Új Néplap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-05 / 81. szám

HOL­Ml ? Heti tévé*, rádió*, moziműsor és programajánlat Néhány ágazatban meglódultak a bérek 2. o. Nehezen „önkormányozható” gondok 3. o. Kártyacsata a lakosságért 3. o. Két gimnazista Arpinóba készül 3. o. Lőszert találtak Tereprendezés közben a hét végén Karcagon, a Madarasi út végén, a Mészáros ven­déglő parkolójától 40 mé­terre a földben egy fel nem robbant lőszert találtak, amelyből 60 centiméteres darab látszott ki. A tűzsze­részek megérkezéséig a rendőrség és a polgármes­teri hivatal illetékesei fel­váltva őrizték a lőszert, amely feltehetően a máso­dik világháború idején fúró­dott a földbe. Alapítvány a faluért Magyar Faluért Alapítvány alakult tegnap Budapesten, kuratóriumának elnökévé Pa- pócsi Lászlót, a Bábolna Rt. vezérigazgatóját választották. Az alapítvány azért kíván munkálkodni, hogy mind gazdasági, mind pedig kultu­rális téren javuljon a falun élő emberek életminősége. Húsvéti nyuszi A csokitojás, csokinyuszi mellé élő nyuszit is lehet megint vásárolni, mint azt a szolnoki piacon készített fo­tónk is igazolja. Csak re­mélni lehet, hogy az ünnep elteltével, az immár fölösle­gessé vált tapsifülesek nem az utcán végzik. Gyulai nyár ’96 Honfoglalási emlékünnep­séget, néptánc- és társas­táncfesztivált, tűzoltó-re­zesbandák nemzetközi ta­lálkozóját, ipari vásárt és osztrák művészeti napokat kínál egyebek közt az idei nyáron Gyula - a Várszín­ház bemutatói mellett. VII. évfolyam, 81. szám 1996. április 5., péntek Ara: 25,50 Ft Hívorr Mr bennCimet? Jász-Nagykun-Szolnok megyei napilap A hercegnő személyesen ott lesz kiosztásnál TELEFONOS HIRDETÉS­FELVÉTEL Habsburg-adomány Abádszalókon A vámkezelési eljárás elhú­zódása miatt csak tegnap este érkezett meg Abádszalókra Freiburgból a Pro Humani- tate Alapítvány adománya. A Monika Maria von Habs- burg-Hohenberg hercegnő által létrehozott karitatív szervezet pótkocsis kamionja orvosi ru­haneműket és gyógyászati se­gédeszközöket - kórházi ágya­kat, tolószékeket, mérlegeket, vérnyomásmérőket, vizsgáló­ágyakat, sterilizációs dobozo­kat, laboratóriumi eszközöket, gyógyszereket, kötszereket stb. - hozott Szalókra. A németországi felajánlá­sokból összegyűjtött igen érté­kes segélyszállítmányt a Pro Humanitate abádszalóki szer­vezetének képviselői - dr. Ha­las József háziorvos és Füleki Istvánná, a helyi gondozási központ vezetője - fogadták. A helyi önkormányzat és az Abádszalóki Erdőbirtokosok segítségével elraktározott kész­letet a község egészségügyi és gyermekintézményei és a helyi gondozási központ kapja meg, természetesen a pontos szám- bavételezés után. További in­formáció, hogy az egyéni rá­szorultakat korábban megláto­gató hercegnő személyesen is részt kíván venni az adomá­nyok kiosztásánál. Szolgálati lakásért sem jön a védőnő A falvak olykor „osztoznak” az orvoson A XX. század végéhez közeledve Európa közepén azt hihet­nénk, nem lehetnek gondok az egészségügyben. Ugyanakkor nagyon jól tudjuk, hazánkban minden második, harmadik kö­zépkorú felnőtt szenved valamilyen betegségben. Az egészség­ügy finanszírozása mégis sok kívánnivalót hagy maga után. A nagyvárosoktól távolabb eső települések az átlagosnál is hátrányosabb helyzetben van­nak. Ráadásul a kisközségek olykor szakemberhiánnyal küszködnek, mint a Tiszazug­ban is. Cserkeszőlőn január óta nincs háziorvos. A betegek természetesen nem maradhat­tak orvosi segítség nélkül, így egy kunszentmártoni doktor látja el a teendőket, amíg az önkormányzat - pályázat útján - nem tudja betölteni az állást. Védőnő dolgozik a községben, fogászat is van, sőt a cserkei fürdőben reumatológus is ren­del. Mezőhéken éppen fordított a helyzet. Itt egy háziorvos és egy körzeti ápolónő biztosítja az egészségügyi ellátást. A vé­dőnői állás viszont jó ideje be­töltetlen. Bár az önkormányzat szolgálati lakást is tudna bizto­sítani, még sincs megfelelő pá­lyázó. A kismamák persze nem maradnak ellátás nélkül így sem, hetente egy alkalommal kijön a községbe egy védőnő. Nagyréven betöltött a házi­orvosi állás, igaz, „osztozniuk kell” az orvoson Tiszainokával, hiszen a két településnek közös háziorvosa van. A védőnő Ci­bakházáról jár át a községbe, hogy - részmunkaidőben - el­lássa a terhes anyukákat. Fogá­szat szempontjából Tiszakürt- höz tartoznak, míg az egyéb szakrendelésekre Kunszentmár- tonba kell utazniuk. Tiszasason van háziorvos, és fogászat is működik, védőnő viszont Csépáról jár át, rész- munkaidőben ellátni feladatát. Tiszaugon mind a házior­vosi, mind a védőnői ellátás megoldott. Korábban Tiszasas egyik fiókgyógyszertára műkö­dött itt, heti pár órás nyitva tar­tással. December végétől már­ciusig pedig zárva volt a patika. Március óta a lakiteleki Szé­chenyi István patika vezetője üzemelteti a gyógyszerszobát. Ilyenkor, húsvét előtt a sonka az egyik legkelen­dőbb húsáru. A szalonnát kevésbé keresik a vásárlók, „ők” a raktárban várhatnak a sorukra, mint azt felvételünk is mu­tatja. FOTÓ: CSABAI ISTVÁN A brit állatmészárlás ellenére Nem félnek a marhahústól Miközben Nyugat-Európában a titokzatos BSE-kór miatt em­berek százezrei fordulnak el a marhahústól, valamint 4,6 mil­lió, 30 hónaposnál idősebb brit jószág megsemmisítéséről dön­töttek, addig megyénkben nem tapasztalható a fogyasztás szá­mottevő visszaesése. Dúvad pusztított az öcsödi polgármesteri hivatalban Ellopták a nyugdíjasok pénzét is Tegnap éjjel betörők jártak az öcsödi polgármesteri hivatal­ban. A reggel felfedezett gaztett nyomán a rendőrség tegnap még késő délután is a helyszíni szemlén dolgozott. Bár tettesek még nincsenek, a nyomok alapján azonban feltételezhető, hogy a fosztogatók az épület összes helyiségét bejárták, és minden fiókot, szekrényt kiforgattak. Sajnos, azt az irodát sem kerül­ték el, ahol az eddig biztonsá­gosnak hitt páncélszekrény áll. Úgy tűnik, hogy a betörőknek bőven lehetett idejük a zavarta­lan munkára, ugyanis képesek voltak megbirkózni a mackó­val. Nem is eredmény nélkül. Talán már az ott talált rádióte­lefonokkal is beérték volna, de ráadásként még a féltve őrzött takarékbetétkönyvekkel is gaz­dagodhattak. Az elsődleges számvetés adatai szerint legalább egymil­lió forint az eltűnt dolgok ér­téke. A legszomorúbb a dolog­ban ezúttal talán mégis az, hogy az ellopott betétkönyvben a he­lyi idősek otthonának lakói gyűjtögették pénzecskéjüket. Közülük többen nem titkoltan azért spóroltak, hogy haláluk esetén legyen miből fedezni a temetés költségeit. A rendőrség azt a körül­ményt is vizsgálja, hogy az öcsödi eset önálló bűncselek­mény volt-e vagy esetleg része annak a polgármesteri hivata­lokat ért támadássorozatnak, amelynek felderítése már jó ideje nagy fejtörést okoz a zsa­ruknak. A hírek, úgy tűnik, nem befo­lyásolják érdemben étkezési szokásainkat, változatlanul ke­resik a marhahúst, hiszen pél­dául rostélyost nem lehet ser­tésből készíteni. Az állategész­ségügyi vizsgálatok pedig megnyugtatóan támasztják alá, hogy a hazai szarvasmarha-ál­lomány mentes a szivacsos agy­lágyulást előidéző kórokozótól. Bár húsvétkor főként a ser­téshús dominál az ünnepi aszta­lon, a szolnoki belvárosi hús­áruházban a friss marhahúsokat ugyanúgy viszik, mint eddig. A húsdiszkontban viszont az elmúlt két hétben mintegy 30 százalékkal csökkent a marha­hús iránti igény. A megcsap­pant kereslet azonban elsősor­ban a közelgő húsvéti ünne­pekkel magyarázható. Karcagon a főtéren most nyílt húsboltban nem csökkent a marhahúsforgalom. Mint az eladótól megtudtuk, ennek az is az oka, hogy a vásárlók tudják, hogy a környező településekről szerzik be a vágóállatokat. A másik nagy hentesárubolt­ban viszont jelentősen csökkent az igény, inkább sertést és ba­romfit visznek az emberek. Temetik a birkatetemeket Mint arról már hírt adunk, az Öcsöd melletti Holt-Körös árte­rében 200 birka pusztult el tavaly december végén, amikor a jeges ár órák alatt körbefogta a magatehetetlen állatokat. A juhok gazdája, Báli Józef lakitelki vállalkozó azonnal elbocsá­totta a nyáj őrzőjét, de az elpusztult birkákat nem tudta akkor elszállíttatni az árhullám miatt. Később a nagy hó, majd a sár akadályozta a munkát. Az elhul­lott állatok december vége óta hevertek a Holt-Körös vizében és a part menti legelőkön. A Kö- zép-Tisza-vidéki Környezetvé­delmi Felügyelőség szakembe­rei horgászok bejelentése alap­ján kezdték meg a helyszíni vizsgálatot. Vass Sándor vízmi­nőségi szakértő az MTI munka­társának elmondta, hogy a terü­let tulajdonosával, a Cibakházi Mezőgazdasági Kft.-vel megál­lapodtak a birkatetemek eltakarí­tásáról, de a lakitelki vállalkozó megelőzte őket. Már szerdán kora hajnalban trélerrel össze­gyűjtötte az elhullott állatokat. A munkában segítette őt az a gátőr is, aki tavaly december végén el­sőként figyelmeztette a juhászt a közelgő veszélyre. A vállalkozó az állatokat dögkútban helyezte volna el, de sehol nem tudtak ekkora meny- nyiséget fogadni, ezért egy jár­ványügyben jártas orvossal ta­nácskozott, és úgy döntött, hogy a tetemeket a saját homo­kos talajú tanyáján földeli el. A munkálatokkal a hét végén el­készülnek. A környezetvédelmi szakemberek úgy ítélik meg, hogy a hideg miatt a birkák ke­véssé indultak bomlásnak, semmilyen fertőző betegségben nem szenvedtek, környezeti kár voltaképp nem keletke­zett. (MTI) Tegnap kezdődött az országos forgalom-ellenőrzési akció, melynek keretében me­gyénkben százhúsz rendőr, húsz segítő és négy sebességmérő készülék teljesít szolgálatot. Elsősorban a gyorshajtókra, szabálytalanul előzőkre, ittas járművezetőkre és a gépjárművek műszaki állapotára fognak odafigyelni. Felvételünk tegnap délután örökítette meg a leg­újabb, lézeres sebességmérő készüléket „munka közben”. fotó: mészáros Támogatási stop A földművelésügyi miniszter döntése értelmében április 6-tól nem vesznek át a megyei föld­művelésügyi hivatalok az egyes agrárberuházási támogatásokhoz igényelhető pályázatokat. Né­hány támogatás, melyet a múlt év végén hirdettek meg, rendkívüli érdeklődést váltott ki a mezőgaz­dasági vállalkozók körében. Az eddig beérkezett igények megha­ladták az 1996. évi költségvetés­ben e célra jóváhagyott összeget. (A már elkészült pályázatokat április 5-éig még fel lehet adni postán.) A tilalom a mező-, az erdő-, a vadgazdálkodási és a ha­lászati tevékenységhez kapcso­lódó új beruházásokra, valamint az épületek, építmények felújítá­sára vonatkozó kérelmeket, a szőlő- és gyümölcsültetvények fejlesztési célú támogatását, a tér­ségi fejlesztési, valamint a szö­vetkezeti integrációt erősítő fej­lesztési támogatásokat érinti - nem vonatkozik az idei ültet­vénytelepítések támogatására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom