Új Néplap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-23 / 46. szám

1996. február 23., péntek 3. oldal Megyei Körkép Nem árulják tovább háznál a tejet Tegnap a bereki tehéntartó gazdák találkoztak, hogy megbeszéljék helyzetüket és határozzanak arról, hogy hová szállítsák a tejet már­cius 1-jétől. A meghívottak - Kerekes Já­nos, a Kuntej Rt. és Dániel Mi­hály, a karcagi Cserhát Szövet­kezet állattenyésztési fő-ága- zatvezetője - elmondták, hogy a szövetkezet vállalja a tej átvé­telét - minimum napi 150 liter leadása mellett. A faluban 26 fejőstehén van, és 3-5 ezer liter a havi leadott mennyiség. A tegnapi megbe­szélésen a jelenlévők szóbeli ígéretet tettek arra, hogy már­cius 1-jétől csak a szövetke­zetbe viszik a tejet, a háztól való értékesítést beszüntetik, hiszen csak így lehet teljesíteni a napi mennyiséget. Ez a gaz­dák érdeke is, hiszen ellenkező esetben a szövetkezet megszün­teti az átvételt, és akkor marad a vidékre való szállítás. A gazdáktól a Kuntej is 26 forintért veszi át literenként a tejet, az elvégzendő vizsgála­tokhoz pedig a szövetkezetnek biztosítja az eszközöket. Megállapodtak abban is, hogy március 1-jétől veszi át a tejet a szövetkezet. Befejezés előtt a „földindulás” (Folytatás az 1. oldalról) Ennek eredményeképpen 29 ez­ren jutottak összesen 184 ezer hektár földhöz, 3 millió 623 ezer aranykorona értékben. Korántsem ment ilyen prob­lémamentesen a részarány-föld­tulajdon rendezése, elsősorban azért, mert nem sikerült minde­nütt megfelelő szakmai tudással rendelkező bizottságot megvá­lasztani ahhoz, hogy földhivatali bejegyzésre alkalmas határozato­kat hozzon. így lehetséges, hogy a megyében van olyan földkiadó bizottság, amely már befejezte a munkát, és van, ahol még egyet­len határozatot sem hoztak. Mint­egy 20-25 bizottságnál ma is áll a munka, és valószínűsíthető, hogy ebben a meghosszabbított határ­idő ellenére sem lesz lényeges változás. Úgy tűnik, nincs más megoldás: megfelelő felkészült­ségű szakembereknek kell átven­niük a folyamatban lévő ügyeket, 95 ezer részarány-tulajdonosról van ugyanis szó. Nagy Ferenc címzetes állam­titkár, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke az Európai Unió elvárásaihoz iga­zodó földügyi szakigazgatás ki­alakításának sürgető tennivalóit foglalta össze. Nincs más válasz­tásunk, mint az alkalmazkodás, ugyanakkor használjuk ki Európa támogatását anélkül, hogy ki­szolgáltatnánk magunkat - hang­súlyozta. A birtokszerkezet ala­kulásáról szólva kifejtette: az el­aprózódott birtokstruktúrához való visszatérés éppúgy tapasz­talható, mint a földkoncentráció. Rézcsövek a fürdőszobában, a gázkészüléken. A rézcsövek felhasználásának sokféle módjával ismerkedhettek meg az érdeklődők a megyei kézműveskamara és az AN­KER Kft. Szolnokon tartott gyakorlati bemutatóján. fotó: csabai Az önkormányzatok is segítik a rendőrséget Tavaly kétmilliót adtak benzinre- Nagyon fontos, hogy a lakosság őszinte, korrekt képet kapjon a rendőrség munkájáról. Ezért minden lehetőséget ki kell használni, amit a nyilvánosság biztosít - mondotta a tegnapi sajtóbeszélgetésen Lukács István alezredes, Jászberény feb­ruár 1-jén kinevezett rendőrkapitánya. A Jászság területén is egyre több az írott és az elektronikus sajtó - ez a tegnapi találkozón is szemmel látható volt. A saj­tosok népes csapata jelent meg a herényi rendőrkapitányságon az eleddig nem éppen szokvá­nyos invitálásra. Hogy a médi­umok részéről „ne érje szó a ház elejét”, a rendőrség a ver-, senysemlegesség biztosítására törekszik a szerkesztőségek alapinformációkhoz való jutta­tása terén. Ezt szolgálja a me­gyei főkapitányságon az az or­szágosan is példa értékű gya­korlat, miszerint havonta 200­250 szerkesztett hírt juttatnak el a különböző médiumokhoz. Lukács István elmondta, hogy elképzeléséhez az önkor­mányzat típusú rendőrség áll legközelebb, vagyis amennyire csak lehet, nyitottá szeretné tenni a rendőri munkát a helyi társadalom, a lakosság felé. Ezt a munkát segíti, hogy ezentúl Berényben is dolgozik a rend­őrkapitányságon egy sajtóval foglalkozó munkatárs. Az új­ságírók a tájékoztató után kér­deztek.- Mi manapság a rendőri munka hatékonyságának fok­mérője? A válaszból kiderült: készül ugyan egy belső statisz­tika a felderített bűnügyekről, ám ennél jóval árnyaltabb a kép, hiszen a közvélemény, az egyén a vele megtörtént eset si­keres vagy sikertelen felderí­tettségéből von le következteté­seket. A létszám- és pénzhi­ánnyal még jó darabig számolni kell a rendőri munkában. Ezért tartja lényegesnek a Jászság új rendőrkapitánya az önkormányzatok önkorlátozá­sát, ami azt jelenti: már azzal is segítik a rendőri munkát, ha nem vonnak el pénzt erről a te­rületről. Szerencsére, ahol csak tudnak, adnak pénzt, például üzemanyagra. 1995-ben kétmil­lió volt az e célra adott önkor­mányzati támogatás. Simon Cs. József A legtöbb szabálysértés tulajdon elleni Egyre többen inkább leülik a bírságot Tavaly 1271 feljelentés érkezett a szolnoki polgármesteri hiva­talhoz több mint ezerháromszáz lakos cselekedetét, magatartá­sát kifogásolva. A feljelentések közül kétszáznyolcvankettőt megszüntettek döntően szabálysértés vagy bizonyíték híján, de hetvenhat esetben figyelmeztetés is történt. Bírságoló határozat ötszázhet­venöt született - 2 millió 33 ezer 990 forintra. A legtöbb (561) a tulajdon elleni szabálysértés, ezt követi a köztisztasági (130) és az épí­tésügyi (101). A leggyakrabban kiszabott pénzbírság összege 20 ezer forint volt. A közterület-felügyelők helyszínen 2 ézer 778 lakost bírságoltak - összesen 3 millió forintra. Szintén növekedett az elzá­rásra átváltoztatott határozatok, valamint a letöltött elzárások száma. Az azonban nem tart­ható sokáig, hogy a hatóság na­ponta maximum 1000 forint/ napban határozhatja meg az el­zárás időtartamát, míg egynapi elzárás 1500 forintba került a büntetés-végrehajtásnak. Gond a hajléktalan munka- nélküliek által elkövetett sza­bálysértések szankcionálása, amely szinte végrehajthatatlan. A szociális helyzetből eredő, a megélhetési gondokra vissza­vezethető szabálysértőknek egyre népesebb a tábora, velük szemben szintén nehézkes az eljárás. Többek között azért is, mert a szabálysértési törvény a szociális helyzet mérlegelését a bírság kiszabásánál kötelezővé teszi. Mindezekből is kitűnik: a szabálysértési törvény mielőbbi megreformálásra szorul. A szo­ciális problémákat oly módon kell kezelni, hogy megelőző ha­tást váltson ki a szabálysértések elkövetőinél. Szintén fontos az állampolgárok jogtudatának erősítése, a központi és helyi jogi norma alkotása, és ezek be­tarthatósága, illetve betartatha­tósága. Fontos lenne, hogy a szabálysértőkkel szemben szi­gorúbb szankciókat lehessen alkalmazni, egy következete­sebb, egyszerűbb eljárásmód kidolgozása révén. Látlelet A csoda késleltetése A vitathatatlanul legnépszerűtlenebb politikus lemondásának okaival alighanem még hosszú ideig foglalkoznak, holott - mint tudjuk - minden csoda három napig tart. Általában igaz is az utóbbi megállapítás, de ezúttal mégis másról van szó. Az el­múlt időszakban hiába szoktunk hozzá a furcsábbnál furcsább eseményekhez (egyebek között ahhoz, hogy egy bankigazgató azért kap 30 millió forint végkielégítést, mert irányításával a pénzintézet tönkrement), a pénzügyminiszter döntése a maga kihívó, végletes egyszerűségében mindennél meglepőbb lett. Annak ellenére, hogy közvetlenül kinevezése után különös já­tékra ragadtatta magát. Még csak hallani sem akart a kormány­zat kezdettől fogva hiteltelen szociális érzékenységéről, hanem a legkeményebb kísérletbe kezdett. A piacgazdaság könyörte­len logikáját szem előtt tartva megannyi stabilizációs és moder­nizációs javaslatot terjesztett elő. S ha hihetünk a kormányzati hatalom egyik szereplőjének, az elmúlt fél évben például 99 előterjesztéséből 94-et hagyott jóvá a kabinet. Káprázatos teljesítmény, melyet senki sem vonhat kétségbe; vagy ha igen, legfeljebb merő rosszindulatból. Mert bár a társa­dalom kétharmada a teljes szegénységbe zuhant, a Bokros La- jos-i gazdaságpolitika végkifejletéről mégsem ítélkezhetünk. Már csak amiatt sem, mert e vállalkozás lehetséges eredményét megragadó lemondása teszi értelmezhetetlenné. S ami megsza­kadt, nehezen folytatható. Fogadkozásokból és jelöltekből per­sze nincs hiány, de aki a bársonyszékébe ül, aligha lesz könnyű helyzetben. A legnépszerűtlenebb előd árnyéka akkor is ráve­tül, ha legkevésbé sem akarja. Másképp szinte semmit sem tud tenni, hiszen a pálya előre ki van jelölve. Ha viszont mégis va­lamiféle fordulat állna elő, csak ideig-óráig lehetne a lemondott pénzügyminisztert bűnbakként kikiáltani. Ellenszenvessége utólag mit sem változtat a felszámolhatatlan társadalmi gondo­kon, mivel a maga egyszeriségében, hasonlíthatatlan egyedisé­gében is csupán részese volt annak a kísérletnek, melyet a gaz­dasági és társadalmi megújulás kényszere határozott meg. Csak később derülhet ki igazán, hogy a nevével jelzett intéz­kedések eredménye mennyire volt gyalázatosán csekély, vagy mennyire előrevivő. Mégis minél több idő múlik el, s minél több engedményt tesznek a szemmel láthatóan erősödő társa­dalmi elégedetlenség mérséklésére, a bizonytalanság ezzel nem szűnik meg. Sem a válságból való kilábalás közelsége, sem a hirdetett célok értelme nem világosodik meg jobban. Éppen el­lenkezőleg, a várakozást kísérő feszültség nő. Szinte felszá­molhatatlan akadály látszik mindenütt emelkedni, amin túl nincs tovább. S ebben a helyzetben legfeljebb az a megkapó, hogy - az erőviszonyok szüntelen változásának következmé­nyeként - tudatosodhat bennünk: a kísérlet nem áll le. Más szó­val: a csoda késleltetése tovább tart. Kerékgyártó T. István Szexuális indíték vezérelte (Folytatás az 1. oldalról) Tegnap, a megyei bíróságon megtartott tárgyaláson tisztá­zódott, hogy mi történt a két ember között, hogyan vezettek az események az áldozat teljes­séggel értelmetlen halálához. Bár az elkövethető egyik legsú­lyosabb bűntettel vádolt - egyébként nős, négy kiskorú gyerek neveléséért felelős - Tóth István a bíróság előtt nem tett vallomást, jegyzőkönyve­zett korábbi vallomásaiból azonban kiderült: kezdettől nem is tagadta, hogy ő okozta a lány halálát. Az őt kerékpárjá­val megelőző fiatalt egyszerűen fellökte, majd az árokba zuhant Mónikát öklével ütlegelni kezdte. A szerencsétlen lány bárho­gyan is védekezett, a nála sok­kal erősebb támadójával szem­ben szemernyi esélye sem lehe­tett. A férfi leráncigálta áldoza­táról a ruháját és - bár az erő­szakos közösülést bizonyítékok hiányában a bíróság nem tudta megállapítani - szexuálisan bántalmazta őt. Végül azért, hogy a gyalázatos tettre ne de­rüljön fény, meglehetősen em­bertelen módot választva örökre elhallgattatta a lányt. A történtek után kerékpárra ült, majd visszakerekezett a vá­rosba. Abban nagyot tévedett, hogy büntetlenül megúszhatja a rémséget, ugyanis másnap már ő került a bűnügyi nyomozók érdeklődésének középpontjába. A szakértői vizsgálatok a vádlottról megállapították, hogy épelméjű, pontosan tudja tehát, mit művelt. „Pszichopá- tiás és szexuális devianciát va­lószínűsítő személyisége” azonban alátámasztja a cselek­mény szexuális indítékát. Dr. Nikula Valéria tanácsa a bizonyítékok számbavétele után aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett em­berölés bűntettében állapította meg Tóth bűnösségét. Az ítélet indoklásában is elhangzott, a vádlott embertelen módon kö­vette el tettét, elvetemültségére vall az is, hogy fényes nappal is volt bátorsága a gyilkosságot elkövetni. Büntetése így nem is lehetett más, mint az életfogy­tig tartó fegyház. A bíróság döntése ellen a vádlott és védője fellebbezését jelentette be, így az ítélet még nem jogerős. -hgy­Közel ezer óvodás és kisiskolás vett részt azon a mesebeli utazáson a zene biro­dalmában, aminek vonatát Eszményi Viktória és Heilig Gábor vezette. A két ismert művész kelet-magyarországi turnéja során tartott két előadást tegnap a szolnoki Városi Művelődési Központ színháztermében. fotó: csabai Ügyvéd lett az ízig-vérig zsaruból A gazdasági helyzet a rendőr­ségen is érezteti hatását, egy ideje tapasztalható a szakkép­zett, értékes munkaerő elván­dorlása. Arról, hogy miért vá­lasztott közel két évtizednyi szolgálat után más utat egy ízig-vérig zsaru, a szolnoki ka­pitányság bűnügyi főnökéből lett ügyvéddel, dr. Fancsali Ágnessel beszélgettünk.- Alapvetően sikerorientált embernek tartom magam, szakmai pályafutásom a rend­őrségnél is felfelé ívelt. Aztán úgy éreztem, minden megtor­pant. A sikerek elmaradásáért azonban - úgy érzem - nem én voltam a felelős. A feltételek már nem voltak elegendőek olyan mennyiségű és minőségű munkához, amit a polgárok a rendőrségtől joggal elvárnak. Másrészt viszont ott voltak a munkatársaim, a nyomozók, akik a napi 12-14 órai munka fejében - pénz hiányában - tő­lem, a vezetőjüktől csak a „jó szót” kaphatták. Ehhez társult a belügyi vezetés egyre növekvő adminisztrációs igénye. Véle­ményem szerint nem a számok a fontosak, hanem az, hogy rend legyen az utcán, lakat alá kerüljenek a bűnözők, és ne fél­jenek az emberek.- Az erkölcsi elismerés sokat jelenthet...- Persze, de hosszú távon, amikor a zsaruk fizetésének re­álértéke folyamatosan csökken, már kevés. Végül már etikát­lannak tartottam, hogy ellen­szolgáltatás nélkül hajtottam a beosztottaimat.- Talán vannak, akik úgy vé­lik, ha egy rendőrből ügyvéd lesz, ezzel az illető átállt a „másik" oldalra. Igaz ez?- Ettől természetesen még nem álltam át a bűn oldalára. Büntetőügyekben csak egészen kivételes esetben - és kizárólag a Szolnoktól távol eső ügyek­ben - vállalom a védelmet. Munkám zömét a jog más terü­letein, így a polgári jog, gazda­sági jog és az államigazgatási jog területén végzem. -hgy-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom