Új Néplap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-18 / 65. szám

8. oldal Sport Extra 1996. március 18., hétfő Labdarúgó NB I., 16. forduló Új név, új csapat, régi eredmény Fehérvárott Győri ETO FC- Kispest-Honvéd 1-2 (0-2) Győr, 6000 néző, v.: Tóth gólszerzők: Urbán (48.), il­letve Tóth (23.), Mátyus (45. - 11-esből) sárga lap: Demollari (15.), Urbán (45.), Dumitrescu (69.), illetve Warzycha (5.), Pena (13.), Mátyus (48.), Urbányi (75.) jók: Böjté, Urbán, illetve Háhn, Piroska, Tóth Győr: Csaban - Böjté, Urbán, Radics, Dumitrescu - Lajkovics (Mikóczi, 67.), Korsós, Véber, Fűzi - Oprea, Demollari (Fehér, 82.) Kispest: Vezér - Plókai, Hahn, Mátyus - Argyelán (Dubecz, 81.), Kovács, Ur­bányi, Warzycha, Piroska - Tóth, Pena (Gabala, 79.) Csepel §C­Békéscsabai EFC 1-1 (1-0) Csepel, 1500 néző, v.: Hana- csek gólszerzők: Tikosi (2.), il­letve Puskás (87.) sárga lap: Tikosi (35.), Váczi D. (51.), illetve Kovács T. (12.), Fodor T. (28.), Sán­dor M. (34.), Szenti (82.) piros lap: Szekeres (7.), il­letve Kulcsár S. (7.) jók: Bíró, Váczi D., illetve Szenti, Puskás Csepel: Bíró I. - Váczi D.- Ács, Bereczki - Rósa, Med- gyes, Vancsa (Kámán 57.), Zombori Z., Szekeres - Ti­kosi (Tyukodi 57.), Baranyi Békéscsaba: Udvarácz - Csató S. - Szenti, Balogh Z., Fodor T. - Puskás, Kulcsár S., Sándor M. (Balázs 80.), Kovács T. (Kasik 64.) - Szarvas (Szabados A. 80.), Filipovic Zalaegerszegi TE- MTK FC 3-3 (1-2) Zalaegerszeg, 9000 néző, v.: Kiss G. gólszerzők: Preisinger (6. p.), Németh T. (70., 75.), il­letve Zsivótzky (34.), Csertői (42.), Illés (55.) sárga lap: Horváth A. (38.), Lendvai (51.), illetve Kuttor (17.), Hamar (38.), Szekeres (63.) jók: Németh T., Horváth J., Szabó II. Zs., Preisinger, il­letve Zsivótzky, Csertői, Lu­kács, Babos G. Zalaegerszeg: Tóth - Ko­vács, Szabó I Zs., Horváth J.- Szabó Z. (Ivanics 60.), Lendvai, Horváth A., Szabó II. Zs., Németh - Sztipáno- vics, Preisinger MTK: Babos G. - Lőrinc/.- Kuttor, Tamási, Szekeres - Babos Á. (Strasszer 89.), Lu­kács, Illés, Zsivótzky, Cser­tői, Hamar (Kenesei 87.) BVSC-Dreher- Pécsi MFC 2-0 (1-0) Szőnyi út, 2500 néző, v.: Ger­gely S. gólszerzők: Orosz (4L p. - 11-esből), Potemkin (87.) sárga lap: Bondarenko (43.), illetve Bumb (25.), Sza­bados (40.), Zováth (75.), To- locsko (86.) piros lap: Bondarenko (61.- második sárga után) jók: Molnár, Bükszegi, il­letve Szabados, Wemer BVSC: Koszta - Farkas - Bondarenko, Szalma - Mol­nár, Bükszegi (Komlósi, 88.), Bognár (Zováth, 64.) , Ara­nyos - Csordás (Potemkin, 64.), Orosz, Vincze Pécs: Kovácsevics - Sza­bados - Dienes, Bumb (Ul­rich, 68.), Wemer - To- locsko, Jaki (Pest, 76.), Fe­hér, Győri - Ulveczki, Tököli Fehérvár ’96 FC- Vasas Casino Vigadó 0-1 (0-0) Székesfehérvár, 6000 néző, v.: Vágner gólszerző: Szilveszter (59.) sárga lap: Bekő (27.), il­letve Juhár (7.), Geres (65.) jók: Jávorka, Dulics, Tóth, illetve Sáfár, Juhár, Szilveszter Fehérvár: Mitring - Lő­rinc/., Jávorka, Bekő - Pető (Nagy 82.), Dulics (Szalai 73.), Monyé, Tóth - Ta­kács, Horváth, Korsós (Al- ves 75.) Vasas: Sáfár - Mónos, Geres, Juhár, Maczó - Má- riási, Szilveszter, Galas- chek, Simon (Herczeg 66.) - Jován, Fischer Vác FC-Samsung­Haladás VFC 0-0 Vác, 1500 néző, v.: Juhos sárga lap: Tóth Gy. (26. p.), Negrau (72.) jók: Puglits, Nagy T., illetve Szekér, Fehér Vác: Hámori - Nagy T. - Lévai, Nyikos (Sándor, 69.), Puglits - Kasza, Romanek, Vojtekovszki, Andrássy (Austin, 58.) - Szoboszlai (Víg, a szünetben), Borgulya Haladás: Kurucsai Neudl, Szekér, Tóth Gy., Tóth M. - Varsányi (Som­falvi, 90.), Fehér (Kiss, 89.), Mikóczi, Negrau - Bognár, Varga Innstadt Stadler FC- í'jpesti TE 0-0 Akasztó, 3000 néző, v.: Puhl sárga lap: Csehi I. (35. p.), illetve Djordjevics (51.), Szili (62.) jók: Molnár. Reskó, Csehi, illetve Sebők, Füzesi, Szili Stadler: Békési - Drago­ner - Kertész, Resko, Csehi I. - Lázár, Molnár, Jereme- jev, Csehi Z. - Lehota, Bul- ders (Vacsilja, 66.) UTE: Szűcs - Bérczy, Fü­zesi, Sebők, Szlezák - Jenei, Újordjevics, Szanyó, Szili - Egressy, Wukovics (Tiefen­bach, a szünetben) Ferencvárosi TC- DVSC-Epona 1-0 (0-0) Üllői út, 12 000 n., v.: Pillér gólszerző: Jagodics (89.) sárga lap: Lisztes (23.), Kecskés (52.), illetve Va- dicska (37.), Arany (69.), Ilea (82.) jók: Telek, Jagodics, illetve Gojan Ferencváros: Hajdú - Te­lek - Milovanovic, Nagy N. - Jagodics, Albert, Simon (Vincze O. 70.), Lisztes, Kecskés (Nicsenko 80.) - Kopunovic (Zavadszky 50.), Kuntic DVSC-Epona: Hor­váth B. - Vadicska, Gojan, Pető - Bagoly, Sándor T„ Madar, Sándor Cs., Szath- mári - Ilea, Arany Magyar érmek a szófiai aerobik-Eb-n Kiválóan szerepelt a magyar aerobikválogatott a Szófiában megrendezett Európa-bajnok- ságon. A szombati döntőkben ugyanis két arany-, négy ezüst- és egy bronzérmet szereztek Sinkó Béres Andrea szövetségi kapitány tanítványai. Mészáros Réka a női egyéni szám küzdelmei után állhatott a dobogó legfelső fokára, Szlo­nal meglepetés volt a kétszeres bajnok, Muhari Zoltán kiesése. Pokol Gergő viszont pokoli gyorsan suhant a kapuk között, még épp a fizika törvényein be­lül maradva nyert. A fárasztó, de diadalmas vi­adal után kiderült: a jó pár esz­tendeje Szolnok ispán alapította mélyföldi' városka sísportja az boda Éva, pedig ^gy^ntjbbepu számban a harmadik helyen végzett. A Bottyán Béla, Mé­száros Réka és Szloboda Éva összetételű csapat a triók ver­senyében bizonyult a legjobb­nak. A párosoknál elindult ma­gyar duók közül a Bolla Mari­ann, Dóczy Dorottya kettős szerepelt jobban, hiszen ezüst­érmet szerzett. Juhász Bianka utóbbi években rengeteget fej­lődött. A hárombusznyi alföldi tábor tagjai elégedetten térhe- tettek vissza a vizsgák és dol­gozatok füstös, unalmas vilá­gába ... Győztesek: alsó tagozatos fiúk: Korsós Milán (Körösi), é-% fiíHMSk /MW. kor helyezetlen maradt, mert, miután a fináléban abbahagyták gyakorlatukat, kizárták őket a versenyből. Az aranyérmes trió mögött is magyar csapat-vég­zett, a Katus Attila, Katus Ta­más, Szentgyörgyi Rómeó al­kotta hármas ezüstérmes lett. A női csapatversenyben második helyen végzett a magyar trió. lányok: Új Bianka (Széche­nyi). Felső tagozatos fiúk: Varga Péter (Körösi), lányok: Maczkó Emese (Belvárosi). Középiskolás fiúk: Pokol Gergő (Varga), lányok: Barta Beáta (Tiszaparti). Főiskolá­sok: Dobi Dénes. Ökölvívás Tyson Vegasban verte meg Brúnót j -iü p ijóys „ •ifitdjttüpiii i Szombat keso este mérkőzött meg a profi Boksz Világtanács (WBC) nehézsúlyú világbaj­noki címéért a súlycsoport két legnagyobb „királya”, az ame­rikai Mike Tyson és a brit Frank Bruno. A Las Vegas-i MGM Grand Gardenben meg­rendezett összecsapáson, 16 ezer néző előtt lépett szorítóba a két öklöző. Tyson hamar le­csendesítette a brit szurkolókat, végig irányítva, fölényesen győzedelmeskedett. A mérkőzés előtt még mind­ketten magabiztosak voltak: „Most eljött az én időm” - nyi­latkozta Bruno, aki a WBC baj­noki címét őrizte. Tyson szűkszavúbb volt: „Kegyetlen vagyok” — mondta tömören. A találkozó „írón Mil$e”-ot igazolta. Tyson egyértelműen gyorsabban ütött, és kiderült erősebb is ellenfelénél. A har­madik menetben Tyson főleg fejre mért horgokkal „sorozta” nála 12 kilóval nehezebb ellen­felét. Ennek eredményeképpen, a bíró a harmadik menet ötve­nedik másodpercében véget ve­tett a küzdelemnek; leléptette a címvédőt. Ezzel a győzelemmel Tyson visszaszerezte világbaj­noki elsőségét. A találkozó után: - Lórúgás erejű ütéseim vannak. Ki akar­tam ütni Brúnót - így a 29 esz­tendős győztes. - Végem van. Teljesen reményvesztett va­gyok. Megpróbáltam kihasz­nálni súlyelőnyömet, de ő sok­kal gyorsabb volt - szomorko- dott a vesztes. Az est folyamán az IBF és a WBC profi szerve­zet még négy vb-döntőt rende­zett: az IBF középsúlyú címéért kiírt összecsapáson az amerikai Bemard Hopkins honfitársát, Joe Lipseyt győzte le. Lipseyt a negyedik menetben leléptették. A WBC középsúlyú döntőjében szintén két amerikai mérte ösz- sze erejét. Itt Keith Holmes le­győzte Quincy Taylort. Az IBF kis légsúlyú kategóriájában az amerikai Michael Carbajal a mexikói Melchor Cob-Castrót verte pontozással. A WBC szalmasúlyú döntőjében pedig a mexikói Ricardo Lopez a Fü- löp-szigeteki Alá Villamor fe­lett diadalmaskodott. Mól Rt. szolnoki diák síbajnokság ’96, Donovaly Hóban forgó, napban fürdő fiatalok A megyeszékhely diákküzdel­meire immár harmadik éve ke­rült sor, ám a két nagybányai év után ezúttal az Alacsony-Tátra gyöngyszeme várta a szolnoki­akat. Ä verseny- és tereprende­zést ezúttal is a Szolnoki Síklub vállalta magára. A vendéglátó Doúővaly Skicentrum nagyvo­nalú házigazdának bizonyult, hóra telepített „biliárdasztal”, kerítéssel elzárt pálya, valamint verőfényes reggel fogadta a sí­talpas diáksereget, amely azon­nal megtámadta a hegyet. A sí­klub oktatói 500 m-es szlalom­pályát tűztek ki számukra, 30 kapuval nehezítve a dolgukat. A két futamot több mint nyolc­van titán teljesítette. A szóban és hóban forgó fiatalság min­den eddiginél magasabb szín­vonalú versenyt produkált. Olyat, hogy a bámészkodó he­lyiek is elképedtek. Különösen a középiskolás lányaink viadalát kísérték pász­tázó tekintetek. Ennek oka akár az izgalmas összecsapás is le­hetett volna, de más is. Tény, hogy az első futam után csak pár tized választotta el egymás­tól az élen álló tinitüneménye­ket. A nagy hajrát végül a ti- szapartis Barta Beáta nyerte Reiff Dóra (Verseghy) és Snei- der Kitti (Varga) előtt. A fiúk­— Barta Beáta, mondhatni orrhosszal nyert FOTÓ: ILLYÉS Kosárlabda mint életforma? A minap parkettballbajnokságot rendezett a Szolnok Városi Sportcentrum és a sportiskola a tiszaligeti körcsarnokban. Megdöbbentő, sőt, lenyűgöző volt látni, mennyien jöttek el. Szám szerint negyvennégy csapat, közel kétszáz játékosa öltö­zött be, hogy „élesben” hódoljon szenvedélyének. Felettébb el­gondolkodtattak a látottak. Vajon lehetséges, hogy egyeseknél több mint egyszerű kikapcsolódás, hobbi a kosárlabda? Minden bizonnyal igen! Megkockáztatom: van, akinél életforma, hiszen a megjelenés, a viselkedés mindenképpen tükröz egyfajta hova­tartozást, elhivatottságot. Persze a minta a tengerentúlról érke­zik leginkább, ami teljesen érthető. A világ legjobb kosárlabdá­zóinak hazájában, olyan káprázatos dolgokat művelnek a Spal- dinggal, ami ép ésszel szinte felfoghatatlan. Aki valamicskét is vonzódik a sportághoz, az óhatatlanul is Jordan, Pippen, Ma- lone... akar lenni. Michael Jordan a szolnoki teremstreetballon is tetten érhető volt, hiszen a méregdrága cipők, mezek - egye­seknél még a járás is - a levegő urát idézték. Igen ám, de a külső csak egy az egyént meghatározó jellem­zők közül, és nagyon sokan beérik ennyivel. Pedig nem ártana a színfalak mögé tekinteni végre. Megérteni, miért lett X., Y. a legjobb, hogyan él, milyen a játékintelligenciája stb. És ez az a pont, ahol már áldozatot is szükséges hozni! Mert ugye ilyen­olyan szupercsukát, mezt, melegítőt vásárolni csak pénz kér­dése, azonban nap mint nap egy NBA-sztár szellemében élni már nem egyszerű. Nem arra gondolok, hogy eddzen valaki lá­tástól vakulásig, nem. Csupán azt szeretném, ha megértenénk végre: a legjobbak mindig tisztában vannak azzal, hogy nem a csúcsra feljutni a legnehezebb, hanem ott maradni. És ezek a férfiak, akiket oly sokan imádnak, képesek voltak erre. De nem úgy, hogy felvették a nagy elődök allűrjeit! (S. L.) Férfi kézilabdásaink Szabolcsban Újra nagy közönség előtt bizonyíthatnak a molosok Mert bizony a múlt pénteken minden korábbi mértéket felül­múlt az érdeklődés. Immár tény­leg kicsinek bizonyult a hazai csarnok, amelynek bejáratán nem is mindenkit engedtek be, hiszen a lelátók és a két galéria zsúfolt­sága után már az alap- és oldal­vonalak mentén, keresték talpa­latnyi helyüket a jó meccsre éhe­sek. Köztük persze sok száz sze­gedivel, nekik azonban csak kor­látozott számban adtak ki belé­pőt. így aztán a szolnoki és sze­gedi későn jövők hamar közös nevezőre találtak, leginkább a bosszEinkodás ürügyén., jD^, aki láthatta a( magyar bajnokjei'öít ncKéz győzelmét, az igazán nem bánhatta meg a fáradozást, törődést, a kötele­zően gyalogosan érkezést. Ne­tán a belépő árát sem, ugyanis ötven percen át teljesen nyílt, hullámzó, temérdek izgalmat nyújtó viadalon tapsolhatott, fü­tyülhetett hovatartozás szerint mindenki, a lázat idéző két Ti- sza-parti gárda kézilabdacsatá­ján. Nekünk, talán kicsit sava­nyú a szőlő, hiszen Mezeiék a hajrában nem adtak már több esélyt a felzárkózásra, az eset­leges fordításra. Ha már így alakult, talán tilos lenne azt kí­vánni, hogy tényleg nyerjék meg a bajnokságot? Válasz he­lyett inkább maradjunk a saját portánk előterében, nézzük meg, mit remélhetünk hétfőn este Nyíregyházán. Szabolcsban egy csapat sem mehet biztosra, csak a mérkőzés után. Legutóbb a Fotex Veszp­rém mondhatta el ugyanezt ma­gáról, 21-25-ös győzelmének nem tapsolt a kétezer fős hazai publikum. Vajon ma este miként viseltetnek a szolnokiakkal szemben? Ha ők vezetnek, nyil­ván béketűrőek, ám a Kaló-le- génységnek más a célja. Neveze­tesen, hogy pont nélkül ne szán­janak fel a hazafelé induló buszra. Ha úgy tetszik, az őszi döntetlennel (26-26), ha nem is maradéktalanul, elégedettek len­nénk. Tudvalévő, védekezésben számos .jólábú” kézilabdás ját­szik a pályaválasztónál, gyakran alkalmazzák a nyitottabb formát is. támadásban ha kell, elmennek a „passzív” határig, amit a játék­vezetőknek illik észrevenni. - Minden hullajtható pontot elej­tettünk idáig, tehát csak győze­lemben vagy pontszerzésben gondolkodhatunk. Káló Sándor véleménye nemcsak megszívlelendő, ha­nem kötelezően betartandó a mólosokra nézve! N. I. Oldalháló Morális merényletek Sportvezető barátom sopánkodva meséli, hogy a télen kinézett egy jókötésű középpályást a futballcsapatába, két hónapig etette, itatta, gondját viselte, aztán az átigazolási határidő lejárta előtti napon a fiú azt üzente: elfogyott a regimentje. Visszatán­colt korábbi egyesületéhez, cserbenhagyva jótevőjét. Hogy előre megfontolt szándékkal tette-e, most már nem annyira ér­dekes, inkább az, hogy helyette nincs kit találni. Nem mintha nem lenne hasonszőrű játékos a piacon, inkább azért, mert lejárt az átigazolások ideje, csaknem minden bajnokságban eldördült a startpisztoly. Tudom, mindenkinek a saját baja a legnagyobb, ezért nem csoda, ha a kisvárosi csapat vezetője nem talál szavakat a csa­lódástól. Keserűségét elsősorban magának köszönheti. Hogy miért? Mert vakon megbízott a játékosban, és elmulasztotta ide­jében aláíratni vele az átigazolólapot. Harmadszor pedig azért, mert nem mérte fel kellőképpen a mai labdarúgásunkban rejlő állapotokat, benne a szavahihetőség és a korrekt sportemberi magatartás hiányát. Pedig mások példájának sokasága bizo­nyítja a kétes értékű mondás jogosságát: „szemesnek áll a (fut­ballvilág”. Kedves jóhiszemű barátom! Ne önmagadból indulj ki! Tán nem hallottál még az ügyeskedésekről, a morális merényletek sportágromboló mechanizmusának térhódításáról? De az csak eljutott a füledig, hogy két héttel a szombati Fradi-Debrecen meccs előtt a fővárosiak menedzsere egy debreceni magánla­kásban tárgyalt a Löki öt kiválóságával. Nem, nem azonnali át­igazolásuk tárgyában. Csupán azért, hogy megzavarja a DVSC fiataljainak fejét. Ennyi éppen elég az öltözői hangulat megmé- telyezésére, amiről persze senki nem beszél. Aki ismeri annak levegőjét, jól tudja, nem kizárt, hogy szombaton az ötök féf szemmel egymást figyelték a Fradi-meccsen. Vajon mit meré­szel a társa a pályán, míg a másik hat azt is leshette, nincs-e szabotázs. (Nem úgy tűnt a tévében.) Ha valóban nincs, akkor is mindenképpen megoszlik a figyelem. Azt pedig alkalomadtán ki kell használni. Csak könnyebb így nyerni. Nem igaz? Hogy mi ebből a tanulság? Aki becsületének, feddhetetlen­ségének tudatában nyugodtan alszik, az bizony később ébred. És hátrányba kerül a szabályokat ugyan nem sértő, ám azokat messze kikerülőkkel szemben. (ni)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom