Új Néplap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-11 / 110. szám

4. oldal 1996. május 11., szombat Hazai Tükör Halasztás várható. Az Or­szággyűlés Házbizottsága hét­főn rendkívüli ülésen dönt az alkotmánykoncepció parla­menti vitájának ütemezéséről. A kormány igényétől függően megváltozhat a következő he­tekre előkészített program, amely szerint - a koncepció tárgyalása miatt - május máso­dik felében egymás után két­szer is heti négy ülésnap várna a képviselőkre. Késleltetnék a változást. A Független Kisgazdapárt szerint a jelenlegi körülmények nem alkalmasak a nyugdíjreformra. A rendszer átalakítása előtt vissza kellene szorítani az inf­lációt, a feketegazdaságot és a munkanélküliséget, illetve ér­zékelhető gazdasági növeke­dést kellene elérni. Erről tegnap szóltak az FKGP képviselői. Beavatást kérnek. A Magyar Demokrata Néppárt képviselő­­csoportja elengedhetetlennek tartja, hogy az Országgyűlés bizottságai zárt ülésen megis­merhessék a kormány válaszait az Európai Unió kérdőívére. A minisztériumok ugyanis ellen­zéki szakértőket nem vontak be a feladat megoldásán dolgozó ad hoc bizottságokba. Polltlkustalálkozó. Kósá.,_' Kovács Magda, az MSZP ügy­vezető alelnöke tegnap fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnö­két. A két párt képviselői egyetértettek abban, hogy együttműködésük kiszélesítése és folyamatosabbá tétele fontos és kívánatos mind a kétoldalú kapcsolatokban, mind a nem­zetközi fórumokon. Gyorsabb mentés. Új orszá­gos irányító központ segíti a tegszállítók munkáját. A ouda­­pesti Mongol utca 29.-ben teg­nap felavatott intézmény az Or­szágos Mentőszolgálattal kar­öltve az ország hat régiójának betegszállítását hangolja össze. Közreműködésével a rászoru­lók hamarabb jutnak majd meg­felelő ellátáshoz. Szót kérnek. A Baloldali Ifjú­sági Társulás vezetői azt szor­galmazzák, hogy a kormány kössön „generációs szerződést” a fiatalokkal, s ezzel tegye őket az országban zajló átalakítások aktív részeseivé, támogatóivá. Az utóbbi évek felmérései sze­rint ugyanis a fiatal korosztály érzi magát a rendszerváltás legnagyobb vesztesének. Felsőfokú képzettség. Dip­lomaosztó ünnepség volt teg­nap Budapesten, a Közép-euró­pai Rendőrakadémián: a 25 osztrák, cseh, német, magyar, lengyel, szlovák és szlovén rendőrtiszttel az ötödik végzős évfolyam búcsúzott az 1992- ben megnyílt nemzetközi in­tézménytől. Nyolcszázmillió forint a gyógyszerdrágulás részleges ellentételezésére Januártól kevesebb adó és tb-járulék Megadták a rajtjelet a reform, végrehajtására fotó: diósi A kormány eddigi legfonto­sabb vállalkozásának ne­vezte az államháztartási re­form elindítását Horn Gyula miniszterelnök. A kabinet csütörtöki, maratoni hosszúságú ülésének döntéseit ismertetve a kormányfő a teg­napi sajtótájékoztatón az át­alakítási folyamat fontos ré­szeként említette a tervezett nyugdíjreformot. A kormány három elemből álló új nyugdíjrendszer beve­zetését tervezi. Az első elem a munkáltatók befizetéseiből eredő alapnyugdíj, a második a munkavállalók által befize­tett forintokból, a harmadik pedig az önkéntes biztosítá­sokból származó rész lesz. A nyugdíjkorhatár 62 évre emelkedik. Az átállás a nőknél ’97, a férfiaknál ’98 elején kezdődik, és 10 évig tart. A rendszer a hamarabb nyuga­lomba vonulóknak némileg kedvezőtlenebb, a továbbma­­radóknak kedvezőbb feltétele­ket biztosít. A miniszterelnök hangsú­lyozta, hogy a hosszú átmenet­id megvalósuló korhatáreme­lés nélkül nem lehetne végre­hajtani a reformot, amelyről egyébként folyamatosan és részletesen informálják a köz­véleményt. Az államháztartás korszerű­sítésének más területeiről szólva elmondta: a kabinet döntése szerint a közoktatási reform végrehajtását az új tan­évben, azaz ez év szeptembe­rében kezdik meg, néhány in­tézkedésre azonban csak a jövő év februárjában kerül sor. A szociális ellátórendszerek átalakításával összefüggő fel­adatokról ősszel határoz a par­lament. Az adórendszerben is válto­zások várhatók. A jövő évtől csökkentik a tb-járulék mérté­két és a személyi jövedelem­­adó legmagasabb kulcsait. A kamatadó bevezetésének ügyét a kabinet levette napi­rendről. A következő ülésen hozzák meg a végleges döntést a köz­ponti nyomozóhivatal ügyé­ben - noha létrehozásának szükségességét három minisz­ter kivételével valamennyi kormánytag megszavazta. Horn Gyula felkérte Kuncze Gábor belügyminisztert, hogy addig készítsen javaslatcso­magot: mit tud tenni ,a tárca a nagy súlyú gazdasági vissza­élések felszámolásáért. Medgyessy Péter pénzügy­­miniszter a sajtótájékoztatón bejelentette: az államháztar­­isi reform társadalmi elfogad­tatásában Kupa Mihály a tárcát tanácsadóként segíti majd. A tájékoztatón bejelentet­ték: a magas gyógyszerköltsé­gek részbeni ellentételezésére a kormány 800 millió forinttal bővíti az önkormányzatok át­meneti segélykeretét. Ebből a pénzből azok az alacsony jö­vedelműek kaphatnak támoga­tást, akik ugyan nem kénysze­rülnek folyamatos gyógyszer­szedésre, de konkrét betegsé­gük miatt teherbíró képessé­güket meghaladó összege­ket kénytelenek orvosságra költeni. Döntés született a privatizá­ciós többletbevételek kamat­megtakarításainak felhaszná­lásáról is. Gazdaságélénkí­tésre 15,5 milliárd, az infra­struktúra fejlesztésére 3 milli­árd, az államháztartási reform támogatására 4,5 milliárd fo­rint jut majd a következő idő­szakban. (takács) A magyar zene népszerűsítéséért. A köztársasági elnök Isaac Stern amerikai he­gedűművésznek és Jean-Pierre Rámpái francia fuvolaművésznek a Magyar Köztársasági Ér­demrend Középkeresztjét adományozta. A magas elismerést tegnap a Parlamentben Göncz Árpád nyújtotta át a zenei Világ élő legendáinak. fotö: feb/diósi imre ELTE: a csődveszély nem múlt el Tovább keresik a kiutat Nem találtak kiutat a súlyos pénzügyi válságból az Eötvös Loránd Tudományegyetem rendkívüli tanácsülésén, csü­törtökön. A jövő héten ezért asztalhoz ülnek az egyetem, illetve a Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium képvi­selői, hogy tovább keressék a megoldási lehetőségeket. Minderről az egyetem vezetői, valamint Dinya László helyettes államtitkár tegnap sajtótájékoz­tatón számoltak be. A felsőok­tatásért felelős minisztériumi vezető elmondta, hogy a felső­­oktatási törvény módosításának napirenden lévő tervezete több olyan változást is tartalmaz, amely kedvező az ELTE szá­mára. Ilyenek: a kis szakok tá­mogatására is fordítható elő­irányzat, a képzési normatíva 20 százalékának megfelelő ku­tatást és fejlesztést szolgáló pénzek, valamint az az előírás, hogy az egyetemeken, főisko­lákon dolgozók bérezését a munka minőségéhez kell kötni. Szabó Miklós rektor rámuta­tott, hogy az anyagi nehézségek elsősorban a szükségesnél eleve szerényebb központi tá­mogatás, az infláció és az ener­giaár-emelések következmé­nyei. Az elmúlt év végi 540 millió forint hiányt - 220 millió forint megtakarítása révén - 320 millióra tudták ugyan csökkenteni, de további meg­szorításokra már nincs mód. Ha semmi nem történik, ak­kor a hiány az év végére 800 millió forintra emelkedik. Pe­dig nem gazdálkodnak szabály­talanul, és nem is pazarolják a pénzt. Ezt nem ők állítják saját magukról, hanem a miniszté­rium ellenőrzési főosztálya ál­lapította meg átfogó vizsgálata során, már 1994-ben. A köztisztviselők hosszú távra terveznek Kéznyújtásnyira a megállapodás? Több mint százezer köztiszt­viselő számára teremthet a mostaninál előnyösebb bére­zési és munkafeltételeket az a hosszú távú megállapodás, amelyen az utolsó simításokat végzik az illetékes szakszer­vezetek, továbbá a kormány képviselői. A munkavállalók igényei és követelései között hangsúlyo­san szerepel a tervezetben az inflációt ellensúlyozó béreme­lés, továbbá az egzisztenciális bizonytalanság megszüntetése, a munkahelyek megtartása. A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszerve­zetének ügyvezető elnöke, Fe­hér József lapunknak nyilat­kozva elmondta: elképzelésük az - s ezt javasolták a minisz­terelnöknek is -, hogy szüles­sen a közalkalmazottakéhoz hasonló egyezség. De ne „csak” három évre, hanem hosszabb távra szólóan, s ezt azután évenként felülvizsgálnák. Az állami és önkormányzati közigazgatásban működő 30 szakszervezet elképzeléseit is ötvöző megállapodástervezet­ben a munkavállalók az első ütemben 19,5 százalékos bér­emelést követelnek, valamint azt, hogy 1997-ben bérük reál­értéke már ne csökkenjen. Fehér József kifejtette: elfo­gadhatatlan számukra a köz­­tisztviselőket érintő minden­fajta létszámleépítés, már csak azért is, mert a tavalyi elbocsá­tások sem hoztak jelentős pénzügyi megtakarítást, viszont elbizonytalanították a dolgozó­kat. A távozók miatti túlmun­káért egyébként most nem jár különdíjazás, amit méltányta­lannak tart a szakszervezet, s ezért kifogásával az Alkot­mánybírósághoz fordult. A tervezett megállapodás ki­tér a közigazgatás szükségszerű korszerűsítésére is. A modem jogállam követelményeihez igazodó, az állami szerepválla­lás mértékét is tisztázó szerve­zet kiépítésére van szükség - hangsúlyozza az ügyvezető el­nök. Jelenleg ugyanis - a ta­pasztalatok szerint - túl sok a párhuzamos tevékenység. Egyértelmű követelmény ugyanakkor az is: csak ki­egyensúlyozott, megfelelő munkafeltételek közepette vár­ható el, hogy a minisztériu­mokban, az adóhivatalokban és az önkormányzatoknál magas színvonalon intézzék az állam­polgárok ügyeit. A köztisztviselőket tömörítő legnagyobb szakszervezet akár már holnap aláírná a megálla­podást, ám néhány kisebb tö­mörülés május 29-re újabb egyeztetést kezdeményezett, és a kormányzati oldal elképzelé­sei sem öltöttek még végleges formát. Nyitott kérdés az is, találko­zik-e a kormány egyetértésével például az az érlelődő indít­vány, hogy a jövőben - sok más szakma „kiváltságához” hason­lóan - rendezzék meg évenként mindig ugyanazon a napon a köztisztviselők napját. Értesülésünk szerint java­solja a munkavállalói oldal a Közigazgatásért elnevezésű új kitüntetés alapítását, is, bízva abban, hogy a kabinet támo­gatni fogja azt. Takács Mariann Sajátos helyzeteket produkál néha az élet. Dr. Remes Péter orvos ezredes szinte egy idő­ben kapott kézbe két értesí­tést. Az egyikben tudatják vele, hogy tagjai sorába vá­lasztotta a legrangosabb űr­kutatási szervezet, a Nemzet­közi Űrhajózási Akadémia. A másikban közük, hogy a hon­védség átszervezésének kere­tében rendelkezési állo­mányba helyezték. Remes doktor a kecskeméti Repülőorvosi Vizsgáló és Kuta­tóintézet parancsnoka volt, an­nak idején részt vett az első magyar űrprogramban. Sőt, a repülés idején a szovjet irányító központban dolgozott.- Hogyan emlékszik ezekre az időkre?- Nagyon érdekes munka volt, és rengeteg tudományos eredményt hozott, amelynek hasznát a mindennapi életben, a Az orvos, akit határainkon túl jobban ismernek, mint itthon Életmentő „üzenetek” az űrből földön is kamatoztathatjuk. Olyan eljárások birtokába jutot­tunk, amelyekkel meghatáro­zott feladatokra ki lehet válasz­tani a legalkalmasabb embere­ket. Kecskeméten a vadászpiló­ták mellett többek között atom­­erőművi operátorokat, különle­ges expedíciók tagjait, színé­szeket is vizsgáltunk, hiszen ők nem köznapi körülmények kö­zött, sajátos feladatot látnak el. Az atomerőműben szolgálatot teljesítő gyakorlatilag soha nem lehet indiszponált, mert egy pil­lanatnyi kihagyás is tragédiá­hoz vezethet. De egy tévébe­mondó sem állhat elő azzal, hogy ma rossz napom van, a Híradó elmarad.- A magyar űrhajóssal, Far­kas Bertalannal kapcsolatban sokáig tartotta a hír, hogy ma­radandó egészségkárosodást szenvedett az űrrepülés során. Mi az igazság ebből?-A legnagyobb gondot az asztronautáknál a súlytalanság jelenti, amely nem természetes állapot az ember számára. Tar­tós súlytalanság az izmok el­sorvadásához, a szervek műkö­désének lelassulásához, légzési zavarokhoz vezet. Farkas Ber­talannál nem következett be maradandó elváltozás, a földön gyorsan visszanyerte egyensú­lyát a szervezete.-Az űrkutatási eredmények­ből milyen további következte­téseket vonhattak le?- Éppen a súlytalansággal kapcsolatos megfigyelések ve­zették rá az orvosokat arra, hogy sok betegségnél, különö­sen a szívinfarktuson átesettek­nél a rokkanttá nyilvánítás, a túlzásba vitt kímélet jelentheti a biztos halált. Teljesen megvál­tozott a velük kapcsolatos or­vosi hozzáállás, és kialakult az életbe, a munkába visszavezető rehabilitáció gyakorlata.-Mivel magyarázható, hogy Magyarországon a halálokok élén a szív- és érrendszeri be­tegségek állnak?-Nem tudunk jól élni, s most nem az életszínvonalról beszélek. Mindenkinek ki kel­lene alakítani önmagában a testi, lelki, szellemi egyensúlyt. Fölösleges, sőt káros például az iskolákban az óraszámok eme­lésével a gyermekek szellemi terhelését növelni, ha nincs ele-Dr. Remes Péter fotö: diósi gendő testnevelési óra. Egy idő után csak fáradtabbak lesznek, de nem okosabbak. Ez fordítva is igaz, a fizikai munkások, a sportolók sem terhelhetők so­káig anélkül, hogy szellemi el­foglaltságuk ne legyen. Németh Zsuzsa Bencés találkozó Az egykori bencés diákok számára rendez találkozót a hónap utolsó szombatján Pannonhalmán, az apátság alapításának ezredik évfor­dulója alkalmából a Bencés Diákszövetség. Az összejö­vetelre nemcsak a szövetség tagjait várják, hanem a rend valamennyi iskolájának öregdiákjait is. A szövetség tagjai egyébként minden év május utolsó vasárnapján találkoz­nak Pannonhalmán. Elnö­kük Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretet Szolgálat vezetője. A mostani jubileumi ta­lálkozón együttes szentmi­sét tartanak az apátsági templomban, amelyet Ter­­nyák Csaba, a püspöki kar titkára celebrál. (d) EGYÜTTMŰKÖDŐ VÁLLALKOZÓK nyeremEnyjátEka AZ "fléplap E i,ÖFIZBT0K V AsARBÓi AT B U B J A TAGJAINAK ZATROK MIHÁLY térkép, játék kereskedő ajándékát a SZOLNOKI előfizetők között közjegyző jelenlétében sorsoltuk ki. Az üzlet címe: Szolnok, MÁV állomás Az ÚJ Néplap-előfizetőknek 5°/o kedvezményt ad. A szerencsés előfizetőnk nevét hamarosan olvashatja lapunkban!

Next

/
Oldalképek
Tartalom