Új Néplap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-01 / 77. szám

1996. április 1., hétfő Városházi Napló - Szolnok 7. oldal Szolnokon sem jobb a helyzet Reménytelen pályakezdők? A szolnoki önkormányzat 1995 januárjában úgy határozott, hogy részt vállal a városban meglévő munkanélküliség kezelé­sére hivatott feladatokból. A térség elmúlt évi munkanélküli­séggel kapcsolatos adatairól elmondható, hogy a regisztrált munkanélküliek száma az országos tendenciákkal megegyező módon csökkent. Ennek ellenére a munkanélkü­liségi ráta továbbra is jelentő- sen meghaladja az országos át­lagot, és a megye ötödik ebben a szomorú rangsorban. Szolnokon 1995 januárjában 3664, decemberében 3659 fő volt a regisztrált munkanélküli. Gyakorlatilag változatlan ma­radt az év folyamán az ellátás­ban részesülők száma. Nőtt az önkormányzat hatáskörébe tar­tozó jövedelempótló támoga­tásban részesítettek száma és a kifizetés összege. A megyében regisztrált munkanélküliek kö­zött minden negyedik 25 éves vagy annál fiatalabb, és minden tizedik pályakezdő. Nem kell a fiatal A munkaügyi központ erőfeszí­tései ellenére a fiatalok elhe­lyezkedési gondjai alapvetően nem enyhültek. A munkaerőpi­acon kiéleződő versenyben a munkáltatók nem szívesen vál­lalják a gyakorlatlan, tapaszta­latlan pályakezdők foglalkozta­tását. A megszerzett tudás gya­korlat nélkül leértékelődik, az ezt követő- kirekesztődés társa­dalmi veszélyessége és demora­lizáló hatása igen nagy. E körülmények között is ke­resni kell a helyzet javítását ha­tékonyabban szolgáló eszközö­ket. A regisztrált, de ellátásban nem részesülő munkanélküliek száma Szolnokon decemberben 849 volt. Az elmúlt évek folyamán a 6 hónapon túli regisztrált munka- nélküliek aránya 77,9 százalék, a 24 hónapon túl regisztráltak aránya pedig elérte az 50 száza­lékot. A munkaerőpiacon való aktív részvételük esélyei egyre csökkennek. Leépítés várható Ami pedig az idei évet illeti: a Szolnok és térségére vonatkozó prognózis alapján több, na­gyobb létszámú munkaerőt fog­lalkoztató gazdasági egységnél összességében jelentős számú leépítés várható, főként az élelmiszergyártás, energiaága­zat, szennyvíz- és hulladékke­zelés területén. Az önkormányzat továbbra is működtette a Közhasznú Munka Alapot, és erre az 1995 évi költségvetésből 15 millió forintot biztosított. Ezt a keretet növelte az alap 5 millió forintos pénzmaradványa. Az alapra beérkezett 38 pá­lyázatból 31 részesült támoga­tásban. A támogatás odaítélé­sénél kiemelten kezelték a tar­tósan munka nélkül lévőket és a fiatalokat foglalkoztató pályá­zókat (például Szolkom Rt., Cigány Szociális Központ Ala­pítvány, Ifjúságért Egyesület, Demokratikus Roma Szervezet, Cigány Kisebbségi Önkor­mányzat, JNSZ Megyei Szak­munkásképző Iskola). A pályakezdő fiatal munka- nélküliek foglalkoztatása az alap támogatásával a művelő­dési, az oktatási és főként a szociális területen valósult meg. A támogatott pályázatok adataiból kitűnik, hogy tavaly összesen 283 személy foglal­koztatására nyílt lehetőség (míg az előző évben 147 volt ez a szám). Együtt a szervezetekkel Az önkormányzat aktívan köz­reműködött a munkaügyi és a civil szervezetekkel a réteg- és kísérleti jellegű programok megvalósításában (például Ifjú­ságért Egyesület, Magyar Mál­tai Szeretetszolgálat, Cigány Szociális Központért Alapít­vány, Mozgássérültek Megyei Egyesülete, Bizalom Mentálhi­giénés Egyesület, Egyesített Szociális Intézmény). Az év közben bevezetett gazdasági megszorító intézke­dések és azok következménye­iként jelentkező kedvezőtlen munkaerő-piaci változások, va­lamint a munkaügyi szervek stratégiájának kényszerű mó­dosulásai viszont nem tették le­hetővé egy hosszú távú, a helyi ifjúsági munkanélküliséget ke­zelő program kidolgozását. Szolnok és térségének mun­kaerő-piaci változásait előre jelző prognózisok szerint az önkormányzat e feladatra tartó­san számíthat. Tovább növekedett a szociá­lis segélyezési rendszerben megjelent, jövedelempótló tá­mogatásban részesített munka- nélküliek száma. Emiatt szükséges a foglal­koztatás és a munka világába történő elvi és gyakorlati visz- szatérési lehetőséget biztosító közhasznú munka fenntartása. Ugyanakkor az önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló követelményeknek nem tud maradéktalanul eleget tenni. Ennek legfőbb oka: a hi­vatalban és intézményeiben el­indított létszámleépítés, vala­mint a foglalkoztatható munka- nélküliek végzettségének meg­felelő munkakör hiánya. Csodák nincsenek Az önkormányzat legjobb aka­rata ellenére sem tehet csodát, hiszen az általa megtett intéz­kedések nem pótolhatják a munkanélküliség kezelésében szükséges állami részvételt. A gazdasági fellendülés kez­detéig és a foglalkoztatási hely­zet javulásáig azonban a bajok enyhítésében és lehetőség sze­rinti helyi jobbításában cselek­vőén közreműködhet. Fizetőparkolás: folytassa, Rethmann! Az önkormányzat rendelete szerint Szol­nokon a fizetőparkolók számát bővíteni kell. Megállapították a fizetendő parko­lási díjakat is. Megfogalmazódott az az igény is, hogy a városban - kül- és belföl­dön egyaránt alkalmazott - korszerű parkolási rendet alakítsanak ki. A korsze­rűségen az értendő, hogy az eddig ha­gyományos parkolóőrrel biztosított fizető- várakozóhelyekre automatákat telepítse­nek, illetve a város egészét felölelő, előre váltott jegyrendszert alkalmazzanak. A fizetőparkolás bevezetése árbevételhez jut­tatja az önkormányzatot, másrészt lehetősé­get ad arra. hogy a városközpontot külön­böző céllal felkeresők lehetőleg kényelmesen parkolhassanak. Ehhez szükséges, hogy a város értékes parkolóhelyei ne legyenek indokolatlanul el­foglalva. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy mind a két cél teljesült. Az elmúlt öt hónap alatt az önkormányzat kb. egymillió forint bevételhez jutott, a városközpontba érkezők pedig gond nélkül parkolhattak. A gond máshol jelentkezett: megnőtt a zsúfoltság a nem fizető-várakozóhelyeken, mellékutcákban, a többlakásos lakóépüle­tek parkolóiban (jellemzően az Ady Endre úti tízemeletes épületeknél), és elszaporo­dott a táblával tiltott helyen, illetve a jár­dán és a zöldterületen való várakozás. Ezért az a korábbi elkép­zelés, hogy a belvárosi utcákban is csak díj elle­nében lehessen várakozni, gyakorlatilag bevezethe- tetlen, mert az előbb vá­zolt gondok csak megnő­nének. Ráadásul szüksé­ges kivételek (az ott lakók részére hely biztosítás stb.) a rendszert műkö­désképtelenné tennék, a felmerülő problémák nem állnak arányban az elér­hető haszonnal. Jobb az a javaslat, hogy a már kijelölt fizetőparkolókat az önkor­mányzat hagyja meg fizetőként. Ezzel a ki­tűzött célokat változatlanul (bár árbevétel szempontjából mérsékeltebben) teljesíteni tudja. Ehhez képest technikai kérdés, hogy a parkolási díj érvényesítése milyen mó­don történik. Az önkormányzatnak olyan mélységig érdemes a kérdésbe beavat­kozni, ami az általa megfogalmazott célt szolgálja, nevezetesen: a fizetőparkoló he­lye, száma, elhelyezése, valamint a parko­lási díj mértéke. A parkolók fenntartására, üzemeltetésére a korábbi gyakorlathoz hí­ven gazdálkodó szervezetet kell bevonni. E munkára a Rethmann Recycling Szol­nok Rt. kapott megbízást. Az rt. teljesíti az önkormányzat felé kötelezettségeit, az üzemeltetés és díjbeszedés módját pedig ő választja meg. Ugyanakkor el kell várni az rt.-től, hogy a konkrét működési formát mutassa be az önkormányzatnak. Bármi­lyen korszerű parkolási mód bevezetése csak hosszabb időtartam alatt térülhet meg, a hivatkozott szerződés időtartama azonban erre lehetőséget nyújt. A fentiekre tekintettel az a határozati ja­vaslat született, hogy az önkormányzat és Rethmann Reycling Szolnok Rt. közötti szolgáltatási szerződés értelmében az ön- kormányzati tulajdonú fizető, kijelölt par­kolóhelyek üzemeltetésével és fenntartá­sával az önkormányzat a társaságot meg­bízza. A részletekre kiterjedő szerződést az rt.-vel 1996. április 30-ig kell megkötni. Ki kicsoda a képviselő-testületben? Bemutatkozik Rózsa Ferenc A szolgáltatás, Szolnok város lakóinak szolgálata az, amit Rózsa Ferenc, az SZDSZ képviselője a legfontosabbnak tart képviselői munkájában. Az 1970 óta a megyeszékhe­lyen élő - s azt, mint hangsú­lyozza, sokakkal ellentétben nagyon szerető - városatya a Titász Szolnoki Üzlet- igazgatóságának igazgatója­ként is elsősorban a szolgálta­tásra helyezi a hangsúlyt. A fontosabb dátumok: a lisza- kécskei születésű Rózsa Ferenc 1968 óta dolgozik a Titásznál. A képviselői munka nem áll mesz- sze tőle, hiszen 1981 -tői tanács­tag, illetve a végrehajtó bizottság tagja volt, majd a városi tanács általános elnökhelyettese, 1990- ben elnöke lett. Ezután a Titász Szolnoki Üzletigazgatóságának vezetője, négy évig a városfej­lesztési bizottság tagja. Két éve képviselőként tevé­kenykedik, elsősorban a város műszaki infrastruktúrájának a fejlesztése, javítása területén. Rózsa Ferenc szerint néhány éves „pihenés” után Szolnokon a fejlesztés-fejlődés végre megin­dulhat. Minderre biztosíték, hogy a költségvetés komoly ré­sze, mintegy negyede a városfej­lesztésre fordítódik. Ugyanakkor nagyon fontos az általános ren­dezési terv megalkotása. Ered­ménynek tekinthető, hogy a volt szovjet kórház hasznosítása is nagyon komolyan szóba került, amelynek felújításával Rózsa Ferenc egyetért és támogatja. Ezzel városi feladatokat is meg­oldanának. hiszen van még igény szociális otthoni és nappali kórházi ellátásra. A Tiszaliget hasznosítását ugyancsak meg kellene végre oldani. Mindezek­ben talán a tervbe vett városfej­lesztő részvénytársaságnak a lét­rehozása elmozdulást jelenthet.- A városfejlesztési és kör­nyezetvédelmi bizottságban igen sok a feladat - mondja a képvi­selő -, hiszen a teljes infrastruk­turális és vagyoni kérdések a bi­zottság elé kerülnek. Úgy érzem, talán ebből adódóan nem elég hatékony a bizottság munkája. Rózsa Ferenc tagja az oktatási és kulturális bizottságnak is, ahol - mivel nem szakterülete - a szakmát meghallgatva érzése szerint objektiven tud az egyes kérdésekben döntést hozni. A képviselőség és az igazga­tói teendők ellátása sok munkát jelent. Emellett a sport területén és szakmai szervezetekben is te­vékenykedik, ezért csak kevés szabadideje marad. Ilyenkor a családdal a tiszakécskei hétvégi kert felé veszik az'irányt, egy kis kikapcsolódásra... B. Gy. Változások az anyakönyvezésben Milyen nevet adhatunk? Idén március 12-től megváltozott az újszülött gyermekek­nek adható utónevek jegyzéke. A