Új Néplap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-01 / 27. szám

1996. február 1., csütörtök Hazai Tükör 5. oldal Március végéig elkészül az egyetemi tandíjakról szóló jogszabály Marad a kétezer, de megtakarítható Az egyetemi, főiskolai hallgatóknak, akárcsak jelenleg, a jö­vőben is tandíjat kell fizetniük - ez szerepel az új kormány- rendelet tervezetében, amely ezekben a hetekben készül a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban. A tandíj vár­hatóan továbbra is havi kétezer forint lesz. A tandíj összegét az űj jogsza­bály százalékban határozza meg. Ahogy a tervezet megfo­galmazza: a tandíj nem halad­hatja meg az adott évi költ­ségvetési törvényben egy hallgatóra megállapított éves normatíva 3 százalékát. Jelen­leg ez az összeg mintegy 65 ezer forint. A tandíjat tehát csak akkor lehet emelni, ha előbb megnövelik a hallgatói támogatást. Az új rendeletet, a hallgatói önkormányzat és a miniszter- elnök tavalyi megállapodása alapján, március végéig készí­tik el a szakemberek. Kovács Tibor, a tárca illeté­kes főosztályvezető-helyettese elmondta: minden jel szerint sikerül a különböző igényeket egymással összhangba hozni. Kompromisszum eredménye például, hogy a tandíjat a diá­kok jó tanulmányi eredmény­nyel „megspórolhatják”. En­nek részletes feltételeit az egyes intézmények maguk ha­tározzák meg. Kimondja majd a jogsza­bály azt is, hogy a hallgatók szociális körülményeit a jutta­tásoknál - a többi között az ösztöndíjnál - kell figyelembe venni. Hogy ki milyen mér­tékben rászorult, azt szintén helyben állapítják meg. A kormányzat és a diák­képviseletek egyetértettek ab­ban, hogy az első félévben mindenki egységesen fizessen tandíjat. Azt azonban a hallga­tók érték el, hogy a befizetett pénz az intézményeknél ma­rad. Az eredeti elképzelés sze­rint ugyanis a tandíj „közös kalapba” került volna, s a mi­nisztérium osztotta volna visz- sza az egyetemeknek, főisko­láknak. A tervezetben a sokat vitatott kiegészítő tandíjról nem esik szó. Deregán Gábor Sérült töltések, zsilipmatuzsálemek / Ar- és belvízveszély 48 ezer négyzetkilométeren A januári hózuhatag sok helyütt feledtette, hogy alig néhány héttel korábban több száz kilométeres folyószakaszon súlyos árvízveszélyt kellett kivédeni. Pedig ha megenyhül az idő, a roppant mennyiségű hó olvadásakor ismét megáradhatnak a folyók, és súlyos belvízveszély is fenyegetheti az ország ala­csonyabb fekvésű vidékeit. Dr. Váradi József, a Közleke­dési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium vízkár-elhárítási főosztályának vezetője la­punknak nyilatkozva emlékez­tetett arra, hogy a decemberi árvíz idején különösen veszé­lyes árhullámok alakultak ki a Felső-Tisza és mellékfolyói, valamint a Körösök vízrend­szerében.- A védekezés és a helyreál­lítás költsége eddig 900 millió forintra becsülhető, és a gátak, védőművek rendbehozatala je­lenleg is tart. Az ár- és belvi­zek 48 ezer négyzetkilométer nagyságú területet veszélyez­tetnek - mondta a főosztály- vezető. - Jelenleg 650 kilomé­ternyi szakasz mentén sérült, repedt a töltés. A védvonalat keresztező 1800 zsilip, csőát- eresztés között évszázados is akad.- Az elodázhatatlan fejlesz­tések 58 milliárd forintba ke­rülnek, de a rendelkezésre álló pénzügyi keret alig több mint 14 milliárd. Pedig - mivel a hazai folyók sík vidéken ka­nyarognak, a vízgyűjtő terüle­tük viszont jórészt a Kárpátok és az Alpok vidékén található - az, hogy lesz vagy nem lesz árvíz, döntően az ott uralkodó időjárási viszonyoktól függ. Ebből következően bármelyik folyónkon, az év bármely sza­kaszában, újból és újból lehet árvíz.- A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy az árvízvédelemre gyakorlatilag minden évben fel kell készülni. Az átlagosnál nagyobb - vagyis a múlt évi­hez hasonló - védekezésre évtizedenként egyszer van szükség. Cs. Benkő Judit Nyugdíjreform: sok nyitott kérdés Hosszú átmenet várható Nincsenek még kőbe vés­hető döntések a várható nyugdíjreformról, ám ab­ban csaknem minden szak­ember egyetért, hogy a je­lenlegi rendszer elavult, megérett a változtatásra. A koalíciós törvényhozókat tömörítő államháztartásire- form-bizottság és a kormány­zat képviselői tegnapi vitájá­ban részt vett Bokros Lajos pénzügyminiszter és Kökény Mihály népjóléti minisztéri­umi államtitkár is. A megbeszélésen egyelőre nem körvonalazódott, hogy hány eleme legyen a nyugdíj­rendszernek. Arról is megosz­lottak a vélemények, hogy bevezessék-e például az alap­nyugdíjat avagy sem. Az viszont kitűnt, hogy va­lamennyien szükségesnek tartják a biztosítási alapon fi­zetett nyugdíjakat, de emellett - bizonyos esetekben - a nem biztosítási alapú ellátást is. A szolidaritási szempontok alapján jelenleg működő rendszer átalakítását szintén szükségesnek ítélték. Még eldöntendő az is, hogy miként oldják meg a 10-15 évre tervezett átmenetet, és melyik korosztálytól léptes­sék életbe a reformokat. Hat hét alatt csaknem 340 ezer megbetegedés Múlóban az influenza Fellélegezhetünk: január utolsó hetében csaknem 11 százalékkal kevesebb influ­enzás megbetegedés fordult elő, mint az előző héten. Ennek ellenére még mindig a lakosság 0,7 százaléka je­lentkezett influenzás tüne­tekkel háziorvosánál, több mint 72 ezren kapták meg a fertőzést, tizenöten pedig életüket vesztették. Dr. Straub Ilona, a Közegész­ségügyi és Járványügyi Inté­zet főosztályvezetője érdek­lődésünkre elmondta: az előző időszakhoz hasonlóan Győr-Moson-Sopron, Vas és Komárom megyében beteged­tek meg a legtöbben. Az ott élők 1,0-1,6 százaléka fordult orvoshoz. Viszonylag kevés influenzást regisztráltak Ba­ranya, Heves, Nógrád, So­mogy és Tolna megyében, va­lamint a fővárosban. A szokásosnál még mindig háromszor magasabb a szö­vődményes esetek aránya. Az influenzások 9,3 százalékánál tapasztaltak hörghurutot, tü­dőgyulladást vagy egyéb be­tegséget. Ezt azzal hozzák összefüggésbe, hogy a gyen­gélkedők jelentős része már csak akkor megy betegállo­mányba, ha súlyosbodik az ál­lapota. A szakemberek szerint az influenzajárvány várhatóan még egy hónapig tart, de végső mérlegét tekintve való­színűleg nem lesz olyan sú­lyos, mint északi szomszéda­inknál. Csehországban és Szlovákiában ugyanis a la­kosság 16 százaléka lett beteg az ott már véget ért járvány következtében. (cs. b. j.) Televíziós és rádiós újdonságok Közöttünk élő legendák Új, közösen készített műso­rokkal színesíti programját a következő hetekben, hóna­pokban a Magyar Televízió és a Rádió. Olyan összeállításo­kat sugároznak, amelyeket a tévénézők és a rádióhallgatók egyidejűleg láthatnak, hall­hatnak. Az egyik ilyen vállalkozás az Örökös tagság című soro­zat, amelyben a magyar elő­adó-művészet „élő legendáit” - nemzetközi hírű színésze­ket, operaénekeseket - vonul­tatnak fel. Arról, hogy valójában kik számítanak élő legendának, a Stúdió ’96 szerkesztősége és a Petőfi adó a közönség vé­leményét is kikéri. Egy művé­szekből és közéleti személyi­ségekből álló kuratórium ösz- szeállította ajelöltek listáját, s ebből a sajtóban megjelenő szavazólapokon kilenc nevet választhatnak ki a nézők és a hallgatók. A „legendajelöltek” a kö­vetkezők: Molnár Piroska, Psota Irén, Tábori Nóra, Tol- nay Klári, Törőcsik Mari, Udvaros Dorottya, Benkő Gyula, Darvas Iván, Garas Dezső, Gábor Miklós, Kállai Ferenc, Szabó Sándor, Mar­ton Éva, Melis György, Pol­gár László, Rost Andrea, Si- mándy József és Tokody Ilona. (n. zs.) IFOR-forgalom Pécsett A katonák a festés-mázolás tudományában is otthonosak FOTÓ: LÖFFLER GÁBOR Megérkeztek az Egyesített Északi Dandár első szálláscsinálói Pécsre, s rövid pihenő után már hozzá is láttak a bázis kiépítéséhez. A kétszáz terepszínű egyenruhás IFOR-katona Dániából, Finnországból, Norvégiából, Svédor­szágból és Lengyelországból jött. Parancsnokuk, a svéd Sven-Eric Andersson tá­bornok munkatársunknak elmondta: az a felada­tuk Pécsett, hogy az Észak-Boszniában, Tuzla város környékén békefenntartóként dolgozó tár­saik háttérbázisát megteremtsék. Mint Papp Béla alpolgármester hozzátette: a hét végén lesz az igazi bevonulás Pécsre. K. F. * Javier Solana, az Észak-atlanti Szerződés Szer­vezete főtitkára levélben mondott köszönetét Göncz Árpád köztársasági elnöknek azért a tá­mogatásért, amelyet Magyarország nyújt a bosz­niai NATO-misszióhoz és az IFOR tevékenysé­géhez. Hogyan tehet szert egy cipő­bolti eladó néhány perc alatt csaknem félmillió forintra? Hát úgy, hogy Telemázli- sorsjegyet vásárol. Milliók a Jackpoton A szerencsejáték kedvelői szen­tül hisznek abban, hogy a sze­rencse előbb-utóbb rájuk moso­lyog. Ez történt hétfőn este a te­levízióban, a Telemázli-show egyik játékosával, Késmárki Istvánnévsá is, aki még soha életében egyetlen fillért sem nyert szerencsejátékon. Mar­git Nagykátáról indult szeren­csét próbálni, s bár a Tüzesgo­lyó játékkal nem aratott átütő sikert, mégis ötvenezer forint­tal gazdagabban tért haza. A Nyergesújfaluról érkezett Kolozsi Istvánnak - a példa­ként említett cipőbolti eladó­nak - már nagyobb mázlija volt. A Szerencsetölcsér játé­kon „bankot robbantott”, be­zsebelte a maximálisan meg­nyerhető összeget, 480 ezer forintot. Nyereményét a Lök- dösődőn további 100 ezer fo­Szerencseposta rinttal tetézte meg. Martin Ti­vadar ebben a zord téli időjá­rásban Gyuláról utazott fel megkísérteni Fortuna isten- asszonyát. A Szabadesés játé­kon 180 ezer forintos nyere­ményig jutott el, amit némi gondolkodás után megduplá­zott volna. Ám a pingpong- labda célt tévesztett: üres re­kesz helyett egy már „fog­laltba” hullott. Tivadarnak a nyereménye így megfelező­dött. Ám, mint tudjuk, a sze­rencse forgandó: elvesztett 90 ezer forintja helyett 100 ezret nyert a Lökdösődő játékon, így összesen 190 ezer forinttal távozott a Telemázli-show műsorából. A televíziós szerencsejáték fénypontja, az igazán óriási nyeremény, a Jackpot ezen a héten nem talált gazdára. A közel 7 milliót érő Jackpot zá­logban maradt a következő hétfőig, amikor is újabb játé­kosok erednek majd szenvedé­lyesen a nyomába. Esélyük azoknak van, akik a Tele- mázli-sorsjegyen három tele­víziókészüléket találnak, és belépőt nyernek a televíziós show-műsorba. Most keUene eltalálni... ...legalábbis a hatos lottó nyerőszámait, mert példátlan összeg, 94 millió forint a ju­talma a helyesen tippelő já­tékosnak. A hatos lottó játé­kosainak még mindig dupla nyerési lehetőségük van, mi­vel a ráadáshúzáson kisorsolt számokkal megnyerhetik ál­maik otthonát, a 25 milliós álomotthont. Az ötös lottón a múlt héten megütötték a főnyereményt. Híveinek azonban nem kell elkeseredniük, hiszen a Sze­rencsejáték Rt. az ötös lottó nyereményalapját ezen a héten kiegészítette. így 100 milliót nyerhet az, aki egyedül találja el a kisorsolt öt számot. (X) Támogató döntések. Az Országgyűlés nemzetbiz­tonsági bizottsága elfogadta annak a parlamenti határo­zatnak a tervezetét, amely szerint a kormánynak egy éven belül felül kell vizs­gálnia a biztonsági szolgála­tok szervezeti tagolását. A testület többségi döntéssel általános vitára alkalmasnak találta az átvilágítási tör­vény módosításának terve­zetét is. Támogatókra várnak. Még mintegy 50 millió fo­rint hiányzik a Magyarok Világszövetsége tervezett millecentenáriumi program­jainak megvalósításához. Az anyagi nehézségeken alapítványi pénzek megpá­lyázásával és a szövetség gazdaságosabb működteté­sével, igyekeznek úrrá lenni. Visszakérik a régit. A Fidesz elnöksége levélben kéri Horn Gyula miniszter- elnöktől a családi pótlék ko­rábbi rendszerének visszaál­lítását. A jelenlegi ugyanis leginkább a kisgyermekes, fiatal családokat sújtja. Nem engednek. A Felső- oktatási Dolgozók Szak- szervezete addig nem ül tár­gyalóasztalhoz, amíg a bér­kérdésekben nincs elmozdu­lás. A szervezet számára to­vábbra is elfogadhatatlan a közalkalmazotti bértábla. Ezt az országos választ­mány ülésén közölték. Műholdas Tv3. Február végétől egész Közép-Euró- pában fogható lesz a ma még csak Budapesten és környékén sugárzó Tv3. A Széchenyi-hegyi adóból ér­kező műsort műhold szórja majd, így a jelenlegi mint­egy kétmillió helyett négy­millió nézőhöz jut el. Rendőrkézen. Szerdán elfogták D. János 32 éves hajléktalant, aki beismerte, hogy vasárnapra virradóra másodmagával betört a Független Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Néppárt veszprémi irodá­jába. D. Jánost azzal is gyanúsítják, hogy szomba­ton több mint 1 millió fo­rint értékű ékszert és érték­tárgyat lopott el egy 87 éves asszonytól. Másképp építenének. Az ország gazdasági kettészakí- tása ellen emelt szót tegnap a Magyar Igazság és Élet Pártja. Azt tartaná méltá­nyosnak, ha a keleti ország­részben is közpénzből ké­szülne el 260 kilométernyi sztráda. Jászberény; Bercsényi út 5. T: 57/412-564 Alattyán: Eszes Béla, Honvéd út 11. dánoshftía: Túri Zoltán, Deák F. út 62. Jászboldog háza: Oíáh Béla, Úttörő út 2. Jászivány: Jász Imréné, Alkotmány út 34. Jászjákóhalma: Pluto kutya-macska eledelbolt Jászkisér: Gulyás Jánosné, Kölcsey F. utca 23. Jászszentandrás: Fehér Sándorné, Mártírok út 67. Jásztelek: Nagy Ferencné, Vörös Hadsereg, út 31. Újszász: Szabó Józsefné, Nagy út 28.

Next

/
Oldalképek
Tartalom