Új Néplap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-05 / 81. szám

1996. április 5., péntek Megyei Körkép 3. oldal Nehezen „önkormányozható” gondok Tegnap ülésezett Kunhegyes város önkormányzata. A képvise­lők először a helyi kommunáiisadó-rendeletet módosították. Ennek értelmében 1440 négyzetméteres teleknagyságig, az azon lévő lakást, melléképületet és garázst is beleértve, 1200 forintot kell fizetni a kunhegyesieknek. Látlelet Nem ugyanaz a nap És nem csak a keresztényeknek, akik Krisztus keresztre feszíté­sének fájdalmas misztériumát áhítattal felidézik, támaszt és vi­gaszt lelve egy elvesztett életben. De akik nem hívők, azok sem vonhatják ki magukat az elkövetkezendő napok hatása alól. Még akkor sem, ha a húsvét túlságosan prózai módon jelenik még számukra. Mert legalább egyszer mindenki szembesül a fájdalommal, és ha valaki szenved, hajlamos a megbocsátásra, és kész maga is bocsánatért folyamodni. A vallásosság ebben mindenképp megerősítő feltétel, olyan előny, amelyet nem bir­tokolhat mindenki. Mert akiknek a húsvét csupán a szokássze- rűség megnyilvánulását jelenti (beleértve a locsolkodás obiigát formáját), azokat az egyházi szertartások fenséges rejtélye sem érintheti meg. Azok összetorlódó némaságban élik át az ünnep­napokat, legfeljebb kirándulni mennek. Ám nagypéntek mégsem ugyanaz a nap, mint bármelyik az évben. Nemcsak azért, mert a vallásos emberek hitvilága sze­rint Jézus nem „elhagyott” bennünket, hanem halálával előké­szítette az „örök találkozót”. Olyan drámai napról van szó, amely évezredeken átívelő üzenetet hordoz. Mert mégiscsak lé­teznek a keresztény hagyományok, amelyek különös érzékeny­séget keltenek valamennyiünkben. Nem feltétlenül vallási jel­legűeket, ám ezektől elválaszthatatlanokat. És erről az érzé­kenységről senki sem mondhat le. Ahogyan ezen a napon köze­lebb kerülünk a misztériumhoz, ezzel túl is lépünk a reményte­lenséget hordozó hétköznapokon - legalábbis egy ideig. Mert ha ott folytatódik is minden, ahol abbamaradt, az emelkedettség pillanatai mégis nyomot hagynak maguk után. Akár abban az értelemben is. hogy a személyes fontosság kicsinyes túlbecsü­lésének nem lesz tovább értelme. Miként annak sem, hogy csu ­pán a hétköznapok könyörtelen logikája szerint éljünk. A kény­szerű alkalmazkodás ugyan elkerülhetetlen, de mégsem olyan mértékben, hogy ne lenne másfajta lehetőség. Az önértékelés realitása abban is megnyilvánul, hogy milyen viszonyítási pon­tokat veszünk figyelembe: túlságosan a köznapi viszonyokhoz kötődőeket, vagy azokon túlmutatókat? Csakis ebben az összefüggésben válhat érvényessé az ünnep valódi tartalma. Némileg függetlenül attól, hogy lélekben ki és hogyan készül erre. Legyen az ünnepre való készülődés emel­kedett vagy szokványos, az igazi értékét az érvényessége adja meg. Nem más ez, mint szembesülés azzal a ténnyel, hogy mindig lesznek határok, amelyek elválasztják a bennünk tör­ténő dolgokat a kívülünk történőktől. A megváltás reményéről azonban mégsem mondhatunk le. Túlontúl egyértelműen érzékelhetjük ugyanis, hogy kifosztott- ságunkon egyedül aligha tudunk változtatni. Kerékgyártó T. István Szegények ünnepi asztala Húsvéti szeretetcsomagok Szakképzés PHARE-segítséggel A PHARE szociálpolitikai fejlesztési programjában részt vevő Esély Alapítvány Regi­onális Forrásközpont rende­zésében tegnap a szolnoki Eötvös téri idősek otthonában tanácskozást rendeztek, ame­lyen a szociális szakképzés helyzete, jogi szabályozása volt a téma. Az előadó Kocsis Emília, a szociális képzés módszertani bázisaként mű­ködő salgótarjáni Népjóléti Képzési Központ osztályve­zetője volt. Miután ez a PHARE-prog- ram nem a szociális szféra alanyait, azaz magukat a se­gítségre szorulókat, hanem a velük foglalkozókat támo­gatja, az előadáson és az azt követő tanácskozáson is szo- ciálisintézmény-vezetők, ve­zető munkatársak, illetve a megyében szociális szakkép­zést folytató intézmények ve­zetői vettek részt. Ezt indo­kolta többek között az is, hogy most van kialakulóban a szociális szféra struktúrája, korábban ilyen irányú képzés sem volt. Az előadó többek között ismertette a 3 éve alakult Nép­jóléti Képzési Központ tevé­kenységét, szerepét, a szociá­lis képzés különböző szintjeit, követelményrendszerét, bele­értve azt is, hogy ki folytathat ilyen irányú képzést. Beszélt a képzés jellegzetességeiről, különös tekintettel a gyakor­lati munkára, szót ejtett az új rendeletekről, azok összhang­járól, s arról is, hogy hol talál­hatók meg. Lottó-ötösből is lehet A szőkébb hazánkban tevé­kenykedő biztosítók első embe­rei a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetének égisze alatt létrehozták a bizto­sítótársaságok vezetői klubját. A bankárklub „testvérszerveze­tének” tegnapi alakuló összejöve­telén Trunkó Barnabás, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtit­kára tartott előadást a biztosítási törvény megszületésének körül­ményeiről és a végrehajtás eddigi tapasztalatairól. Mint mondta, a négy évtizedig belterjes, lénye­gében szabályozatlan biztosítási piac regulázását célzó jogsza­bályt hosszú szülés után, tavaly novemberben fogadta el a parla­ment, gyakorlatilag hatpárti kon­szenzussal. A törvény a jogharmonizáció jegyében magába foglalja az EU idevonatkozó ajánlásait, ugyan­akkor figyelembe veszi a hazai piac védelmének szempontjait is. A jogszabály a biztosítási formák zöménél megszüntette az előze­tes termékengedélyeztetést és a kötelező biztosítás fogalmát. Szintén új elem, hogy a korábbi, minimum egymilliárd forint he­lyett már lottófőnyeremény nagyságrendű összegből is lehet biztosítótársaságot alapítani. A testület meghatározta az iparűzési adók mértékét. A város igyekszik védeni a helyi vállalkozókat, mert az alkalmi iparűzésért naponta 500 forin­tot kell fizetniük az úgyneve­zett idegeneknek. A bejegy­zett kunhegyesi székhelyű mezőgazdasági és ipari tevé­kenységek és szolgáltatások éves árbevételük 3 ezrelékét, a kereskedők pedig 6 ezrelé­két fizetik be a város kasszá­jába. Akik nem sorolhatók ebbe a kategóriába, éves ár­bevételük 1 százalékát kötele­sek adóként befizetni július 1­A devizatörvény januári hatály­balépésével lehetőség nyílt új, korszerűbb kártyastruktúra beve­zetésére, mely forintalapú folyó­számlához kapcsolódik, ugyan­akkor az egész világon használ­ható. A két legnagyobb nemzet­közi kártyaelfogadó rendszer - melyhez az OTP is csatlakozott - az Eurocard/MasterCard és a VISÁ. Ezek előírásainak felelnek meg az új kártyák, az EC/MC Standard, a Cirrus/Maestro Ügy­félkártya, melyhez külön kérésre hagyományos, csak Magyaror­szágon érvényes csekkeket is rendelkezésre bocsát az OTP. A már forgalomban lévő, ez év január 1-je előtt kibocsátott kár­jétől. A költségvetés tárgyalá­sánál kiderült, hogy Kunhe­gyes városának igen mély pénzügyi válságot kell kezelni az idén a csőd elkerülése ér­dekében. A település hét ön­álló gazdálkodású intézmé­nyének lényegében a tavalyi szinten kell kihúznia az idei évet is. Az egyesületek közül csak a sportegyesület és az önkéntes tűzoltók kapnak pénzt a várostól, szintén a ta­valyi szinten. Bérleti díjat fi­zető intézményeit - vállalko­zásfejlesztési iroda, öregek otthona - önkormányzati tu­tyák sem vesztik el érvényessé­güket, de lejáratukig csak belföl­din használhatók. A külföldön is használható forintalapú bankkár­tyák is biztosítják elődeik összes előnyét, de a kártyákhoz tartozó szolgáltatások bővültek, mivel ezen kártyák mindegyike egy­aránt alkalmas külföldi haszná­latra, készpénzfelvételre és vásár­lásra. Március első hetétől a bank a folyószámlákhoz és a bankkár­tyákhoz kapcsolódó szolgáltatása teljesebb körűvé tétele érdekében megszüntette a heti, illetve a havi kártyalimitet. A lakossági folyószámla-tu­lajdonosok a bank által üzemelte­lajdonú épületbe költözteti át a város. A spórolást jelzi, hogy nem jut pénz az önkén­tes szerveződések támogatá­sára sem. Tervezi a település öt városi konyhájának esetle­ges összevonását vagy szol­gáltatásainak csökkentését. Szűkös, nehezen „önkormá­nyozható” évet ígér a 453 mil­lió 823 ezer forintos bevétel­lel és kiadással tervező kun­hegyesi költségvetés. A ne­hézségek ellenére azonban csak biztonságból tervezte be a város egy 50 milliós hitel felvételét, amelyből elsősor­ban a két éve kiadott városi kötvények visszavásárlását fedezné a település. A képvi­selők döntöttek a Pro Űrbe Kunhegyes díj kitüntetettjé­nek személyéről. P. M. tett ATM-ekből a nap 24 órájá­ban, mind a régi, mind az új kár­tyáikkal a junior kártya és a VISA Electron Junior kártya ese­tében napi 20 ezer forint, minden más kártya esetében napi 50 ezer forint készpénzt vehetnek fel, számlaegyenlegük erejéig. Azon kereskedelmi egységeknél, szol­gáltatóknál, benzinkutaknál, ahol a kártyákon található embléma szerepel, kártyájukkal vásárol­hatnak. Az új bankkártyákat - ameny- nyiben a kártyabirtokos, illetve folyószámla-tulajdonos ez év jú­nius 30-ig bejelenti igényét a cse­rére, illetve a kártyára - az OTP ingyenesen bocsátja rendelkezé­sére. Akik még bankkártyával nem rendelkeznek, de lakossági folyószámlájukat az OTP-nél ve­zetik, azok számára is biztosított a kártyához jutás kedvezményes formája. „Hajoljunk le embertársaink­hoz!” - vallják a Karitász Sze­retetszolgálat Szolnokon, a Templom utca 10.-ben serény­kedő csoportjának munkatársai. Ennek különösen ünnepek táján érezzük a jelentőségét, sokan vannak, akik ilyenkor még in­kább segítségre, meleg emberi szóra vágynak. A Karitász szerény lehetősé­geihez mérten évek óta törődik a megélhetési gondokkal küsz­ködőkkel. Üres kézzel, vigasz­taló szó nélkül nem távozik tő­lük seriki. Sőt - a a támogatók élelem- és pénzadományainak köszönhetően - húsvét előtt csomagokkal keresték fel a leg- rászorultabbakat. így ha sze­rény módon is, mégis ünnepet varázsolhattak többek között az Eötvös téri szociális otthon el­esett lakóinak életébe. Csoma­gokat vittek az idősek klubjába és a Rózsa úti óvodába is. A második -világháború áldozatairól koszorúzással emlékezett meg a Munkáspárt Szolnok és környéke koordi­nációs bizottsága tegnap a köztemetőben. fotó: csabai Kelet-Magyarországon a legkorszerűbb informatikai, elektronikai berendezé­seket használják a jövő érettségizett autószerelői a túrkevei Ványai Ambrus Gimnázium és Közlekedésgépészeti Szakközépiskolában. Az ötödik évfolyamot is-elvégzők technikusi okle­velet kapnak. Képünkön az iskola tanműhelyében motorbemérési gyakorlatot végeznek a diákok. FOTÓ: CSABAI Univerzális kapcsolat bank és ügyfél között Kártyacsata a lakosságért Az OTP Bank Rt. is kiemelt feladatnak tekinti a készpénz nél­küli fizetésre használható eszközök, így a kártya- és csekkrend­szer meghonosítását, valamint a közvetlen kereskedelmi fize­tésre alkalmas elfogadóhelyek (úgynevezett POS terminálok) fo­lyamatos fejlesztését és bankjegykiadó automaták telepítését. Két gimnazista Arpinóba készül Az olaszországi Arpinóban minden évben megrendezik a nemzetközi Ciceró-ver­senyt középiskolás diákok számára. A feladat egy Ci- cero-szöveg fordítása és kommentár írása. Tavaly a versenyt egy magyar diák nyerte. Most a magyar „csa­patnak” két megyei tagja is lesz. A két csapattag: Móga György, a mezőtúri Szegedi Kiss István Református Gim­názium és Szép Béla, a szol­noki Varga Katalin Gimná­zium tanulója. A verseny előtt Móga Györggyel és latintanárával, dr. Horváth Józsefnével be­szélgettem. Elmondták, hogy az Ókortu­dományi Társaság hirdeti meg a versenyt. Az iskolai forduló leg­Móga György jobb dolgozatai az ELTE BTK Latin Intézetébe kerülnek, ott bírálják el őket. Móga György munkája elsőfokú dicséretet kapott, majd sikerrel esett át egy közbülső rostavizsgán, ez­zel tagja lett az Olaszországba induló magyar diákcsapatnak. Az iskolában jelenleg öt cso­portban 130-an tanulják a latint. Móga György angol tagoza­tos osztályba jár. Érdekli a latin kultúra, azért választotta a latin nyelvet, amely nehéz, de véle­ménye szerint megtanulható. Ezt többek között tanulmányi sikere is bizonyítja. Idén kezdték olvasni a latin szerzőket, igazából most látja eddigi tanulmányainak eredmé­nyét. Legszívesebben a próza­írókat olvassa, de a költők mű­vei is egyre kevesebb gondot okoznak neki. Tervei szerint a latin valószí­nűleg megmarad kedvtelésnek az életében, bár még nem dön­tötte el véglegesen, hogy hol akar tovább tanulni. A lehetőségei változatosak, hiszen matematikából és angol­ból is versenyzett. B. A. Ki mit tud? - tizedszer is érdekesen Harminc év egy televíziós műsor életében matu­zsálemi kor, még akkor is, ha csak háromévenként kerül képernyőre az a bizonyos műsor. Most azonban arról szeretnék írni, ami a televíziós for­dulók előtt történt, azaz a lezajlott területi és a megyei vetélkedőkről. Kialakult a továbbjutók mezőnye, olvasóink lapunkból értesülhettek, kik képviselik a megyét a továbbiakban. Nem árt azonban visszatekinteni az eddigiekre, levonva néhány levonható tanulságot és következtetést. Az idei öt területi fordulóra most elsősorban tanulók jelentkeztek, kevesebb volt a dolgozó fiatal, bár a továbbjutók között az utóbbiak sem voltak hátrányban. A megyei döntőre 6 kategó­riában 33-an kerültek be, onnan pedig 21 pro­dukció jutott tovább. Van néhány kategória, amelyekben különösen erős Jász-Nagykun-Szolnok megye. Ez a néptánc, a vers- és prózamondás, valamint a zenén belül a népzene (citera) és a népdaléneklés. Viszonylag kevesebb volt a komolyzenei hangszeres produk­ció, a klasszikus és modern színpadi tánc, vala­mint az egyéb kategóriában sem sokan indultak (parodisták, humoristák, bűvészek stb.). Ebben némileg eltérő a megyei helyzet az országostól, hiszen ott több értékelő is a vers- és prózamondók fogyatkozásáról és a színpadi táncosok „túltengé- séről” írt. A humoristák hiánya viszont úgy lát­szik, itt is meglévő országos jelenség. Jellemző a megyében a cigányság hangsú­lyos jelenléte a vetélkedőkön, és nem is csak a hagyományosnak tekinthető énekes-táncos ka­tegóriákban. Például vers- és prózamondásban is volt cigány továbbjutó. Általános tapasztalat szerint a bemutatók mindenhol telt ház előtt zajlottak, az emberek érdeklődése az eseményt ünneppé varázsolta. Jó hatást keltett, hogy a polgármesterek közül sokan végigszurkolták a vetélkedőket. Sok szponzor is a szokásosnál mélyebben a zsebébe nyúlt, amikor a díjakról, jutalmakról volt szó. Az a vélemény alakult ki, hogy mostanában kevesebb Ki mit tud?-győztesből lesz profi mű­vész. Nem tudom, hogy valóban így van-e, de ha igen, az sem biztos, hogy baj. A Ki mit tud? átlagszínvonala most sem ala­csonyabb, mint korábban, a résztvevőkre pedig a játék felszabadult öröme jobban jellemző, mint a mindenáron profivá válni akarás nyo­masztó súlya. Bistey András

Next

/
Oldalképek
Tartalom