Új Néplap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-11 / 85. szám

4. oldal A Szerkesztőség Postájából 1996. április 11., csütörtök Cibakházi tavaszköszöntő A siker nem hullott az ölükbe Pontosan három évvel ezelőtt tartotta első jótékonysági ren­dezvényét a cibakházi II. sz. óvoda kollektívája. Az idén elha­tározták, újra megnyitják a kul- túrház ajtaját azok előtt, akik szórakozva kívánnak segíteni. A bál teljes bevételét ismét já­tékvásárlásra fordítják. Őze Jó- zsefnétől, a tagóvoda vezetőjétől megtudtuk, a várt siker most sem maradt el. Ez azonban nem hullott az ölükbe, keményen megdolgoztak érte. Az óvoda munkatársai és a szülői munka- közösség tagjai példamutatóan bebizonyították, hogy a nehéz körülmények ellenére is képesek együtt dolgozni a gyermekekért. Heteken keresztül szervezték a programot, jártak házról házra jegyet árusítani. Közel kétszázan érezhették jól magukat a szom­bat estétől vasárnap reggelig tartó táncos mulatságon. Termé­szetesen voltak segítőink is: Fe- renczi Ciprián és barátai, a Szonda-Buci pékség, a szolnoki Szigligeti Színház, a Peter Pan-Merlin-Center Kft., a tisza- földvári Torony étterem, a kecs­keméti Katona József Színház, a kecskeméti Szőlőfürt fogadó, a tiszaföldvári Hajnóczy gimná­zium, a Cibakházi Mezőgazda- sági Szövetkezet, az általános iskola, a művelődési ház és számtalan helyi vállalkozó, akik értékes ajándékokkal járultak hozzá az éjféli tombolahúzás­hoz. . A sikerhez a jól szervezett, színvonalas műsor is hozzájá­rult. Az est folyamán fellépett az óvoda néptánccsoportja, vala­mint Rácpali Zsolt és Kovács Elvira versenytáncosok. A már jól ismert Bódi László és zenekara mellett feledhetetlen perceket szerzett Kökény Róbert és Csonka László táncdaléneke- sek bemutatkozása a Lamúr kí­séretével, akik már a kora esti órákban kellő hőfokra emelték a hangulatot. Jó érzéssel tapasztaltuk, hogy a háziasszony minden asztaltár­saságot kitüntetett figyelmével, mindenkihez volt egy-egy ked­ves szava. A szervezők és az előadók emlékezetes élménnyel ajándékozták meg mindazokat, akik engedtek a szíves meghí­vásnak. Reméljük, a következő bálig már nem kell újabb három évet várni. B. M., Cibakháza Jövőre veletek, ugyanitt! A természettudományi szaktanterem A zagyvarékasi iskolanapok­nak immár harmadízben adott otthont a Damjanich János Ál­talános Iskola. A program ze­nés, táncos műsorral vette kezdetét, majd szavalóver­senyre invitálták az érdeklő­dőket. A szervezők örömére nyolcvanan vállalkoztak a megmérettetésre. Másnap a helyi tanterv készí­téséről tartott előadást és vita­napot dr. Fábiánné dr. Kocsis Lenke tanszékvezető főiskolai tanár. A 20-ai helyesírási ver­senyen közel százan voltak ér­dekeltek. Következő napon az iskola volt diákjai tartottak rendhagyó előadásokat a gye­rekeknek. A találkozónak óriási sikere volt. A 22-ei nyugdíjas-találkozó igen jó hangulatban telt el. A nyitott tanítási órákon a szülők megnézhették az újonnan át­adott természettudományos tantermet és a tanulók munkái­ból készült kiállítást. Mihályi István iskolaigazgató megelé­gedéssel nyugtázta az eseményt azzal a nem titkolt szándékkal: jövőre veletek, ugyanitt! Földes Barnabás, Zagyvarékas Tizenhét döntős a Zrínyi matekversenyben Immár negyedik alkalommal mérték össze tudásukat az orszá­gos Zrínyi Ilona matematikaverseny megyei döntőjének részt­vevői. Tiszafüred harmadszor vállalta el a rendező szerepét. Az idén a Kossuth Lajos Gimnázium a verseny szervezője. 2425 általános iskolás korú gyermek kezdte el a feladatok megoldását március elsején a megye hat településének tíz isko­lájában. A feladatok tesztjellegűek voltak, öt lehetséges megol­dás közül kellett az egyetlen helyeset kiválasztani. \ feladatok megoldása nem számolási készséget, sokkal : .vabb logikus gondolkodást kívánt. A kódlapokat amerikai pontozási rendszer szerint, számítógéppel értékeltük. Évfolyamonként az első 15 tanulót jutalmaztuk a 630. sz. szakmunkásképző aulájában megtartott eredményhirdetésen. Itt vehették át meghívójukat az országos versenvbe jutott tanulók is. Hagyományainkhoz híven nem csak az egyéni helyezetteket, hanem a csapatversenyben legeredményesebb iskolákat is dí­jaztuk. Szép tradíciója a versenvr < a felkészítő tanárok jutal­mazása is. A nevezési díjak sajnos teljes egészében nem fedez­ték a kiadásokat, így külön köszönettel tartozunk azoknak az önkormányzatoknak (Jászberénynek, Jászboldogházának és Ti­szafürednek) és gazdasági szervezeteknek (Mercurius Bt., Ce- reol Növényolaj-ipari Rt.), akik támogatták a versenyt. Tizenhét gyermek ért el olyan eredményt, amellyel tovább­juthatott az országos döntőbe. Köszönjük Berényi Ferenc (Jászfényaszaru), Füzes Edit (Szolnok, Fiumei úti iskola), Szathmáry Istvánné (Szolnok, Széchenyi krt.-i iskola) és Szekera Zsuzsa (Szolnok, Mátyás ki­rály úti iskola) felkészítő tanárok munkáját. Fekete Edit, * Kormos Mónika, Takátsné Szatmári Margit, a verseny szervezői A túrkevei Kossuth iskoláért Az iskola első igazgatójáról. Farkas Imréről elnevezett esten szülő, diák és pedagógus együtt ünnepelt. Farkas Imre-díjat vehettek át azok. akik ápolták és ápolják a névadó emlékét, akik országos ver­senyeken figyelemre méltó eredménnyel képviselik az iskolát, akik folyamatosan kiemelkedő pedagógiai munkát végeznek. Dr. Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter levélben köszöntötte a bál résztvevőit. Kedves szavakkal méltatta iskolán­kat. A gyermekkezek alkotta kék madárkák közvetítették Maurice Maeterlinck üzenetét: „A Kék madarat nem kell távoli országban keresni. A Kék madár mindig velünk van. ha szeretjük egymást, és örülünk az élet legkisebb ajándékainak is. De mindig elrepül, ha bántjuk egymást, ha irigykedve figyeljük egymás örömét. Mert a Kék madár maga a boldogság, és kalitkája: az emberi szív.” Madarasi Magdolna és Németné Koszna Anita Küldjön egy képet! A Teleki Blanka Leánygimnázium II. B osztálya 1956-ban „Óh, mint szeretném újraélni az ifjúság aranykorát!” Találkozóra hívlak titeket, kedves egykori osztálytársaim! írjatok címemre! A képen Újvárosi Imre ta­nár úr, akkori osztályfőnökünk látható. Kérem őt, jelezze hollétét! Később Musulin Béla tanár úr - a mi Béla bácsink - vette át az osztályt, aki a múlt évben kapta meg vasdiplomá­ját, és régi vágya, hogy viszontlássa leányait iskolánk fennál­lásának százéves évfordulóján. Tóth Boldizsárné (Boldog T.) 5400 Mezőtúr, Fürdő u. 5. „Felforrósodott” hangulatban Meghívom önöket egy beszélgetésre! A lap március 28-án foglalkozott a ki nem fizetett fűtési díjakkal. A témát a városi televízió is napi­rendre tűzte, elmondta álláspontját Szolnok pol­gármestere is. Hallhattuk, tűrhetetlennek tartja a kialakult helyzetet, hiszen ismeretei szerint a nem fizetők között vannak, akik gond nélkül meg­tehetnék számláik rendezését, hisz az 1500 adós­ból 504-nek saját gépkocsija van. Arról nem esett szó, hogy ezek Mercedesek, BMW-k, avagy 20 év munkájából összekuporga- tott, ócska Ladák. Skodák, Moszkvicsok - amiket már eladni sem lehet(ne). Valószínűleg az senki­nek nem tűnik fel, hogy ezek az autók mozdulat­lanul állnak hónapok (évek) óta egy helyben. Nekem még sikerült eladni az autómat. A pénzt feléltük. Egy bizonyos összeget törlesztet­tem a Szolnokhőnek is, de még így is tetemes a tart -ásom. A polgárok egy másik rétege ­i >tt el az adásban - a munkabéréből ki tudná fizetni a számlát. Megvizsgálta-e már va­laki azt a bért? Ugyanis ma egy átlag munkás nettó keresete 15-20 ezer forint, ebből kell(ene) havi 6-7 ezret a hőszolgáltatásért fizetni, meg a villanyt, hideg vizet, a gyerek!ek) napközijét, OTP-részletet, közös költséget stb.-t. S akkor még egy falatot sem evett a család. Halogatni ugyan az evést is lehet egy darabig, de nem sokáig. Felgyorsítják a bírósági eljárást is, tudtuk meg. Ügyemben 8 hónap alatt született ítélet. Csak az összehasonlítás kedvéért említem, hogy a párom másfél éve adott be kérelmet az elma­radt gyermektartásdíjak miatt, de azóta egy le­velet sem kaptunk a bíróságtól. Az ilyen ügyek­ben nem lehetne meggyorsítani az eljárást? Furcsállom, hogy az állampolgár jogai kevésbé fontosak, mint az intézményeké. Magamat - a riportbeli szóhasználattal élve - a „szegények” -nek nevezett kategóriába so­rolom. De azok közé tartozom, akik szívesen fi­zetnének, ha volna miből. A havi 7680 forintos jövedelempótló támogatásból ez nem megy. Gyermekem elől - míg lehet nem vagyok haj­landó elvonni az ételt ilyen körülmények között sem! A tartozások jogosságát nem vitatom, de ta­lán joga volna az állampolgárnak is annyi jö­vedelemhez, amiből fenntarthatja lakását és a létminimumig családját! Nem rezzenek össze, ha becsengetnek a pén­zért. Fizetni nem tudok. Ez van. De egy beszél­getésre a vendégeim lehetnek, hellyel kínálha­tom önöket, mással nem, mert a hűtő használa­ton kívül van, már régóta üres. Tisztelettel: Egy fizetni nem tudó polgár Nyílt kérdés Szolnok polgármesteréhez „Az ember. . . felelősséggel tartozik szavaiért” Hóm Gyula, az MSZP elnöke, miniszterelnök egy újságíró kérdésére - aki 1998-ban egy esetleges Fidesz-MSZP koalíció lehetőségéről érdeklődött - azt válaszolta, hogy „ ... minden ilyen találga­tás korai. Nem . .. tudhatom, hogy a Fidesz milyen politikai arculatot ölt.. . mert elég gyakran vál­toztatják álláspontjukat.” A Fidesz Országos Elnöksége ezt követően nyilatkozatot juttatott el a Népszabadsághoz, melyben Horn Gyulát és elvtársait többek között „országrontónak”, „hazugnak”, „Rákosi Mátyás egyenes ági politikai leszármazottainak” nevezte. Az MSZP Szolnok Városi Elnöksége megkérdezi Várhegyi Attilát, a Fidesz Országos Választ­mányának elnökét, a Fidesz Szolnok városi elnökét, szolnoki polgármestert: egyetért-e pártja elnök­ségének fenti nyilatkozatával? Ha egyetért, hogyan képzeli el a szolnoki szocialistákkal a további együttműködést? MSZP Szolnok Városi Elnöksége Számomra eddig sem keve­redett össze a helyi és az or­szágos politika. Az MSZP- vel együtt arra esküdtünk föl, hogy a város javát szol­gáljuk. Ezt neveztük mi vá­rospolitikának, azaz a pol­gárok érdekében való politi­zálásnak. Olyan kérdést, mint a fenti, korábban is kaptam. Akkor is elmond­tam, hogy ha a helyi viszo­nyok közé országos politikát keverünk, akkor jaj nekünk. Most sem mondhatok mást: számomra Szolnok és polgárai a mértékadóak. Együttműkö­döm a szocialistákkal Szolno­kon, de nem esküdtem föl a párt országos politikájával való azonosulásra. Annál is inkább, mivel a jelenlegi kor­mány politikájával a helyi szocialisták közül is jó néhá­nyon vitatkoznak s fejtik ki az­zal kapcsolatos elégedetlensé­güket. Adódna a kérdés: a minisz­terelnök úr idézett kijelentését a helyi Fidesz-szervezetre is érvényesnek tartják-e, s ha igen, hogyan gondolják az együttműködést Szolnokon? A vita helyett azonban a város működése a fontos. Várhegyi Attila Két fórum a városrendezési tervért A lap több alkalommal is foglalkozott már a Szolnokon tervezett vá­rosfejlesztési elképzelésekkel. A Kápolna út-Elek I. út által határolt városrészen lakom, ami közlekedési szempontból igen forgalmas, de házai rendkívül elöregedtek. Szeretném tudni, milyen tervek készül­nek Szolnoknak erre a részére - írja Bíró István olvasónk. Kedves Levélíró! 1994. március 24-én a rendezési program bemutatására, szeptem­ber 15-én a terv véleményezteté­sére lakossági fórumot rendeztünk. Az érintett lakók közül sokan je­lentek meg s mondták el a tervről véleményüket. A tervezők és a képviselő-testület az elhangzotta­kat mérlegelte, és azokat figye­lembe vette. Az Elek I.-Ady E.-Kápolna- Baross utcák által határolt tömbre a képviselő-testület rendelettel hagyta jóvá a „Városközpont II.” részletes rendezési tervét (amit RRT-nek rövidítve használ a köz­nyelv). A végleges terv több szempont figyelembevételével született meg. A tervezőknek adottságként kellett kezelniük, hogy a területen lévő, túlnyomó- részt magántulajdonú telkek oly mértékben megszaporodtak, hogy a mai igényeknek és előírásoknak megfelelő, városközpontba illő épületek a jelenlegi telekstruktúra megtartásával nem építhetők. Részben ennek feloldására, rész­ben a jelenlegi utcahálózat köz- művesíthetőségére az RRT telek­alakítási javaslatokat kínál. Az RRT azonban csak lehetőséget biztosít a terület átépítésére, ennek megvalósítása a telektulajdonosok feladata. Az út kiépítésében és közművesítésében az önkormány­zat - a költségvetés függvényében- tud segíteni a tulajdonosoknak. Az RRT a város viszonylag kis te­rületével foglalkozik, így komo­lyabb forgalomtechnikai változta­tásokra nem alkalmas. A belső la­kóutcákat azonban oly módon szabályozza, hogy néhányat közü­lük sétálóutcának minősít, a meg­lévő zsákutcákat megnyitja, s minden szükséges esetben bizto­sítja a mai előírásoknak megfelelő utcaszélesítést. Komolyabb forga­lomcsökkenés a területen csak az általános rendezési tervben kiala­kított utcaszerkezet megvalósulása esetén várható, gondolva itt pél­dául a Szántó körút Thököly útig történő kiépítésére. Ez a változás jelentős mértékben tehermentesí­tené a városközpontot az átmenő forgalomtól. Bővebb tájékoztatást szívesen adok személyesen a pol­gármesteri hivatal főépítészi irodá­jában. Pataki Ferenc városi főépítész Köznapi morzsák . . . „Ha meghalsz, akkor élhetsz.. A címet Shakespeare „Sok hűhő semmiért” című müvéből kölcsö­nöztem. Azt hiszem, minden nagy társadalmi változásra, így a mi '89-90-es átalakulásunk óta eltelt időszakra is érvényes. Ez mind országunk egésze, mind az egyes ember életében érzékelhető. Mi, városi polgárok saját bő­rünkön közvetlen közelről tapasz­taljuk a rendszerváltás ránk rótt terheit. Többségében ma is biza­kodunk és akarjuk, hogy más, hogy jobb legyen egy szabad, demokratikus társadalomban. Ugyanakkor az egyszerű, köznapi ember számára a körülöttünk zajló számos folyamat nem ért­hető. A forradalmi sebességű tu­lajdonváltások s az ezzel járó, pillanatról pillanatra történt szerkezetváltásban nem érzé­kelhető az átgondoltság. Az ál­landó pénzhiánnyal küzdő gaz­daságban sokszor a racionali­tás hiánya érezhető. A szinte már halott egészség- és okta­tásügyből a fiatal szakemberek .kénytelenek külföldi cégekhez szerződni. A pályakezdők ál­lami támogatása napjainkban egyre szűkül. Ugyanakkor az emelkedő adóterhek és infláció mellett a fiatal magyar értelmi­ség elvándorlása érezhető. Ez a folyamat bizonytalanná teheti nemzetgazdaságunk önállósá­gát, jövőjét. Én bizakodó vagyok. Ez a sokat szenvedett, önmarcan­goló nép, a nehéz körülménye­ken csiszolódva megérti végre, hogy saját sorsát csak önmaga rendezheti! Da-Da Dezsőké 3 éves. Szol­nokon, az Orosz György úton lakik. Láthatóan elé­gedett környezetével. Délutáni pihenőjén kap­tuk lencsevégre. Ez őt egyáltalán nem zavarta. ______________(BEKÜLDÖTT FOTÓ) A z olvasói levelekből válo­gatunk. Az írásokat rövi­dítve közöljük, tisztelet­ben tartva a mondaniva­lót. A témának akkor is nyilvánosságot adunk, ha nekünk arról esetleg más a véleményünk. Név és cím nélkül érkezett levelek közlésére nem vállalko­zunk. Az oldalt szerkeszti: Kácsor Katalin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom