Új Néplap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-31 / 26. szám

1996. január 31., szerda Látogatóban A Tisza-tó Vidékén 9. oldal Lakat a francián, lakat a magyaron Bezárt pékségek Abádszalókon Alig egy esztendeje számol­tunk be arról, hogy milyen veszélyekkel járhat egy fiatal vállalkozás számára az előze­tes piackutatás elmulasztása. Rossz sejtéseink azóta sajnos valósággá váltak. Miután az Abádszalóki Mun­kanélküliek és Álláskeresők Egyesülete által üzemeltetett francia és magyar pékség túlér­tékelte a térségi felvevőpiac le­hetőségeit, egyre gazdaságtala- nabbá vált a sütödék üzemelte­tése. Pedig még nem is a pék­áruk és péksütemények árával, minőségével volt a baj! Csupán a rentabilitást biztosítható ter­mékkínálat nagyságához túl szűknek bizonyult a kereslet, így annyira felduzzadtak a járu­lékos költségek, hogy a vállal­kozás még a hitelek havi tör­lesztésére sem volt képes. Mi­után mentőövet tovább senki nem dobott a fuldoklóknak, a bank megunta a hercehurcát, s végleg lehúzta a rolót: most már Abádszalókon nincs se francia, se magyar pékség. A várakozásokkal ellentétben nincs mit aprítani a tejbe, hi­szen se briós, se zsömle, se kifli. Emellett több mint húsz szalóki vált így újból munka- nélkülivé. A baj azonban nem járt esetünkben sem egyedül. Az elmúlt ciklus önkormány­zati vezetése ugyanis felkarolta az egyébként jónak tűnő, mun­kahelyeket teremtő kezdemé­nyezést, s két épületét bérle­ményként használatba adta az egyesületnek. Később, a már je­lentkező problémák orvoslására felvett 7 milliós vállalkozási hi­tel felvételekor adtak készpénz- fizetési garanciát. Ez utóbbit is felélte azonban a fiatal kapita­lizmusunk felnőttes szorításá­ban vergődő egyesületi próbál­kozás. Most jelzálog terheli az épületeket, s a bank a mostani, új önkormányzattól követel 5,6 millió forint készpénzt. Igazi patthelyzet! A jelenlegi önkormányzat úgy érzi, hogy áldozata a korábbi községi ve­zetés túlzott optimizmusának, mert a még funkcionáló egye­sülettől nem sokat remélhet. A tartozás törlesztését biztosan nem. Épületeit viszont semmi­képpen nem akarja elveszíteni, hiszen véleményük szerint azoknak Abádszalókon az abádszalókiaknak kell hasznot hozniuk. A hitelezők ennek el­lenére benyújtották a számlá­kat. Ismerve a magyarországi banktörvényeket, őket nem ér­dekli, hogy korábban ki sértette meg a törvényeket. A helyzet tehát elég zűrzava­ros. Talán csak egy dolog lát­szik tisztán: a mostani önkor­mányzat mindenképpen áldo­zat, s ráadásul újabb munkanél­külieknek kell folyósítaniuk a segélyt is. Három fővel kezdett a Morotva Hús Kft. Szőlősön Korszerűsödik a húsüzem A tiszaszőlősi húsüzem gyakran témát szolgáltatott lapunk­nak is, a helyi téesz virágzása idején egy jól működő mel­léküzemág példájaként. A szövetkezet átalakulása után pe­dig azzal, hogy hol bezárt, hol újraindult. Jelenleg havi ezer sertés feldolgozására képesek Legutóbb 1995 októberében ta­lált új gazdát. A korábbi üze­meltető magánvállalkozó, mi­után nem találta meg számítását a húsüzletben, egy törzsszállító­jával kötött üzletet, akinek egyébként tartozott is. Nagy Jó­zsef egyeki élőállat-forgalmazó úgy gondolta, hogy a forgalma­zás még gazdaságosabb lehet, ha maga dolgozza fel a húsárut. A tartozással csökkentett vé­telár kifizetése mellett átvál­lalta az üzemre felvett 10 mil­liós hitel törlesztését, rendezte a közműtartozásokat - víz, vil­lany, telefon -, s belevágott. A kezdet kezdetén három alkal­mazottal! Ma már tíz dolgozó­val ezer sertést dolgoznak fel havonta. Nagy József érdeklődésünkre elmondta, hogy nem bánta meg döntését. Az üzem négy megye csücskében és a Tisza-tó köz­vetlen szomszédságában, na­gyon jó helyen van. Ez utóbbi kereskedelmi szempontból lé­nyeges, hiszen a Hajdú-Bihar megyei vállalkozó területi nagykereskedelmi engedéllyel rendelkezik, s saját húsáruin kí­vül szerződéses térítője a Pick, a kaposvári PINI, a Zalahús, a Zemplénhús és a makói Szára­záru Kft. késztermékeinek. A Tisza-tó-régióban jelenleg közel 30 élelmiszer- és húsüzlet jelent keresletet a Morotva Hús Kft. áruira. Természetesen az sem lehet mellékes szempont, hogy a kör­nyékbeli állattartóknak is felve­vőpiacot jelent a szőlősi hús­üzem kapacitása, ami minden valószínűség szerint még bő­vülni is fog. A vállalkozó ugyanis fejlesztéseket tervez: az épület felújítása mellett új rak­tárakat kíván építeni, s környe­zetbarát módon korszerűsíti a technológiát is. Ez azt is jelenti, hogy bevezeti a vágómarha-fel­dolgozást, ami újabb munkale­hetőséget kínál az embereknek, így a dolgozói létszám huszon­ötre emelkedhet. Egyelőre azonban az a leg­fontosabb, hogy zajos a sző­lősi húsüzem: a három Mo­rotva Hús emblémával szállító jármű minden reggel megra­kodva útnak indul termékei­vel, melyek közül a disznósaj­tok, a szalonnafélék, a pa­rasztkolbász és a csípős sza­lámik a legkapósabbak. Az oldalt írta: Percze Miklós - A fotókat készítette: Csabai István Fesztiválra készül a Tisza-tó Már közel húsz ország jelezte részvételét a nyári Eurorégiók nemzetközi népi és sportjáték fesztiváljára, melyet Kunhe­gyes és Abádszalók közösen rendez július 20. és augusztus 20. között. Kedden délelőtt az abádszalóki községházán ülé­sezett a szervezőbizottság, ahol a részletes programot állí­tották össze: az immáron ha­gyományos Konok Kunok Kupájától a népek játékfeszti­váljáig több érdekes program vár minden érdeklődőt. Ké­pünkön a baszk delegáció 1994-es nagy sikerű felvonu­lása. Szociális diszkont Tiszaszentimrén Igazodva a cégérhez Tiszaszentimrén a főút mellett áll egy épület. Volt az már párt­ház, funkcionált iskolaként, ma pedig bolt. A reggeli órákban és főleg hét végén nagy itt forgalom. Az ok: az alapvető élelmi­szerek - tej, kenyér, liszt, olaj - itt általában olcsóbbak, mint más üzletekben. Am nem csak ezért jelzi a cégér, hogy ez az üz­let „Szociális diszkont”. A szociális diszkontban főleg a kora reggeli órákban és hét végén nagy a forgalom Programajánlat Az Európai Régiók hagyo­mányőrző népi és sportjáté­kainak fesztiválján az alábbi jelentősebb programok sze­repelnek: Július 20. Kunhegyes - Konok Kunok Kupája; jú­lius 21. Abádszalók - Nem­zetközi vízi ügyességi ver­senyek és bemutatók. Július 26-28. Abádsza­lók - Lábtoll-labda-bemu­tató és -verseny meghívott csapatokkal (kínai, holland, német, svájci és magyar csapatok); július 27. Abád­szalók - nemzetközi szabad­téri sütő-főző verseny. Ren­dező: Pálszabó Mihály. Ki­egészítő program: „Tisza-tó szépe” szépségverseny. Augusztus 2-9. Kunhe­gyes és Abádszalók - Kun Kupa nemzetközi ifjúsági labdarúgótorna. Abádszaló­kon gyermek népi és sport­játékok bemutatója, egyéni és csapatversenyek, játékta­nulás. Bemutató: gyermek- folklórcsoportok találko­zója; Tájak-népviseletek di­vatbemutató. Európai Ré­giók kisebbségi folklórfesz­tivál bemutatója. Augusztus 10-11. Abád­szalók - nemzetközi női nagypályás labdarúgótorna; nemzetközi jet-ski verseny. Kiegészítő programok: au­gusztus 10.: nemzetközi rockpódium, koncertek. Augusztus 17-20. Abád­szalók - népi íjászat, teke- és dobóversenyek (petanck, krul-bol, rönkhajítás, buge- nel); lovasbemutató, nemze­tek népi és sportjátékai. Ki­állítás: babamúzeum. Nép- művészeti kiállítás és kira­kodóvásár. Nemzetközi folklórbemutató. Augusztus 20. - a fesztivál záróünnep­sége: népek játékai, nem­zetközi bál, tűzijáték. A hét fővel dolgozó boltot 1995. március 2-án nyitotta meg az önkormányzat. A ko­rábbi tulajdonostól vásárolták vissza, aki szintén az önkor­mányzattól bérelte az üzletet, de azt nem tudta gazdaságosan üzemeltetni. Az önkormányzat viszont éppen Szentimre szociális helyzete miatt az üzemeltetés mellett döntött, ehhez azonban kellett a Népjóléti Miniszté­rium 2,5 millió forintos pályá­zati támogatása is, mely a tele­pülési szociális programok tá­mogatását célozta meg. Az önkormányzat hasonló nagyságrendű összegből kicsi­nosította, felszerelte és áruval töltötte fel az üzletet, amely ma már 3-3,2 milliós forgalmat bo­nyolít havonta. Azzal együtt, hogy itt az önkormányzat által kiadott „szociális csekkek” be­válthatók. A másik önkor­mányzati haszon, hogy a szoci­ális diszkont étkezési alap­anyagokkal és áruval ellátja a községi intézményeket - öre­gek otthona, iskola, óvoda stb. -, s teljesíti azok egyedi meg­rendeléseit is. Az alapfeladat azonban a szűkebb pénztárcájú lakosság kiszolgálása marad. Azt, hogy a bolt igyekszik eleget tenni cégérének, Szilágyi Jánosné szavai is bizonyítják: - Férjemmel, aki rokkantnyugdí­jas, 23.500 forintból kell meg­élnünk, úgy, hogy egyik munka nélküli fiunk még velünk van. Meg kell gondolnunk, hogy hol és főleg mennyit költhetünk élelmiszerekre. Azért járok ide, mert itt tejnek, lisztnek, ke­nyérnek, olajnak viszonylag megfizethető ára van - mondta ottjártunkkor a szociális disz­kont törzsvásárlója. Prímagáz-program, telefonbővítés, útkorszerűsítés Falugyűlés előtt Tiszabura Az 1995-ös, konfliktusokkal tűzdelt esztendő után, amelyet hitelmentesen, működő intéz­ményekkel sikerült zárnia az önkormányzatnak, a község vezetői remélik, hogy 1996 már a kibontakozás időszaka lesz. A február közepén megtartandó falugyűlésen a fentiekről kíván részletes tájékoztatót tartani a la­kosságnak Szekeres János, Ti­szabura polgármestere, aki ottjár­tunkkor arról is informálta lapun­kat, hogy ez az év az új beruházá­sok előkészítése és kivitelezése miatt is fontos lehet a község számára. Már beszámoltunk a két tele­pülés - Tiszabura és a közigazga­tásilag hozzátartozó Pusztatas- kony - gázellátását biztosítandó Prímagáz-program előrehaladott előkészítéséről. Szinte biztos, hogy bővül és korszerűsödik telefonhálózat, hi­szen a központ, az átviteltechni­kai berendezésekkel együtt már készül. A 140 új igénylő így jog­gal reménykedhet abban, hogy már az év első felében élő tele­fonvonala lesz. Hosszú szünet után, ha csekély mértékben is, korszerűsödnek az utak - jelenleg 70 százalékos a Szekeres János polgármes­ter optimista burkolt utcák aránya a faluban. A 12 kilométeres szakasz felújítása, javítása azonban pénzügyi lehe­tőségek függvénye. Viszont 600 négyzetméter új járda épül. En­nek előnyeit az Ady Endre és Jó­zsef Attila utca lakói élvezhetik majd. Már 1997-re mutat előre az a terv, mely egy benyújtandó cél- támogatási pályázat sikere ese­tén a szennyvízhálózat fejlesz­tését és a szilárd hulladék kör­nyezetbarát elhelyezését cé­lozza meg. Vendégváró Tiszafüred - szükség van a jól képzett idegenforgalmi szakemberekre Bővülő Tourinfonn-szolgáltatások Bár sokan megkérdőjelezték a Tisza-parti kisváros Tourin- form információs irodájának szükségességét, az 1995-ös esz­tendő is bebizonyította, hogy szükség van az ott dolgozó, jól felkészült, nyelveket is beszélő idegenforgalmi szakemberekre: az elmúlt esztendőben több mint ötezer vendég kereste fel a mini információs központot, ahol a Tisza-tó környéke szállás-, étkezési és szabadidős lehetőségeiről kaptak tájékoztatást. Érdeklődésünkre Berkes Erika irodavezető elmondta, hogy már az idei idegenforgalmi szezon előkészítésén dolgoznak. Örömmel számolt be arról, hogy hamarosan forgalomba kerül egy új, a Tisza-tó egész térségét bemutató, négynyelvű prospektus, s már kész a tiszafüredi Termál kemping, strand és gyógyfürdő szolgál­tatásait népszerűsítő le­porelló. Szükség volna még - véleménye sze­rint - a régió települése­iről készült térképekre is, melyek a tervek sze­rint a főszezonra el is készülnek. Tiszafüred idén is várja a vendégeit. A vá­ros rendezvényei közül a legjelentősebb szak­mai program a június 6­tól 9-ig megtartandó ornitológiái konferencia lesz, míg a szabad­idős programok csúcsa nagy biz­tonsággal jósolhatóan a július 12-14-i „Halas napok” lesz. Az iroda télen is nyitva van. A programok előkészítésében Luterán György munkatárs segít az irodavezetőnek. Munkájuk az úgynevezett holt szezonban is van elég: Európa szinte minden térségéből érdeklődnek a térségi lehetőségek iránt. A megvála­szolandó levelek számából ítélve, sikeres szezon elé néz a Tisza-tó. Az idei aktuális adatokkal ki­egészítve, a Tourinform munka­társai elkészítik a régió idegen- forgalmi adatbankját, készülnek az Utazás ’96 idegenforgalmi szakvásárra, hiszen nem túlzott a céljuk: minél több vendéget, esetlegesen befektetőket és be­ruházókat szeretnének megyénk legnépszerűbb üdülőövezetébe csalogatni. Mindenképpen újdonság, hogy a tiszafüredi iroda segítsé­get nyújt az iskoláknak a tanul­mányi és osztálykirándulások megszervezéséhez. Az irodavezető zárásként el­mondta, nagyon szeretné, ha a tiszafüredi Tourinform nem csak tevékenységében, hanem finanszírozásában is térségi lenne. Ezért cserébe az iroda fel­ajánlja bővülő szolgáltatásait a Tisza-tavi Önkormányzatok Szövetségét alkotó tizenkilenc Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyei település­nek egyaránt: hogy még ered­ményesebb legyen az a marke­ting-propaganda tevékenység, melyet az iroda idáig a tiszafü­redi önkormányzat pénzügyi támogatásával végzett és végez. Az információs iroda várja az érdeklődőket

Next

/
Oldalképek
Tartalom