Belügyminisztérium fel­kérésére a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvi Bizott­sága több, forgalomban lévő utónévgyüjteményt felülvizs­gált, és alkalmazásukat nem javasolta. A Belügyminisztérium köz- igazgatási államtitkára ennek alapján visszavonta ezen kiad­ványok alkalmazásának lehe­tőségét, egyidejűleg az MTA Nyelvtudományi Intézete megbízást kapott a Magyar Utónévkönyv kiegészítésére és korszerűsítésére. A munkála­tok befejezéséig szóló tudniva­lókról közreadjuk a polgár- mesteri hivatal ügyfélszolgá­lati osztályának tájékoztatóját. Az anyakönyvi eljárásban kizárólag a nemzetiségi utóne­vekkel kiegészített, a jelenlegi hatályos anyakönyvi jogszabá­lyok szerinti Magyar utónév­könyv (közhasználatú néven Ladó) használható. Ezen utó­névkönyv a polgármesteri hi­vatalban az anyakönyvveze­tőknél (fsz. 24. szoba) - ügy- félfogadási időben - megte­kinthető, illetve a benne fog­laltakról telefonon is kérhető felvilágosítás. A leendő szülők lehetőség szerint gyermekeiknek ebből a kiadványból válasszanak utónevet. Amennyiben mégis az utónévkönyvben nem sze­replő nevet kívánnak adni, annak anyakönyvezéséhez a Magyar Tudományos Aka­démia Nyelvtudományi Inté­zetének egyetértését kell kérni. A kérelem a polgármes­teri hivatalban az anyakönyv­vezetőknél terjeszthető elő. Természetesen a fentieket kell alkalmazni akkor is, ha az utónevet meg akarják változ­tatni.-----------------------------------­Iskolai beiratkozás A következő tanévre az első osz­tályos gyermekek beiratkozása a szolnoki iskolákban április 24- én, szerdán és április 25-én, csütörtökön 8-tól 18 óráig lesz. A gyermek, ha az iskolába lé­péshez szükséges fejlettséget el­éri, attól a naptári évtől válik tankötelessé, amelyben a hato­dik életévét május 31. napjáig betölti. A szülő kérelmére tankö­telessé válhat akkor is, ha a ha­todik életévét december 31. nap­jáig tölti be. A beíratás a lakó­hely szerinti körzeti általános is­kolában történik, ha a szülő más tanintézményt választ, köteles a körzeti iskolában bejelenteni. A beiratkozáskor be kell mu­tatni a tanuló anyakönyvi kivo­natát. a szülő személyi igazolvá­nyát, az iskolába lépéshez szük­séges óvodai igazolást, valamint más iskola választása esetén a körzeti iskola által kiadott távo­zási igazolást. Közérdeket szolgáló képviselői alap Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata a szervezeti és működési szabályzatának (SZMSZ) megalkotásakor lehe­tőséget teremtett olyan pénz­alap létrehozására, amely köz­érdekű célok megvalósítását szolgálja, és felhasználásáról a képviselők döntenek. Az ön- kormányzati bevételekből megvalósítható kiadásokat - mint köztudott - az éves költ­ségvetésben állapítja meg a közgyűlés. Ily módon a városi célokról és a lehetőségek sze­rinti megvalósításukról vala­mennyi képviselő együttesen dönt. Segítséget kérnek a szervezetek Az SZMSZ módot ad arra, hogy a civil szervezeteket, kü­lönböző egészségügyi, oktatási, közművelődési feladatokat, a rendőrség és a tűzoltóság tevé­kenységét speciális pénzala­pokból év közben az önkor­mányzati bizottságok döntése alapján támogassák. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 19. paragra­fus 1. bekezdése alapján a tele­pülési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit. Ez a felelőssége megnyilvánul a testületi döntésekben vállalt szerepében, a különböző bizott­ságokban végzett munkában. Mindezek a formák kollektív döntéses feladatmeghatározást jelentenek, miközben felvető­dik a képviselők által hozott egyéni döntéseken alapuló tá­mogatási lehetőség is. Ennek alapvető oka az, hogy a képvi­selőkhöz - nemcsak a fogadó­órákon - egyre gyakrabban fordulnak a város különböző szervezetei segítségért. Ezt fe­szik a választókörzetben élők is az ottani problémák orvoslása reményében. A problémák jó része szervezési intézkedések­kel, kevés anyagi eszköz ráfor­dításával megoldható lenne, azonban a költségvetés feszített előirányzatai ezt nem teszik le­hetővé. Az sem jó, hogy az ily módon felvetődő gondokat ösz- szegyűjtve a pótköltségvetés keretében próbálják megoldani. Nincs ugyanis semmilyen ga­rancia arra, hogy lesznek több­letbevételek, és ha lesznek, ak­kor sem biztos, hogy az igé­nyek sokaságában az adott kér­désre jut pénz. Fél százalékra kötelezettségvállalás E probléma áthidalását szol­gálja a márciusi közgyűlési ülé­sen létrehozott képviselői alap. A jelenlegi szabályozás szerint a mindenkori költségvetés fő­összegének 0,5 »százaléka ere­jéig a polgármester korlátozás nélkül kötelezettséget vállalhat. Ez a szabály azt jelenti, hogy az elfogadott költségvetésen felül, e mértéknek megfelelően van mód további kiadások teljesíté­sére, úgy, hogy ennek a forrását év közben kell megteremteni. Az elmúlt évek beszámolóit át­tekintve, e jogkör minden év­ben érvényesült, ami azt jelenti, hogy a terven felüli pénzeszkö­zök mindig rendelkezésre is áll­tak. Ezért ezt a jogkört megosz­tották a következőképpen: a költségvetés 0,5 százalékának megfelelő, a polgármestert megillető kötelezettségvállalási jogkört egyharmad-kétharmad arányban úgy osztják meg a polgármester és a képviselők között, hogy a kétharmadnak megfelelő rész képezze a kép­viselői alapot. Az így kialakított képviselői alapra a felhasználási javaslatot a képviselők teszik meg, ennek alapján a polgármester intézke­dik az átutalások megtételére. (Ez azért szükséges, mert a je­lenlegi szabályok szerint a költ­ségvetési források felhasználá­sáról a képviselő-testület dönt, és jogkörét a bizottságaira, il­letve a polgármesterre ruház­hatja át.) Az alap célja: elősegíteni rész­ben a város, másrészt a válasz­tókörzetekben élő polgárok la­kókörzetében jelentkező felada­tok megvalósítását, az ott élő lakosság, az ott működő intéz­mények, szervezetek problémá­inak megoldását;- a szervezési, koordinációs feladatok felvállalása mellett anyagi eszközök felhasználásá­val hatékony és közvetlen se­gítséget nyújtani a gondok megoldásához, az önszervező­dések által felvállalt közösségi célok megvalósításához. Az alap felhasználható min­den olyan területen, amely köz­érdekű, a polgárokat közvetle­nül érinti és az önkormányzat nem tudja támogatni. így pél­dául a választópolgárok lakó­körzetének, környezetének kul­turáltabbá, szebbé tétele, a vá­rosban, választókerületben mű­ködő bölcsődék, óvodák, isko­lák, valamint e szervezetek ala­pítványai működési céljainak segítése, az orvosi rendelők fel­szereltségének javítása, a la­kossági önszerveződések tá­mogatása (városőrség, űt-járda, egyéb közműépítő közösségek, művészeti csoportok, egyesüle­tek stb.). Politikai célra nem adható A felhasználás szabályai között szerepel, hogy a pénz egyének támogatására (segélyekre) csak rendkívüli és külön megindo­kolt esetben fordítható, ugyan­akkor nem juttatható belőle pár­tok, politikai szervezetek támo­gatására, a képviselői munkával kapcsolatos költségekre, díja­zásokra. Közösségi célok érdekében tenni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom