Új Néplap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-26 / 98. szám
1996. április 26., péntek 3. oldal Megyei Körkép Halász Judit és az Albatrosz együttes országos koncertsorozatának nyitánya volt tegnap Szolnokon, a Városi Művelődési Központ színháztermében. Az Amphion Kft. szervezésében két telt házas előadáson mutatták be Halász Judit első műsoros videokazettájának a hanganyagát. fotó: mészáros A Kossuth-szobor a helyén marad (Folytatás az 1. oldalról) A képviselők csak a nettó gépérték erejéig, 16 millió forintig vállaltak kezességet. Ezzel egy időben a Produkció Kft.-t nemcsak egy, hanem több lízing- vagy hitelszerződés beszerzésére kötelezte. A szolnoki logisztikai központ megteremtése ügyében újabb fejlemény történt, miután egy ezzel kapcsolatos szolgáltató kft. alapító okirata került elfogadásra. Kormányhatározat módosításának kezdeményezését szolgálta a következő napirendi pont, amelynek lényege: azt szeretnék, ha a Városmajor út 30. sz. alatti, volt szovjet katonai kórház új funkciójaként szociális ellátási, ápoló kórházi, egészség- ügyi, kulturális és sportellátást szolgáló tevékenységet is meghatároznának. A testület ugyanakkor felkérte Kuncze Gábor belügyminisztert e módosító javaslat támogatására. Témaként szerepelt a Kossuth-szobor eladása is. A szoborra érkezett vételi ajánlatra az a válasz született, hogy az ügyet tovább kell vizsgálni szakértők bevonásával. Egyébként a megkérdezett bizottságok eltérő véleményen voltak a szobor eladását illetően. A lakáskódex két rendeletét a májusi közgyűlési ülésre halasztották, viszont a környezetvédelem helyi jogszabályát röpke percek alatt elfogadták. Ugyancsak májusi folytatásra ítéltetett a Soós István (Munkáspárt) indítványának kivizsgálásáról szóló jelentés. A délután jelentős fejleménye volt, hogy elfogadták a Városi Művelődési Központ Közhasznú Társaság alapító okiratát. Mint emlékezetes, a művelődési központot, mint közintézményt megszüntették, annak jogutódja az új, nem profitérdekelt társaság. A közgyűlési ülés további döntéseiről, egyebek között a zárt jelleggel hozottakról a későbbiekben számolunk be. Égből pottyant nyeremények (Folytatás az 1. oldalról)-A Kiskegyed aztán beszámol a tiszaligeti majálisról?- Természetesen. A szolnoki akció egy főpróba, a nyáron több helyen rendezünk ilyen játékot: Orosházán, a Balaton partján.- Rengeteg női lap van a piacon. Hol tart most a Kiskegyed?- A Sonda Ipsos mérései szerint a múlt év második felében lapunkat 1 millió 719 ezren olvassák hetenként. Ezzel mi vagyunk a legolvasottabb magyar sajtótermék, bennünket a TVR- hét követ.- Változik-e mostanában a lap?-Szeretnénk közölni olyan cikkeket is, amelyek kertészkedésről, utazásról, lakberendezésről szólnak. A huszadik számba pedig rejtvénylapot is beteszünk: 1 millió 444 ezer 444 forint nyereménnyel, 18 rejtvénnyel. Ha ez sikeres lesz, akkor egy idő után hetenként Mickolczi Miklós főszerkesztő szerint a Tiszaliget egy jó hely a főpróbának közlünk rejtvényt úgy, hogy a Kiskegyed megszokott, kellemesen nyugalmas, de ugyanakkor izgalmas szerkezetét ne kelljen megváltoztatni.-Minek tulajdonítja a lap tartós sikerét?-Azt hiszem, ennek nincs egyetlen oka. Az egyik az, hogy kitűnő kiadói, terjesztői háttér volt, amire csak rá kellett lépni egy jó lappal. A másik, hogy tartalmilag újat hoztunk, olyan olvasóréteghez szóltunk, amelyiket addig még nem szólítottak meg. Vigyázunk rá, hogy érthetőek legyünk, hogy a lap úgy legyen kellemesen pikáns, hogy az ne sértse senkinek a jó ízlését. Ez a tartós siker egy nagyon nagy csapatmunka eredménye.-A tiszaligeti Kiskegyed-sá- torban a lap népszerű újságíróival is találkozhatnak az érdeklődök?- Rajtam kívül még 4-5 olyan újságíróval lehet találkozni, akiket az olvasók már ismernek a lapból. Ott lesz például Vágó Ági, Dogossy Kati, Gönczi Annamari, Mátrai Mari, hogy mindig tudjunk válaszolni a bennünket megkereső olvasók kérdéseire. Úgy, mint ahogy az újságban is tesszük: hiszen nálunk olvasói levél, észrevétel nem marad megválaszolatlanul. P. É. A nyugdíjról A manapság leginkább kiemelt témáról, a nyugdíjrendszerről beszélt a szolnoki Liberális Klubban az újságíróknak Gaál Gyula, az Országgyűlés költségvetési bizottságának alelnöke, frakcióvezető-helyettes, aki ezt követően az SZDSZ szolnoki szervezeténél tartott előadást a tagoknak. Mint megtudtuk, az országgyűlés két lépcsőben foglalkozik a nyugdíjreformmal. Még a nyári szünet előtt a korhatárt öntik törvénybe, majd ősszel a nyugdíjrendszerről döntenének. Az életkor már kikristályosodott: ez pedig nők és férfiak részére 62 év lenne. Ha valaki előbb akar elmenni, mehet, ha van, mondjuk 30-35 év (pontosan még nincs eldöntve) szolgálati viszonya, de előtte nem lehet nyugdíjba küldeni senkit! A korhatárnál nem kisebb fajsúlyú kérdés a pénz. Még el kell dönteni, hány pilléren nyugodjon a nyugdíjrendszer, valamint: ki kezelje a nyugdíjalapot? A tervek szerint kétféle befizetés lesz kötelezően: egy a tb- nek (ide 18 százalék bruttó bér utáni járulékot a munkaadó fizet), egy pedig valamilyen nyugdíjpénztárnak (ide 10 százalékot fizet a munkavállaló), amelynek esetében a betett pénz örökölhető lesz. ta Szereti a kihívást A jászberényi Lehel Vezér Gimnázium HL C osztályos tanulója, Szilasi Éva első helyezést ért el az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny országos döntőjében németből.- Talán túl sok is volt már az ünneplés - mondta Éva, mikor a versenyen nyújtott eredményéről faggattuk. Társaitól virágot, bonbont kapott, tanárai is gratuláltak neki. Még nem döntötte el, hogy melyik iskolában tanul tovább, de mindenképpen hasznosítani akarja megszerzett nyelvtudását. Szereti a kihívásokat, nem riad vissza tőlük, már eddig is több versenyen próbálta ki tudását. A felkészülésben nincs kifejlesztett taktikája, egyszerűen leül a könyvek elé és tanul. Elmondása szerint sokat köszönhet felkészítő nyelvtanárának, Andrási Margitnak. Látlelet Minden megy a maga útján Kár is riadozva arra gondolni, hogy egyik hónapról a másikra valami lényegesen jobb vagy rosszabb lenne. Rágódhatunk ugyan rajta, amíg csak el nem jutunk addig, hogy a hitegetések napról napra leértékelődnek. És ha bárkit ámulatba ejtene, hogy valamikor minden másként indult (az ígéretek szintjén akár két évvel ezelőtt), illúzióival végképp le kell számolnia. Még akkor is, ha éppen rendíthetetlen meggyőződéssel vallja, hogy ez az időszak pusztán átmenet, afféle sorsforduló valami felé, vagy el valamitől. Mert elegendő csupán valamelyik napilap hír- és hirdetési oldalát összevetni. Többmilliós értékű villákat ajánlanak megvételre, és közben arról olvashatunk, hogy például egy védtelen gyermeket kegyetlenül meggyilkoltak. Nyilván és szerencsére nem túl gyakori esetről van szó, legfeljebb a közfelháborodás - mint a legutóbbi ózdi gyilkosság kapcsán - jelzés értékű. Egyáltalán: ki tudja, hogy mihez kell még hozzászoknunk? Esetleg reménység nélkül beletörődve abba, hogy az erőszak rendje érvényesül. Nem elsősorban a fizikai brutalitásé (noha erre is akadnak újabb és újabb példák), hanem az ettől finomabb változatoké. Máskülönben azon sem kell túlságosan csodálkoznunk, hogy az önző magánérdek irányít mindent. Végül is ez elkerülhetetlen folyamat, amely a többség számára ugyan irritáló, de egyszerűen értelmetlen bosszankodni rajta. Akárcsak a köznapi viszonyokban uralkodó önzésen, ami egyfajta mohóságként jelenik meg, és mint minden mohóság, telhetetlenség is, melynek következtében az egyén sohasem igazán elégedett. Mindig nyugtalan, és az a félelem hajtja, hogy nem kap eleget, lemarad valamiről vagy megfosztják valamitől. Ha bárki akad, akinek több jutott, azt végtelenül irigyli. így van ez a gazdaság szférájában is. A korábban idegenül hangzó privatizáció logikája érvényesül mindenütt. Kezdetben csak a veszteséges vagy annak nevezett gyárakat, üzemeket, intézményeket érintette, ám manapság már nincs olyan terület, amelyre a magánosítás üdvözítő ideálja ne telepedne rá. Csak éppen az a zavaró, hogy a túlhevített remények után a kudarcokról keveset hallunk, és mintha a várva várt eredmények sem igazolódnának. Alighanem ezzel is összefügg az a nagyfokú tanácstalanság és dermedtség, amely az állampolgárok közérzetét áthatja. Egy távoli és behatárolhatatlan holnap cseppet sem a bizakodást erősíti. Vagyis minden megy a maga útján. Ami pedig jelenleg elégedetlenséget szül, idővel a lehető legmegszokottabbá válik. De mindez csak olyan pillanatnyi egyensúlyt jelent, ami bármikor megszűnhet. És nem marad utána más, mint a vigasz és bizonyosság nélküli vágyakozás. Kerékgyártó T. István Volt miniszterelnök a Hozam Klubban Választás: az ígéretek csatija Boross Péter volt miniszterelnök, országgyűlési képviselő, az MDF alelnöke volt a vendége tegnap a szolnoki Hozam Klubnak. A kormány gazdaságpolitikájáról szólva elmondta: sosem volt annyira zavaros és eklektikus a gazdaságpolitika, mint a jelenlegi kormányzat alatt.- A makrogazdasági tényezők általában különböző lelkesedéseket váltanak ki kormányzati körökből, amelyektől mi sem voltunk teljesen mentesek - hangsúlyozta a politikus. - Épp ezek a mutatók azok, amelyekkel viszonylag könnyen lehet játszani a többé-kevésbé tájékozatlan közvélemény előtt. Boross Péter kifejtette: az ígéretek csatája ma egy választási küzdelem. Minden társadalmi réteg kapott ígéretet arra, hogy jobb lesz neki. Ám állítsuk ezekkel szembe azt, ami ma például a családi pótlékkal vagy a nyugdíjak értékállandósággával történik.. . Az előadó kitért arra, hogy hazánkban pénzügyminiszterek nevéhez, személyes programjaikhoz köthető a kormányzati időszak. Pedig a pénzügyminisztér csak egy miniszter, nem kaphat totális hatalmat, mert akkor miniszterelnöknek kell lennie,- A Bokros-csomag a belső kereslet csökkentését tűzte ki célul - húzta alá Boross Péter -, a belső piac szűkítésével akart az egyensúlyi helyzeten javítani, restrikciós gazdaságpolitikával. Tudomásul kell azonban venni, hogy a belső piac a gazdaságfejlődés elsőrendű tényezője, csak a belső piacon megerősödő cégek képesek arra, hogy kilépjenek a nemzetközi mezőnybe. A restriktiv, keresletvisszafogó politikával azonban nem lehet megteremteni az egyetlen jövedelemforrást, a gazdasági növekedést - hangsúlyozta Boross Péter. B. Gy. Véget ért a magyar nyelv hete A magyar nyelv hete záróünnepségén Iváncsik Imre, a megyei közgyűlés elnöke köszöntötte a megjelenteket. Hangsúlyozta, hogy megyénk volt ennek a jelentős sorozatnak a fő szervezője, amely eredményeképpen 22 településen 100 előadást, rendezvényt tartottak, melyek nagyon sok érdeklődőt vonzottak, ami ezt a megyei záróünnepséget sajnos már nem jellemezte. Ezután ünnepi műsor következett. Szavalatok hangzottak el, illetve a költemények zenés változatait szólaltatta meg a Bartók Béla Kamarakórus, a Tiszaparti gimnázium n. D osztálya és a Kodály Zoltán Általános Iskola leánykórusa. A rendezvény befejezéseképpen dr. Grétsy László, a TIT ügyvezető kollégiumának a tagja, az Anyanyelvápolók Szövetségének az elnöke átnyújtotta a diákoknak az erre az alkalomra meghirdetett pályázat díjait. Második helyezett Lakatos Gabriella, első Boros Viktor és Homajovszki Tibor, mindhárman ötödévesek a Pálfy szakközépiskolában. Dr. Grétsy László rövid értékelésében szólt arról, hogy ez évben itt voltak az anyanyelv hetének központi, kiemelt rendezvényei. Ezek lebonyolításáért csak elismerés és köszönet jár, elvégre az előadások jelentősége felmérhetetlen. Ki tudná megmondani, hogy a résztvevők közül hányán kaptak kedvet ahhoz, hogy az anyanyelvűket még jobban megszeressék, újságíróként, tanárként, közemberként védjék, szépítsék. Ez a hét arra is jó volt, hogy bizonyítsa: az anyanyelvet nem elég csak jól-rosszul használni, hanem ápolni is szükséges. Bizonyára sok diákban, felnőttben megfogant a gondolat, akik majd ezentúl kötelességüknek, hivatásuknak tekintik ezt a nemes célt - hangsúlyozta Grétsy László. D. Sz. M. Szabálytalankodók! Szolnoki az év rendőre Az év rendőre megtisztelő címet már nem először kapta szolnoki zsaru. Az idén a közlekedési szakterületről egy hosszú évek óta precíz munkát végző hölgyet, a Jász-Nagykun-Szol- nok Megyei Rendőr-főkapitányság közlekedési osztályának kiemelt fővizsgálóját, Csesznokné Magyar Gizella százados asz- szonyt illeti meg ez az elismerés.- Igaz, hogy annak idején járőrként kezdte pályafutását?- Valóban, ráadásul felsőfokú végzettséggel, előző munkahelyemen vezető beosztást otthagyva jöttem ide, a rendőrséghez. Néztek is rám nagy szemekkel, nem értették, de én rendőr akartam lenni. Önkéntes rendőrként persze már korábban is kötődtem valamelyest a testülethez, de egyszer eljött az az idő, amikor döntenem kellett. Most közlekedési bűncselekményeket vizsgálok, de leginkább a szakmai irányítói feladatok ellátása jelenti számomra a fő elfoglaltságot.-T- Kevés női munkatársa lehet...- Ott, ahol dolgozom, harminckilenc fiú van és én vagyok az egy szem nő. Nagyon jól kijövünk egymással, ha szükség van a segítségemre, bizalommal fordulnak hozzám. Bátran kérdeznek, jönnek tanácsért, az is előfordult már, hogy otthonról, telefonon „vezényeltem le” egy halálos baleset utáni helyszíni szemlét.-Mit jelent egy rendőrnek egy ilyen rangos elismerés?- Ezzel nemcsak az én munkámat ismerték el, mert mint a rendőri munka egyéb Az év rendőrének járó szobrocska a rendőrök védőszentjét, Sárkányölő Szent Györgyöt ábrázolja FOTÓ: CS. I. területein, nálunk is csak csapatmunka létezik. Az elismerés egyben a jövőt is meghatározza számomra: legalább ezt a színvonalat kell tartani a munkában. A vizsgálati munkánk eredményeit tekintve országosan is megálljuk a helyünket. Amiben elsők vagyunk, az a gyors és pontos munka. Ezt igazolja a pótnyomozásra visszakapott ügyek elenyésző száma is.- Ilyen szakmai sikerrel nem pályázik főnöki babérokra?- A tapasztalataim azt mondják, a rendőrségen nemigen képzelhető el vezető beosztásban nő, egyenruhásként, de különösebben nem is vágyom rá. Tény, hogy ez a munka igen kemény erőkifejtést igényel, tehát nem éppen kifejezetten női foglalkozás. Én azonban szeretem csinálni. Más kérdés, hogy ezt a hivatást nehéz egyeztetni a családdal - megértő férj és persze jó szervező- készség kell hozzá. H. Gy.
