Új Néplap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-29 / 100. szám

J Férfi kosárlabda NB I., rájátszás a 7-8. helyért Százas a zsákban, hetedik hely a farzsebben Szolnoki Olaj KK-Falco KC 101-85 (47-50) Alexe az egész bajnokságban az Olaj KK erőssége volt Szolnok, 600 néző, vezette: Kral, Vasvári Olaj KK: Takács 5/3, ALEXE 24/3, PAPAC 25/6, MÉRÉSZ T. 14/6. Csere: JUSZTIN 14/9, Varga 5, Bol­dizsár 6, Katona 3/3, Mérész Cs. 3/3. Edző: Rezák László, Tóth Zoltán Falco KC: KÁLMÁN 23/9, Pankár 14, PALLAG 17/15, Molnár, JOVANOVICS 22. Csere: Kalamár 7/3, Csapiár Nagy 2, Horváth 1, Vida. Edző: Földi Sándor Kipontozódott: Molnár a 21., Pankár és Kálmán a 34., Pallag a 35., Varga a 39., Jusz­tin a 40. percben Javarészt a szolnokiakon mú­lott, befejezik-e a bajnokságot, vagy szombaton ismét elindul­nak a nyugati határ felé, hogy a harmadik meccsen dőljön el a helyezések sorsa. A józan ész és a költségvetés azt diktálta a Tisza-partiaknak, hogy legyen vége a páros partinak. Az első félidő nem azt tükrözte, hogy a vendéglátó már az első pillanat­tól szeretné bebiztosítani ma­gát. A távolról valamivel pon­tosabb szombathelyiek jobb dobószázalékkal egyensúlyoz­ták a rohanóbb, ám a ziccerek sokaságát vétő Olaj KK győ­zelmi törekvéseit. Fordulás után a szolnoki kezdő ötösökön volt a sor, Papac és Mérész T. pontjaival ismét fordult a kocka, Jovanovicséival úgy­szintén. A játékrész derekán még nehéz volt biztos előrejel­zést adni, mert az idény végi forma mindkét csapat játékára jellemzően hatott. A 34. és a 35. percben aztán megpecséte­lődött a vasiak sorsa, hiszen gyors egymásutánban három já­tékosuk kipontozódott. Több se kellett a pályaválasztónak, leg­hűségesebb szurkolóikat ki­szolgálva több mint száz pontot szerezve fordították rá a kulcsot az 1995-96-os bajnoki esz­tendő ajtajára, melyen a felirat: 7. Szolnoki Olaj KK. Felnőtt és ifjúsági kajak-kenu tájékoztató verseny Szolnokon Strocz győzelme mindenkit elnémított Meglepetés: a dobogó tetején Strocz Botond fotó: csabai Tükörsima, no nem jégfelület, hanem vízfelület fogadta a szolnoki Holt-Tiszán megren­dezett kajak-kenu tájékoztató verseny résztvevőit. Gyakorla­tilag már eldőlt, mely verseny­számokban indulhatnak hazánk legjobbjai az atlantai olimpián, azonban kettőben még lehető­ség van arra, hogy további kva­lifikációs helyekkel gyarapod­jon a magyar „kontingens”. A K-l 1000-en és K-2 1000-en győztes ugyanis részt vehet a sevillai pótkvalifikációs regat­tán, ahol ha jól szerepelnek az érintettek, akkor tovább gyara­podhat a népes küldöttség. Nézzük, kik utazhatnak a spa­nyol városba. A szombati döntők rögvest a kajak egyesekkel kezdődtek, természetesen a szokottnál is nagyobb érdeklődés mellett. Egyes pálya: Bauer Márton (MTK), hármas: Ábrahám At­tila (MTV), ötös: Borhi Zsom­bor (Honvéd-Westel), hetes: Strocz Botond (MTK), kilen­ces: Szijjártó István (Honvéd­Westel). Alighogy nekilódult a mezőny, máris többen értetle­nül törölgették a távcsövüket. Kétszáz méter után az MTK-s, rendkívül fiatal Strocz Botond hajója látszott előrébb. Ötszáz után már szabad szemmel is jól kivehető volt, hogy bizony meglepetés-„szaga” van az ösz- szecsapásnak. A célvonalon végül Strocz haladt át elsőként. Hosszú másodpercekig néma csend honolt a nézőtéren, jó egy percnek kellett eltelnie, hogy „felocsúdjon” a nagyér­demű, bár így is „na de ilyet?!”, „hát ezt nem gondoltam volna” kijelentések hangzottak el. A K-2 1000-en papírforma vég­eredmény született, a Rajna-Adrovicz pár meggyőző fölénnyel utasította maga mögé a mezőnyt. Vasárnapra is akadt meglepetés, hiszen a férfi K-l 500-on a honvédos Hegedűs Róbert legyőzte Gyulay Zsoltot (MTK), bár, csak hosszas vizs­gálódást követően sikerült a célfotóról „leolvasni” a vég­eredményt. A folytatás nem rázta meg a kajak-kenu társa­dalmat, magabiztosan diadal­maskodtak a favoritnak kikiál­tott versenyzők, akikre még két válogató vár, s csak azután szállhatnak az „ami”-gépre. Férfi kézilabda NB I/B Alföldi Gabona TSE- Mizse KC 29-24 (16-9) Szolnok, 400 n„ v.: Kiss, Kli­nten Törökszentmiklós: Tóth - Szloska 11, Takács, Sipos, Medgyesi, Patocskai 2, Rigó 3. Csere: Bognár (kapus), Hodosi 4, Gulyás 6/2, Csiszár 3, Nyeső. Edző: Fejes László. Mizse: Laczkó - Vadász 1, Józsa 1, Király 8/1, Farkas, Korsós 7, Németh 1. Csere: Pege (kapus), Szórád 2/1, Ra­pid 2, Szabó 1, Cereczki 1. Edző: Perczel Miklós. Kiállítás: 10, ill. 16 perc Hétméteresek: 6/2, ill. 3/2 Mindössze negyedóráig volt képes a lépést tartani a miklósi- akkal a vendég gárda, attól kezdve, hogy Király és Korsós szigorúbb őrizetet kapott, megállt a tudományuk. Jellemző teljesít­ményükre, hogy az első félidőben csupán a két átlövő tudta bevenni Tóth kapuját. A hazaiak fiataljai ezen a mérkőzésen mozgékony­ságukkal szétzilálták a lassú mi- zsei védőfalat. Különösen Szloska játszott rendkívül agili­sán, gyorsaságát jól kamatoztatva pedig sorozatban lőtte az indítás­gólokat. Még azt is elbírta a TSE, hogy a 19. percig három büntetőt is elhibázzanak játékosai. A ven­dégek keménységgel próbáltak megálljt parancsolni Gulvásék- nak, ám így több mint tizenöt percet voltak kénytelenek em­berhátrányban végig szenvedni. Fordulás után nagy előnye bir­tokában elsősorban a szépségre helyezte a fő hangsúlyt a miklósi legénység, ennek köszönhető, hogy hullámzó lett játéka. Hol parádés találatokat szerezve nö­velték előnyüket, hol túlkombi­nálva támadásaikat adtak lehető­séget Korsóséknak a felzárkó­zásra. Az, hogy a hajrára elvesz­tette legjobbját a Mizse KC - harmadik kiállítása után piros la­pot kapott Király fura módon a TSE-t vetette vissza, így öt gólra csökkenthétté hátrányát a táblázat közepén tanyázó gárda. Legközelebb szombaton, Bé­késen lép pályára a Gabona. III. Kaiser Kupa B-kategóriás országos versenytáncbajnokság Parkettmüvészet, fővárosi fölénnyel Igazi színkavalkád fogadta a szolnoki Olaj-csarnokba kilá­togató nézőket a már hagyo­mányos Kaiser Kupán. Az or­szág minden tájáról érkező ver­senyzők szebbnél szebb ruhák­ban pompáztak; hamarosan ki­derült, a tánctudásuk még azt is elhomályosítja. Már a felnőttek standard táncai egyértelművé tették, hogy igen erős mezőny gyűlt össze a Tiszaligetben. A Huszta László-Hájas Katalin és a Kaszás Árpád-Ősz Haj­nalka páros között óriási küzde­lem folyt, végül az előbbi duó került ki győztesen a párvia­dalból. A latin-amerikai táncok után viszont fordított sorrend alakult ki, ott Kaszásék végez­tek az élen. Ebben a verseny­ben két szolnoki párosnak is szoríthatott a közönség. A Far­kas Attila-Szász Klára kettős a középdöntőig jutott, ami igen szép teljesítménynek számít, főként, hogy előtte át kellett „verekedniük” magukat a selej­tezőn és az elődöntőn. Az el­múlt héten C-kategóriás orszá­gos standard bajnokságot nyert Ráczpali Zsolt-Kovács Elvira duó ellenben a fináléban is par­kettre lépett. A szimpatikus pe- likános táncospár fényesen bi­zonyította, hogy a szambázni és rumbázni csaknem ugyan­olyan jól tud, mint keringőzni vagy a tangózni. A magas szín­vonalú döntőben az ötödik he­lyen végeztek, ez igen biztató­nak tűnik a jövő heti A-kategó- riás bajnokság előtt. A juniorok sem maradtak el az idősebbek mögött, mindkét korosztályban akadt néhány páros, amely már most megcsillogtatta tehetsé­gét; a legjobbakat még a ki- sebb-nagyobb rendezésbeli hi­ányosságok sem zavarták meg. Utánpótlásban tehát nincs hi­ány, csupán az szomorú, hogy a hazaiak hiányoztak ebből a verseny számból. Az egyetlen tisztán vidéki győztes a legki­sebbek standard táncai után állhatott a dobogó tetejére: Svébis András és Kaldenekker Ágnes Ócsárol érkezett, a többi kategóriában fővárosi győze­lem született, A junior II. kor­osztálynál a Schmidt Gá- bor-Darvasi Gabi páros aratott. Standardban arany-, a latin tán­cok során ezüstérmet nyertek a Feeling TSK táncosai. A pontszerző bajnokságot követően az érmesek a szuper­bajnokság keretében táncoltak még egy kört, mintegy gálamű­sort adva a legkitartóbb nézők­nek. A közönségszavazatok szerint a debreceni Tasi Tímea a legrokonszenvesebb junior női táncos fotó: csabai :uü.\r Női kézilabda NB I/B, Keleti csoport Kövac-JTKF DSE 19-19 (12-7) Budapest. 200 n„ v.: Tari, Tóth JTKF DSE: Zsibók - VI- CZIÁN 4/1, DEBRE 4, Krisz- tóf 4/1, Fekete 15/1, Pesti 1, Szenczy 1. Csere: Gyarmati (kapus), Farkas. Edző: Ugrin György. Hétméteres: 12/6, ill. 5/3. Kiállítás: 10, ill. 16 perc. Mindössze két pont és egyet­len helyezés választotta el egy­mástól a két csapatot a találkozó előtt. A JTKF kezdett jobban, az első két gólt lányai szerezték, amivel hosszú időre ellőtték pus­kaporukat. A folytatásban ugyanis a házigazdák nemcsak fordítottak, hanem növelték elő­nyüket. A jászberényiek sokszor csak szabálytalanul tudták útját állni a hazai próbálkozásoknak, így a kitűnően bíráskodó játékve­zetői kettősnek többször is bünte­tőt kellett ítélni. Nem változott a játék képe a második félidő első felében sem. A hazaiak irányítot­tak, s a 46. percben már 17-11-re vezettek. Nem sokan fogadtak volna ekkor a herényiek pont­szerzésére. Mégis, összekapta magát a DSE. Igazi csapatmun­kával, no meg Viczián és Debre nagyszerű teljesítményével a fő­iskolások ledolgozták hátrányu­kat, s két perccel a találkozó vége előtt 18-18 állt az eredményjel­zőn. A záró 120 másodperc tö­mény izgalmakat, s mindkét olda­lon egy-egy gólt hozott. Az utolsó másodpercekben. 19-19- nél Krisztófék kezén vándorok a labda, de nem kockáztattak, in­kább őrizték a döntetlent. A két nagyszerűen felkészített csapat végig nagy taktikai csatát vívott egymással, melyből a jászberé­nyiek kerültek ki győztesen, hi­szen vesztett állásból mentettek pontot a rangadón. Túr ke ve-. Janó«, halma 20-23 (10-8) Az idén még nyeretlen hazai együttes ezzel a vereségével szinte behozhatatlan hátrányba került a bentmaradásért folyta­tott sorsdöntő harcban. Kick-box: sémi contact országos csapatbajnokság Egy pont nehezítette a dobogós utat Második alkalommal adott otthont az abonyi sportcsar­nok az ország legjobb kick­box csapatai számára meg­rendezett bajnokságnak. A rendező szerepét a Szolnoki Kick-box Klub vállalta ma­gára, soraiban több abonyi fiatallal, így a közönség szimpátiáját egyértelműen ők élvezték a nagy esélyes, a vi­lágbajnok Szűcs Zoltán nevé­vel fémjelzett hunyadysokkal szemben. Tizenhat férfi és tíz női együttes adta le nevezését a helyszínen szombat délelőtt. Az egyenes kieséses rend­szerben lebonyolított küz­delmekben az erősebb nem mérkőzésein öt párban mérték össze erejüket a felek. Az egyéni meccseken döntetlen nem születhetett, így egál ese­tén hosszabbításokra került sor. A szolnokiak két csapatot neveztek a bajnokságra. Erő­sebbik gárdájuk a legjobb nyolc közé jutásért a bajnai- akkal találkozott, és meg­győző teljesítménnyel lépett túl az akadályon. Szűcs László, Abonyi György, Lő- rinczi Zsolt és Juhász Zoltán fölényes magabiztossággal diadalmaskodott, a hosszabb kihagyás után újra küzdőtérre lépett Szöllősi Tamás viszont hosszabbítás után vesztett. Az első körből egyébként a sze­gedi Combat I. és a Békés­csaba I. gárdája is látványos verekedéssel harcolta ki a to ­vábbjutást. A Szolnok II. - Danka Krisztián. Novák Jenő, Csécsei László, Bende Zol­tán, Garamvölgyi Gábor ösz- szeállításban - csapatának szerencsésen alakult a sorso­lása, ugyanis erőnyerőként csak a legjobb nyolc között csatlakozott a mezőny állva maradt tagjaihoz. Igaz, ott a későbbi döntős szombathe­lyiek azonnal megállították őket, 4-1-es vereségük pedig gyors kiesésüket jelentette. A négy közé jutásért óriási csa­tát vívott a szolnoki I. legény­ség, ám a szegediek az utolsó összecsapáson aratott diada­luknak köszönhetően 3-2-re nyertek (Juhász és Lőrinczi győzött a vendéglátók közül), így ők léphettek dobogóra. A bajnokság végeredmé­nye: 1. Hunyady SE, 2. Szom­bathely, 3. Szeged. A szabályok szerint az ütések csak érinthették az ellenfelet

Next

/
Oldalképek
Tartalom