Új Néplap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-01 / 52. szám

1996. március 1., péntek 3. oldal Megyei Körkép Regionális területfejlesztési tanács a Tisza-tó környékére? Lassan már nincs mit privatizálni Három olyan fajsúlyos téma - tájékoztató az ÁPV Rt. vezetői­vel folytatott megbeszélésekről, a foglalkoztatási törvény mó­dosítására tett önálló képviselői indítvány, illetve a területfej­lesztési törvény időszerű kérdései - szerepelt az MSZP megyei országgyűlési csoportjának tegnapi sajtótájékoztatóján, ame­lyek akár önmagukban is megértek volna egy „misét”. Kedvező évet zárt Jászárokszállás A jászárokszállási önkormányzat képviselő-testülete tegnap délután tartotta soros ülését a művelődési házban. Egyebek között a képvi­selők tájékoztatót hallhattak a vá­ros 1995. évi gazdálkodásának ta­pasztalatairól. Szikra Ferenc pol­gármester elmondta, hogy a tava­lyi évet még 20-25 milliós forrás­hiánnyal kezdték, de ezt az év vé­gére lefaragták, sőt 16 milliós pénzmaradványt könyvelhettek el. Ehhez hozzájárult, hogy a város intézményeiben átlag 11,5 száza­lékos leépítést hajtottak végre. Ezek nagy részét a nyugdíjbiztosí­tásokkal és a szerződéses dolgo­zók munkaviszonyának megszün­tetésével oldották meg. A ’95-ös év krónikájához hozzátartozik a két általános iskola összevonása, egy óvodai egység megszüntetése. A városgondnokság dolgozói lét­számát 43-ról 23 főre csökkentet­ték, tehát a Bokros-csomag hatása alaposan érződött a településen. Kedvező hatással volt a város pénzügyi helyzetére a gyógyszer­tári központ, valamint a helyi pa­tika eladásából befolyt összeg. Az év pozitívumaihoz tartozik, hogy befejeződött a város két nagy be­ruházása, a gáz- és a telefonháló­zat kiépítése. A földmunkák miatt azonban a város úthálózatának ál­lapota nagymértékben leromlott, ezért elsődleges feladat annak rendbetétele. Mint elhangzott, a város meglévő hitelterhei miatt a ’96-os év sem lesz könnyebb. A tájékoztató egyhangú elfogadása után a testület döntött a szennyvíz- beruházás megvalósítására szol­gáló céltámogatási pályázat be­nyújtásáról. Szociális kerekasztal (Folytatás az 1. oldalról) Tiszaderzs, Kunhegyes, Tiszabő és Kunmadaras képviselőinek azokról a Népjóléti Minisztérium által támogatott lehetőségekről, melyek enyhíthetik megyénk leg­veszélyeztetettebb térségének szo­ciális gondjait. Igaz, hogy az április közepéig benyújtandó pályázatok feltételeit és pénzügyi kereteit március elején véglegesíti csak a tárca, de a főta­nácsos asszony kiemelte, hogy a térség problémaarányosan több pénzhez juthat idén. Ennek felté­tele - véleménye szerint -, hogy az önkormányzati pályázatok való­ban a kistérségi válságkezelést se­gítsék. Megemlítette, hogy sikerre elsősorban a nevelési segélyezési programok, a gyermek- és ifjúság- védelemmel kapcsolatos felada­tok, az idősek tartós vagy bentla­kásos gondozását segítő elképze­lések számíthatnak. Szólt arról is, hogy a minisztérium több pályá­zatnál előnyben részesíti a térségi összefogással megvalósuló szociá­lis infrastrukturális fejlesztéseket. Végezetül kiemelte, hogy a szociá­lis programok irodája jelentős fi­gyelmet fordít a családi, úgyneve­zett kalákás mezőgazdasági tevé­kenységre, a szociális földprogra­mokra, valamint a falugondnoki hálózat kiépítésére. -p­Az ÁPV Rt. vezetői valamennyi megyei országgyűlési képviselőt meghívták a múlt heti tájékozta­tóra a megyeházára, azonban sajnos az ellenzéki pártok képvi­selői közül senki nem volt jelen - mondta Jauernik István or­szággyűlési képviselő. A cég ve­zérigazgató-helyettese, Kamarás Miklós többek között arról tájé­koztatta a képviselőket, hogy mintegy 800 milliárd nagyság- rendű vagyon tartozik az ÁPV hatáskörébe. Ez természetesen nem kerül mind privatizációra. Sajnálatos - fogalmazott a kép­viselő -, hogy megyénkre ebből a vagyonból aránylag kis meny- nyiség jut. Ma 14 cégnél van (Folytatás az 1. oldalról) A polgármester elmondta, hogy a szennyező anyag egy része a lakosságtól ered, tehát mi ma­gunk is sokat tehetünk azért, hogy tisztább levegőjű város­ban élhessünk. Fontos lenne például a környezetkímélő au­tókkal való közlekedés. Oda kell figyelni arra is, hogy mennyi a zöld terület a város­ban, illetve a város körül, hi­szen a fák, az erdők tisztítják a levegőt. El kell tehát indítani bizonyos környezetvédelmi be­ruházásokat, ami súlyos pénze­ket jelent. Ahhoz azonban, hogy tehessünk valamit, elő­ször mérni kell, hiszen tudnunk kell, hogy milyen a szennye­zettség, hogy min kell javítani. A légszennyezettség-mérő konténert egyébként még az idén kiegészítik szén-monoxid­Dr. Vass Imrének, a gazdasági bizottság vezetőjének nyilatkoza­tát megvágták, sőt, „kicenzúráz­ták” belőle a mondanivalót, amit nem lehetett szó nélkül hagyni. Megalakult az önkormányzati képviselők baráti köre. Ebben a 24 tagú képviselő-testületből 14- en vannak benne, pártokra való tekintet nélkül. Az alapító okirat szerint a jobb, megalapozottabb döntéseket szeretnék elősegíteni. A véleményeket egyeztetik, a döntések alkalmával ezt képvise­lik, de a kisebbségi vélemények többségi állami tulajdon, ebből hatnak a privatizációja a végé­hez közeledik. Összességében elmondható, hogy egyre keve­sebb megyénkben a privatizá­ciós lehetőség. Dr. Füle István országgyűlési ' képviselő elmondta: Szabó Ru- dolfné dr.-ral (SZDSZ) együtt önálló törvényjavaslatot nyújtot­tak be a a foglalkoztatási törvény módosítására, amely a köz­hasznú foglalkoztatást érinti. Ugyanis a normál közhasznú foglalkoztatásban a támogatás mértéke 70 százalékos, illetve egyes településeken 90 százalé­kos támogatást is lehet kapni. A jövedelempótlósok számára lét­és szén-dioxid-mérővel is. Mint Szili Katalin államtitkár el­mondta, az önkormányzatok­nyilvánosságra hozatalát is elő­segítik. A testületi üléseken - dr. Ma­gyar Levente polgármester szerint - a baráti kör léte szükségtelenné tenné a bizottságok működését s az ezért felvett tiszteletdíjakat is. Mivel tíz képviselő kimaradt a ba­ráti körből, fel sem kérték őket, s belépésük is kizárt hat hónapig, így: ez a baráti kör diszkriminál, ami antidemokratikus, s nem méltó Jászberény eddigi jó hűé­hez - mondta a polgármester. A kimaradtak között van a pénzügyi, rehozott konstrukció ezt nem engedi meg, ott csak 70 százalé­kot lehet igénybe venni. Módo­sító javaslatuk ezt az ellentmon­dást próbálja feloldani. Jauemik István szólt a terület- fejlesztési törvény időszerű kér­déseiről is. A törvény a terület- fejlesztés centralizációját sze­retné megszüntetni. Megyénként létrejönnek a megyei területfej­lesztési tanácsok, s erre épülnek a regionális tanácsok, illetve leg­felső szintként az országos terü­letfejlesztési tanács. Az országos tanács a meglévő források leg­feljebb 50 százalékával gazdál­kodhat, és legalább 50 százalé­kot a megyei területfejlesztési tanácsokhoz kell leadni. A me­gyei szocialista képviselők mó­dosító indítványban kezdemé­nyezték, hogy a Tisza-tó kör­nyékére kötelezően alakuljon regionális területfejlesztési ta­nács. B. Gy. nak a közeljövőben környezet­védelmi programot kell alkot­niuk a településükön. a szociális, valamint az ifjúsági bizottság vezetője, s a polgármes­ter is. Bujdosó József, a pénzügyi bizottság vezetője érdeklődé­sünkre elmondta: örül is, hogy nincs a barátok között, mert az tiszta politika, ő pedig inkább ma­rad független, s csak a város ér­deke vezérli. Jászberény stabil pénzügyi helyzetben, hitel nélkül, némi tartalékkal tud gazdálkodni. Olyan utat, mely adósságba vemé a várost, Bujdosó József nem tá­mogatna. Ilyen, nagyobb kiadás­ról azonban szó esett ezen az ülé­sen is. Szádvári Gábor képviselő már korábban javasolta, hogy a város vegye meg a 900 milliót érő üres laktanyát. De hogy mire használná ezt Jászberény, arról senki sem beszélt az ülésen. Szennyezett levegőjű városban élünk Szili Katalin államtitkár megtekinti a légszennyezettség­mérő konténert - belülről fotó: csabai Antidemokratikus az új erő Jászberényben? Baráti körben a képviselők Jászberény költségvetése még mindig nem készült el, így a feb­ruári soros ülésre nem sok megtárgyalnivaló jutott. Érdekes­séggel azonban most is szolgáltak a városatyák. Nemigen múlik el testületi ülés a helyi, önkormányzat által finanszírozott sajtó ostorozása nélkül. Most a helyi tévések „vétettek”. Látlelet Tiltakozások tavasza Csaknem bizonyos, hogy az elkövetkezendő hetekben felerősödnek a különféle, politikai célzatú tiltakozások. Nem csupán a - vélhe­tően élénk érdeklődést kiváltó - kormánybúcsúztató nagygyűlésre kell gondolni, hanem az ellenzéki pártok amúgy vészesen megfo­gyatkozott erejét ellensúlyozó demonstrációkra is. Mert minden­képp látványos, ha az állampolgárok az utcára vonulnak, s elégedet­lenségüknek közvetlenül és félreérthetetlenül adnak hangot. Nem mintha ezzel egy csapásra bármi megváltozna, de legalább jelzésér­tékű a kormányzati hatalom számára is, amelyik persze ettől függet­lenül „halad előre”. Változatlan eltökéltséggel, vagy ha éppenséggel engedményre kényszerül, inkább csak másodlagos jelentőségű ügyekben. Ám vitathatatlan hiba lenne, ha a szaporodó tiltakozá­sokban egyebet sem lámánk, mint megengedett vagy bekalkulált el­térést attól a szomorú egyhangúságtól, amely a jelenlegi rendszert egyébként jellemzi. Lemondott a pénzügyminiszter, s aki követi, megmásíthatatlanul hitet tesz elődje munkája mellett. Legfeljebb hangsúlybeli eltérésekre ügyel, mikor az előzőnél 2 százalékkal na­gyobb gazdasági növekedést, illetve az infláció erőteljesebb megfé­kezését ígéri. De miután a nyolcvanas években a pártelit egyik jeles képviselője volt, minden bizonnyal kevésbé arrogáns módon igyekszik majd el­képzeléseit elfogadtatni. Már önmagában ez a - lágy államszocia­lizmus időszakát felidéző - tény is rokonszenvet ébreszt iránta, amely a mostani körülmények között cseppet sem mellékes. Habár nem is annyira döntő, mint amennyire gondolnánk. Mert a törvé­nyes rendnek mégsem ő az egyszemélyi meghatározója. A később kivívható befolyása és hatóköre bármikor célpont lehet, s a választá­sokig mások is kerülhetnek pénzügyminiszteri bársonyszékébe. Vi­szont a kormány aligha fog lemondani. Több százezren tüntethet­nek, tiltakozhatnak, a kényszerpálya adott. Mindennél nyilvánva­lóbb ugyanis az a törvényszerűség, hogy a lényeges gazdasági dol­gokban a kényszer hangsúlyos, s csupán mellékes ügyekben a gya­nús önkény. Ráadásul egyetlen pillanatig sem gondolhatja senki, hogy a hatalom főszereplői tényleg félnének bármiféle kormánybú­csúztatótól vagy tiltakozástól. Ellenkezőleg, ha figyelemre méltat­ják is, mindenképp hasznosítható tanulságaik miatt teszik. Mármint azért, hogy az állampolgárok valódi reakcióit hitelesen megismerjék. Elválasztva egymástól a merő kíváncsiságot a politi­kai azonosulástól, a formális részvételt a hatékony szervezkedéstől. Mert a tiltakozások - a közhiedelemmel ellentétben - akkor válnak igazán veszélyessé, ha visszafordíthatatlan folyamatokat indítanak el. Ám ezek a folyamatok hamarabb jelennek meg a hatalmon belül, mint azon kívül. így annak eldöntése, hogy a kettő mikor erősíti fel egymást, rendszerint utólag derül ki. S ahányszor valaki ezen töp­reng, legfeljebb érzelmileg adhat meggyőző választ. Kerékgyártó T. István Eveken át zaklatta 13 éves nevelt lányát A tizenhárom éves besenyszögi kislány már az iskolában sem úgy viselkedett, mint azelőtt. Rosszkedvű, bágyadt volt, a ta­nulmányi eredménye sem érte el a tőle megszokott színvonalat. A megdöbbentő okokra végül a gyermekre felfigyelő, lelkiis­meretes pedagógusok derítettek fényt. Ki tudja, meddig tartott volna a gyerek — mint később kiderült - már évek óta tartó hányatta­tása, ha magatartásának válto­zására nem figyeltek volna fel tanárai. A hosszasan kikérde­zett kislányból végül zokogva törtek fel az őt nyomasztó ke­serű emlékek. Tanárainak el­mondta, már évek óta szexuáli­san zaklatja őt nevelőapja. Az iskola persze nyomban értesí­tette a hallottakról a rendőrsé­get. A kislány később a Szol­noki Rendőrkapitányság nyo­mozói előtt is megerősítette a pedagógusok előtt tett „vallo­mását”. A gyerek szavaiból kiderült, hogy nevelőapja már három éve zaklatja őt. Az egész akkor kezdődött, amikor a férfi egy alkalommal bevitte a gyereket a fészerbe. A kicsiről lehúzta az alsóneműt és erőszakosko­dott vele. Attól kezdve több­ször megtörtént, hogy a kis­lányt levetkőztette és simo­gatta. A dologra persze nem derült, nem derülhetett fény. Jóllehet az anya is sejtett vala­mit, ellenkezni azonban ő sem mert a férfival. Állítólag volt is oka rá, hogy tartson emberétől. Tapasztalatból tudta ugyanis, hogy könnyen eljár a keze. A gyanúsítottként kihallga­tott harmincöt éves férfi rész­ben elismerte az ellene felho­zott tényeket. Védekezésül a nyomozóknak elmondta: nem tudott ellenállni a kislány által felkeltett vágynak. Vélhetően ez az indoklás nem volt elegendő a bíróság előtt sem, mivel tegnap elren­delték a gyanúsított előzetes le­tartóztatását. -hgy­„Nem életcélom, hogy lemondásra kényszerítsem az APEH elnökét” Palotás János a Hozam Klubban Palotás János személyében neves vendéget fogadott teg­nap délután a szolnoki Hozam Klub. A sikeres vállalkozó, po­litikus a VOSZ elnökeként lá­togatott el Szolnokra, ahol - többek között - a vállalkozá­sok és az állam viszonyáról beszélgetett vendéglátóival. Palotás János szerint az állam ne vegyen részt szereplőként a gazdaságban. Az állam szerepe ugyanis sokkal inkább a gazda­ság feltételrendszerének kialakí­tásában áll. Akkor vállalkozás- barát a kormány, ha a vállalko­zások kockázatát igyekszik csökkenteni például egy kiszá­mítható és stabil szabályozó- rendszerrel. Magyarországon, ahol annyira változnak a feltéte­lek, még egy megerősödött, tíz évet megért vállalkozó is kez­dőnek érzi magát. A VOSZ elnöke úgy véli, az elmúlt tíz év gazdaságpolitikája növelte a vállalkozások kockáza­tát. így persze sokkal nehezebb feladatot jelent a talpon maradás. A napokban lezajló pénzügymi­niszter-váltást azonban új esély­nek ítélte Palotás János. A kötetlen találkozó alkal­mával a beszélgetőpartnerek között volt, aki adószakértőnek nevezte Palotást, de olyan kér­dés is elhangzott, amely a sike­res vállalkozó és az APEH ­pontosabban az adóhivatal el­nöke - közötti jogvitára muta­tott rá. Palotás János elmondta: az adóhivatalnak természetesen joga, hogy rosszul döntsön, az adóalanynak pedig módjában áll bírósághoz fordulni. A bíróság­nak pedig ahhoz van joga, hogy felülbírálja az adóhivatal dönté­sét. A ,jog értékei” jelenleg olyanok, hogy az állampolgár­nak, az adóalanynak adnak iga­zat, de ezt az államigazgatás nem veszi tudomásul. Arra pedig, hogy a per követ­kezményeként ki mond le, ő vagy Pitti Zoltán, könnyed hu­morral válaszolt: - Gondolom, ő már régóta keresi az új munka­helyét. - Komolyra fordítva a szót azonban elmondta azt is, hogy a felemlített ügy rengeteg energiáját leköti, és bár fontos dologról van szó, mégsem te­kinti életcéljának, hogy lemon­dásra kényszerítse az ÁPEH el­nökét. -h­A hiány és a várakozás lassan a múlté Az idén minden igénylő kap telefont Az idén tizenötezer telefont kötnek be a szolnoki távköz­lési centrumba. Ezzel min­den, jelenleg számon tartott igényt ki tudnak elégíteni, sőt ez a szám magasabb is, mint az igénylőké. Tehát több telefon bekapcsolását tervezik, mint amennyi a várakozók száma. Mindez a Klub Szolnok teg­napi rendezvényén hangzott el, amelynek meghívott elő­adója Straub Elek, a Matáv el­nök-vezérigazgatója volt. A vezérigazgató beszámolt arról is, hogy nyolcvan-ki- lencven milliárdos beruházást terveznek az idén. A szolnoki telefonhelyzetre visszatérve elmondta, hogy a jelenlegi igények teljesítése után a megyeszékhelyen száz lakosra húsz telefon jut majd. Országos viszonylatban az idén 280 ezer telefont fognak A szolnoki várakozóknak idei bekötést ígér a vezér- igazgató FOTÓ: CSABAI bekötni. A következő másfél évben pedig szeretnének el­jutni odáig, hogy Magyaror­szágon ne legyen többé prob­léma a távközlés. Ez azt je­lenti, hogy száz lakosra har­minc telefon jut majd, és ezzel az eredménnyel már elérjük az európai átlag alsó szintjét. Mindez annak köszönhető, hogy a magyar távközlés az utóbbi években óriási fejlő­désen ment keresztül, ma már az ország jelentős részé­ben nincsenek telefonra vá­rakozók. A távközlés fejlő­désében jelentős lépés volt a privatizáció, és a Matáv mel­lett helyi telefontársaságok is alakultak, melyek a lakos­sági igények húsz-harminc százalékát szolgálják ki. A Matávnak tavaly év vé­gére kétmillió előfizetője volt, kétszázezer lakos pedig a helyi telefontársaságokhoz tartozik. A Matáv évente hatvan-nyolcvan milliárdos beruházást valósít meg, és terveik szerint két év múlva részvényeik megjelennek a tőzsdén is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom