Új Néplap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-05 / 30. szám

8. oldal Sport Extra 1996. február 5., hétfő Évzáró és évnyitó bál a futballbírók részvételével Minden osztályban eredményesen működtek Ferenczi Nándor (balról) és Kormos Gábor bizonyult a ta­valyi esztendőben a legjobbnak Polgár Zsuzsa egyenlített az Afrika-kupán Közel kéthetes küzdelemso­rozat után szombaton a finá­léval befejeződött a labda- rúgó-Afrika-kupa. A bronz­éremért lejátszott találkozón 80 ezer néző előtt Zambia némileg váratlanul 1-0 (0-0) arányban diadalmaskodott Ghána ellen. A zambiaiak győztes gólját az 52. perc­ben Bwamba szerezte. Hi­ába űzte-hajtotta ellenfelét a ghánai csapat, a hajrában nem sikerült egyenlítenie. A döntőt aztán fantaszti­kus hangulatban, mintegy 80 ezer tomboló néző előtt a házigazda Dél-afrikai Köz­társaság válogatottja nyerte, miután 2-0 arányban le­győzte Tunézia legjobbjait. Mindkét találat a második félidő hajrájához és Mark Williams nevéhez fűződik; a csatár a 73. és a 75. perc­ben volt eredményes. Ez volt az ország első Afrika Kupa-győzelme a torna tör­ténetében. A mérkőzést megtekintette Nelson Man­dela, az ország elnöke is, aki az összecsapás végén a csa­patkapitány Neil Tovey ki­lences számú mezében (!) ünnepelt a játékosokkal és a szurkolókkal együtt. Az Afrika-kupa győzte­sei: 1957: Egyiptom, 1959: Egyiptom, 1962: Etiópia, 1963: Ghána, 1965: Ghána, 1968: Kongó, 1970: Szu­dán, 1972: Kongó, 1974: Zaire, 1976: Marokkó, 1978: Ghána, 1980: Nigéria, 1982: Ghána, 1984: Kame­run, 1986: Egyiptom, 1988: Kamerun, 1990: Algéria, 1992: Elefántcsontpart, 1994: Nigéria, 1996: Dél-af­rikai Köztársaság. Pénzügyi botrány az Eb-döntő színhelyén Kisebb pénzügyi; botrány árnyékolja be az angliai Tabdarúgó-Eb-döntő szer-' vezési munkálatait - írta meg a Daily Mail című an­gol lap. Az év jelentős sporteseményének egyik szervezője, Nigel Rush- mann ellen pénzügyi vizs­gálat folyik cégének ko­rábbi tetemes, 1.7 millió fontos adósságával kapcso­latban. A „Rushmann Lloyd International Limited” 18 hónappal ezelőtt kapott megbízást az angol szövet­ségtől arra, hogy a tizenha­tos döntő csapatainak, az UEFA vezetőinek és a sajtó képviselőinek akkreditálá­sát intézze.- Rushmann személyes gondjai nem akadályozzák a munkánkat - nyilatkozta az ügy kapcsán a konti­nensvetélkedő szervezőbi­zottságának egyik vezetője, Glen Kirton. Brazília homokon Is egyeduralkodó? Szombaton 7 ezer néző előtt került sor a strandfutball-vi- lágbajnokság elődöntőire. Az egyik ágon Uruguay 7-0 arányban győzte le az Egye­sült Államok csapatát. A másik párosítás igazi „szu­perrangadót” ígért. Az Al- tobelli és Gentile fémjelezte olasz gárda ugyanis a Zicó- val és Juniorral felálló Bra­zíliával mérkőzött. A talál­kozó meglehetősen „sima” volt; a házigazdák 12-4-re diadalmaskodtak. Hiába tett meg mindent az 1982-es és 1986-os világbajnokságról jól ismert Altobelli - csa­pata mind a négy találatát ő szerezte -, a braziloknál Zico egymaga ötöt rúgott. A mérkőzések után kialakult a végső párosítás. A bronz­éremért Olaszország és az Egyesült Államok csap ösz- sze, majd utána következik a Brazflia-Uruguay döntő. A brazilok egyébként két éve veretlenek a „strandmű­fajban” és ők a világbajnoki cím védői is. A torna to­vábbi - már korábban ki­esett - résztvevői: Argen­tína, Dánia, Kanada és Oroszország voltak. Mint ahogy a korábbi eszten­dőkben, az idén is a szolnoki Student Hotel nagyterme adott otthont megyei futballbíróink évkezdő és egyben évnyitó bál­jának. A JB-elnök, Marosvári Csaba ünnepélyes bevezetője előtt a kétszáz vendég néma felállással tisztelgett a múlt esz­tendőben elhunyt Inges János és Dobos György néhai játék­vezetők emlékének. A JB-elnök rövid értékelése szerint minden osztályban eredményesen működtek me­gyénk futballbírói. A tavalyi esztendő legjobbjai voltak: 35 év felett Ferenczi Nándor, (Ba­logh Sándor és Markóth István előtt), a 35 óv alattiak rangsorát Kormos Gábor vezeti, Nagypál Csabát és Nagy I. Imrét meg­előzve. Valamennyien hatalmas Adidas sporttáskát kaptak aján­dékba. Ä köszöntöttek sorát Horváth Lajos bácsi folytatta, serleggel jutalmazták abból az alkalomból, hogy 48 éve vizs­gázott, Almási János és Csák Ferenc pedig 45 esztendős jubi­leumukat ünnepelhették ugyan­csak díszes kupával a kezükben, míg Pathó Imre visszavonulása okán érdemelt ki elismerés. A negyedszázados jubileu­mot három kiváló sípmester él­hette meg, sorrendben Balázs János, Pintér Béla és Számos- vári Imre. Ajándékuk egy aranysíp, ahogy ilyenkor dukál. Aranyjelvényt - 20 éves mun­kásság elismeréseként - Major Istvánt, Kovács Ferenc és Per- nyész Ferenc vehetett át, ezüst­jelvényt - 15 esztendős műkö­désért - Somogyi Géza, Kele­men Jenő, Sebestyén Béla, So­mogyi László és Fodor Károly tűzhetett a zakója hajtókájára. Bronzot érdemelt ki - tízéves bírói tevékenységért - Farkas György, Markóth Károly, Gyer- tyás Zsolt. Kimagasló társa­dalmi munkája elismeréseként Markóth István részesült külön jutalomban. Egyenként köszöntötték azokat a játékvezetőket, akik úgymond tavaly estek át a tűz­keresztségen, tehát felnőtt csa­patokat dirigálhattak. Az NB III-ban: Gyurkovics József, Nagy I. Imre, Paróczai Dezső, Nagypál Csaba, megyei I. osz­tályban: Kálé Elemér, Csőke Kálmán, Vígh Tibor, Gyenge Zoltán. Míg a Kaiser Pelikán tánc- együttes hangulatfokozó mű­sora tartott, Marosvári Csabától lapunk számára külön összeg­zést kértünk: - A fegyelmi hely­zet jobb, mint tavaly volt, de még mindig nem optimális. El­nökségem három éve alatt harmincketten vizsgáztak, ami egyben vezetőségünk erénye, hiszen az újak zöme 30 éven aluli ifjú játékvezető. A régi ta­pasztalt játékvezetők mellett számos tehetség lép fokozato­san előre, Farkas György pél­dául az NB I. kapujában áll, de a két 25 éves sípmester, Nagy­pál Csaba és Kormos Gábor kiemelt NB IIl-a)f szerepeltetése is sokat sejtet munkájukról. Az idei feladatok nagyobbik felét a megyei első és másodosztály „beépítése” jelenti és az, hogy az utánpótlás folyamatos ma­radjon, a 70-80-as állandó tag­sági létszám stabilizálódjon. A tiszafüredi Ferenczi Nán­dor (48 éves) a tapasztaltabb ge­neráció legjobbja volt tavaly. Vajon miért?- Azt hiszem, kitartásomnak köszönhető az elismerés. És per­sze annak, hogy a mostani el­nökség valójában egyenrangúan kezeli a vidékieket, nincs Szol- nok-központúság a szemléleté­ben, mint ahogy a korábbi érá­ban sajnos jelen volt. Annyira azért nem tudták velem megutál­tatni a vezetést, hogy idő előtt abbahagytam volna. Hozzá kell tennem, ehhez a biztos családi háttér is hozzásegített. Szerin­tem nemcsak az ellenőrök 9.1 es átlagosztályzata miatt döntöttek mellettem, hanem a szurkolók is elfogadtak. Talán annak is kö­szönhetem a külön megemléke­zést. Soha nem magamat tartot­tam fontosnak előtérbe he­lyezni, inkább a játék szolgála­tát vélem a legfontosabbnak a mai napig. Talán ezért sem vol­tak zűrös meccseim, remélem, nem is lesznek - vélekedett a füredi játékvezető, aki a fiatalí­tás szándékával két ifjút nyert meg környezetében a futballbí- ráskodásnak: - Molnár Laci és Csőke Kálmán lehetnek a köve­tőim. Nekik azt kívánom, hogy sokkal rövidebb idő alatt érje­nek oda, ahová én csak huszon­hat év után kerülhettem. A te­hetség azonban önmagában ke­vés, kitartás is kell hozzá és nem utolsósorban olyan eré­nyek, amelyek birtokában nemhogy megtömi, meghajlí­tani sem lehet a futballbírót. Ennél jobb végszót nem kell keresni. N. I. Egyenlített Polgár Zsuzsa a spanyolországi Jaén városában zajló női sakkvilágbajnoki döh- tőben, a kínai Xie Jun ellen. A negyedik játszmát a sötét bábu­kat vezetve nyerte meg a ma­gyar sakkozónő. így az állás je­lenleg: 2-2. Példátlan esetre derült fény a női sakkvilágbajnoki döntővel kapcsolatban. Amint az EFE spanyol hírügynökség jelenté­séből kiderül, Luis Rentero ver­senyigazgató levelet út a két mérkőző sakkozónőhöz, amelyben közli, hogy díjalap­jukból 25 ezer dollárt levon. Döntését azzal indokolja, hogy a két versenyzőnő „turistás­kodni” jött Spanyolországba, és nem veszik komolyan a világ- bajnoki címért vívott mérkő­zést. Ezt mutatja - Rentero sze­rint -, hogy gyors egymásután­ban két partijuk is döntetlenre végződött. Polgár Zsuzsa szintén levél­ben válaszolt, amelyben meg­lepetését és megdöbbenését fe­jezte ki. A legidősebb Polgár nővér felhívta Rentero figyel­Nagy közönségsikere volt a megyei női kézilabda-bajnok­ság Tiszafüreden megrendezett hét végi fordulójának. A ne­hézzé vált közlekedési viszo­nyok ellenére az érdekelt kilenc csapat közül Jászberény kivéte­lével mindegyik megérkezett a szombat reggeli kezdésre. Á városi sportcsarnokban az NB II-be törekvő hazai gárda újabb győzelmeivel igazolva a papír­Cegléd: Sándor 830, Rimóczi 920, Korpácsi, Horváth 830, Saras 848, Balogh 831, Varga 879. Szolnoki MÁV MTE: Má­tyás 887, Mészáros 805, Berta 843, Lupu 914, Tudor 896, Tihanyi 845. Szomszédvárak rangadójával folytatódott a teke Szuper Liga -a férfiaknál, a Szolnoki MÁV MTE együttese - jelenleg a do­bogó harmadik helyét foglalják el - a piros-kékek az alig har­minc kilométerrel arrébb fekvő Ceglédre látogatott. A bajnok­ság szünetében két edzőmeds- cset is játszottak egymással a mét, hogy a világbajnoki döntőt a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) szervezi, a verseny- igazgatónak nincs joga a játék feltételeit megszabni és módo­sítani, főleg, ha már elkezdő­dött. Polgár Zsuzsa levelében közli, hogy megpróbálja magát túltenni a levél okozta érzelmi és lelki megrázkódtatáson és folytatni a világbajnoki döntőt. Egyben közli Renteróval, hogy várja hivatalos bocsánatkérését az ügyben. Az EFE értesülése szerint Xie Jun szintén meg­döbbent a levél kézhezvétele után, de kínai részről még nem reagáltak az esetre. Polgár László, Zsuzsa édes­apja elmondta, hogy a levél hát­terében valószínűleg Florencio Campomanes, a FIDE volt el­nöke áll.- Azt tanácsoltam Zsuzsá­nak, most ne foglalkozzon ez­zel az üggyel, próbáljon meg a játékra koncentrálni. De könnyen elképzelhető, hogy a vb-döntő után perre visszük a dolgot - nyilatkozta felhábo­rodottan Polgár László. formát, megőrizte vezető helyét a bajnoki tabellán. A nézők legnagyobb örömére biztosan nyerték mindkét rangadójukat Kunhegyes és Karcag ellen. Eredmények: Tiszafüred­Kunhegyes 20-17, Karcag-Ti- szafüred 17-24, Mezőtúr-Túr- keve 24-13, Karcag-Mezőhék 32-16, Kunhegyes-Martfű 19- 19, Mezőtúr-Mezőhék 22-15, Homok-Martfű 14-23. csapatok, s mivel mindkettőt a Tisza-partiak nyerték, joggal készültek most is győzelemre. Az első párosok küzdelme után még a vendéglátók vezet­tek - Rimóczi 920 fás teljesít­ményét a későbbiekben senki sem tudta túlszárnyalni - utána azonban MÁV MTE játékosai­nak elképzelései szerint alakult a találkozó. A két román ide­genlégiós - Lupu és Tudor - magabiztosan verte ellenfelét, így ha szoros mérkőzésen is, de végül sikerült kiharcolni a győ­zelmet, amivel a szolnoki együttes bebiztosította helyét legjobbak között. „Új korszak a kyokushin karatében” Volt a mottója a Yokohamában meg­rendezett súlycsoport nélküli világ- bajnokságnak, melyen a szolnoki Banzai versenyzője, Telek Gyula re­mekül szerepelt. Mivel nem minden­nap repül a Távol-Keletre Jász-Nagy- kun-Szolnok megyéből sportoló, ter­mészetesen megkérdeztük, hogy érezte magát, milyen benyomásokat szerzett a felkelő nap hazájában.- Tizenöt órás repülőút után landoltunk Tokióban, majd azonnal Yokohamában szállítottak minket a rendezők. Egy negyvenkét emeletes luxusszállodában „kvártélyóztak” el, ahol valamennyien külön szobában laktunk. Az elhelyezé­sünkről csak annyit, még a toalettben is volt telefon. Az, hogy Japán mennyire fejlett, mennyire magas az életszínvo­nala, nem hiszem, hogy külön is ecse­telnem kellene. Az emberek jól öltözöt­tek, mosolygósak, utcáik tiszták, a fala­kon sehol sem láttam firkálásokat. Szó­val mintha más világba csöppentem volna. Az igazsághoz azonban az is hozzá­tartozik, nem turistaúton járt Telek Gyula Yokohamában, hanem közel két­száz jól felkészült karatékéval egye­temben a világbajnoki aranyéremért szállt harcba. A sors különös fintora, hogy a Tisza-parti fiú a bukaresti Eu- rópa-bajnokság után a vb-n sem talált legyőzőre, még sem maradéktalanul elégedett teljesítményével, hiszen álma, a legjobb 16 közé kerülés nem sikerült.-Ázsia legnagyobb és egyben leg­modernebb sportcsarnokában, tízezer néző előtt, egyetlen küzdőtéren, egye­nes kieséses rendszerben rendezték a viadalt. Az első fordulóban egy fiatal görög karatékával találkoztam, aki szemmel láthatóan tartott tőlem. Nem egészen két perc alatt térdrúgással, ipponnal nyertem. Indonéz ellenfelem ugyan kihúzta a rendes „menetidőt” lábon, de egyértelmű bírói döntéssel, 5-0-ra diadalmaskodtam, így már a legjobb harminckettő között találtam magam. Az európai versenyekkel el­lentétben itt négyfajta törést kellett végrehajtanunk, ráadásul a deszkák vastagabbak és vizesek voltak. Szeren­csére erre még időben felhívtak a fi­gyelmünket, így az ököllel (seiken), könyökkel (idosi), kézéllel (sto) és lá­béllel (sokoto) felaprított 15 deszkával az élmezőnyben végeztem. Hiába alakultak jól Telek dolgai, egy „paraszthajszáiban” mégis elbu­kott. Ezt a paraszthajszálat Paulius Klapatauskasnak hívják és mellesleg Európa-bajnoki aranyérmes. A litván fiú volt az egyetlen, aki japán ver­senyzőt képes volt kiverni a selejtezők folyamán.-Nem tudom, lesz-e még az életben ilyen esélyem a kiugrásra, hiszen ha rajta túl jutottam volna, a tizenöt hazai karatéka mellett egyedüli külföldiként várhatom a folytatást a nyolc közé jutá­sért. Hiába űztem, hajtottam azonban, rendkívül szívósan állta az ütéseket, rú­Telek Gyulát hajszál választotta el a bravúrtól gásokat. Ugyan ő nem igazán tudott nekem fájdalmat okozni, de én sem tud­tam padlóra küldeni. Háromszori hosz- szabbítás után is döntetlenre álltunk, s a szabályok értelmében ekkor a test­súlykülönbség dönt. Sajnos én voltam a nehezebb, így a tizenöt japán mellé ő került tizenhatodiknak a középdöntőbe. Arról Telek szerényen hallgatott, ha a súlykülönbség sem döntött volna, a törést veszik figyelembe eredményhir­detéskor a bírók, abban pedig öt desz­kával ő volt a jobb. Veretlensége elle­nére miért elégedetlen mégis a szolnoki fiú?- Talán ha még jobban meghajtom a végét... Kiesésem azért fáj különösen, mer( a három mérkőzésen szinte alig ütöttek, rúgtak meg. Jobban elviselném a búcsút, ha Klapatauskas padlóra küld, kiüt, esetleg megsérülök, de úgy „ elvérezni”, hogy nem kaptam ki, több mini kellemetlen. Most már mindegy, gőzerővel készülök a magyar bajnok­ságra, illetve a májusi, súlycsoport nél­küli Európa-bajnokságra. Nem lehet igaz, hogy a becsületes felkészülésnek egyszer nem lesz meg a gyümölcse. A világbajnokság mellett a kyokus­hin szervezet nemzetközi életében le­zajlott közelmúltbeli változások is na­pirendre kerültek az országképviselők értekezletén. Az EKO (Európai Karate Szervezet) például ezúttal választotta meg új vezérkarát. Nagy örömünkre a héttagú elnökség tagja lett Furkó Kál- mán, a magyar kyósok első embere is. A szakág nemzetközi irányítótestüle­tének tiszteletbeli elnöke nem más, mint Chyako Oyama, sósai Masutatsu Oyama özvegye. Ezzel máris megdőlt az á hamis állítás, melyet az elmúlt hónapban a magyar szervezetből kilé­pett Adámy István terjeszt, miszerint Furkó Kálmán és szépszámú követői megtagadták az alapítót és munkássá­gát. Oyama asszony jelenléte erkölcsi erőt kell, hogy adjon a világszervezet újjáalakulásához. (géléi) Veretlenek maradtak a fürediek Férfi teke Szuper Liga Szomszédvárak rangadóján CTK-VekamoSzolnoki MÁV MTE 3:5 (5138-5190)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom