Új Néplap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-20 / 93. szám

1996. április 20., szombat Körkép 5. oldal Nézőpont A kormányzó ára Kossuth Lajos már nem üzen semmit. Mit is mondhatna? Tőle szokatlanul megfá­radt, elfáradt. Kossuth, vagyis az őt min­tázó szobor csak áll pipaszár lábaival a róla elnevezett tér fái alatt Szolnokon, csendesen megbújva. S arra vár, hogy vé­get érjen immár abszurddá váló drámája. A szobrot nem is oly rég, Kossuth halá­lának 100 éves évfordulóján - csak emlékeztetőül: 1894. március 20-án hunyta le örökre szemét hazánk egyik legnagyobb törté­nelmi személyisége - emeltette a megyeszékhely (akkori) önkor­mányzata. Az utókor azonban, amelyet gyakran illetnek a hálás jelzővel, ez esetben igencsak hálátlannak bizonyult. Megalázóan, Kossuth nevét bemocskolva bántak (el) vele. A szobor kálváriá­jának többek között sorozatos rongálások, kard- és kalapletöré­sek, felrobbantással való fenyegetőzés, talapzatának összefirká- lása jelentették a stációit. Azt az embert gyalázták meg ezzel, aki a nemzet, az ország szabadságküzdelmének élére állt, s akit 1849. április 14-én Magyarország kormányzó elnökévé választottak. Felesleges lenne művészeti vitát nyitni arról, hogy jó-e ez az alkotás vagy sem. Megtettük ezt már több cikkben, írásban, hoz­zászólásban. Többek szerint maga a szobor Kossuth emlékének megsértése, amely torzó módjára adja vissza szellemi nagyságát. Mások szerint éppen emberi léptéke az, ami közel hozza a mai kor polgárához. Abban azonban szinte mindenki egyetért, hogy ez a szobor ide nem való. Sokkal jobban érvényesülne zárt, kisebb tér­ben - ahogy ezt Kő Pál, az alkotó is elképzelte. Mondhatnánk, ő nem erre számított. Levélben kérte Szolnok polgármesterét, pró­bálja meg onnan elhelyeztetni - legalább a városháza udvarára - sok hányattatást megért művét. A szobor azonban maradt, kalap és kard nélkül. Ezen a ponton kereste meg Veresegyház polgármestere - ahol a hírek szerint gyűjtik Kő Pál alkotásait - a megyeszékhely vezető­ségét azzal az ajánlattal, hogy vevő lenne a szoborra egymillió fo­rintért. Az ajánlat csábítóan hangzik, hiszen így két legyet üthet­nének egy csapásra a városnál: megszabadulnának a szobortól, másrészt pénzt kapnának érte. Amellett talán csak csendben men­jünk el, miszerint igencsak bizarrul hat, hogy Magyarországon adásvétel tárgyát képezhetné Kossuth Lajos szobra. Ugyanis jelen esetben nem egy korsós lánykáról van szó, hanem a magyarok ki­emelkedő személyiségéről. A mai, önkormányzatokat (is) szorító anyagi helyzetben persze minden fillér jól jöhet, ám sokak erköl­csi érzéke berzenkedhet a Kossuth-szobor pénzre váltásától. Valljuk be, a műalkotás kicsit már Szolnokhoz nőtt, hozzátar­tozik a városképhez. Éppen ezért el lehetne képzelni olyan dön­tést is a jövő heti önkormányzati ülésen, hogy mégsem adják el a szobrot. Igaz, a pénz nagy úr. mégis szimpatikusabb megoldást je­lentene, ha inkább odaajándékoznák a Város (esetleg a megye) va­lamelyik iskolájának, közintézményének, hátha ott olyan környe­zetben tudják elhelyezni, ahol a szobor jobban érvényesül. Persze az sem lenne elképzelhetetlen megoldás, ha egyszerűen csak bevinnék Kossuth Lajos szobrát a városháza udvarára. Ahol mindenkor emlékeztethetné a városatyákat és -anyákat a rossz döntésekre és következményeikre. Betöltötték az orvosi állást Nagy gondot okozott a megüresedett háziorvosi állás betöl­tése Nagyivánon. Amikor meghalt dr. Juhász István, aki 30 évig dolgozott a faluban és az egészségügy kiváló dolgo­zója, valamint a község díszpolgára volt, egy ideig helyet­tesítéssel oldották meg az orvosi ellátást. Mi lesz veletek, kultúrházak? Megyeszerte kisebb-nagyobb bajban vannak a kultúra, általában felújításra szoruló, régi vagy a hatvanas esztendők elején épített, mára kissé túlméretezett­nek tűnő házai. Nem másért, mert baj­ban vannak a fenntartók, az önkor­mányzatok is. Kevés a pénz, és ki így, ki úgy spórol. Megyei kőrútunk során nem törekedtünk, nem is törekedhet­tünk teljességre, mindössze arra keres­tük a válaszokat: mi lesz ezekkel az épületekkel, létesítményekkel? Rákóczifalva sajátos helyzet­ben van: nincs kultúrháza. Jobban mondva volt, de ösz- szedőlt, ezt akkor megírtuk. Akad viszont egy községi tu­lajdonú faluháza. A kilencve­nes évek elején szó volt arról, lehet, hogy vállalkozásba ad­ják, de azután meg sem hirdet­ték, így minden maradt a régi­ben. Két nagyobb és egy kisebb helyiség van benne, és a majdnem hatezres nagyközség azzal is dicsekedhet, hogy ez az épület közel húsz klubnak, szakkörnek biztosít otthont. A könyvtárral együtt mindez 2,7 millióba kerül az önkormány­zatnak, pedig lassan-lassan ki­nőtték az épületet. Él is egy olyan elképzelés, hogy a mozi, bizonyos átalakítások után, jó lenne kultúrháznak. Kibővítve egy szárnnyal, megoldaná az elhelyezési gondokat. Dicsére­tes az elgondolás, hogy azután az egyre szorítóbb pénzügyi helyzetben mi valósul meg be­lőle, ez más kérdés. Cibakházán is az önkor­mányzaté a kultúrház, de a gazdálkodását tekintve rész­ben önálló. Naponta nyitva, nem messze tőle a mozi, ahol hetente többször tartanak filmvetítést. Az is igaz, hogy a kultúra helyi fellegvárára, fő­leg a tetőre, ráférne egy kis felújítás, csak az a kérdés: mi­ből? A helyiek szerctcte, úgy is mondhatnánk, lokálpatrio­tizmusa afféle apróbb javítá­sokra, tűzoltó munkára esetleg elég. A nagyterem kétszázöt­ven személyes, itt tartják a bá­lokat, a falugyűléseket, de al­kalmanként műsoros esteket is. A mozi és a kultúrház fenn­tartása a községnek négymil­lióba kerül, és úgy tűnik, ez évben még mindkettő marad az önkormányzat kezelésében. Hacsak nem születik újabb „Bokros-csomag”... Nagyrévnek van nyolcszáz- tizenhárom lakosa. A kultúr- házat az önkormányzat már képtelen volt üzemeltetni, de megfelelő embert sem találtak rá, ezért bérbe adták. Létesült benne söröző, játékterem, hét­végeken nem hiányzik a diszkó sem, és a bérlő a bérleti díjon túl, kívül-belül rendben tartja az épületet. Most újítja fel például a nagytermet. Egyébként a szerződés azt is tartalmazza, ha a községnek, azaz az önkormányzatnak szükséges bármilyen rendez­vényére, gyűlésére a terem, azt megkapja. A kilencszáztíz lakosú Mesterszállásnak a kultúr­háza a téesz, akarom mondani most már a szövetkezet tulaj­dona. Találhatók benne iro­dák, nem hiányzik a nagyte­rem sem, sőt a könyvtár is ide tartozik. Ráférne egy alapos felújítás az épületre, de így is sokba kerül a településnek, hi­szen az éves üzemeltetés, fenntartás közel nyolcszáz­ezer. Mondják, a szövetkezet nem ragaszkodik a tulajdoná­hoz, szívesen túladna az épüle­ten, csak éppen kinek? Mert ha alaposan megnézzük, a fel­újítás is belekerülne annyiba, mint a vételár, ami aligha százezreket, inkább milliókat jelent. Ennyi pénz, sőt ennek a töredéke sincs, így marad a je­lenlegi helyzet; legutóbb is itt tartották a falugyűlést. Kisújszállásnak két műve­lődési háza is lett. A támoga­tások szűkítése után kiderült, sok ez egy tizennégyezer la­kosú településnek, ezért csak a régi ipartestület házát tartanák meg. Ezt hívják a városi mű­velődési háznak, amelynek éves költségvetése sem cse­kély: tizenkét-tizennégy millió forint. A másiktól, az ifjúsági háztól pedig mindenképpen szabadulni szeretnének. Élad­nák akár húszmillióért is. Akit érdekel, ne kerülje el városhá­zát. Jászalsószentgyörgyön a napokban születik döntés a kultúrházról, mivel a korábbi bérlő bedobta a törülközőt. Az önkormányzatnak erre a célra most nincs pénze, ezért várható, hogy hamarosan meghirdetik. Előnyben része­sülnek azok a jelentkezők, akik a kultúrát szeretik, és nem csak arra törekednek, hogy legyen diszkó, meg gurgulázás céljából egy büfé. Állítólag bérleti díjat sem kémek, sőt a fűtőt, takarítót az önkormányzat biztosítja. Pénzzel segíteni nem fognak, de ha kiderül, hogy pezsgő, kulturális élet költözött a fa­lak közé, esetleg később szó lehet valamilyen támogatás­ról. Hogyan tovább, kultúrák helyi otthonai? Recept, örök érvé­nyű igazság aligha mondható, mert ahány ház, annyi szokás. Az egyiket eladják, a másikat bezárják vagy bérbe adják, a harmadikat még az önkor­mányzat üzemelteti. Elvégre lehetnek ezek a létesítmények elfuseráltak, mégis egyfajta megtartó erőt azért minden korosztálynak jelentenek. Mert ha ez nincs, hová mehet­nek szórakozni, művelődni az emberek? Tudom a választ: a kocsmába. Van, akinek ez elég. És akinek nem? D. Szabó Miklós Élő műtéten tanulnak Öt megye háziorvosai továbbképzésen Öt megye háziorvosai vettek, illetve vesznek részt azon a kétna­pos továbbképzésen, amely tegnap kezdődött Szolnokon, a me­gyei kórházban. A tanfolyam azok közé a továbbképzések közé tartozik, amelyek felhasználhatók a családorvosi szakvizsgához. Dr. Bódi Péter Tiszaörsről jár ki, délutánonként 3 órát rendel, és vállalja az éjszakai készenlétet is. Hét végén pedig Tiszafüredről látják el az ügyeletet. Az önkormányzat a Közlöny­ben meghirdette a megüresedett állást, amelyre egy pályázó je­lentkezett, akit nem utasítottak el, de a pályázat beadási határidejét meghosszabbították. Bár szolgá­lati lakást is ajánlottak a jelentke­zőnek, gondot okozott, hogy a községben csupán 1340 társada­lombiztosítási kártyával rendel­kező lakos él (hét lakosnak nincs biztosítása). Ez a kártyaszám ke­vés arra is, hogy valaki vállalkoz­zon, arra is, hogy közalkalmazotti viszonyban folytassa az orvosi tevékenységet. A határidő meg­hosszabbítása végül eredményt hozott: négy újabb pályázó je­lentkezett. A képviselő-testület úgy döntött, hogy dr. Horváth Fe­renc (aki jelenleg Karcagon dol­gozik) lesz május 1-jétől a házi­orvos. A községben egyébként dolgozik védőnő is, aki az anya- és csecsemővédelmi feladatokat látja el, és egy ápolónő, aki házi betegápolással foglalkozik. A fogorvoshoz Tiszaörsre kell utazni (ide tartozik Tiszaigar is). A nagyiváni önkormányzat ta­valy és az idén 50-50 ezer forint­tal járult hozzá a fogászati rende­lés fenntartásához. Orando et laborando A cél a tehetségek támogatása Orando et laborando - imád­kozva és dolgozva - elnevezéssel jegyezték be a napokban a Kun- hegyesi Református Egyházkö­zösség alapítványát. Esetünkben a szabad latin fordítás szólhatna így is: hittel tanulni, hiszen az alapítvány szellemiségében a Kunhegyesről felsőoktatási in­tézményekben tovább tanuló di­ákok munkáját, a tanulást kívánja támogatni. Elsősorban a legtehet­ségesebbekét, kiknek családja sokszor igen szűkös anyagi felté­telek mellett is vállalja a főisko­lai, egyetemi továbbtanulás nap­jainkban egyáltalán nem filléres terheit. Többek között rajtuk kíván se­gíteni. lehetőség szerint állandó és havonkénti több ezer forintos támogatással az alapítvány. Az ötfős kuratórium elnöke Gorzás János mezőgazdasági mérnök, a tagok: Juhász Lászlóné és Szabó András iskolaigazgatók, K. Tóth András ügyvéd, gyülekezeti fő­gondnok és Csorna János OTP- fiókigazgató - minden év július 31-ig hirdeti meg a pályázatot, melyre írásban augusztus 31-ig aspirálhatnak az érintett diákok. A támogatottak kilétéről - akik egy teljes tanévre jogosultak az egyébként karitatív ösztöndíjra - pedig szeptember 15-ig döntenek majd. -p­Kemping és lovaglás Jászszentandráson A csendes nyarak kedvelőinek Jászszentandrás termálvizes strandjával, nyugodt kör­nyezetével évek óta a kör­nyékbeliek kedvelt pihenő­helye. A jelek szerint azon­ban a falubeliek még jelen­tősebb szerepet is el tudnak képzelni településüknek a régió turisztikai életében. Új kezdeményezésekkel gya­rapszik a vendégvárás. Tavaly kezdte meg működését egy magánkemping. Az első éve jól sikerült. A gondosan kié­pített terület úgy megtetszett a vendégeknek, hogy idén már nem kell izgulnia a tulaj­donosnak: vajon felkeresik-e kellő számban. A helyeket egész nyárra lefoglalták a Szentandráson pihenni vágyó holland, német, és magyar tu­risták. Ez évben május 1-jével szeretnék megnyitni kapuikat, addig felépítenek egy újabb négyszemélyes bungalót, fel­újítják az úszómedencét és a halastavat. Egy másik falubeli a hor­gász- és lovasturizmus meg­honosításával próbálkozik. Épül a lovaspálya és az is­tálló. A halastó már elkészült. Van olyan is, aki arra vállal­kozott, hogy egy régi tanya felújításával kialakított pan­ziójába várja a csendes nyara­lásra vágyókat. A mostani képzés témája a gyo­mor- és emésztőrendszeri meg­betegedések köre. Több mint ti­zenhárom előadással készültek neves orvosok, professzorok Szekszárdról, Pestről, Szegedről. Szó van többek között arról, hogy mi a szerepe a háziorvos­nak a gyomor-, emésztőrendszeri betegek gyógyításában. Foglal­koznak a a gyomor, a vékonybél, a vastagbél, az epe, az epeutak, a máj betegségeivel, és szó lesz a különböző tünetektől, mint gyomorvérzés, hányás, hasi fáj­dalom. A Hetényi kórház nemcsak helyet ad a továbbképzésnek, hanem a gyakorlati munkát is segíti. Az előadáson részt vevő házi­orvosok videokapcsolatban van­nak a vizsgálóval, a műtővel, így élőben láthatnak műtétet, vizsgá­latot. És hogy mennyire fontos, hogy a háziorvosok minél több ismeretet szerezzenek erről a te­rülettől, azt az is mutatja, hogy az úgynevezett gasztroenteroló- giai betegségek a lakosság nagy részét érintik. A szakemberek szerint több azoknak a száma, akik valamilyen gyomor-, illetve emésztőrendszeri betegségben, zavarban szenvednek, mint akik nem. Ezt a nézetet támasztja alá az is, hogy a vezető gyógyszerké­szítmények, amelyek a legna­gyobb tételben fogynak el, szin­tén ezekhez a betegségekhez kapcsolódnak. A továbbképzést a Medicom- Glaxo-Welcome és a Magyar Gastroenterológiai Társaság szervezte. MINOLTA A Minolta Magyarország Kft. már Szolnokon is! Kirendeltségünkön az alábbi szolgáltatásokkal várjuk kedves Partnereinket: MINOLTA másológépek, faxok, lézernyomtatók forgalmazása MINOLTA kellékanyag és másolópapír értékesítés Szervizszolgálat Másolószolgálat AKCIÓS MÁSOLÓGÉPEINK: EP 1050 15 másolat/perc EP 1080 18 másolat/perc A3 max. méret A3 max. méret 50-200 % Zoom 50-200 % Zoom ára: 275.100 Ft +ÁFA Duplex opció ára: 386.800 Ft +ÁFA 5000 Szolnok, Kossuth L. út 11. Tel.: 56/379-933/227 m, tel./fax: 56/414-281 •103203/1H­_ IPARI AZ OKTÁV IPARI TOVÁBBKÉPZŐ RT. TOVÁBBKÉPZŐ - . . ............................................................................ R ÉSZVÉNYTÁRSASÁG ... , . . Vizsgaszervezést joggal szaktanfolyamokat indít az alábbi szakmákban Szakképesítő tanfolyamokat indít az alábbi szakmákban Tanfolyam címe Időtartama Tanfolyam címe Időtartama Kazánfűtő 160 óra Kisteljesítményű kazánfűtő 120 óra Nyomástartóedény kezelő 80 óra Gáz- és olajtüzelő-berendezés szerelő, üzembehelyező 120 óra Ipari gáz- és olajtüzelő-berendezés szerelő, karbantartó, javító 80 óra Ipari gáz- és olajtüzelő-berendezés kezelő 80 óra Propán-bután gázcseretelep-kezelő16 óra Gázkészülék szerelők továbbképzése választott gyártmányokra 16 óra Rézcsöves fűtési és gázellátó rendszerek szerelése 160 óra A tanfolyamok helye: Szolnok, Jászberény, Karcag Kezdési időpontok: jelentkezéstől függően április - május Számítógép-kezelői 150 óra Szövegszerkesztő 40 óra Ingatlanközvetítő 200 óra Oktatásszervező 200 óra Vámkezelő (középfok) 160 óra Vámügyintéző (felsőfok) 260 óra Minőségirányítás és -biztosítás 68 óra Belföldi árufuvarozó, vállalkozó 20 óra Nemzetközi árufuvarozó, vállalkozó 42 óra Bővebb felvilágosítást nyújt: i Bencsik István, tel.: 33/311-755 | Esztergom-Kertváros f Forgács Zoltán, tel.: 06-30/425-746 Jelentkezés írásban: OKTÁV RT. 2509 Esztergom-Kertváros, Wesselényi u. 35-39. Fax: 33/311-087

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom