Új Néplap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-05 / 4. szám

1996. január 5., péntek Megyei Körkép 3. oldal Az elmúlt év második felében Zagyvarékas községben a telefon bevezetése mellett a másik nagy beruházás az úthálózat fejlesztése volt. A településen 6,3 millió forint értékben, nyolc utcát érintve, közel 4 kilométeren készült útalap és fedőréteg. fotó: csabai Npvekvő követelmények, kedvezőtlenebb működési feltételek Mozgalmas év, tűzoltóbravúrokkal Mozgalmasnak bizonyult az elmúlt év a tűzoltók számára is. Bár az egy évvel korábbinál kevesebb eseményhez kellett kivo­nulniuk, az utóbbi öt év átlagát meghaladó számban, több mint ezerötszáz alkalommal kellett felvenniük a harcot a lángokkal. Látlelet A védtelenség felszámolása Az év eleji fogadkozások valóra váltása sok mindentől függ, akár attól is, mennyire illúziókeltően viszonyulunk az előttünk álló, de egyre inkább szűkülő lehetőségekhez. Optimisták és borúlátóak egyaránt lehetünk. Akik az utóbbiak közé tartoznak, mást aligha tehetnek, mint hogy tudomásul veszik: a csendes nyomorgás tovább folytatódik. Akikben viszont él némi remény, az elmúlt hetek eseményei (a külső és belső államadósság valamelyes csökkenése, a gazdasági kapcsola­tok élénkülése) bizakodásukat erősíthetik. Korántsem olyan mérték­ben persze, melynek alapján arra következtethetnénk, hogy az össze­omlás végképp elkerülhető. A pénzügyi csőd réme mindmáig fenye­get, akárcsak annak esélye, hogy a privatizációs bevételek nem a gaz­dasági megújulást szolgálják. Holott az utóbbira mindennél nagyobb szükség lenne. Mert ha kézzelfogható eredmények születnek (s ezek­ről nem csak kormányjelentéseket olvasva győződhetünk meg), a védtelenség érzése is csökken. Ám míg az adósságállomány nem mérséklődik (jelenleg eléri a bruttó 35 milliárd dollárt), az állampol­gárok joggal félnek attól, hogy újabb elviselhetetlen terhek szakadnak rájuk. S ezúttal nemcsak az elkerülhetetlen áremelésekre kell gondol­nunk. vagy éppen a növekvő adókra, hanem sokkal inkább arra a tényre, hogy a kiszámíthatatlanság és a bizonytalanság cselekvéskép­telenséget szül. így bármennyire készek is sokan elfogadni a csendes nyomorgást, egy pillanatra sem feledkezhetünk el arról, hogy ebben a beletörődő magatartásban ott lappang az elutasítás, a lázadás motívuma is. Ha nem így lenne, aligha találkozhatnánk olyan politikai megnyilatkozá­sokkal, melyek - eltérő ideológiai alapon - az elégedetlenség erősza­kos kirobbanására várnak. Csakhogy ezzel az állampolgárok védte- lensége egyáltalán nem szűnne meg, hanem a demokrácia intézmény- rendszere kerülne veszélybe. Mert akik az országot akarják megmen­teni, küldetésükhöz mindenféle eszközt felhasználnak. Méghozzá an­nál leplezetlenebbül, minél inkább számíthatnak a társadalmi elége­detlenségre. Legalább egy ideig megnyugtató lenne, ha az efféle vá­rakozás nem erősödne fel, s nem kapnának az eddiginél nagyobb teret a „minél rosszabb, annál jobb” elvét valló politikai ereik. De ugyan­ilyen kétségbevonhatatlanul igaz az is, hogy az egyirányú hatalmi akarat - az alkotmányosság keretei között is - sokkal több veszélyt hordoz magában, mint amennyit jelenleg érzékelhetünk. Legfeljebb csupán a mindennapi élet közegében hagy hátra valami vigasztalan­ságot vagy kétségbeesett reménykedést, hogy fokozatosan megka­paszkodhatunk. Lemondások árán, s annak ellenére is, ha sokan úgy érzik, olyan mozdulatlan közeg veszi körül őket, amelyben jelentést csak a mindenütt jelen való nélkülözés kap. Túl az egyébként joggal elfogadhatatlan nyomorgáson, a jelenlegi helyzetből a kivezető utak egyike a kölcsönös felelősségtudat kapcsolatrendszerének kialakítása lehet. Az állampolgári védtelenség is csak így számolható fel. Kerékgyártó T. István Vállalkozókat vár Jánoshida Ha a nyolcvanas évek átlagához viszonyítjuk az elmúlt év adatait, még meglepőbb eredményt ka­punk: kétszer több eseményt re­gisztráltak 1995-ben, mint 1980 és 1990 közijtt évente. A megyei tűzoltó-parancsnokság szakem­berei több tényezőt is megemlí­tettek ez ügy kapcsán. Egyrészt ténylegesen emelkedett a tűzese­tek száma, másrészt viszont mó­dosult a tűzoltóság statisztikai szemlélete. Ma ugyanis a legki­sebb avartűz is eseménynek szá­mít. Bizonyos jogszabályváltozá­sok sem kedveztek a tűzvédelmi biztonságnak. A korábbi gyakor­lattól eltérően már nem előírás, hogy a vállalatoknál, mezőgaz­dasági egységeknél főállású tűz­védelmi előadó legyen. így egyre többször okoznak Azt nem lehet persze tudni, hogy a negyvenhárom éves férfi miért unt rá a famíliára, mindenesetre nagyon elszánt lehetett, amikor házuk felgyúj­tásával riogatta a többieket. A tragédia veszélye, úgy tűnik, valóban fennállt, ugyanis a fele­lőtlen családfő mindenféle ég­hető anyagot, ruhaneműt dobált gondot például az avartüzek is. E tekintetben az elmúlt év időjárása sem kedvezett. Az aszályos nyár folyamatos helytállást igényelt. Augusztus közepén Csépa és Szelevény között mintegy 400 hektáron 5 kilométeres sávban égett a tarló. A tűz eloltásán 18 gépjárművel 60 tűzoltó fárado­zott nem éppen irigylésre méltó körülmények között. A tűzoltók szinte napi rend­szerességgel kénytelenek részt venni a közlekedési balesetek következményeinek felszámo­lásában. Szerencsére ehhez a feladathoz ma már európai színvonalú mentőeszközökkel rendelkeznek. Többször vált szükségessé a különböző veszé­lyes anyagok szivárgása miatti beavatkozás is. a meleget adó kályha tetejére, illetve annak környékére. Bár az összehordott holmik lángra gyúltak, azonban hiba csúszha­tott számításába, mert a ház mégsem kapott lángra. Még el­képzelni is borzasztó, milyen következményekkel járhatott volna a január másodikán tör­tént eset, ha a tüzeskedőnek si­A parancsnokság szakembe­rei az év szakmai bravúrjának a november hatodikán, a szolnoki Móra Ferenc úti tízemeletes la­kóház egyik hetedik emeleti la­kásában keletkezett tűz megfé­kezését tartották. Az irányítók és a bevetésben részt vevők egyaránt magas szintű tudásuk­ról tettek tanúbizonyságot a ne­héz feladat megoldása során. Sikerült úgy megfékezni a lán­gokat, hogy a tűz nem terjedt át egyetlen lakásba sem. Akadt tehát tennivaló bőven, vélhetően lesz is még. Mint ahogyan sok más területen, így az ő követelményeikhez nem társult a dolgozók megfelelő anyagi elismerése. A technikai színvonal minimális emelke­dése és a változatlan létszámke­retek mellett több dolog jutott nekik is. Az idén talán köny- nyebb lesz, bár pontos költség- vetés még nincs az 1996. évre. H. Gy. kerül az általa hangoztatott ter­veket valóra váltania. A jászberényi kapitányságtól kapott elsődleges információk szerint a közveszélyokozás kí­sérletével gyanúsított polgár a különös módszerrel vele élő hozzátartozóit, az öt gyereket, feleségét és anyósát akarta ki­űzni a házból. Szerencsére nemcsak a ház, de maguk a lakók is ép bőrrel úszták meg a könnyen végze­tessé is válható, tettlegességé fajult családi perpatvart. • • Ötéves a Tárogató Öt évvel ezelőtt, 1991 márciu­sában vehették kezükbe a rá- kóezifalvaiak a Tárogató című lap első számát. Hogy mi minden történt az öt esz­tendő alatt, azt Tóth Lajos fe­lelős szerkesztő mondta el. Az újság - a megszokottól elté­rően - nem az önkormányzat lapja, noha természetesen helyet kapnak benne a helyi politikai hí­rek is. Sőt, a testületi üléseken el­hangzottak, jegyzőkönyv alapján, szó szerint jelennek meg a Tároga­tóban. Ez ugyan néha konfliktust rejt magában, hiszen előfordul, hogy ha valaki elégedetlen az ott elhangzottakkal, a lapot hibáztatja. Tóth Lajos felelős szerkesztő „magánemberként.” egy reklám­mal és marketinggel foglalkozó vállalkozást vezet. A Tárogató életében jelentős szerepe van en­nek a vállalkozásnak, hiszen közel egyharmadrészt ennek köszönheti létét a hirdetések, az áruspéldá­nyok s az önkormányzat által megvett oldalak bevétele mellett. A felelős szerkesztő azt mondja: nem érez magában kül­detéstudatot, egyszerűen szereti ezt a lapot. Mint ahogyan a szer­kesztőség minden tagja szereti. Hiszen mi másért csinálnák min­den ellenszolgáltatás nélkül im­már öt éve? Céljuk az, hogy helyi információkat közöljenek, lehető­leg torzítás nélkül. S ha kell, he­lyet adnak a vitának is. A gondot az okozza, ha a vita során elfogy­nak az érvek, csak indulatok ma­radnak. S ez bizony előfordul egy ekkora településen (is). Mindezek ellenére: ötéves a Tárogató. S mint minden év­ben, most is szerveznek egy nagyszabású fórumot: a „Rákó­czi tavasz” rendezvénysoroza­tában megrendezik az elszár­mazottak találkozóját. Százforintos kenyér (Folytatás az l. oldalról) gató szerint „rosszul sikerült", hiszen akkor még nem szá­molhattak azzal, hogy a liszt ára soha nem látott magassá­gokba kúszik, amit a hagyo­mányosan elenyésző jöve­delmezőséggel prosperáló iparág nem képes „lenyelni". A mostani áremelés mind­emellett már fedezetet nyújt az energia, az üzemanyagok és a szükséges adalék, illetve segédanyagok áremelkedésé­nek részbeni kompenzálására. Március végéig minden bi­zonnyal nem kell ismét a ke­nyér árához nyúlni. Az egyszerűsített privati­zációs programban, 200 mil­lió forintos limitáron meghir­detett Szolnoki Sütőipari Rt. egyébként sikeresnek mond­ható esztendőt zár: döntően saját forrásból gazdálkodva az éves árbevétel elérte a 700 milliót, s jelképes nyereség is képződött. L. Z. Minden település számára fon­tos, hogy lakosai munkát talál­janak. A községekben a legna­gyobb gond a munkanélküli­ség. A jászság befektetői szemmel nézve eddig nem volt vonzó vidék. Most azonban, hogy elkészült a gázhálózat, és megvalósult a telefonberuhá­zás, már egészen más a hely­zet. Jánoshidán három olyan munkahelyteremtő beruházás is bontogatja szárnyait, mely sok tucat ember számára adhat megélhetést. A faluban volt egy varroda, melyet nemrég egy olasz cég vett meg, és di­vatos hátizsákokat készít. Már dolgoznak ott asszonyok, de 15-20 munkahely még üres, így van lehetőség az elhelyez­kedésre. Egy jászladányi vál­lalkozó a jánoshidai asztalos­üzem újraindításával teremt munkalehetőségeket. Nyílás­zárókat fognak ott készíteni, melyhez hozzáértő dolgozókra számítanak a faluból. A legnagyobb beruházás azonban két szolnoki vállal­kozó nevéhez fűződik. A Jász- . he^nyji^pjidpkk«!. össjsefcötő főútvonal mentén benzinkút, bevásárlóközpont és. kamion- parkoló létesül. A 136 milliós beruházáshoz a szükséges te­rületet a község már biztosí­totta. Mintegy 40 helybelinek lenne állandó munkahelye ott, de természetesen az építkezés is sok lehetőséget kínál. A ter­vek szerint ’96 nyarán lenne üzemkész ez a vállalkozás. A gázhálózat kiépítése nem­csak a korszerű fűtést biztosítja, de néhány ember számára munkalehetőséget is. Miután az egész Jászságban kiépült a há­lózat, és jelentősen megnőtt a fogyasztók száma, a Tigáz arra gondolt, hogy Jánoshidán ki- rendeltséget létesít. A polgár- mesteri hivatal rendelkezésére bocsát egy irodát, ott lenne a hibafelvétel és az ügyeleti szol­gálat. A tervek szerint Boldog­háza, Alattyán, Jánoshida, Jász- ladány, Besenyszög tartozna ehhez a kirendeltséghez. A ház felgyújtásával fenyegetőzött a felelőtlen családfő Újévi anyósűzés a Jászságban A címbeli megfogalmazás ellenére nem valami népi játékról, hanem egy rendőri intézkedést igénylő súlyos bűnesetről van szó. Egy jászberényi férfi különös és igen veszélyes módját akarta választani annak, hogy megszabaduljon családjától. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ állásajánlata 5000 Szolnok, Kossuth L. u. 6-8. Telefon: 56/423-233 Létszám Kereset varrónő Szolnok 70 12 200-30 000 asztalos Csataszög 15 15 000-30 000 ápolónő Szolnok 10 Kjt. szerint dietikus Szolnok 5 Kjt. szerint építész-szerkesztő Szolnok 1 20 000-25 000 üzletkötő Szolnok me­gye 40 jutalékos rendszer Létszám Kereset asztalos Budapest 10 30 000-35 0Ö0 asztalos Szarvas 6 15 300-17 000 rádió-tv műszerész Kunszent­márton 1 15 000-25 000 kubikos Kunszent­márton 10 megegy. szerint 5300 Karcag, Madarasi út 27. Telefon: 59/311-622 5435 Martfű, Lenin út 1/c Telefon: 450-049 Létszám Kereset tanár (matematika- Martfű 1 20 000-40 000 testnevelés) tanár (német) Tiszaföldvár 1 20 000-40 000 tanár (magyar-orosz Tiszaföldvár 1 20 000-40 000 szak) 5440 Kunszentmárton Mátyás király u. 5. Telefon: 461-523 Létszám Kereset lakatos Budapest 10 25 000-35 000 hegesztő Cserkeszőlő 3 16 000-20 000 Létszám Kereset cipőfelsőrész-készítő * Karcag 11 12 000-20 000 + nő útiköltség-térítés (Berekfürdő, Kun­madaras) * szakképzett, ill. varrni tudó betanított munkás, tartósan munka nélküli vagy pályakezdő 5351 Tiszafüred, Kossuth tér 1. Telefon: 59/351-322/211 Létszám Kereset betanított fonó Tiszafüred gondozónő* Tiszafüred hegesztő Vác szerk.lakatos Vác * csak tartósan munka nélküli 5 telj. szerint 1 13 500 3 22 000 4 22 000 Szolnoki feltalálók szabadalma Tömlőgátakkal az árvíz ellen Mert a Duna az jön! - mondta Pelikán József gátőr a Megint^tanú című filmben. S hogy mennyire igaza volt, az a mostani árvízveszélyes helyzetben derül ki. Jelen esetben persze nem a Dunáról, Hanem a Ti­száról, illetve a Körösökről van szó. A védekezés pedig elengedhetet­len. Ezért is kerülhet(ne) előtérbe szolnoki kutatók találmánya - olyan gátrendszer, amely méltán tarthat világhírnévre is igényt. A találmányt Földi József - aki­nek eddig már nyolc szabadalmát jegyezték be -, a szolnoki Part Kft. Akkreditált Laboratórium és Mérnöki Iroda ügyvezetője mu­tatta be. Mint mondta, a szabada­lom olyan jellegű műszaki meg­oldás, amely alapvetően arra ké­szült, hogy gátszakadás esetén a szétterülő vizeket vele lokalizálni lehessen, illetve ezt a fóliagátat le­terítve s vízzel feltöltve - ha a gát magasságát meghaladó vízosz- lopmagasság alakulna ki - a gátat magasítani lehet. Mindez gyorsan elvégezhető és gépesíthető. A tömlőgát a megkerülő szivárgás ellen is véd, s urbánus területeken nem rontja a városképet, mivel amikor nincs árvíz, akkor le lehet csukni a járólapot. Ennek a tetején lehet közlekedni, sőt még közmű- alagútként is kialakítható az al­építményi rész. Annak idején Berta András szolnoki feltaláló kereste fel Földi Józsefet ezzel a szabadalommal, amivel már sikeresen szerepelt kül­földön is. Megállapodást kötöttek, amely alapján Földi József terve­zésben, megvalósíthatóságban to­vábbvitte az elképzelést. Az eredeti változatból hat különböző formá­tumú tömlőgátat alakítottak ki, amelyért a brüsszeli Eureka '94 ki­állításon bronzérmet kaptak. A Nemzeti Innovációs Központban pártfogásba vették a témát, s kül­földre is kikerült az anyag, kedvező fogadtatással, nagy érdeklődéssel. Felmerülhet a kérdés: mi is a legnagyobb ellensége minden­nemű árvízvédekezésnek, újabb találmány alkalmazásának ide­haza? Bizony, a pénz. Ami ha úgy áradna valami bőségszaru­ból, mint ahogy most a Tisza és a Körösök, akkor talán sok he­Amikor nincs árvíz, a töm­lőgát lehajtott járólapján közlekedni is lehet (felső ábra), míg árvízveszély ese­tén felnyitják a járólapot (alsó ábra), amely a kiszú- ródás - farönk, jégtábla - ellen is védi a tömlőgátat. (A bal oldali kis háromszög az árvízszintet, a középen lévő pedig a tömlőgátban tartott vízszintet mutatja.) lyen már ezzel a gátrendszerei védekezhetnének, kisegítve az igencsak elhasználódott, repe­dezett földgátakat. B. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom