Új Néplap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-08 / 33. szám

KUNSZENT. MÁRTON ÉS KÖRNYÉKE 7. oldal j KÖSZÖNTHETI SZERETTEIT (Hirdetési szelvényünk a 9. oldalon.) V ______/ N agykunok Grazban E hét végén, péntektől vasárna­pig négy nagykun település (Karcag, Törökszentmiklós, Kunhegyes és Berekfürdő), va­lamint egy hegyaljai község (Tárcái) közösen mutatkozik be a grazi vásárvárosban, ahol ide­genforgalmi nevezetességeiket kínálják az érdeklődő osztrák és külföldi látogatóknak. A bemu­tatkozás központi gondolata a honfoglalás 1100. évfordulójá­hoz kapcsolódik. Karcag kiemelten az V. kun kulturális napokra, Törökszent­miklós a szenttamási lovasna­pokra, Kunhegyes a konok ku­nok kupájára, Berekfürdő a gyógyfürdőbe várja a vendége­ket, Tárcái pedig, talán mondani sem kell, világhírű borát kínálja. A bemutatón helyet kap a népművészet is a grazi vásár magyar standján. A közösen nyomtatott pros­pektus által kínált vonzó prog­ram segíthet abban, hogy a nyu­gat-európaiak az eddiginél job­ban fölfedezzék maguknak ezt a tájat, amely csupán most kezd bekapcsolódni az idegenforga­lom áramába. Abádszalók és Saint Michel együttműködése Hagyományőrző kapcsolat Egy hetet töltött a franciaor­szági Saint Michelben az abád- szalóki Kovács Mihály Általá­nos Iskola három pedagógusa. A Pólyák Csabáné igazgató ál­tal vezetett magyar delegáció a Classes de Patrimoine hagyo­mányőrző szervezet vendége­ként a szalóki iskola húsz tanu­lójának március 29-e és április 6-a között esedékes franciaor­szági programját készítette elő, dr. Füvessy Anikónak, a tisza­füredi Kiss Pál Múzeum igazga­tójának a szakmai segítségével. A megyei önkormányzat és a Művelődési Minisztérium által is támogatott hagyományőrző programsorozat a1 gyermekek csereüdültetésén keresztül is igyekszik erősíteni az európai régiók egymáshoz való közele­dését. Ennek részeként a szalóki gyerekek megismerkednek a Saint Michel-i apátsággal, far­mergazdaságokkal, és segéd­keznek a helyi faluház felépíté­sénél is. A szabadidős program kiemelkedő része lesz a párizsi kirándulás. Véglegessé vált az is, hogy a Saint Michel-i gyerekek május 12-e és 20-a között Abádszalók vendégei lesznek. -p­Kacsatelepi gondok Palotáson Pénzéhes szennyvíz Elszakadt a Millér fölött átívelő szennyvízelvezető vezeték, amely a tározótóból juttatja ki a vizet a környező legelőre, s így került szeny- nyezett víz a Millérbe - mondta lapunknak dr. Bagi Károly, a palo- tási Kacsafarm Kft. ügyvezető igazgatója, aki szerint mintegy 15-20 millió forintos beruházást kellene végrehajtani ahhoz, hogy véglege­sen megoldódjon a kacsatelep szennyvíz-elhelyezési gondja. Mint azt megírtuk, a környezetvé­delmi felügyelőség információja szerint a palotási Kacsafarm Kft. telepén a szennyvíztározó túl­buggyant, s így kacsatrágyás víz juthatott volna a folyóba. Dr. Bagi Károly, a Kacsafarm Kft. ügyvezető igazgatója el­mondta: 1985-ig a Palotási Állami Gazdaság területén a kacsákat ki- futós, nyüt ólrendszerben tartották, ahol naponta 500 köbméternyi szennyvíz keletkezett. A vízügyi igazgatóság fokozatos szorító in­tézkedései, a vízügyi törvény és a környezetvédelem azonban arra késztették az állami gazdaságot, hogy áttérjen a zárt ólas kacsatar­tásra. E technológiánál az igen kis mennyiségű szennyvíz az totók­ból „kipocskolt”, kiszórt csurga- lékvízből keletkezik, és ezt zárt csőrendszeren vezették a tározóba. Az így keletkezett vízmennyiséget évente 3-4 alkalommal a környező szántóföldekre és legelőkre öntöz­ték ki. A rendszerváltás során a jogutód rt.-nek a kacsafarm köze­lében lévő területei kárpótlásba ke­rültek, ezért távolabbi területeket kellett keresniük öntözés céljára. (Folytatás a 3. oldalon) A hideg, fagyos időben jól haladnak a nádaratással és -feldolgozással a nagyiváni Csukás Kft. dolgozói. Egy hónap alatt több mint 300 ezer kévét arattak le a Csukás-tóról. Öt speciális kombájn vágja késő estig a jó minőségű nádat, melyet utána feldolgoznak és értékesítenek. Jelenleg Németországba és Dániába exportálják a nagyiváni nádat. Felvételünkön a szállításra váró kötegek láthatók. fotók: mészáros Miért szűnt meg Nagybányán a magyar nyelvű oktatás? A testvérváros kíváncsi az okokra i - . A testvérvárosi kapcsolat lehetőségeivel élve Szolnok polgár- mestere, Várhegyi Attila levélben fordult Cristian Anghelhez, a romániai Nagybánya polgármesteréhez, hogy tájékoztatást kér­jen: miért szűnt meg az 1995/96-os tanévben három ottani iskola 8-8. osztályában a magyar nyelvű oktatás? - hangzott el tegnap a szokásos hétközi városházi sajtótájékoztatón. Az előzményekről Pintér zetője elmondta: a szomorú László, az önkormányzat Pol- tényről az Új Magyarország gári Szövetségének frakcióve- című országos napilap 1996. Inkubátorház-fejlesztés belga forrásból? A belga kormányhoz nyújtott be pályázatot a megyei vállalko­zásfejlesztési iroda a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvá­nyon keresztül. A cél az, hogy a már korábban létrehozott szolnoki inkubátorházat tovább tudják fejleszteni. január 24-i számában jelent meg írás, és a cikk apropóján kezdeményezte a demokrata fórumos, kereszténydemokrata és kisgazda képviselők alkotta szövetség a levél megírását. Várhegyi Attila pedig kifej­tette: a testvérvárosi kapcsola­tok mindenütt a világon olyan (Folytatás a 3. oldalon) Erre a célra hat épület áll rendel­kezésükre, amelyből eddig egyet (485 négyzetméter alapterületűt) sikerült úgy átalakítani, hogy kezdő vállalkozókat helyezze­nek el: 11 vállalkozó, 27 sze­mély dolgozik most ott. A flamand kormányhoz be­nyújtott pályázatban további há­rom épület átalakításának a terve szerepel, ahol kezdő vállalko­zóknak irodát, műhelyt, ebédlőt terveztek. így már 400 vállalko­zónak tudnának segítséget adni pályájuk elindításához. A vállal­kozásfejlesztési iroda a mozgás- sérültek megyei egyesületével közösen azt is tervezi, hogy mozgássérülteknek munkahelyet hoznak létre az inkubátorház­ban. A szolnoki pályázattal egy időben Miskolcról és Nyíregy­házáról is nyújtottak be hasonlót, és Belgiumban mind a hármat alkalmasnak találták. A támoga­tás azonban mintegy 17 millió belga frank, és ezt egyetlen pá­lyázó fogja megkapni. Ezért a döntés előtt a flamandok képvi­selői felkeresik mind a három pályázót, illetve a támogatandó létesítményt. Szolnokon is sor került erre, sőt a vendégek a me­gyei és a városi önkormányzatot is fölkeresték, mivel az is szem- i pont, hogy az önkormányzatok milyen segítséget tudnak nyúj­tani. Szolnok úgy segít, hogy tu­lajdonba adja az ingatlanokat az inkubátorház megvalósításához. Apácákat raboltak ki Ismeretlen tettesek megtámad­tak jászberényi lakásukon két iCiüs apacai. i. rumok banavai és vasvillával a spórolt pénzük átadására akarták kényszeríteni a 86 és 90 éves testvérpárt. Az idős hölgyek nem ijedtek meg a rablóktól, és nem adták elő az elrejtett pénzüket, akik végül felforgatták a lakást, és egy rá­dióval távoztak a helyszínről. A támadás következtében az egyik apáca karja eltörött, test­vére könnyebb sérüléseket szenvedett. Á jászberényi rend­őrkapitányság nyomozói a bűn- cselekmény elkövetése után néhány órával elfogták a gya­núsítottakat, két férfit és egy nőt, akiket őrizetbe vettek. Sérti az alkotmányt? A Vállalkozók Országos Szö­vetsége (VOSZ) 13 indítványt nyújtott be az Alkotmánybíró­sághoz többek között a szemé­lyi jövedelemadóval és az adó­zás rendjével kapcsolatban. Úgy vélik ugyanis, hogy mind­két törvény számos tekintetben sérti az Alkotmány előírásait. Mindezt Károlyi Miklós, a VOSZ elnökhelyettese jelen­tette be egy szerdán Budapes­ten tartott fórumon. Mezőtúron újítják fel a Jászkun Volán autóbuszainak karosszériáit. Pályázat útján munkahelyteremtő beruházást valósítottak meg, így öt embernek biztosítják a folyamatos munkát. Évente tíz autóbusz-karosszéria középjavítását végzik el. fotó: mészáros Körtánc lakbérügyben Szolnokon Jogtalanul nyúltak a lakók zsebébe? Mi lesz a jogerős bírói ítéletek után? A szolnoki önkormányzat 1992. december 15-én alkotott rendele­tével felemelte több ezer, korábban állami tulajdonban lévő ön- kormányzati lakás lakbérét. E rendelet alapján a lakásokat kezelő kft. kiküldte a lakóknak a lakbérközléseket. Azok a bérlők, akik nem vitatták azt, a felemelt lakbért voltak kötelesek fizetni, hiszen a nem vitatott lakbérközlés szerződésmódosításnak felelt meg. 1993. május 1-jét követően ez alapján történtek a számlázások - lakókörzettől, komfortfokozat­tól függően több száz százalék­kal is emelve a lakbéreket. A lakók többsége nem rekla­mált. Elenyésző volt azoknak a száma, akik vitatták a lakbér- emelést. Ez valószínűleg annak tudható be, hogy az emberek év­tizedeken át megszokták, hogy rendeletileg szabályozott lakbért kell fizetniük. Eszükbe sem ju­tott, hogy az önkormányzati rendeletet kifogásolni is lehet. Néhányan azonban pert indítot­tak az önkormányzat ellen, s kér­ték, hogy továbbra is a korábbi lakbér fizetését ítélje meg a bí­róság. Ezeket az eljárásokat azonban a városi bíróságon akkor felfüg­gesztették azért, mert a szóban forgó önkormányzati jogszabály az Alkotmánybíróság elé került abból a célból, hogy eldöntse: alkotmánysértő volt-e az ön- kormányzat rendeleté. Az Alkotmánybíróság az 1993-ban indult eljárás végén, 1995. június 27-én döntött. Nem állapította meg, hogy alkot­mánysértő az önkormányzati rendelet lakbéremelésre vonat­kozó része, de azt sem, hogy nem. A lakbéremelési perekben felvetett probléma tehát ezáltal nem oldódott meg.- A városi bíróságnak el kell dönteni, hogy mi legyen az 1993-as lakbéremeléssel - mondja dr. Rimaszombati Éva bírónő. - Végül is - ezt csak a magam nevében mondom, hi­szen az egész bíróság nevében nem tudok nyilatkozni - arra a megállapításra jutottam, hogy 1993-ban még érvényben volt az állami lakások lakbérére vo­natkozó (45/1982. (X. 7.) MT sz.) rendelet, s azt csak az 1994. január 1-jén hatályba lépett új lakásügyi törvény helyezte ha­tályon kívül. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom