Új Néplap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-07 / 32. szám
1996. február 7., szerda 5. oldal Hazai tükör Lezsák és Szabó vitája Ellentétes vélemények az MDF jövőjéről Meglehetősen eltérő Szabó Ivánnak és Lezsák Sándornak, az MDF két vezető politikusának véleménye a legnagyobb ellenzéki párt követendő útjáról és választási esélyeiről. Szabó Iván tegnapi nyilatkozatában kifejtette: egy radikalizá- lódó ellenzék hangja 1998-ban a választásokon süket fülekre találna. Tudomásul kell venni, hogy a kormány hihetetlen pénzekhez jutott a privatizációval, és további bevételek várhatók 1996-ban is, így az ordító feszültségeket átmenetileg oldani tudja majd a kabinet. Ennek az árát 1998 után kell majd megfizetni. Erre az időszakra kell tehát az MDF-nek felkészülnie. Hangsúlyozta: a politika alakításában figyelembe kell venni, hogy a mai gazdasági, szociális és kulturális viszonyok túlhaladták az évtizeddel ezelőtti állapotokat. Lezsák Sándor, a párt jelenlegi alelnöke, aki indul a pártelnöki pozícióért, nyilatkozatában kifejtette: szó sincs arról, hogy ő „Antall-talanított” MDF-et képzel el. Szerinte 1998-ban, vagy 2002-ben akkor van esélye a jobboldalnak arra, hogy leváltsa a szociálliberális koalíciót, az „alkotmányos diktatúrát”, ha összefog a KDNP, az MDF és a Fidesz. Képviselői kérdések, miniszteri válaszok Sertéstenyésztésről, M3-asról Jó néhány közérdekű témában szegeztek kérdést a kormány tagjainak a képviselők a tegnapi „azonnali kérdések, azonnali válaszok” órájában. Bogárdi Zoltán (MDF) szóvá tette, hogy az idén 30-40 forintot esett az élősertés felvásárlási ára, ha egyáltalán felvásárolják. Félő, hogy a gazdák kivágják az anyakocákat is. Kíván-e tenni valamit a kormány a vágásérett hízók fölvásárlásáért? Lakos László földművelés- ügyi miniszter elmondta: az idén a sertéshúsár az átlagosnál jóval nagyobb támogatásban részesül. Korlátozták a takarmányok exportját, hogy gátat vessenek a hazai tápárak emelkedésének. Egyidejűleg tárgyalásokat folytatnak arról, hogy enyhítsenek a nyugat-európai országok az exportunkat nehezítő kötöttségeken. Összeköti-e az M3-as autópálya a keleti országrészeket Nyugat-Magyarországgal vagy elválasztja? — kérdezte Farkas Gabriella (MDF). Felröppent a hír, hogy a már megépült autópálya-szakaszra bevezetik a használati díjat. Ez maga után vonná a 30-as út zsúfoltságát, a gyöngyösi, egri, miskolci piacok drágulását is. Az M3-as továbbépítését nem sikerült koncesszióba adni, felelte az illetékes államtitkár, ezért a költségeket vagy mindenkire, vagy az út használóira kell terhelni. Ez utóbbi volna igazságosabb. Az érintett településeket a kormány nem hagyja magára, keresik a legjobb megoldásokat. S. A. A civil szervezeteknek is van mondanivalójuk Nehezítik a népszavazást A népszavazás az egyetlen lehetőség a társadalom számára, hogy két választás között befolyásolni tudja a demokratikus parlament munkáját. A referendumra vonatkozó törvény módosításának tervezete azonban szűkítené az állampolgárok jogait. Minderről Kemény László politológus, a Társadalmi Érdekegyeztető Tanács társelnöke beszélt a TÉT tegnapi sajtótájékoztatóján. Kifejtette: a törvény feladata, hogy lehetővé tegye a szavazópolgárok részvételét a demokrácia működtetésében. Ebből a szempontból azonban a jelenlegi jogszabály meglehetősen hézagos, számos kérdésben nem ad egyértelmű eligazítást. A készülő új törvény viszont ahelyett, hogy pontosítaná, tisztázná a bizonytalan helyzeteket,- - merőben új, s az állampolgárokra hátrányos szabályozást kíván bevezetni. Megnehezíti például a népszavazás kiírását azzal, hogy az ahhoz szükséges aláírások számát 100 ezerről 500 ezerre emelné. Ráadásul a jogszabály tervezetében tíznél több olyan feltétel is szerepel, amelynek előfordulása esetén nem lehet aláírásgyűjtést kezdeményezni. Kemény László annak a véleményének adott hangot, hogy az alkotmány előkészítését, a törvénymódosítások megvitatását nem lehet kizárólag a parlamenti pártokra bízni. Ki kell kérni a társadalmi és a civil szervezetek véleményét is, mert van mondanivalójuk. (Újvári) Felülvizsgálják az adóelőleg-levonás rendjét Nincs jó ügynöktörvény? A Ház tegnapi ülésén napirend előtt a személyijövedele- madó-törvénynek az a rendelkezése szerepelt, amely szerint akinek a fizetésén kívül egyéb bevétele is van, attól a szigorúbb adótábla szerint vonják le az előleget. Igaz, a túlfizetés jövő márciusban visszaigényelhető, de nem mindegy, hogy mondjuk valakinek 30 ezer forint bruttó fizetés esetén egész éven át 23 ezer vagy 19 ezer van-e a borítékjában. Szerencsétlen elvek szerint szabályoztuk az adóelőlegszámítást - ismerték el még a törvényt megszavazó szocialista képviselők is. Akar László, a Pénzügyminisztérium államtitkára rámutatott: az APEH állásfoglalása már most lehetőséget ad arra, hogy a kifizető ne így számoljon. A kormány csütörtökön tárgyalni fog a kérdésről, és megkeresi a megoldást, többek közt arra is, hogy a méltánytalanul nagy többletlevonást a márciusi fizetésnél már ki lehessen egyenlíteni. Az előző parlamenti ciklus végén született az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló törvény. Az Alkotmánybíróság azonban a jogszabály több pontjának módosítását rendelte el - ez a törvényjavaslat tegnap került az Országgyűlés plénuma elé. Az előterjesztés szerint csak azokat kell átvilágítani, akik a köztársasági elnök, illetve a Ház előtt teszik le hivatali esküjüket. A kört több párt bővítené az önkormányzatok és a sajtó vezetőivel. A kormány javasolja, hogy Történeti Hivatal elnevezéssel hozzanak létre új szervezetet, amely csak az Országgyűlésnek alárendelve működne, s gondoskodna a BM m/III-as csoportfőnökség ilyen tárgyú iratainak, adatainak őrzéséről, feldolgozásáról. Itt az érintett személyek megismerhetnék a rájuk vonatkozó adatokat, a bemutatott iratokon azonban a mások azonosítására alkalmas adatokat felismerhetetlenné kell tenni. (simonffy) Mérlegen a diákok műveltsége Újszerű alapvizsga az általános iskola elvégzése után Új pedagógiai alapfogalommal kell megismerkedniük a holnap diákjainak. Az általános iskolát befejező tanulók ugyanis - tanulmányaik lezárásaként - alapműveltségi vizsgát tesznek. Az újszerű megmérettetésnek várhatóan először az általános iskolák mostani negyedikesei lesznek részesei. A két év múlva bevezetésre kerülő Nemzeti alaptanterv nemcsak a tanítandó ismeretanyagban, hanem az elsajá títottak mérésében, ellenőrzésében is hoz majd újdonságokat. Ilyen lesz a műveltségi alapvizsga. Sikeres letételével a tizedik osztályt elvégzett diákok azt igazolhatják majd, hogy tanulmányaik során milyen szintű általános ismeretekre tettek szert. A kérdésre, hogy az alapvizsga kötelező lesz-e, avagy csupán lehetőség, a szakemberek válasza még nem egyértelmű. Ennek oka - mint a művelődési tárca tanügyigazgatási főosztályán munkatársunknak elmondták -, hogy az 1993-as közoktatási törvény mindenkinek kötelezővé tette az alapvizsgát, a tavalyi törvénymódosításban azonban csak lehetőségként szerepel. Jelenleg csupán az országos képzési jegyzék néhány szakmájában tüntették fel az alapvizsga-kötelezettséget. Az ilyen szakmát választó gyerekeknek tehát minden bizonnyal kötelező lesz a számadás az általános ismeretekből. A többiek fakultatív jelleggel vállalkozhatnak rá, ám az erről szóló bizonyítványt sehol nem követelhetik meg tőlük. Ugyanakkor az általános iskoláknak kötelességük minden diákjukat úgy tanítani, hogy a vizsgát sikerrel letehesse, s valószínűleg mindenütt kötelező lesz ennek megszervezése is. A művelődési tárcánál egyébként hamarosan elkészül a javaslat arra, hogy mi tartozzék az alapműveltség körébe. Az összeállítást vitaanyagként február közepéig kézhez kapják az érintett tanintézetek. (deregán) Jogok és kötelezettségek vonaton, buszon, villamoson Ellenőr nem igazoltathat Az idén megint drágult a tömegközlekedés, és egyre több a bliccelő is. Van, aki nem tudja megvenni a méregdrága bér- lététedé akad, aki szinte sportot űz a jegy nélküli utazgatásból. És akkor jönnek az ellenőrök... Mihez van joguk az ellenőröknek? - kérdeztük a Belügyminisztérium jogi szakértőjét, dr. Hattyár Pétert.-Nem hatósági személyek, az utasokat csupán jegyük, bérletük felmutatására szólíthatják fel. Akinek nincs érvényes jegye, attól a közlekedési vállalat szállítási szabályzata értelmében pótdíjat kérhetnek. Ez valójában még nem büntetés, polgári jogi értelemben csupán kártérítésnek számít. Épp ilyen kártérítésre kötelezhetők azok is, akik nem tartják be a jegyváltással elfogadott szabályokat: például szemetelnek, garázdálkodnak vagy éppen ott dohányoznak, ahol az tilos, vagy veszélyes. Ha valaki nem hajlandó pótdíjat fizetni, az ellenőrök felírhatják személyi adatait. De igazolványának átadására nem kényszeríthetik. Ennek ellenére jobban jár az, aki rövid úton rendezi a pótdíjfizetést, mert az ellenőrnek joga van az igazoltatás érdekében rendőri segítséget kérni. A jegy nélkül utazónak ekkor már a tulajdon elleni szabálysértési bírsággal és az esetleges bírósági perköltséggel is számolnia kell.-Mihez van joga az utasnak? Hiszen a jegy, mint szerződés, a közlekedési vállalatra is kötelezettségeket ró.- Természetesen joga, hogy kérje az ellenőrtől, igazolja magát. Lehetősége van arra is, hogy panaszt tegyen ellene, ha jogaiban vagy érzéseiben megsértette. Ilyen esetben az adott közlekedési vállalatnak ki kell vizsgálnia az ügyet és a fegyelmi felelősségre vonásról értesítenie kell a panaszost is. Németh Zsuzsa Egyházi egyetemek. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium javaslatot terjeszt a kormány elé arról, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem civil szakain folyó képzés az állami felsőoktatási intézményekhez hasonló támogatást kapjon. Finnugor közgyűlés. A Parlament felsőházi termében tartotta meg tegnap soros közgyűlését a Finnugor Népek Világ- kongresszusának magyar szervezete, az Országgyűlés Magyar-Finnugor Baráti Tagozata. A négy éve alakult világ- szervezet az idén Budapesten tartja meg II. kongresszusát. Közösen pályáznak. Együttműködési megállapodást kötött egymással a hat parlamenti párthoz kötődő hat ifjúsági szervezet - jelentették be az érintettek tegnapi budapesti sajtótájékoztatójukon. Elhatározták: közösen pályáznak a társadalmi szervezetek számára biztosított állami támogatásért. Oltják a katonákat. Néhány napja terjedt el a hír, amely szerint mbeóla fertőzi a Taszáron szolgáló magyar katonákat. Erdélyi Lajos ezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője kijelentette: az 1977 előtt született újoncok nem kapták meg a rubeóla elleni védőoltást, ezért a következő bevonulásnál a-19 évesnél idősebb katonákat beoltják. Magda fellebbez. A Legfelsőbb Bíróságon tavasszal kezdődhet Magda Marinko és társai bűnügyének fellebbezési tárgyalása. Felülvizsgálják fogva tartásának indokoltságát is, de jogi szakértők szerint az ő esetében az eljárás csupán formális. Haitik a gazdaságról. A kormány gazdaságpolitikájáról, az óriáscégek zavartalan magyarországi működésének feltételeiről, valamint a várható reklámszabályozásról folytatott megbeszéléseket Dunai Imre ipari és kereskedelmi miniszter néhány hazánkban működő multinacionális cég képviselőjével. A miniszter megerősítette: a kormány számít a multinacionális vállalkozások szerepének erősödésére, további tőkebefektetéseikre. Mellény a fináncoknak. Golyóálló mellényt kapnak a pénzügyőrök, mert az utóbbi években egyre több támadás éri őket szolgálat közben. A nagy értéket csempészők szemében nem sokat ér egy ember élete, ezért a bevetési csoportoknak golyóálló mellényt is vásároltak. Áprilistól indokolt esetben testi kényszert is alkalmazhatnak támadóikkal szemben. Bemutatkozik: a korszerű távközlési és tévétechnika. Tegnap a Budapest Kongresszusi Központban hazai és külföldi cégek kiállításon vonultatták fel legmodernebb termékeiket. A látogatók kipróbálhatták a televízióval kombinált telefont is. fotó: feb/hajdu Területfejlesztés Lehetséges, hogy már márciusban elfogadja a parlament a területfejlesztési és területrendezési törvényt. Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a Baloldali Önkormányzati Közösség budapesti vitaülésén hangsúlyozta: ha a képviselők megszavazzák a jogszabályt, lehetővé válik, hogy a rendelkezésre álló 15 milliárd forintot időben és a legcélszerűbben használhassák fel. Ez a pénz a területfejlesztést szolgálja. A parlament az általános vitát már lezárta, s hamarosan megkezdi a tervezet részletes elemzését is. Az önkormányzatok arra számítanak, hogy nagyobb lendületet vesz a vidék fejlesztése, s jobban figyelembe veszik az elmaradott térségek igényeit is. Csak egyetlen fizetőképes vevő jelentkezett Heroin - jutányos áron Névtelen levelet kapott a napokban a rendőrség, írója azt ajánlotta a nyomozóknak, hogy ha vevők lennének kábítószerre, menjenek az általa megadott időpontban a budapesti Lehel téri templom elé. A rendőrök „vevők voltak”. Már korábban dolguk akadt egy kábítószercsempész társasággal, amely igen aktívan tevékenykedett a fővárosban. A bűnbanda feje, a török illetőségű Ali Ilmán 1992 decembere és 1994 szeptembere között 800 kilogramm (!) heroint csempészett Európába. Portékáját hazánkon át, sőt magyarországi címekre is szállította. Ali Ilmán 8 bűntárssal dolgozott. A rendőrségnek most az egész bandát sikerült lefülelnie. Rács mögé került az 50 éves T. Béla is, aki feltáró jellegű vallomást tett. Ezt követően azonban a bíróság szabadlábra helyezte, mondván, hogy esetében nem kell visz- szaeső bűnözéstől tartani. A Lehel téri rendőri mustra azonban rácáfolt a feltételezésre. A templom előtt ugyanis ő próbált kereken 1 kiló heroint értékesíteni. Méghozzá jutányos, ahogy ő mondta, „leértékelt áron”, 300 ezer forintért. Balszerencséjére csupán egyetlen „fizetőképes” vevője akadt - a kábítószer-ellenes csoport egyik tagja. (koós) AZ UJ NÉPLAP - A MEGBÍZHATÓ KRÓNIKÁS