Új Néplap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-30 / 76. szám

1996. március 30., szombat Megyei Körkép 3. oldal Különleges költségvetési megoldás Szolnokon Húsz százalékot beruházásra szánnak Szolnok 1996. évi költségvetését mutatta be tegnap Várhegyi Attila polgármester és Kéri József, a polgármesteri hivatal gazdasági főosztályvezetője. Az országban egyedülálló módon Szolnok olyan költségvetés mellett működik, amely - a közismert gazdasági ne­hézségek ellenére - a kiadások több mint egyötödét beruházások támogatására kívánja fordítani. A beruházások mellett jelentő­sen növekszik a kommunális ellá­tások színvonalának emelésére szánt összegek aránya is. Ez ko­moly igény volt az önkormányzat­tal szemben, miután elengedhetet­len feltétele egy hatékony vállal­kozásfejlesztési és befektetésösz­tönzési politikának. Az önkormányzat tisztában van azzal, hogy az oktatás és a közmű­velődés finanszírozását sem ha­nyagolhatja el. A közművelődésre fordítható támogatást az 1995. év­hez viszonyítva több mint 600 százalékkal emelte. A sportcélú kiadások a korábbi év kiadásának 15-szörösét teszik majd ki, igaz, ezt részben a tavalyi évben elfo­gadott támogatási összeg igen ala­csony szintje tette lehetővé. A fej­lesztési költségek ebben az évben több mint 1.577 milliárd forintot tesznek ki, amely a tavalyi évhez viszonyítva közel 400 százalékos (!) emelkedést jelent. A beruházá­sok támogatására a fenti összegből 1,216 milliárd forintot különített el az önkormányzat. A beruházások célja az önkormányzati vagyon bővítése és a helyi szükségletek kielégítése. A beruházások kiala­kításánál a kommunális ellátás ja­vítására vonatkozó igényeknek igyekszik a városvezetés megfe­lelni. Az egyik legjelentősebb beru­házás a szennyvíztisztító telep épí­tése lesz. Szintén régi problémát igyekszik megoldani az összeg­szerűen legnagyobb - 529,5 millió forintos - beruházás, a felszíni vízmű építése. A beruházások egyik legjelentősebbjének (65 mil­lió forint) megvalósítása során a város egyik belső útján (Szántó körút) mintegy 600 méter új bur­kolt útszakasz épül, több korszerű osztott pályás forgalmi csomó­ponttal. Megkezdődik a Zagyva- híd rekonstrukciója is. Intézmé­nyek felújítására közel 120 millió forintot költenek, míg lakásfelújí­tásra is ennyit különített el az ön- kormányzat. A bíróság hatályon kívül helyezte a rákócziújfalui önkormányzat határozatát / Állás és pénz is jár az igazgatónak Annak idején meglehetősen nagy port kavart a rákócziújfalui általános iskola igazgatójának „kirúgása”. Tavaly májusban ugyanis az önkormányzat képviselő-testülete alkalmatlannak találta az - 1991 augusztusától ez év júliusáig szóló időtar­tamra megbízott - igazgatót az intézményvezetői feladatok el­látására. Marik Mihály nem nyugodott bele a helyi döntésbe, jogorvoslatért a Szolnoki Munkaügyi Bírósághoz fordult. A bíróság által a közelmúltban meghozott elsőfokú ítélet iga­zolta, hogy a székéből felállított igazgatót jogtalan hátrány érte az önkormányzat részéről. Ép­pen ezért a vezetői megbízás visszavonásáról hozott határo­zatot hatályon kívül helyezte. Mi is vezetett a pereskedés­hez? Az egész a cipőüzemmé átalakított tornateremmel kez­dődött. A baj az volt, hogy az igazgató egy szülői értekezle­ten tájékoztatást adott az üzem létesítéséről. Két szülő tollat ragadott, és tudatta Kecskés Já­nos polgármesterrel, mennyire felháborítónak tartják az igaz­gató lázító magatartását. Jött aztán a többi baj is. A polgár- mester előbb azzal állt elő, hogy a hozzá érkezett „megke­resések szerint” nem megfelelő az iskola oktatási színvonala, majd később elrendelte a pá­lyázati úton nyert pénzen be­szerzett eszközök bizonylatolá­sának ellenőrzését is. Az előb­binél az osztályzatokról kellett volna kimutatást készítenie a polgármester felszólítására az igazgatónak, de sem ennek, sem az ellenőrzéssel kapcsola­tos elszámolásnak nem tett ele­get. Minthogy az igazgató nem hagyta magát - a per végén ki­derült, joggal tette ezt -, nem maradt más hátra, az önkor­mányzat határozatot hozott az igazgató vezetői alkalmatlan­ságáról. A munkaügyi bíróság azon­ban másként foglalt állást. Megállapította, hogy az igaz­gató az önkormányzat által fel­állított „vádpontok” egyikében sem felelős. Ami - többek kö­zött - a pályázati pénzek ellen­őrzését illeti, a felhasználó a támogatást nyújtónak tartozik elszámolással, az önkormány­zatnak viszont nem. így nem csak az alkalmatlan­ságról hozott határozatot he­lyezte hatályon kívül, de az ál­talános iskolát kötelezte a jog­talanul elmaradt több mint ki- lenchavi bér kifizetésére, még­hozzá kamatostól. Pető Iván látogatása megyénkben Az SZDSZ alapszerződés-párti (Folytatás az 1. oldalról) A Fidesz bejelentése, mi­szerint a parlament gazdasági bizottságában a személyi jö­vedelemadó-elképzelésüket az SZDSZ is támogatta, vagy tudatos torzítás, vagy fatális félreértés - fogalmazott a pártelnök. Ugyanis a költség- vetési bizottságról van szó, és az SZDSZ nem értett egyet a javaslattal. Egyébként sem le­het visszamenőlegesen adó­szabályokat módosítani. Nem más ez tehát, mint demagógia. Pető Iván szolnoki látoga­tása után az SZDSZ tisza- földvári szervezetének ven­dége volt. A földvári vendég­ház adott otthont a rendez­vénynek, melyen körülbelül ötvenen, főleg közalkalma­zottak, pedagógusok, orvosok vettek részt. Az egyórásra tervezett fó­rum elején a pártelnök a házi­gazda település polgármes­tere, Marosfalvi Ernő kérdé­sére válaszolva beszélt az ál­lamigazgatás, az oktatásügy finanszírozásáról és az ön- kormányzatok megreformálá­sáról. Ez utóbbival kapcsolatban elmondta, hogy szerinte az ország nem bírja el a jelenleg működő, óriási önkormány­zati hivatali apparátust. A re­formok közül a legsürgetőbb­nek a társadalombiztosítás re­formját tartja az SZDSZ. A továbbiakban szó esett még a területfejlesztési tör­vényről, mely Pető Iván sze­rint egyelőre csupán üres ke­ret, pénz és tartalom nélkül. Az egy óra rövidnek bizo­nyult, hiszen a rendezvény utolsó pillanatában még több pedagógus tett föl kérdést. Választ vártak például arra, hogy mikor lesznek a közal­kalmazottak anyagilag is ér­dekeltek a minőségi munka­végzésben. Megnyugtató vá­laszt persze nem tudott adni a pártelnök. (Az SZDSZ elnö­kének útja Tiszaföldvárról Cserkeszőlőre vezetett, majd este hat órától lakossági fó­rumon válaszolt Kunszent- mártonban az érdeklődők kérdéseire.) Játékos módon gyakorolták az angol nyelvet, a kommunikációt a szolnoki ver- seghys diákok tegnap. Az országban több iskolában fellépő angol színjátszó csoport hat órán kétszáz diákot tanított, szórakoztatott angolul. fotó: csabai Szellemtévéböl valóság A lassan hároméves Duna Televízió szinte szellemtévéként indult annak idején, de ma már »évmillió néző kíséri figyelemmel a mű­sorait csúcsidőszakban, ami nem is olyan kis szám, mint ezt egyes politikusok láttatják - mondta Hanák Gábor, a Duna Tv főigaz­gató-helyettese, a szolnoki Demokrata Klub vendége. Az agrárkamara élére Új vezetőt választottak Elsöprő többséggel Veress Jánost, a kisújszállási Nagykun Mezőgazdasági Szövetkezet elnökét vá­lasztották meg a megyei agrárkamara elnökévé. Az új elnök Benedek Fülöp helyét tölti be. Az agrárkamara tegnap tar­totta közgyűlését Szolno­kon. A küldöttek számot ve­tettek a tavaly októberi köz­gyűlés óta eltelt fél év eredményével, pénzügyi mérlegével. Megvitatták az idei pénzügyi keretet. A 93 millió forint zöme a gazda­jegyzők finanszírozására megy el. A tervezett tagdíj­csökkentést a közgyűlés nem fogadta el, mert ez or­szágos hatáskörbe tartozik, ezért csak kezdeményezik a mérséklést 25 százalékkal. A legnagyobb feladat azonban a megyei agrárka­mara elnökének megválasz­tása volt. Mivel Benedek Fülöp, a korábbi elnök államtitkár lett, három hónapra a meg­bízott elnöki teendőket dr. Szöllősi Kálmán látta el. A közgyűlés 128 szavazattal 29 ellenében Veress Jánost választotta meg elnökül. Az új elnök a kisújszállási Nagykun szövetkezet el­nöke. A három alelnökkel - dr. Szöllősi Kálmánnal, Gyulai Lajossal és Pesti Gyulával - együtt ő látja el az agrárka­mara vezetését, aki „avató­beszédében” számos meg­oldandó feladatot vázolt fel. Az eddigi tétova lépéseket határozott cselekedetnek kell felváltania - hangsú­lyozta az új elnök, mert sokkal több van ebben a kamarában. ta A magyar nemzeti értékek ápo­lására szerveződött, szolid, kon­zervatív televízió a Kanári-szi­getektől Tengizig, Skandináviá­tól Észak-Afrikáig sugároz, s Iz­raelben is több ezer nézőjük van. Ma az évi átlagos nézettségük 4 százalék. Hazánkban a nézők az iskolázottabb rétegből, míg pél­dául Erdélyben a falusi, iskolá­zatlanabb rétegből kerülnek ki. Anyagi helyzetük nem mond­ható túlságosan rózsásnak, mivel 2,3 milliárd forintból gazdál­kodnak, s ebből a sugárzási díj 700 millió forint. Egyedi gyár­tású műsorra mindössze 16 mil­lió forint jut. Ez sajnos azt is mu­tatja, hogy pénzügyileg gyakor­latilag csődben van a Duna Te­levízió - hangsúlyozta Hanák Gábor. B. Gy. Minden a bizalommal kezdődik A rendőrség, a média és a kölcsönös megértés Hogy mennyire fontos, milyen színvonalon áll a rendőrség és a sajtó kapcsolata, azt talán egyik fél sem vitatja. Mégis érdekes, mennyire eltérő lehet pusztán a rendőri oldalról egy-egy kérdés megítélése attól függően, hogy éppen melyik országban vagyunk. Ebből a szempontból feltétlenül hasz­nos lehet egy nemzetközi eszmecsere. A közelmúltban épp ez történt Németországban. A Nemzet­közi Rendőr Egylet (IPA) szer­vezésében húsztagú delegáció képviselte hazánkat azon a ta­nácskozáson, amelyen a média és a rendőrség viszonya volt a fő téma. Megyénket Kopasz Árpád ezredes, rendőrfőkapi­tány képviselte a szemináriu­mon. A tapasztalatok megszív- lelendőek. Bár sok alapvető kérdésben egyetértettek a kü­lönböző nemzetek képviselői, akadtak olyan részletek, ame­lyekben más véleményen voltak és maradtak. Általánosan elfogadott alap­elv, hogy minden a bizalommal kezdődik a sajtó és a rendőrség viszonyában. Ez pedig az együttműködni szándékozó emberek kapcsolatán alapul. Azt is elfogadta mindenki, hogy az információhoz jutás alapvető emberi jog. A rendőrség mun­katársai tehát éjjel-nappal köte­lesek a sajtónak tájékoztatást adni. Németországban azonban, mivel az ügyeletek másként működnek, mint nálunk, ettől eltérő módon történik az infor­málás. Ott már eleve sajtószó­vivői képzést kapnak az ügyele­tek vezetői. Nálunk - mint tud­juk - ez nem így van. Vannak azonban olyan el­lentmondások is, amelyek kü­lönösen igénylik a kölcsönös megértést. Az információra mi­hamarabb szüksége van a sajtó­nak, ugyanakkor a rendőri ér­dekek néha mást kívánnak. Rendőrségi sajtóirodára van te­hát szükség, ami persze nem „egyemberes” feladat. Az adósoknak melegük lesz (Folytatás az 1. oldalról) A Szolnokhőnek egyébként 114 millió forinttal tartoznak a fo­gyasztók. Ezenkívül vannak hát­ralékos közületek is, a tartozás esetükben 4,2 millió forintra rúg, ezt azonban folyamatosan kie­gyenlítik. Mindenesetre azoknál a közületeknél, vállalkozóknál, amelyek, illetve akik nem fizet­nek holnap 15 óráig, hétfőn megkezdik a szolgáltatás kizárá­sát. Kovács István elmondta, hogy a héten elkezdték a lakossági kintlévőségek behajtását is, vég­rehajtással. Az eredmények igen meglepőek voltak, mivel voltak olyanok, akik azonnal fizettek készpénzben, illetve a nem fize­tők , jó anyagi kondíciókkal” bír­tak. Olyan berendezéseket lehe­tett a tartozás fejében lefoglalni, amelyek igen komoly összege­ket képviseltek: videókat, vi­deokamerákat, fagyasztóládákat, mikrohullámú sütőket, sőt gép­kocsit is. Ez is azt mutatja, hogy vannak, akik szinte sportot űz­nek a nemfizetésből, mert úgy vannak vele, hogy úgysem tud­nak szankcionálni. A végrehaj­tást egyébként április 15-ig fel­függesztik. Mivel az önkormányzat csak a kért hitel kevesebb mint felét szavazta meg a Szolnokhőnek, ez azt jelenti, hogy a cég to­vábbra is hátralékban lesz a Ti- gázzal szemben. Ha nem sikerül fizetési átütemezést elérni, akkor kikapcsolhatják a gázszolgálta­tást a kft.-nél.- Mi mindent megteszünk azért, hogy a hőszolgáltatást biz­tosítani tudjuk, de ehhez mások­nak - elsősorban a díjhátralékos lakóknak - is meg kell tenniük mindent - hangsúlyozta Kovács István. B. Gy. Komáromi Erzsébet Katalin textilművész alkotásaiból kiállítás nyűt tegnap a szolnoki Borgalérián. A tárlat április 29-ig látogatható. fotó: csabai Nem csökkent a marhahús­fogyasztás Magyarországon az egy főre jutó marhahúsfogyasztás évente mintegy 8 kilogrammot tesz ki, ami nemzetközi összehasonlí­tásban nagyon csekély. Ezért az egy héttel ezelőtt Angliában ki­tört marhavész nyomán nem ér­zékelhető, hogy kevesebb mar­hahús fogyna, mint korábban - válaszolta az MTI érdeklődésére Nagy István, az Ipari és Keres­kedelmi Minisztérium osztály­vezető-helyettese. Elmondta: Angliában tízszer annyi marha­húst fogyaszt a lakosság, mint nálunk. Magyarországon sertés­húsból fogyasztanak körülbelül tízszer annyit, mint a nyugati or­szágokban. Hangsúlyozta: nem kell attól tartani, hogy az or­szágban fertőzött marhahúst, il­letve marhahúskészítményeket árusítanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom