Új Néplap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-26 / 72. szám

1996. március 26., kedd Megyei Tükör 7. oldal Lezárult a tulajdonjogi vita Leltárkönyvekben több mint félmillió múzeumi tárgy Jubiláltak a kecskeméti repülők Kecskeméten oktatják a szolnoki pilótajelölteket sugárhaj­tású gépeken A megye történelmének meg­annyi tárgyi emlékét őrző mú­zeumok háza táján hosszas pro­cedúra után befejeződött a ré­gészeti, néprajzi, művészeti tárgyak tulajdonjogának a ren­dezése. Az erre vonatkozó tör­vény végrehajtása Szolnoktól Karcagig, Jászberénytől Tisza­füredig nem kevesebb, mint félmillió tárgyat érintett. A he­lyi gyűjteményekhez a múzeu­mok különböző módon jutottak hozzá. Legnagyobb részüket a volt megyei tanács vásárolta meg, s ma is a megyei önkor­mányzat a fenntartó. Vajon minek tulajdonítható ez a rendkívül szerencsés körül­mény? Ami biztos: a Tiszafü­redi Rendőrkapitányság nagy gondot fordít a közterületi szolgálatra. Ez persze önmagá­ban még nem elég, minthogy minden vityillóhoz nem állít­hatnak rendőrt. Lévay István, a kapitányság bűnügyi főnöke szerint a hétvégi házak sértet­lenségéhez az átmeneti betörő­hiány is hozzájárult. ’94 őszén Mihály Jánosné Csataszögön lakik, és általában reggel fél hatkor kel, mert érkezik az Új Néplap.- Csak a terjesztés a mun­kája?- Bedolgozó vagyok, egy szolnoki kft.-nek varrók. De ez nem olyan munka, hogy meg lehetne belőle élni, ezért vállaltam az újságkihordást is.- Hány lap jár ide?- Negyvenkettő.- Kik olvassák?- Általában a középkorúak meg az idősebbek. A múzeumoknak otthont adó épületek természetesen a helyi önkormányzatok tulajdonában vannak, és az ő kötelességük az intézmények rendeltetésszerű hasznosítása, karbantartása. Alkalmasint kérhetik a megye segítségét is. A megyei múze­umi igazgatóság közlése szerint az általa leltárba vett temérdek múzeumi tárgy minden intéz-* ményben érintetlenül helyben marad. A Damjanich János Múzeum december 15-re terve­zett felújítása után az egész megye kultúrkincséből ad ízelí­tőt. -endrész­ugyanis több sikeres nyomo­zásnak köszönhetően lakat alá kerültek a környéken élő, a rendőrség által már számon tar­tott víkendházfeltörők. Az ak­kori nagy fogás alkalmával egy jókora csapat került rendőr­kézre, akiket egész bűncselek­mény-sorozattal gyanúsítottak. A jelek tehát arra vallanak, hogy a más vidéken élő tulaj­donosok most tavasszal is ép­ségben találják házaikat, -hgy­- Mit fut át először a ter­jesztő?- Hátul a kishíreket, azután következnek azok a cikkek, ame­lyek a hozzám, hozzánk hasonló falusi emberek mindennapjairól, gürcöléséről szólnak.- Mi az, ami mint kétgyere­kes édesanyát, háziasszonyt, fe­leséget teljesen hidegen hagyja?- A politika. Évek óta mind­nek egy a vége: a sok ígéretből alig valósul meg valami.- A férje mit néz meg először a lapban ?- A politikát... D. Az ötvenes évek elején nagy létszámú tömeghadsereget hoztak létre Magyarországon. Ennek szerves részét képezte az akkor alakuló négy repülő­hadosztály kereteinek kiépí­tése. Negyvenöt évvel ezelőtt- 1951. február 15-én - az első ütemben megalakították a mai kecskeméti repülőegy­ség jogelődjét a 62. Vadász­repülő Ezredet Kunmadara­son. Az ezred első parancsno­kává Hagymási Jenő főhad­nagyot nevezték ki. Kikép­zési, oktatási céllal az alakulat hadrendjébe tartozott a Jak-18 és a Jak—11 típusú kétkormányos iskolagép 1951-1959 között. Az ezred még abban az évben meg­kezdte az akkor korszerű re­pülőgépnek számító MiG-15- ös típusú vadászgépre való átképzést. Az első csapatzász­lót 1952. szeptember 29-én kapták meg az angyalföldi Georgu Dej Hajógyártól. A sikeres típusátképzés után a vadászrepülő-ezredet 1952. november 1-jei hatály- lyal áttelepítették a mai állo­máshelyére, Kecskemétre. Az eltelt több mint négy évtized alatt az ezred számtalan szer­vezeti, technikai változáson, korszerűsítésen ment keresz­tül. Számos esetben változta­tott az alakulat megnevezést, helyezték egyik magasabb egységtől másik seregtesthez, de a személyi állomány mindvégig hű maradt a ha­gyományokhoz, az ezred tra­dícióihoz. A rendszerváltás időszaká­ban - 1990. április 28-án megtartott állománygyűlésen- felvette a II. világháború legeredményesebb vadászpi­lótájának, Szentgyörgyi De­zső zászlósnak a nevét. Ezt követően az 199T. március 15-én tartott katonai eskün ünnepélyes keretek között a honvédelmi minisztertől új csapatzászlót kapott a repülő­ezred. Erre a zászlóra a kecs­- Éppen három évtizede kez­dődött meg a hazai házgyári há­lózat kiépítése a tizenöt éves lakásépítési terv keretében, és csakhamar tíz házgyár kezdte ontani a paneleket - mondotta munkatársunknak Dési Albert, az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium főtanácsosa. Össze­sen 507 ezer 870 házgyári lakás épült, közülük 191 ezer 221 a fővárosban. A megyék között Borsod-Abaúj-Zemplén vezet 43 ezér lakással, majd Csong­keméti önkormányzat sza­lagot kötött. Az ezred négy alkalommal hagyta el ideiglenesen az ál­lomáshelyét - a felszállóbe­ton felújítása miatt. Ennek a hosszú múltra visszatekintő egységnek jutott az a megtisz­teltetés, hogy 1993-ban új technikát kapott. Rövid át­képző tanfolyam elvégzése után 1993 őszén megkapta a szovjet gyártmányú MiG-29 típusú elfogó vadászrepülő­gépeket. Egy éven keresztül — párhuzamosan - az ezred két vadászrepülőgép-típust üze­meltetett balesetmentesen. Mindkét alegysége sikeresen fejezte be az elméleti és gya­korlati átképzést, majd 1994., illetve 1995. szeptember else­jei hatállyal hadrendbe álltak. Az elmúlt 45 év alatt a ki­képzési repülések, átképzések során az ezrednél 22 repülő­gép-vezető szenvedett repü­lőkatasztrófát s vesztette éle­tét. Összesen 25 repülőgép zuhant le és semmisült meg. Ezenfelül a gépek előkészí­tése, műszaki vizsgálata al­kalmával négy katona, illetve tiszt halt meg. Az alakulat ál­lományába eddig több mint 26 ezer sorkatona teljesített rád (30 ezer), Hajdú-Bihar (29 ezer), Fejér (27 ezer) és Bara­nya megye (26 ezer) követke­zik a sorrendben. Blokkos, alagútzsalus és más ipari jellegű eljárásokkal még további 280 ezer lakás készült, így a nagyüzemi módszerekkel épült otthonok állapota és jö­vője összesen több mint kétmil­lió embert érint. A tapasztalatok szerint az épületekkel, a panelekkel nincs is nagyobb baj. a szerkezetek, a szolgálatot. 1951 -tői számítva a pilóták összesen 193.920 órát töltöttek a levegőben, melynek során 382.150 fel­szállást hajtottak végre. Ebből a MiG-21-es különböző típu­sával 280 ezer felszállást vé­geztek, és 140 ezer órát repül­tek. A korszerű MiG-29-cel 7153 felszállást hajtottak végre, és 3915 órát navigáltak a levegőben katasztrófa nél­kül. A 45 év alatt az üzemelte­tett repülőgépek 479 ezer tonna üzemanyagot füstöltek el. Az alakulat hosszú törté­nete során az alábbi repülő- géptípusokat üzemeltette: Zlin-381, Jak—9P, Jak-18, MiG-15, MiG-15 BISZ, MiG-15 ÚTI, MiG-17 F, MiG-17 PF, MiG-21 (F-13), MiG-21 U, MiG-21 MF, MiG-29 B, MiG-29 UB. A kecskeméti Szentgyörgyi Dezső Harcászati Repülőez­red szolgálati feladatai végre­hajtásával, készültségi szolgá­lat ellátásával a nap minden szakában őrködik hazánk lég­terében. Aktívan részt vesz 1995 óta a Szolnokon tanuló pilótajelöltek gyakorlati okta­tásában, repülőkiképzésében. Kenyeres Dénes különféle vezetékek, a liftek használódtak el. Ezek élettar­tama ugyanis harminc év körül van, s kihordási idejük épp mostanában jár le. Jövőre még viszonylag kevés lakás felújí­tása lesz időszerű, a tömeges méretű korszerűsítésre, mint­egy 400 ezer panellakás megfi­atalítására 2001-2015 között kell sort keríteni. Főleg a szigetelésnél, a fű­téshálózat átalakításánál várha­tók jó eredmények: akár ne­gyedével is csökkenthető lesz az energiafogyasztás. A panellakások mintegy 70 százaléka az állampolgárok tu­lajdonában van. Koós Tamás Agysérült gyerekeket ingyen kezelnek Enyhe betegségeknél nem ajánlatos antibiotikumokat szedni, ezt ma már egyönte­tűen állítják az orvosok és a természetgyógyászok. A ter­mészetgyógyászok — így az ismét Szolnokon tartózkodó Jurij Zsepaló szerint is — a krónikus betegségek kialaku­lásában nagy szerepe van a sok gyógyszernek, amely mé­reganyagként lerakódik a szervezetünkben. Zsepaló professzor és munkatársa, Sziráki Tatjána természetgyógyászok egyik kezeltje egy hatéves kislány, aki három évvel ezelőtti meg­fázásból hallóideg-károsodást szenvedett, majd megsüke- tült. A természetgyógyászok stílusosan a természetes mód­szerek alkalmazásának a hí­vei, mint például a gyógynö­vény-terápia, a mentális kor­rekció, a bioenergia, a masz- százs, a különböző borogatá­sok. Fontosnak tartják a szerve­zet méregtelenítését, amely­nek eszközei többek között a gyógy teák, a beöntések. A méregtelenítéssel sokszor krónikus ízületi betegségeken is lehet könnyíteni. Nagyon sokan küzdenek veleszületett vagy időközben kialakult gerincproblémával is, amelyeket a csontkovácso­lás módszerével tesz helyre Zsepaló professzor. Vallja, hogy a a becsípődésnél, lum- bágónál nem szabad sokat várni, mert 2-3 kezeléssel helyre lehet tenni az elmoz­dult részeket, és a betegnek nem kell hónapokat szen­vedni. Tevékenységük egy részét jelenti, hogy agysérült gyere­kekkel is foglalkoznak. Minél kisebb korban kezdik meg ezeknek a kezelését, annál va­lószínűbb a rehabilitáció lehe­tősége. Mivel ez hosszú időt vesz igénybe, ezért ezeknek a gye­rekeknek a kezelését ingyen vállalják a Hermész Bt.-nél, Szolnok ispán u. 7. alatt. Te­lefon: 370-487. Mire költsék Berényben? Bevételek lakáseladásból Jászberény város soron kö­vetkező közgyűlését holnap délután, 15 órai kezdettel tartja. Beszámoló hangzik el az önkormányzat 1995. évi költségvetésének végrehajtá­sáról, a város vagyoni helyze­téről. Tájékoztató foglalkozik az önkormányzati bérlakások ál­lapotával, és javaslatokat hallgatnak meg a képviselők a lakásprivatizációból származó bevételek felhasználásáról. Külön előterjesztés foglalko­zik a „Jászberényi Nyár ’96” rendezvény programjával. Mitől vannak biztonságban a füredi nyaralók? Csend a hétvégi házak körül Mint más népszerű üdülőhelyeken, Tiszafüred környékén is jócskán akadnak olyan hétvégi házak, amelyek téli elhagyott- ságukban kitűnő célpontot jelenthetnek a betörőknek. Koráb­ban volt is gond éppen elég, a mostani tavasz azonban szinte már gyanús módon csendesnek bizonyult e tekintetben. Varr, és lapot is terjeszt Mihály Jánosné Csataszögön varró bedolgozó és lapunk terjesztője fotó: csabaj Panelcsúcs az ezredfordulóra Hitelrendszert dolgoznak ki a felújításokhoz Hitelrendszert dolgoznak ki az érintett minisztériumok a pa­nellakások felújítási költségeinek fedezésére, és technikailag is igyekeznek felkészülni a szakemberek a nagy feladatra. A kö­vetkező években ugyanis félmillió lakótelepi otthon szorul Fia­talítókúrára. Küzdelem a pénztelenség ellen, avagy Kétpói kezdeményezések Vitathatatlan, nincsenek könnyű helyzetben általános iskoláink és óvodáink, és ez alól nem kivétel Kétpó sem. Már csak azért is, mert a két intézmény költségvetésének mintegy 90 százalékát elviszi a bér, a többi marad a „fejlesz­tésre”. Ez bizony édeskevés, ezért jó néhány helyi kezde­ményezéssel próbálnak enyhí­teni a gondokon. Elvégre az a cél, hogy az innen kikerülők se kallódjanak el, és megtalál­ják helyüket az életben. Az iskolába száz, az óvo­dába harminckilenc gyerek jár. Ősz óta az oviban gyógy- testnevelést és német szakkört is tartanak. Sőt a rászorulók­kal logopédus foglalkozik. Szerencséjük van, hogy az anyagi terhek, ráfordítások egy részét a Médiatár nevű is­kolai alapítvány fedezi. Ennek a segítségével tudnak a gyer­mekeknek játékokat, szemlél­tetőeszközöket vásárolni. Az iskolában hét szakkörre és énekkarra járhatnak az ér­deklődők. A suliújságban pe­dig hírt adhatnak mindennap­jaikról. Az ősszel nyílt hetet tartottak, amelyen sok szülő betekinthetett az osztályok­ban, az intézményben folyó életbe, munkába. Jól sikerült az őszi hulladékgyűjtés, a feb­ruári farsangi bál, amelynek bevételei az osztályok pénz­tárcáját gyarapították. Június elején pedig kiosztják az Év tanulója díjat, amelyre egy­előre többen pályáznak. Pá­lyázatokat is rendszeresen nyújtanak be, és bíznak ab­ban: előbb-utóbb méltányol­ják erőfeszítéseiket. Az év hátralévő részeiben sem unat­koznak. A kultúrházban a húsvéti népszokásokat veszik számba, indulnak a magyar nyelv hete rendezvényén is, a mese- és prózamondó, vala­mint szépkiejtési seregszem­léken. Nyáron táborozni mennek, de megtekintik a Szigligeti Színházat meg a Safari-parkot is, Mezőtúrra pedig úszások­tatásra hordják a diákságot. Az sem mellékes, hogy a tan­testület kilencven százaléka szakképzett. Sajnos egyre in­kább azt tapasztalják, hogy elképzeléseiket, terveiket sem a kormány, sem a szaktárca nem segíti, ellenben egyre in­kább számíthatnak a helybeli szülők, lakosok, vállalkozók, az ország különböző terüle­tein élő elszármazottak önzet­lenségére, amelyet ezúton is köszönnek. D. Szabó Miklós Hatvanegy évet dolgozott Az bizony már valami, ha az em­ber, mint például a Szolnokon lakó Szentesi Imre a kéthetes korba ér - ami ugye hetvenhét kerek esztendőt jelent -, amely­ből hatvanegyet végigdolgozott. Tizenévesen már kenyérkereső volt, és csak most tette le végle­gesen a lantot. Mezőtúr, a nagy- laposi tanyák születése, eszmé- lése és iskolai évei színhelye. Ki­tanulta a gépészkovács szakmát, és 1938-ban szabadult. Szolno­kon a MÁV műhelyeiben tette a dolgát egészen 1961-ig. Akkor lett mozdonyvezető-gyakornok, majd esztendő teltével mozdony- vezető. A 424-esekkel szelte a ki­lométereket: Debrecen, Szeged, Szob, Budapest, mikor hová ve­zényelték. Dízel-tanfolyam kö­vetkezett, és megbarátkozott az olajra éhes mozdonyokkal is. Egészen 1976. január 1-jéig vág­tatott napról napra a sínek felett. Akkortól a Néplapnál lett kar­Régen mozdonyokat veze­tett, most megteszi a segéd­motorkerékpár is FOTÓ: M. J. bantartó. Mivel mindenhez értett, ezt a munkát neki találták ki. Ha kellett, kilincset, zárat szerelt vagy vízvezetéket javított, eset­leg a villanykapcsolót reperálta, de a festés meg a csempe felra­kása sem fogott ki rajta. Akad egy mutatós gyümölcsöse Szar­vason, de lassan nem bírja a mű­velését, ezért kiadta felesbe. Hogy kinek? Szakmabelinek, egy mozdonyvezetőnek. A lapnál na­gyon jól érezte magát, húsz évet húzott le itt, de már végérvénye­sen bezárta apró műhelyét. Le­köti a háztartás: süt, főz, takarít, és olykor még minket is felkeres. Hű társával, kiszolgált kismotor­jával, mert a nyugdíjából ennyire futja. Ezt sem panaszként mondja, mert Imre bácsi nem af­féle panaszkodó típus, inkább tényként. Azt még nem említet­tem róla, hogy a lába meg a válla fáj. A válla azért, mert télen-nyá- ron a mozdonyból ki kellett nézni, a lábai pedig most tilta­koznak: hogy tízezer kilométere­ket végigállt a mozdonyok veze­tőterében... D. Sz. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom