolgai módon tanulnia. Nem csak a tanulásra fordított, a szabad időt is nemesen kell eltöltenie.” így fogalmazott egy szülő Apátin: „A nyelvtanulás jelentőségét ma már nem lehet letagadni. A feltételeket ehhez a hatosztályos gimnáziumban látom jobbnak.” Lelke rajta, ő tudja. De hadd döntsön szabadon. Lányom egykori - szeretett - általános iskolája vizsgálta is meg nem is tavaly tavasszal a panaszomat. Megsértett szülők nevei, címei sorakoznak a noteszomban. Nevükben is - próbaper helyett - szóbeli megrovót adok az ügyben érintett pedagógusoknak. Igaz, ezt írásban teszem. Simon Cs. József Exportból jeles a Mezőgép Cserke sem marad el A harminc tagot számláló Magyar Fürdővárosok Szövetsége elnöksége Cserkeszőlőn tartotta soros ülését, ahol kilenc település képviseltette magát, Hévíztől Gyulán át Szombathelyig. Az ülést a házigazda település, Cserkeszőlő bemutatkozása kezdte, rövid ismertető hangzott el a községről, illetve a fürdő szolgáltatásairól, az eredményekről, problémákról, majd a vendégek megnézték a fürdőt. Hogy a látvány elnyerte tetszésüket, mi sem bizonyítja jobban, mint az a vélemény, amit a hévízi szakember mondott, dr. Harangozó Elek cserkeszőlői polgármesternek: az itteni kemping és fürdő nemcsak hogy felveszi a versenyt a balatoni kempingekkel, de maga mögé is utasítja azokat. Nehéz a méltányosság Tegnap ülésezett Tiszaörs önkormányzata. Már az első napirendi pontnál, ahol a település szociálpolitikai feladatainak ellátásáról számolt be a jegyző, kiderült, hogy a községi vezetésnek jelentős fejtörést okoz majd a rászorulók támogatása, segélyezése. Tény ugyanis, hogy a munkahelyek hiánya egyre több családot sorol a támogatandók körébe. Ennek ellenére a gyermekek napközbeni ellátásánál például csökken a támogatottak száma, mert az önkormányzat csak szűkös anyagi lehetőségeihez mérten tudta elkülöníteni szociális pénzeszközeit. A gázprogramba idén bekapcsolódni kívánó örsieknek a 65 ezer forintos közműfejlesztési hozzájárulás mellett már saját erőből kell fedezniük a gázcsonk bekötés költségeit, így hiába nem növelte meg a hiyatal az inflációval a tavalyi csatlakozási közterhet, a gázfűtés lehetősége az idén mégis 115 ezer forintra növekszik. A közgyógyellátási igazolványok méltányossági megállapításánál is az a gond, hogy jóval többen szorulnának rá, mint a hivatal kerete. A képviselők zárt ülésen döntötték el, hogy ki lesz az a „szerencsés” tizennyolc tiszaörsi polgár, aki igazolványt kap - a kiadható huszonhatból. A problémák mellett szinte felüdülést jelentett, amikor kiderült, hogy semmi akadálya nincs az örsi népoktatás 250 éves jubileuma méltó megünneplésének augusztusban. Tizennégy hellyel bővült a szolnoki idősek otthona, az eddigi kilencven férőhely így száznégyre emelkedett. Bár még most is nagyon sok a várakozó - közel százötvenen szeretnének beköltözni az Eötvös téri intézménybe, mégis a bentlakóknak és ápolóknak egyaránt nagy könnyebbséget jelent az új szárny. A Szoltisz Kft. szakemberei tavaly novemberben kezdték meg a munkát, a padlás poros, lomtárolásra használt részéből varázsoltak március végére hat csinos szobát a hozzájuk tartozó kiszolgáló helyiségekkel. Mivel másként nem lehetett megoldani, teljes tetőcserével indult az átalakítás; az épphogy hátunk mögött hagyott zord télre visszagondolva még inkább szokatlannak tűnik, hogy az eredeti határidőt pontosan betartva, március végén már (Folytatás az 1. oldalról) A vállalkozásfejlesztésben az önkormányzatoknak is fontos szerepe van. Az Európai Unió illetékes bizottságában a holland önkormányzatokat képviselő Frank Hittermann kifejtette, hogy nem ért egyet a régiók Európájának gondolatával, ezen a szinten ugyanis minden tagállamban más elvek érvényesülnek, és nincsenek közös érdekek. A régiók együttműködését támogatja A várakozás szerint ezúttal is harmincezer körüli állományra számítanak. A tojásokat a vadásztársaság zárt tenyészetének tíz és fél ezres törzstyúkállománya biztosítja. Az április közepétől június végéig tartó mesterséges keltetési idényben 300 ezer mezei szárnyassal gyarapítják a természetes úton, vadon szaporodó állományt. Mint Simon Károlytól, a vacsak a szobák berendezése volt hátra. A jelentős beruházás több mint tízmillió forintot emésztett fel. Ennek felét pályázat útján teremtették elő az intézmény vezetői, ötmillióval segített a város önkormányzata, az unió, a gazdaság fejlődése alapján azonban mikroszinten kell fejleszteni. A márciusban elfogadott területfejlesztési törvény aktuális kérdéseiről szólt Szala Endre, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője. Mint mondta, a jogszabály alapján létrejönnek az új középszintű, saját szakmai háttérrel rendelkező szervek, a megyei területfejlesztési tanácsok, ahol a gazdaság szereplői is képdásztársaság illetékesétől megtudtuk, a hagyományos, nagy múltú fácántelep gépi kapacitása jelenleg csupán fél gőzzel dolgozik, mivel egy szezonban akár egymillió tojást is képes lenne kikeltetni. A vadásztársaságok ezúttal óvatosak, amire az élet kényszeríti őket. Egyrészt nagyon várják már az új vadászati törvényt, másrészt anyagi helyzetük is gátolja a bátrabb vállalkozást. A költsé-és a kivitelező is hozzájárult a költségekhez ötszázezer forinttal. A barátságos, világos padlásszobákat örömmel foglalták el az új lakók; ebben a környezetben bizonyára szívesebben töltik majd napjaikat. viseltetik magukat. A kormány 92 millió forintot biztosít az idén működésük támogatására, a PHARE-program keretében pedig 1999-ig 17 millió ECU szolgál az új intézményrendszer kialakítására és programok kidolgozására. A megyei, valamint a több megyét átfogó regionális fejlesztési tanácsok a központi források jelentős részével gazdálkodhatnak majd, stratégia és operatív programok kidolgozására. geket ugyanis alaposan megnövelték, szaporodtak a közterhek. Gyakorlatilag csak annyi tojást keltetnek ki, amennyire előzetesen megvan a szerződés. Jelenleg négy megye területére szállítják az érzékeny kis madarakat. Ami a vadon, a mezőkön élő és szaporodó állományt illeti, szerényebb az eredmény. A belvizes területeken lévő fészekaljak tojásai ugyanis nagy számban elpusztultak. A vadászok ennek ellenére bíznak abban, hogy az októberben kezdődő vadászati idényre mégiscsak lesz puskavégre való, noha az eddigi időszakban a rókák sem tétlenkedtek. (Folytatás az 1. oldalról) A földművelők kegyeit egy májusi kedvezményes akcióval is keresi a honi piacvezető vállalat. Aki az akcióban vásárol, annak a gép megvételekor csak az ár felét kell kifizetnie, a fennmaradó összeg a betakarított termés értékesítése után kapott pénzből lesz esedékes. A belföldi helyzetnél jóval kedvezőbb képet mutat a Mezőgépnél az idei év első négy hónapjának exportteljesítménye. Az árbevételük 76 százaléka vagyis 1,6 milliárd forint ugyanis ebből a forrásból származik. A kivitel egyébként kétirányú, egyrészt a társaság számára előnyös együttműködések révén beszállítója a mezőgépipar nagy (főként német) világcégeinek. Másrészt saját késztermékeiket adják el, immár dealerhálózat segítségével, elsősorban Európában. A nem is túl merész tervek észak-amerikai és ausztráliai üzletkötésekkel is számolnak. A Mezőgép exportképessége elemi feltétele a cég létezésének, hiszen a 4,8 milliárd forintos éves forgalmának háromnegyed része származik ebből a bevételi forrásból. Az infrastruktúra nem csodafegyver Négy megye vadászmezőire kerülnek Harmincezer fácáncsibe „fél gőzzel” Az abádszalóki Hubertus Vadásztársaság mesterséges fácánkeltetőjében április közepén kezdődött meg a mezei kiscsibék „termelése”. A nagy teljesítményű „elektromos kotlósok” az első terminusban harmincezer pelyhes kis madarat keltettek ki, és ma kerül ki a modern olasz gépekből a második szaporulat. Száz éve „szolgál” az áram Mint arról már korábban is hírt adtunk lapunkban, száz éve annak, hogy Szolnokon kigyulladtak a villanylámpák, és a millenniumi ünnepnapra „felkerült a korona”, azaz fényárban úszott a város. A villanyvilágítás előzményeihez tartozik, hogy 1894- ben a Fodor-féle Nemzeti Szállóba villanyaggregátort szereltek be, ennek segítségével a szálló bejáratánál elhelyezett lámpák megvilágították az egész Szapíjry utcát. Ez a tény is serkentette az akkori képviselő-testületet, hogy szinte egyhangúlag döntsön 1895-ben a villanyvilgítás mellett. Megbízták ifj. Scheftsik Istvánt az első villanytelep megépítésére: 1896. május 2-án jól sikerült a világítás főpróbája, május 14-én pedig kigyúltak a fények, és kétszáz lámpa ontotta fénysugarát. A város 1908-ban új villanytelepet építtetett a mai vízmű területén, és működtetésére létrehozta a Szolnok Város Iparvállalatai Rt.-t. Az Iparvállalatok jóval nagyobb teljesítményű gépei nagymérvű bővítést tettek lehetővé. Később, 1925-ben aztán kilépett a szolgáltatás a város határain kívülre azzal, hogy a vezetéket átvezették a Tisza-hídon, ott egy mérőállomást létesítettek, és eladták a további szolgáltatás jogát Patak Rezső cégének, aki villamosította Szandaszőlőst, és továbbvitte a távvezetéket a Tiszazug felé. Lassan ez a telep is kinőtte kereteit. A városatyák előrelátóan úgy döntöttek, hogy szerződést kell kötni a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt.-vei, hogy a Salgótarjánban építendő centráléból távvezetéken lássák el Szolnokot villamos energiával. A több mint 130 kilométer hosszú, 60 kV-os távvezeték és a szolnoki fogadóállomás (ma is áll a Titász területén) 1928- ban épült meg. A felesleget el lehetett adni, és az Iparvállalatok is ezt tette, így 22 kV-os vonalakat építettek a megyében, a többi település ellátására. Ez az elosztás viszont szakembergárdát követelt, ezért a Hungária Villamossági Rt. - amely svájci tőkével alakult -, jelentkezett a szolgáltatásra, a város igen kedvező feltételekkel 30 évre eladta ezt a jogát. Ennek a meghosszabbítására azonban nem került sor, mert később államosították a Hungáriát is, mint akkor valamennyi áramot szolgáltatót. A Titász 1951-ben alakult meg, amelynek szolnoki üzletigazgatósága a megyében irányította az áramszolgáltatói feladatokat. Tavaly privatizálták a részvénytársaságot, melynek többségi tulajdonosa a német Isar- Amperwerke lett. ATLANTA? MÁR REPÜLÜNK IS! Júliustól Atlantára figyel az egész világ. 12 000 élsportoló - köztük 200 magyar - négyéves kemény felkészülés után elnyerte a jogot, hogy hazáját képviselje a XXVI. nyári olimpiai játékokon. Ez önmagában is elég ok arra, hogy május 2-tól a Malév, a magyar olimpiai csapat hivatalos . légitársasága a Delta légitársasággal együttműködve, bécsi leszállással naponta repüljön Atlantába Budapest Ferihegy 2. Repülőtérről. yndLEKte 4 Szálltaik rendelkezésére Emellett Atlanta az USA legforgalmasabb légikikötője, ahonnan a belföldi járatok percenként indulnak az Egyesült Államok többi nagyvárosa felé. Végül, de nem utolsósorban a legkedvezőbb árú légi kapcsolatot Atlantán keresztül mi biztosítjuk Magyarország és az észak-amerikai kontinens között. Atlanta? Már repülünk is! Velünk tart? A járatról további információk a 267-4333-as telefonszámon kaphatók.
