Új Néplap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-08 / 33. szám
1996. február 8., csütörtök 7. oldal Kunszentmárton És Környéke Helyzetjelentés gázról és telefonról Öt esztendővel ezelőtt senki sem merte volna gondolni, hogy a Tiszazugnak ezen a részén kiépül a gázhálózat - mondta dr. Botka János, Csépa polgármestere. A gázhálózat kiépítését az Állami Fejlesztési Intézet (ÁFI) közel harmincszázalékos támogatása tette lehetővé. Csé- pán a gázberuházás áfa nélkül ötvenmillióba került. Ebből a lakossági hozzájárulás tizenkilenc és fél millió, az ÁFI-tá- mogatás pedig 15 millió forint volt. A hiányzó összeget a kivitelező Innoterv Rt. biztosította. Csépán a hétszáznyolcvan ingatlanból négyszáztízen jelezték igényüket, vagyis eny- nyien fizették be a bekötési díjat. Beszélgetésünk napján csupán mintegy két tucat igénylő ingatlanához nem vezették még el a gázvezetéket. 1996 májusára azonban mindenhol kiépítik a vezetékrendszert, s a következő fűtési szezonban már (az egyelőre jóval olcsóbb) gázzal tudnak fűteni a csépaiak. A gázprogram megvalósítása ellenére sem adósodott el a község - mondta dr. Botka János, Csépa első embere A gázbekötést egyébként az általános iskolával kezdik. Az oktatási intézmény esetében az olajról gázfűtésre történő átállás mintegy kétmillió forintba kerül, amely összeg azonban - az előzetes számítások szerint - két év alatt megtérül. A község első embere azt mondja: az az egyik legnagyobb érdeme a gázprogramnak, hogy a megvalósítás érdekében nem kellett egy fillér hitelt sem felvenniük, vagyis nem adósodott el a település. Másik jó hír a csépaiaknak: az elmúlt év végén valamennyi meglévő telefonvonalat bekapcsolta a Matáv Rt. a távhí- vásos rendszerbe. Vagyis mind a harminc jelenlegi telefontulajdonos közvetlenül tud telefonálni vidékre és külföldre is. A további telefonigények kielégítését pedig az első félévben szeretné megvalósítani a Matáv. Két év híján kétszáz éves... Felújították a csépai katolikus templom belsejét Az oltár - bár a felvételen sajnos nem látszik - gyönyörű, dús aranyozást kapott a felújítás során A csépai katolikus templom két esztendő híján kétszáz éves. Az 1798-ban épült templom belsejét a közelmúltban újították fel. A gyönyörű épületben Pusztai Kálmán plébános kalauzolt minket. A falakat a helyi önkormányzat műszaki szervezetének dolgozói festették ki. Csakúgy, mint az 1913-ban készült, neogót stílusú oltárt, amely 1 millió 21 ezer forintos beruházás során nyerte vissza eredeti szépségét. Sőt, dúsabb aranyozást kapott, hiszen az oszlopok eredetileg fehérek voltak, a felújítás során azonban azt is bearanyozták. A restaurátorok egyébként azt a megállapítást tették az oltárról, hogy faanyaga rendkívül jó állapotban van, tehát sem szú, sem gomba nem támadta meg. A fa konzerválását újra elvégezték a szakemberek, így újabb évtizedekig nem lesz (remélhetőleg) gond vele. A község lakossága körülbelül kétszázezer forintot adományozott a templom felújítására, a hiányzó összeget pedig külföldi karitatív szervezetek pótolták. Még az oltár előtt megtörtént a százhúsz esztendővel ezelőtt készült orgona egy részének felújítása. A műemlékké nyilvánított orgonát azóta már ki is próbálták: múlt szombaton Szekszárdi Imre kecskeméti orgonaművész tartott hangversenyt. Ez a hangverseny volt egyébként a község millecentenáriumi programsorozatának nyitórendezvénye. Ezt a műemlékké nyilvánított orgonát százhúsz évvel ezelőtt készítették Mi másként láttuk Felháborodott levelet hozott a minap a posta szerkesztőségünkbe. Feladója a kunszentmártoni vasútállomásról írt, pontosabban arról, hogy mennyire piszkos, s hogy nem lehet sehol leülni. Fotós kollégánkkal elmentünk, megnéztük az épületet kívülről és belülről egyaránt, ám nem teljesen a leírtakat tapasztaltuk. Ottjártunkkor ugyanis minden pad a helyén volt, a padló pedig még nedves volt a felmosástól. A felvételünk ezért mutatja kívülről az épületet. Tudja-e a Tiszazugról... ? ..., hogy legmagasabb pontja az északi részen a Zsidóhalom (100 méter), délen az Egetthalom (108 méter)? Ezen a területen a legnagyobbak a hőmérsékleti ingadozások, kevés és rendszertelen a csapadék, és igen magas a napsütéses órák száma. ..., hogy a XVI. században török hódoltsági terület lett a Tiszazug? A török idők egy pontos dátuma 1541, Buda várának eleste. De azt tudja-e, hogy Kunszentmártonban, a városháza falán emléktábla hirdeti, hogy Buda eleste után, 1541. szeptember 18-án a magyar királyi koronával Erdélybe menekülő Izabella királyné Kunszentmártonban töltött egy éjszakát? Megoldott gyógyszerellátás Szelevényen soha nem volt gyógyszertár, vagy akár csak egy kis gyógyszerszoba sem. A betegeknek Kunszéntmár- tonba vagy Csépára kellett elutazniuk egyetlen levél vitaminért is. Február 1-jén azonban változás történt. A település jegyzője, dr. Veres Gábomé elmondta, hogy egy meglévő épületet alakították át, illetve újítottak fel, hogy gyógyszerszobát lehessen berendezni benne. Az épület ön- kormányzati tulajdonban van, ám kiadták Szíjjártóné Barath Éva gyógyszerésznek, aki vállalkozásban végzi a gyógyszer- ellátást a községben. Mint azt a jegyző asszonytól megtudtuk, az épület felújítását a Népjóléti Minisztériumtól elnyert pályázati pénzből valósították meg. A gondot az jelentette, hogy hosszú ideig nem találtak olyan gyógyszerészt, aki vállalta volna, hogy kijár Szelvényre. így azonban szerencsésen megoldódott a gyógyszerellátás a községben, hiszen február 1. óta mindennap délután három órakor kinyit a „patika” ajtaja. Hétfőtől péntekig délután három órától várják a betegeket Egy téglagyár emlékére Csépán a téglagyár hosszú évekig működött békében, többé-kevésbé biztos munkahelyet jelentve a helybelieknek. Mindez ma már a múlté: elkezdték az épület bontását... A téglagyár valamikor jól működő üzem volt: ötvenhatvan embernek is adott munkát, ezzel biztosítva a megélhetésüket. így volt ez egészen a nyolcvanas évek közepéig. Ekkoriban történt ugyanis, hogy elfogyott a megfelelő alapanyag, melynek távolról történő szállítása rendkívül sokba került volna, így aztán, a termelés gazdaságtalanná válása miatt, a nyolcvanas évek végére megszűnt a termelés. A nyerstéglagyártó egységet már korábban eladták. Helyén egy sportgépeket gyártó kft. működik - szintén számos embernek biztosítva munkahelyet. Az önkormányzat elképzelései szerint a teljes épületet lebontják, csak a község egyik jelképe, a téglagyári kémény maradna épségben - persze csak addig, amíg biztonságos. Elkezdték a téglagyár bontását Az oldalt írta és szerkesztette: Cs. Csáti Réka A fotókat készítette: Mészáros János Szőrmevarázs a város szélén Megyénk legdélibb fekvésű városa, Kunszentmárton határában áll a Pannónia Szőrmegyár. A gyárat nemcsak a helyiek ismerik (hiszen ez a legtöbb dolgozót foglakoztató munkahely), de az egész ország, sőt, a világ is, hiszen a Pannónia-termékeket szinte mindenhol viselik. A gyár eredményeiről, elképzeléseiről Kakuk Károly termelési igazgató számolt be. A gyár termékeinek jelentős része külföldre kerül: a skandináv országokba, Németországba, Franciaországba. Olaszországba. A tavalyi év végére az orosz piac lett a legjelentősebb. Mint a termelési igazgató mondja, problémát leginkább az egyedi vevők kiszolgálása okozza. Ennek elkerülése érdekében céljuk olyan előszerződések kötése, melyekkel egyenletesebbé tehető a termelés. Eddig az ilyen igényeket gyakran csak jelentős túlórázással és többletmunkával tudták kielégíteni. A szőrmegyárban háromszázötvenen dolgoznak, s jelenleg húsz szakmunkástanulójuk van. Kiderült, hogy bár egy teljes végzős szakmunkásosztályt fel tudtak volna venni, csupán ketten jelentkeztek a megajánlott álláslehetőségre. Jellemzően váltogatják egymást a gyár életében a nyereséges és a veszteséges időszakok. Június végéig gondot jelent a munkával való ellátás, hiszen aki kabátot akar venni, az nyár végéig, ősz elejéig adja Az egyik legkapósabb termék minőség-ellenőrzése le megrendelését, és ezt követően indulhat csak a tervszerű gyártás. Az első félévet tehát „hagyományosan” veszteséggel zárja a cég, ám az évet már mindig jelentős nyereséggel fejezik be. A szőrmegyár mintaboltjaiban csakis saját tervezésű kabátot találnak a vásárlók, de az is előfordul, hogy a vevő egyedi igénye, tervei alapján készítik el a bundákat. Nem akarnak divatdiktátorok lenni - hangsúlyozza a termelési igazgató -, elsősorban tömegigényt kívánnak kielégíteni. De az igazi szakmai kihívást a különleges, új fazonok gyártása jelenti. Érdekesség: az orosz vevők az egyszerű szabásvonalú, hosszú és meleg, egyszóval a praktikus bundákat kedvelik. Választékbővítés céljából együttműködnek egy szlovák céggel, amely nemesszőrmét - például ezüstrókát, nercet - szállít Kunszentre.
