Új Néplap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-20 / 43. szám
8. oldal 1996. február 20., kedd Az Új Néplap Kisújszálláson És Környékén Ébresztő már kora hajnalban Nem költekeztek túl Kenderesen ügyeltek arra, hogy az önkormányzat még véletlenül se essen abba a csapdába, hogy egyik adósságból ki, a másikba be. így azután óvatosan csak addig nyújtózkodtak, ameddig a takaró ért. Mintegy kétszázötvenmillió forint volt a tavalyi költségvetésük. Ezek döntő többsége az intézmények fenntartására, a működésre, bérekre, kisebb-nagyobb kiadásokra kellett. Mert gyarapodás is történt, hiszen ide is eljutott a gáz, új, modem telefon is akad vagy hétszáz lakásban, és az utak nyolcvanegy százaléka szilárd burkolatú. A felsoroltakon kívül építenek egy száz köbméteres víztornyot is, a munkálatokat az idén fejezik be. Akár annyk a három útnak a kövezését, amely szintén az 1996-os elképzelések között szerepel. A nagy karcsúsítás oly módon érintette őket, hogy a gamesz megszűnt, és - fele létszámmal - a dolgozók a vízműhöz tartoznak. Szociális célokra tizenhat- milliót áldoztak, és egy kis köl- csönük is akad, ez azonban annyira kevés, hogy az éves törlesztése az összes költségvetésnek alig két százaléka, azaz ötmillió körüli. Működési hitelük nem volt, így bíznak abban, hogy eredményesen túljutnak ’96 nem éppen gazdag hónapjain is. Ilyen marha nem sok van Kenderesen a 4-es főútvonal mellett az egyik bisztró szomszédságában apró faházikó dacol az időjárás viszontagságaival. Ezt teszi már vagy tizenkét éve, amikor megnyílt, és friss kávéval, jóféle meleg lángossal várta a főút fáradt és néhány percre megálló vándorait. Akkori dolgozói, Juhász Istvánná és Demeter Gyuláné is hajnali háromkor ugrottak ki az ágyból. A vekker most is így csörög, csak azzal a különbséggel, hogy napjainkban Demetemé húga, Adamecz Lászlóné és Strech Pálné dolgozik itt. Négykor már ki is nyitnak, sőt az a rend, hogy tavasztól kora őszig éjjel-nappal várják a vásárlókat. Sajnos a nadrágszíj- húzó politika következményeit ők is érzik, hiszen kisebb a forgalmuk, kevesebb a bevételük. Pedig azóta sört, csokit, cukrot, Tévedések elkerülése végett az állítás még véletlenül sem a képen látható úrra vonatkozik, hanem arra a komor négylábúra, amelyik szúrósan figyeli a fejleményeket. Van is oka rá, mert Horváth György kisúji vállalkozó vásárlása jóvoltából a magyar szürke gulya egyik bikája és két tehene a Kiskunsági Nemzeti Parkból az ő tanyájára költözött. A három szürke marha azóta a kun város egyik érdekessége, és megvételük kapcsolódik a millecentená- rium helyi rendezvényeihez. Horváth György jó néhány megyei, megyén túlra terjedő eseményt szervez ez évre: például lovasíjász-versenyt; hétpróbás kunok viadalát, amely során a Berettyót is át kell úszni; gyermekeknek lovastábort és hasonló érdekességeket. Hogy melyiket mikor, ezekről időben hírt adunk. Kenderesen a négyes melletti lángossütőben napjainkban Adamecz Lászlóné és Strech Pálné süti a lángost, várja a vásárlókat üdítőt, napraforgómagot is kínálnak az amerikai, vagy ahogyan errefelé hívják, földimogyoróval együtt. Volt, nincs kalendárium Az idén újból megjelent a Kisújszállás és Vidéke Nagykun Kalendárium, amelyik azonban tiszavirágéletűnek bizonyult, mert ahogy hallottam, gyorsan elkapkodták az ezer darabot. Holott nem adták ingyen, így minden bizonnyal a Ducza Lajos szerkesztette kalendárium érdekesre sikeredett. A teljesség igénye nélkül: hozza a naptárrészt, a névnapokat, a vásárokat, a katolikus és református ünnepeket. ír a honfoglalásról- kalandozásról, a megváltásról, eleink életéről, az 1786- ban Pacsérra vándorolt családokról. Bemutatja Illéssy Sándor altábornagyot, a százhúsz éves megyét, a millennium 1896-os eseményeit, Móricz Virágot, a város kitüntetettjeit, intézményeit, iskoláit, a régi diákok visszaemlékezéseit, a kunhalmok eredetét, leírja a biogazdálkodás lényegét. Hírt ad egy 92 éves bábaasszonyról, a város sportegyesületéről, a jelentősebb munkahelyekről, a helyi ön- szerveződő közösségekről, a könyvtár írói pályázatának győzteseiről és a cigányságról. A régmúlt emlékeit egykori felvételek teszik színesebbé. Aki mindezek után kedvet kapna a több mint háromszáz oldalas kalendárium lapozgatására, megvételére, esetleg keressen elárusítóhelyet. Ilyen volt nem is olyan régen még a könyvtár, a városháza, a református lelkészi hivatal, valamint a két gyógyszertár. Ha Fortunát kézen fogja, esetleg valahol kaphat egy reá váró példányt... írta: D. Szabó Miklós Fotók: Mészáros János Bontják a híres hentes házát Trenka János hentes nem akárki volt Kenderesen. Messze környékről hozzá jártak vásárolni, mivel csodálatos ízeket tudott adni a hurkának, kolbásznak, sajtnak, de szalonnáért, belsőségekért is sokan átruccantak Kenderesre. Nem véletlenül lett a kormányzónak, Horthy Miklósnak is az állandó udvari szállítója. Ezért azután a háborút követően az új rend hatalmasságai közül néhányan ferde szemmel néztek rá, majd ez a bizalmatlanság fokozatosan olvadt. Ugyanis rájöttek arra, hogy az itt vásárolt, megrendelt füstölt áru, nyerskolbász, rövidkaraj vagy tepertő a rendszerektől és a politikai hovatartozástól függetlenül csodálatos, így ismét felfedezték. Vittek tőle a fél országba, miniszterek, első titkárok, titkárok, gyárigazgatók, no meg a „hétköznapi” emberek. Sajnos valamikor a hetvenesnyolcvanas esztendők fordulóján a neves mester örökre itt hagyta házát, kis üzletét, füstölőjét. A fia egy ideig tovább vezette a boltot, de már ő is meghalt. Az unokái pedig nem folytatták nagyapjuk mesterségét. És most tessék, volt, nincs Trenka-ház, Trenka-üzlet, mert bontják a kiszolgált falakat. Lehet, mire a cikk megjelenik, az egykori neves épületből hírmondó sem marad. Jobban mondva ez a cikk, amelyik arról tanúskodik, hogy a csodálatos hentes után a háza is eltűnt erről a világról... Sok nagy- és kisember megfordult ebben az épületben: Trenka János hentes egykori boltjában Munkanélküliek, figyelem! Köztudomású, hogy az állástalanok meghatározott ideig munkanélküli-járadékban részesülnek, amelyet a munkaügyi központ kirendeltsége fizet. Ennek megszűntével — megfelelő feltételek esetén - az önkormányzattól jövedelempótló támogatást kapnak. Jelenleg 426-an részesülnek ebből a támogatásból. Igen ám, de a mostani törvények szerint ez nem tarthat a végtelenségig. Akik például tavaly, június 30-án jövedelempótló támogatást kaptak, azoknak 90 napos munkaviszonyt kell igazolniuk ahhoz, hogy a jogosultságot megint megszerezzék erre a támogatási formára. Ezt a tíz híján száz napot 1996. szeptember 29-ig kell teljesíteni 294 munkanélkülinek. Tény, hogy ezt a kilencven nap munkaviszonyt nehezen, vagy alig lehet elérni, igazolni. Éppen ezért Kisújszállás ön- kormányzata az intézményeinél és a város területén 1996. március 1-jétől olyan közhasznú munkát szervez turnusokban, amelyért munkabért kapnak. Ezután újabb 24 hónapig ismét jogosultak lesznek a munkanélküliek jövedelem- pótló támogatására. Nagyon fontos, hogy az érintettek becsülettel teljesítsék és megszerezzék a 90 napos munkaviszonyt. Ellenkező esetben önmagukat okolhatják, ha kiszorulnak a jövedelempótló támogatásból. Való igaz, nem sok az a havi 7 ezer 680 forint, de a nincsnél pontosan ennyivel több. Az alkalmazásról, foglalkoztatásról az ügyben érintettek értesítést kapnak: érdeklődni pedig Dómján László alpolgármesternél lehet. Csatomaözön Kisújon a Malom utcában akad egy cég, amelyet gyakran változó mindennapjainkban háromféle néven is nevezhetnek - tudtuk meg Kocsárdi László ügyvezető igazgatótól -, úgymint Kisújszállási Fémlemezipari Kft., azután Kőbőr Kft. és Metáll-Market Betéti Társaság. Egy tény, hajdanában megyei tanácsi tulajdonban volt, önállósult, majd a privatizáció során magántulajdonná alakult. Hogy mi mindent gyártanak itt? Szaknyelven fogalmazva az épületbádogos-iparhoz szükséges valamennyi terméket horganyozott acéllemezből, alumíniumból. Ezenkívül készítenek gázégéstermék-elvezetőket, tüzelőberendezéseket és a jó ég tudná felsorolni, mi mindent. Az is igaz, termékeikre nem a februári szakadó hó vagy havas eső hozza az igazi szezont, hanem inkább a nyár, nyár vége és az ősz. Gazdálkodók Kenderesen napjainkban közel ötszázan próbálkoznak gazdálkodni, igen-igen eltérő területeken. Az átlag öt hektár körülit vallhat magának, ugyanakkor arra is van példa, hogy egy családnak 300 hektár műveléséről kell gondoskodnia. A gondokat szaporítja a temérdek bizonytalanság. Hogy mást ne említsek, ottjártunkkor a hízó ára lábon, kilónként már száznegyvenöt volt, ami alapos ráfizetést jelent a tartóknak. Azután a földdel bíbelődök tapasztalatai más, helyi sajátosságokat is mutatnak, amelyeket illik figyelembe venni, aki parasz- tizálásra adja a fejét. Például azt, hogy errefelé sem szabad olyan táblákba vetni a kukoricát, amelyek nem öntözhetők. így azután főleg búzát, árpát, napraforgót, repcét termesztenek. A hullámzó piaci árak ellenére a sertéshizlalás vezet, ugyanakkor tavaly a növen- dékmarha-állomány is szépen szaporodott. Gubancot jelent az is, hogy a tejbegyűjtés területén nincs versenyhelyzet, így nem is egy te- henes gazda úgy döntött, hogy inkább más, távolabbi településre szállítja a tejet. Elvégre még akkor is több marad, ha ezt a benzinköltség is terheli... Harmincháromból tíz a fiú A Móricz Zsigmond Gimnáziumban most a nyolcosztályos kisgimnazisták közül a III. B-t néztük meg. Általában tizenhárom évesek, és a legtöbben helybeliek. De érkezett ide diák Kenderesről, Kunmadarasról, sőt Jászberényből is. Azt is megtudtuk, hogy a legjobb tanuló Gubucz Sándor és Tóth Zsuzsa, akik általában elejétől végig ötösök. Ugyanakkor a legjobb fejnek Nánási Nikolettet meg Nagy Zsoltot tartják. Noha tanulmányaik végéig még sok-sok év következik, többen már szakmát, hivatást választottak. Van, aki asszisztensnő szeretne lenni, míg más jogász, légiutas-kísérő, gyermekpszichológus, állatorvos vagy éppen focista. Hát ami az aranylábúak világranglistán elfoglalt hatvan-valahányadik A kisgimnazisták III. B osztálya úgy szerveződött, hogy a harminchárom felvett túlnyomó többsége lány helyét illeti, rá is fér a frissítés a nemzeti tizenegyre. Hogy melyek a kedvenc tárgyaik? Az osztályfőnöki órán kívül a rajz kapta a legtöbb igent, de elhangzott a földrajz, a testnevelés, a történelem és az irodalom is. Sok lakás elkelt Kisújszálláson legutóbb 212 önkormányzati bérlakást tartottak nyilván. A lakók közül 168-an jelentették be vételi szándékukat. Az ügy intézésével a városgazdálkodási vállalatot bízták meg, amely a lakások felmérését, értékelését végezte. December legutolsó napjáig 101 lakást és nyolc garázst értékesítettek. Az elmúlt két évben az eladásokból mintegy 28 millió forint bevétel keletkezett. A jogszabály azt írja elő, hogy az önkormányzat ezt az összeget csak a tulajdonában lévő lakóépületek korszerűsítésére, valamint új lakás(ok) építésére használhatja fel. Ebből az ön- kormányzat eddig 14 milliót költött el ilyen célokra. A másik 14 millióból négyet a maradó lakások felújítására szánnak, 10 milliót pedig tartós betétben kötnek le addig, amíg a kormány ki nem dolgozza a szociális célú lakásépítések támogatási feltételeit. Ézt követően döntenek a kamatokkal növelt milliók felhasználásáról. Ez az időszak még vidéken, így Kisújszálláson is a csigakészítés szezonja, hiszen a legrövidebb hónapban is több helyen esedékes a disznótor. Es ugye, az orjalevesben a csigatészta elmaradhatatlan kellék. Készítéséhez nem kell más, mint megfelelő felszerelés, türelem, no meg olyan nyújtott tészta, amelyikből még véletlenül sem szabad sajnálni a tojást.
