Új Néplap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-25 / 71. szám

1996. március 25., hétfő Megyei Körkép 3. oldal Társastáncverseny Felsőszentgyörgyön Számypróbálgatók Találkoztak a múlt kutatói A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Honis­mereti Egyesület szombaton tartotta köz­gyűlését Szolnokon. Ebből az alkalomból A néprajzi és nyelvjárási pályá­zatra érkezett idei dolgozatokat dr. Gulyás Éva értékelte. El­mondta többek között, hogy összesen 28 pályamunka érke­zett. Sajnálattal említette, hogy kevés az ifjúsági pályázat, na­gyobb gondot kell fordítani az utánpótlásra. A néprajzi és nyelvjárási pályázat felnőttkate­góriájában két első díjat adtak ki, ezeket Faragó Jánosné Bú­csújárás Jászárokszálláson és Nagy Lajosné A jászárokszál­lási ipartestület és iparosság a két világháború között című dolgozata nyerte. A szakköri kategóriában megemelt első díjat nyert a jász- kiséri Csete Balázs Szakkör Re­formátus és katolikus népszoká­sok Jászkiséren című dolgozata. Az ifjúsági kategória első díját Bata Beáta nyerte, dolgozatának címe: A halálhoz kapcsolódó szokások és hiedelmek Jászla- dányban. A történeti pályázatokat dr. Bagi Gábor értékelte. Mint mondta, ezen a területen keve­sebb dolgozat született, aminek elsősorban az az oka, hogy a tör­téneti források a néprajziaknál nehezebben hozzáférhetők. El­adták át az 1995/96. évi megyei néprajzi és nyelvjárási, valamint történeti pályázat dijait és a Csete Balázs-emlékplakettet. A jászárokszállási Faragó Jánosné átveszi az első díjat dr. Szabó László múzeumigazgató-helyettestől. ismerő szavakkal méltatta a ki­emelt első díjat nyert Lustyik István dolgozatát (A szolnoki zsidóság asszimilációja 1895- 1945 között). Első díjat kapott még Józsa László A kunszent­mártoni alsótemetői kápolna tör­ténete című dolgozata. Az ifjúsági kategóriában első díjat nem adtak ki. A rendezvény Forrai Ibolyá­nak, a Néprajzi Múzeum mun­katársának A paraszti írásbeli­ség emlékei című előadásával folytatódott, majd átadták a Csete Balázs-emlékplakettet, amelyet ezúttal Józsa Istvánná kapott Árnyékban - fényben című önéletrajzáért és kisebb írásaiért. A továbbiakban Nagy Mol­nár Miklós titkári beszámolójá­val és az ellenőrző bizottság je­lentésével folytatódott a köz­gyűlés, és köszöntötték Kapos­vári Gyula nyugalmazott múze­umigazgatót 80. születésnapja alkalmából. Árokszállás mentőöve a privatizációs bevétel A vízi közmű vezetője A jászfelsőszentgyörgyi mille- centenáriumi események kere­tében az elmúlt hétvégén a Jó­zsef Attila Művelődési Házban rendezték meg a Jászsági Tár­sastáncversenyt. Annak ellenére, hogy a fellépő 6- 14 éves korú 23 pár mindegyike életében először versenyzett, minden úgy zajlott, ahogy azt egy hivatalos megmérettetésén A rendezvény céljáról, előzmé­nyéről a szervezőt, Vajk Ödön Ferencet, a Hit és Fény csoport­jának vezetőjét kérdeztük, aki elmondta: immár hat éve foglal­kozik értelmi fogyatékosokkal, és a rendezvény ennek a munkának a gyümölcse. A Hit és Fény olyan nemzetközi szervezet, amely 25 éves nemzetközi és 10 éves hazai múltra tekint vissza. Célja az ér­telmi fogyatékos emberek felka­rolása. Ä rendezvénnyel szeret­nék elérni, hogy az egyházi kari­tatív tevékenységet folytató szer­vezeteket elfogadtassák, az elő­ítéleteket velük szemben meg­szüntessék. Ezek a szeretetszol­gálatok évszázadok óta fennáll­nak, s belőlük nőtt ki a mostani (Folytatás az 1. oldalról) A polgármester szerint e cso­portosulásra egyáltalán nincs szükség. Dr. Kis Zoltán államtitkár el­ítélte a március 15-ei ünnepsé­gekhez méltatlan, szélsőséges megnyilvánulásokat. Mint mon­dotta, a fasiszta uszításnak nem szabad teret engedni. Rámutatott, nem örül az ellenzék szétaprózó­dásának. (Folytatás az 1. oldalról) Az „A” variáció szerint a vé­telár kétharmad része a megyei önkormányzatot illeti, felhaszná­lását tekintve előzetes döntési kö­telezettség nélkül. A „B” változat alapján a vé­telár egyharmad részét a megyei önkormányzat a létrehozandó, kulturális célú létesítmény építé­sére ajánlja fel, cserébe tulajdon- arányt kap az épületben. Ä vé­telár fennmaradó egyharmad ré­széről pedig megkötés nélkül, ki­zárólagos döntési joggal rendel­kezik. Az előterjesztés bizottsági tárgyalása során a gazdasági, il­előírják. A Molnár József és Molnár Anna szakmai irányítá­sával folyó verseny jó lehetősé­get teremtett a rutinszerzésre. A versenyhangulatot kiegészítette a megjelent 220 néző biztatása is. Eredmények: 1. Mondruczó Dá- niel-Simon Orsolya, Hatvan; 2. Sándor Tamás-Bemát Szilvia, Jászfelsőszentgyörgy; 3. Szaszkó Tamás-Menyhárt Barbara, Jász- boldogháza. állami kórházak, intézmények többsége. Sajnos sok előítélet él az emberekben velük szemben a mai napig is.- Lényeg, hogy az emberek úgy jöjjenek ide, hogy letegyék a munkahelyi és egyéb vitákat és azokat a problémákat, ame­lyek megakadályozzák ezeknek az egészségügyi szervezetek­nek, szociális intézményeknek a fejlődését - hangsúlyozta Vajk Ödön Ferenc. Az egyház és az állam nagyon sok kezde­ményezéssel rendelkezik már, és elfojtódnak ezek a kapcsola­tok. Itt egy a mottó: az embe­reknek le kell ülniük, hogy pár­beszédben vitassák meg min­dennapi dolgaikat. B. Gy. A mezőgazdasággal kapcso­latban szeretné elérni az adat­szolgáltatás kiterjesztését a tá­mogatási rendszerek megfelelő szervezése céljából. A fekete- gazdaság elleni küzdelmet a kormányzat egyik legfőbb fel­adatának nevezte. Ha el tudnák érni, hogy legalább egy részét át­vezessék a legális gazdaság szín­tereire, ez nagy mértékben javít­hatna az ország nehéz helyzetén. letve a pénzügyi bizottság is az „A” változatot támogatta. A Munkáspárt megyei és vá­rosi önkormányzati képviselői nyilatkozatban fejezték ki tilta­kozásukat, mely szerint elhibá- zottnak tartják a két közgyűlés közös egyeztetőbizottságának ja­vaslatát, hogy eladják a Városi Művelődési Központ épületét. A döntés joga tehát az önkor­mányzati képviselők kezében van. Kérdés, mi lesz az esetleges értékesítés után a művelődési központ épületében Szolnokon? Kultúra helyett MacDonald’s vagy a Burger King? B. Gy. Közmeghallgatással egybekö­tött ülést tartott Jászárokszál- lás képviselö-testülete. A leg­fontosabb napirendi pont az 1996-os költségvetés volt. Szikra Ferenc polgármester elő­terjesztésében utalt rá, hogy a vártnál kevesebb normatív támo­gatást kapott a település. A majd 40 milliós forráshiány nehéz helyzet elé állítja a várost, annál is inkább, mert a gázberuházás­ból adódó 36 milliós hitelt ki kell Szombaton tartotta meg a kong­resszus előtti utolsó összejövete­lét a Magyar Szocialista Párt me­gyei szövetségi tanácsa és képvi­selőcsoportja. Elvégezték az „utolsó simításokat” az országos fórumon képviselendő megyei ál­láspontokon - melyeket a tanács­kozást követően a sajtó képvise­lői előtt ismertettek. A tájékoztatón elsőként Szeke­res Imre parlamenti frakcióve­zető vázolta a kongresszus jelen­tőségét, kilátásait. Véleménye szerint a tanácskozás nem lesz a meglepetések kongresszusa. Leg­fizetni. Az egyedüli mentőöv a tervezett privatizációs bevétel. Az ÉMÁSZ és a gázhálózat el­adásából Árokszállás mintegy 120 milliós bevételt könyvelhet el majd. Bencsikné Balajti An­namária könyvvizsgáló szerint a költségvetés a jogszabályoknak megfelel, szakmailag jól előké­szítették. Jelenleg a legégetőbb prob­léma a város katasztrofális álla­potban lévő úthálózata. Három­négyszáz milliót lehetne elkölteni fontosabb feladata az lesz, hogy mérleget készítsen az eltelt idő­szakról, és meghatározza a ciklus második részének kormányzati feladatait. Az előzetes jelzések alapján a frakcióvezető valószínűsíti, hogy a küldöttek többsége a stabilizáció fenntartása mellett teszi le voksát, és olyan gazdaságpolitikai intéz­kedéseket szorgalmaz, melyekkel fenntartható a növekedés. Füle István megyei elnök megerősítette Szekeres Imre sza­vait: a megye kongresszusi kül­döttei egyetértenek a modemizá­lemondott útjavításokra, ám csupán 12 mil­liót tudtak elkülöníteni e célra. Élénk vitát váltott ki a város ke­zelésében működő víziközmű költségvetése. Az eredetileg kért 26 millió helyett a képviselők 23 milliót szavaztak meg. Pethes Zoltán képviselő - az intézmény vezetője - a kialakult helyzetet értékelve, lemondott a vízi közmű élén betöltött posztjáról. A testület a város ’96-os költ­ségvetését 11-3 arányban elfo­gadta. dóval, más alternatívát nem lát­nak a felemelkedésre. Szándékukban áll, hogy né­hány gondra is felhívják a kong­resszus figyelmét. Ezek közé tar­tozik például, hogy nő az ország kettészakadásának - fejlettebb Dunántúl és lemaradó Alföld - veszélye. Ami pedig a párt belső életét illeti, a megyei küldöttek szorosabb kapcsolatot igényelnek a felső pártvezetés és a tagság kö­zött. Felvetik azt is, hogy a kong­resszus ‘dolgozza ki a választ az egyes pártok szélsőséges meg­nyilvánulásaira is. A küldöttek pártelnöknek Horn Gyulát, alelnöknek Sze­keres Imrét, a választmány el­nökének pedig Vitányi Ivánt ja­vasolják. BI. Tiszaderzs Jótékony buli a suliért Egy kis falu életében mindig je­lentős eseménynek számít, ha megtelik a kultúrház. Tiszeder- zsen erre vállalkozott a helyi ál­talános iskola. Kettős sikerrel, hiszen a szombat esti telt ház bevétele a tanulók nyári tábo­rozásához nyújt segítséget. Mindezek mellett az iskolai színjátszók, a bábosok, a ci­gány folklórcsoport, a népi tán­cosok, a citerazenekar, a vers- és prózamondók bizonyíthatták rátermettségüket. Voltak segí­tőik is, hiszen a derzsi felnőttek pávaköre és a kunmadarasi is­kola gyermektánccsoportjának „palotása” is nagyon jól szóra­koztatta a közönséget, amely valóan jól érezte magát a 130 fellépő 15 műsorszámát nézve- hallgatva. A tiszaderzsi „Jótékony suli­buli ” azt is bizonyította, hogy a falu képes összefogni a gyer­mekekért. A községi és a ci­gány kisebbségi önkormányzat pénzügyi támogatása mellett több helyi vállalkozó és önkén­tes segítő is hozzájárult, hogy a publikum és a fellépők szombat este, a táborozó gyermekek pe­dig a nyáron is jól érezhessék magukat. - p ­Tavaszhívogató nyugdíjasok „Tavaszhívogató” címmel műsoros estet rendezett szombat este az Ady Endre Művelődési Házban a Tisza- szentimrei Nyugdíjas Egyesü­let. A szentimrei nyugdíjasok az est bevételéből nyári, ópusztaszeri kirándulásuk költségeit kívánták „enyhí­teni”. Az est sikerét látva, biz­tosan ott lesznek a történelmi emlékhelyen megrendezendő miliecentenáriumi ünnepsé­gen, hiszen még a kultúrház karzatán is alig maradt üres hely. A műsor sikeréhez nagyban hozzájárult a tiszafüedi „Ki mit tud?”-döntős néptáncegyüttes szólótáncosainak, Nagy Csabá­nak és feleségének szatmári tánca. Ám a fiatal táncosházas­pár szentimrei tanítványai is bebizonyították, hogy igazi „kulturális értékei” a falunak. Persze a porond ezen az estén főleg a nyugdíjasoké volt. „Ta- vaszhívogatójuk” különösen színvonalasra sikeredett. „Vas- tapsos” volt a Hatvan Éven Fe­lüliek Népdalkörének premi­erje. Susányi Andrásné, a szent- imreiek versíró és -mondó Er­zsiké nénije nem hagyott szombat este sem kétséget afe­lől, hogy március 10-én nem érdemtelenül jutott tovább Er­dőkertesen az „Anyám fekete rózsa ” című nemzetközi vers- és prózamondóversenyen az anyák napján megrendező gö­döllői országos döntőbe. Közel hatvan amatőr fellépő műsorszámai alapozták meg az éjfélig tartó táncos mulatság hangulatát. Párbeszédben megvitatni dolgainkat Szeretetre nyitottan „Gyertyát sem azért gyújtanak, hogy véka alá rejtsék” - ezen, Máté Evangéliumából vett idézet jegyében zajlott szombaton a szeretet nyílt napja nevet viselő rendezvény, több karitatív szer­vezet közreműködésével, s azzal a kimondott céllal, hogy egyesít­sék és stabillá tegyék a szolnoki egyházi karitatív tevékenységet. Növekedhetnek az előirányzott bevételek Eladósorba került a kultúra otthona Mivel utaznak a szocialista küldöttek a kongresszusra? A modernizációra voksolnak A Magyar Szocialista Párt megyei küldöttei a hét végén „össze­csomagolták” kongresszusi útravalójukat, melynek lényege: folytatni kell a modernizációs kormányprogramot, mert más alternatíva nincs az ország felemelkedésére. Dalostalálkozó Felsőszentgyörgyön A jászágói népdalköré a vándorserleg Nem nyomasztja a dalosokat a versenyek feszült légköre Lassan hagyománnyá válik: a Jászság népdalkörei évente összegyűlnek, hogy bemutas­sák tudásukat. Szombaton negyedik alkalommal rendez­ték meg a jászsági dalostalál­kozót. Idén a jászfelsőszent­györgyi művelődési ház adott otthont az eseménynek. A seregszemlén nyolc népdal­csoport összesen 260 tagja vett részt. A találkozónak el­sősorban az a célja, hogy a csoportok bemutassák tudásu­kat, megszólaltassák reperto­árjuk egy-egy új darabját. Ilyenkor nem nyomasztja őket a versenyek feszült légköre, felszabadultan énekelhetik legszebb dalaikat. A helyi művelődési ház és a Jászok Egyesületének társ- szervezésében sorra kerülő eseményen dr. Kis Zoltán or­szággyűlési képviselő köszön­tötte a résztvevőket, majd a megnyitót Ménkű Miklós. Jászfelsőszentgyörgy polgár- mestere tartotta. Kedves ha­gyomány, hogy a találkozón vándorserleggel jutalmazzák a csoportok egy-egy képviselő­jének ajánlása alapján a leg­jobb műsort bemutató páva­kört. Ez évben a serleget a já­szágói népdalkor kapta meg. A találkozó jó hangulatú nótá- zással ért véget. A karcagi Cserhát Szövetkezetnél A céljuk a talpon maradás- A tavalyi év még nehezebb volt, mint az előző kettő - mondta a karcagi Déryné Műve­lődési és Ifjúsági Központban megtartott közgyűlésen Bártfai Sándor, a Cserhát Szövetkezet elnöke. Szólt az időjárás okozta szomorú állapotokról, s arról, hogy a gyakorlatban jelentkező segítőkészség hatása sem mindig érvényesül. Itt az aszálykárok okozta kiesések pótlására tett in­tézkedésekről beszélt az előadó. Az 1995. év alapvető felada­tait, s azok teljesítését is ismer­tette. Sikerült befejezniük a szarvasmarhatelep rekonstrukci­óját, s megőrizték a szövetkezet gazdasági stabilizációját is. A növénytermesztési főágazat az aszályos időjárás miatt nem tudta hozni a tervezett 152 millió forintos árbevételt. Ez csak 121 millió forintban realizálódott - hangzott el. Az állattenyésztési főágazat 66 milliót hozott a ter­vezett 57 millió forint helyett. Itt jelentős fejlesztést hajtottak végre, hiszen 113 tehenet, 7 vemhes üszőt vásároltak 11,2 millióért. A juhászatban 220 jerkét hagytak meg, s idén is folytatni kívánják az állomány fiatalítá­sát. Az elnök a tavalyi beruházá­sok között a szarvasmarhatelep 22,7 milliós beruházását emelte ki, amely 13,1 millió forintos hi­telből és 9,6 milliós saját erőből valósult meg. Pozitívan értékelte az ágazat dolgozóinak pontos munkáját, mellyel a jövőben is biztosítani tudják majd a telep eredményes­ségét. 1995-ben 32,4 millióval volt több a szövetkezet forrásol­dala az előző évihez képest. A szétváláskori saját vagyon értéke több mint 17 millióval nőtt, és sikerült visszafizetniük a 48,6 milliós hitelt is. Az idei feladatok közül Bárt­fai Sándor legfontosabbnak a talpon maradást említette. Beje­lentette azt is, hogy az igazgató­ság 15 százalékos alapbéreme­lést fogadott el március 1-től a dolgozók részére. Az állatállomány részére az abraktakarmány elég lesz az újig. Idén a növénytermesztési ágazattól 183,3 milliót, az állat- tenyésztésitől 75,2 milliót vár­nak, s év végén szeretnének 8-10 millió forihtos mérleg szerinti eredményt elérni. Az elnöki be­számoló után Rózsa Sándor, a felügyelőbizottság elnöke szólt munkájukról, majd megválasz­tották a jelölőbizottságot az idén esedékes felügyelőbizottsági vá­lasztáshoz, mely az 1997-es igazgatósági választást is előké­szíti a szövetkezetben. - de -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom