Új Néplap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-29 / 24. szám

1996. január 29., hétfő Kunhegyes És Környéke 9. oldal Lukács elköszönt Pályáztak és nyertek Az öregek otthonának bejáratát egyelőre lakat őrzi, mert a nappali ott-tartózkodáshoz nincs jelentkező. írhattam volna úgy is, hogy Gor- zás Lukács, az 5-ös számú ügy­nökség vezetője, aki 1993 no­vemberétől 1995.-december 31- ig tette a dolgát, elköszönt. így azonban túl hivatalos, hiszen év­tizedek óta ismerem a helyi sport jóvátehetetlenül elkötelezett edzőjét, vezetőjét, de jobb ez a Gorzás Lukácsot rengete­gen ismerik a megyében. Ha máshonnan nem, hát a fo­cipályák környékéről. Volt ügynökségvezetőnk ismét sporttisztséget vállalt. A szőke folyó kanyarulatában fekvő kis községnek, Tiszaroffnak jelenleg 2 ezer 282 lakója van. Az önkormányzat tavaly száztizen­nyolc millióból gazdálkodhatott. Igaz, az eredeti előirányzat het- venmillió volt, de pótlékokkal, pá­lyázatok révén ennyire emelkedett a község éves költségvetése. Bi­zony ez sem sok, és jószerével csak arra volt elég, hogy az intéz­ményeket fenntartsák, fizessék a béreket, az energia árát. Hogy azt is érzékeltessük, mennyire szegé­nyedik a település, néhány adat bizonyítékul: Már tizenhatmilliót kellett fi­zetniük ilyen-olyan támogatásra, amelyben benne foglaltatik a jö­vedelempótló támogatás, a rend­szeres és alkalmi segélyek ösz- szege is. A munkaképes korú la­kosságnak közel az ötven száza­léka állástalan, ezért egyre többen kérik az úgynevezett ápolási díjat, mások pedig a gyermeknevelési szó: mindenesét. Társadalmi munkában volt focitréner, ezért bizonyos hozzátartozóit valószí­nűleg a legtöbbször emlegették Kunhegyesen. Noha 1956-tól 1994. december 31-ig a Vízgépé­szeti Vállalatnál, illetve jogutód­jánál dolgozott, a hétvégék a pá­lya mellett vagy a tornatermek­ben találták. Ügynökségvezetőként hu­szonkét település és ötvenegy személy tartozott hozzá. Külö­nösen Tiszagyenda, Kunhe­gyes, Kisújszállás, Tiszaigar, Tiszabura, Pusztataskony, Bánhalma előfizetői arányával volt elégedett. Az év végén át­adta a helyét' Nemes Zoltán­nak, aki jószerével feleannyi idős, mint ő. A leköszönt ve­zető egy kétszemélyes kft.-ben tevékenykedik, és mellesleg társadalmi munkában a KESE sportkör ügyvezetője. Lassan az ötvenkilencedik nyarat számlálgatja, úgyhogy még rengeteg meccsen szoríthat a helyi aranylábúaknak. Elvégre ez a sporttisztség aligha csak nyugdíjas korig érvényes. támogatást. A jegyző szerint is észvesztőén szegényedik a falu, mivel sok helyen csak a családi pótlék az egyetlen bevétel, de akad nem egy olyan família is, ahol semmilyen ellátás nincsen. A sok rossz után jó hír, hogy köz- tisztviselőt, közalkalmazottat ed­dig nem kellett elbocsátaniuk. Sajátos helyzetbe került Roff, hiszen csodálatos fekvése miatt kétszázötven házat már városiak, főleg budapestiek vásároltak meg. Ők hétvégi, illetve nyári lakók, de előfordul közöttük innen elszár­mazott, akit visszahúzott a szíve. Ők is, akár a többi család, kom­munális adót fizetnek, ami por­tánként ezemégyszáz forint. Ami az idei elképzeléseket illeti, úgy tűnik, legkevesebb hétmillió hi­ányzik a fenntartáshoz. Azért nem tétlenkednek, siránkoznak, mert pályázatok révén igyekeznek pó­tolni a hibádzó összeget, vagy an­nak legalább egy részét. Mint a legtöbb községben, Ti- szaroffon is az a helyzet, hogy a település lakossága koroso­dik. Éppen ezért a helyi képvi­selő-testület döntése értelmé­ben a volt vízügyi székház épületéből öregek otthonát alakítottak ki. Igyekezetüket a Népjóléti Minisztérium há­rommillió forinttal támogatta, de az önkormányzat is mellé­tette a maga egymillióját. Közel harminc rászoruló, idős ember tölthetné ott a napjait, reggel nyolctól délután né­gyig. Sőt átmeneti szállásnak is megfelelne. Noha nyugdíjas korú akad a faluban több száz, eddig senki sem jelentkezett, hogy a nemszeretem hóna­pokban idejét itt szeretné el­ütni. így azután üres a drága épület. Vajon mi lehet ennek az oka, ha már milliókat bele­Adódik egy első hely, ame­lyet a kunhegyesiek és Kun­hegyes környékiek szívesen átengednének másoknak: ez a térség sajnos megyei első a munkanélküliek statisztiká­jában. Huszonhárom száza­lék körüli az állástalanok aránya, el lehet mondani, hogy minden negyedik munkaképes korú férfi és nö nem tud elhelyezkedni. Különösen télen, mert a ta­pasztalatok szerint ilyenkor jóval kevesebb vendéglátós, mezőgazdasági és építőipari dolgozó kell. De ha hinni le­het a statisztikáknak, túlkíná­öltek a helyrepofozott létesít­ménybe? Valami lehet, ha egyetlen igénylő sincs. Ha pe­dig valaki ezek után mégis meggondolná magát, és je­lat alakult ki a fémipari szak­emberekből is. Kezdjük az elején: állásta­lan orvos, tanár nincsen. Tíz alatt mérhető a munkanélküli diplomások száma, akik fő­leg mezőgazdasági üzem­mérnökök és gépészmérnö­kök. Egyébként bővült a munkanélküliekkel foglal­kozó kunhegyesi központú iroda hatásköre, hiszen a he­lyi, a tiszagyendai, tiszaroffi, tiszaburai, abádszalóki, to- majmonostori állástalanokon kívül - a kisújszállási köz­pont megszűnte miatt - a kenderesi és bánhalmi mun­kát keresők is oda tartoznak. lentkezne, teheti. Annyi az egész, hogy felkeresi a pol­gármesteri hivatalt. Mert ha öt-tíz ember így határoz, máris nyit az otthon... Fogadónapot hetente négyszer tartanak: hétfőn, szerdán, csütörtökön nyolc­tól háromig, péntekenként nyolctól délig. Egyébként a munkanélküliek kilencven százaléka fizikai dolgozó, és ezek az emberek, családok különféleképpen élik meg ezt a gyötrelmes időszakot. Akad, aki el sem akar he­lyezkedni, más minden al­kalmat megragad, hogy ál­lásba kerüljön, és sajnos arra is adódik példa, hogy az il­lető belebetegszik a tétlen­ségbe. Különösen akkor, ha évtizedeket dolgozott, és most... Madarasiak figyelem! Kunmadarason két új terjesz­tője van lapunknak. Az egyik Vass Attila, aki 23 éves és a Petőfi út 2-ben lakik. Telefonnal is rendelkezik: 59/327-696. A másik: Liptai Attila, szin­tén huszonéves, ő pedig a Móricz Zsigmond út 28. szám alatt talál­ható. Itt eddig 213-an fizettek elő la­punkra: ha bárki csatlakozni sze­retne hozzájuk, őket keressék! Vállalkozók bálja Kunhegyesen a Vállalkozók Klubja február 2-án este rendezi az immár hagyományosnak számító vállal­kozók bálját. A vigadalmat az Ilos- vai Varga István Városi Művelő­dési Központban tartják. Belépője­gyek ugyanitt Végért Józsefnénál igényelhetők. Az est hét órakor a tavaly végzett munka elemzésével kezdődik, amelynek Hajnal Antal elnök az előadója. Azután tájékoz­tató következik a klub 1996. évi tennivalóiról: ezt Gorzás Lukács titkár ismerteti. Ezután következ­nek a hozzászólások, majd húsz óra tájban a jelenlévők a birkapörkölt és a vegyes tál között választhat­nak. A zenét az Androméda Old Boys örökifjú tagjai szolgáltatják. Ismét kalendárium Mint arról már részletesebb re­cenzióban is beszámoltunk, ötödik alkalommal jelent meg a Kunhegyesi Nagykun Kalendá­rium, dr. Szabó Lajos szakava­tott szerkesztésében. Talán ez a legjobb, legsikerültebb mind­egyik közül, mert a témák, az írások, az információk széles skáláját nyújtja a város olvasói­nak 338 oldalon. Ezer példány­ban készült, és az ára kétszáz forint. Csak emlékeztetőül, kedvcsinálónak említjük újra, hogy szó van benne jeles kun­hegyesi eseményekről, évfordu­lókról, helyi intézményekről, a település jeles személyeiről. Bemutatja a változó jelent, a vá­ros pártjait, egyházi életét, isko­láit, Pro Urbe-díjasait. Nem hi­ányzik belőle a sport, a gyer­mekkalendárium, a híres kun ételek receptje, a borivók tízpa­rancsolata, az önkormányzat rendeletéi, a helyi vállalkozók névsora sem, és még mennyi temérdek, érdekes írás! Jelent­keznek az innen elszármazottak is visszaemlékezéseikkel, szó­val igazi olvasmány. Érdemes lapozgatni. Hozzá lehet jutni a könyvtáfban, a művelődési központban, jó néhány kereske­dőnél, trafikban, no meg a pol­gármesteri hivatalban. Iskolából raktár A Máltai Szeretetszolgálat ceg­lédi kirendeltsége Tiszaroffon megkapta a korábbi katolikus iskola épületét. Ebben raktárát, központi elosztóhelyet alakítot­tak ki, ahol ruhaféléket, élelmi­szereket, játékokat tárolnak, majd innen szállítják a rászoru­lóknak. Átadás: február 16-án A kunhegyesi önkéntes tűzoltókra nem kis feladat vár, hi­szen a város lánglovagjai afféle körzetközponti ügyeletet látnak el. A településen kívül hozzájuk tartozik Tisza­gyenda, Tiszaroff térsége is. A tűzoltóság új, két kocsiállá­sos épületét február 16-án avatják. Az ünnepség délelőtt ti­zenegykor kezdődik, a muzsikát a zeneiskola itteni kiren­deltségének fúvószenekara szolgáltatja. Az oldalt írta: D. Szabó Miklós - Fotók: Csabai István Észvesztőén szegényednek Szívügye az oktatás Farkas Lászlónak szívügye a tanulás, amelyben példát mutat, hiszen másodéves főiskolás. Farkas László, vagy ahogyan Tiszaburán szó­lítják, „Farkaslaci” még fiatal ember, hiszen eggyel innen van a negyvenen. Ennek ellenére három gyerek édesapja, akik kivétel nélkül mindahányan a Móricz Zsigmond nevét viselő iskola padjait koptatják Kisújon. Tehát tanul­nak, képezik magukat. Mellesleg édesapjuk az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat közgyűlésének a képviselője, sőt koordiná­tora, hiszen tizenkét bizottság működik ott. Helyben a kisebbségi önkormányzat elnöke, azután a Fiatal Romák Országos Szövetségé­nek az elnöke, szóval nem unatkozik. Hetente egy-két napot a fővárosban tölt, de ahol lehet, segít a falubelieken. Lehet is, mert a Burán élő cigány lakosságnak közel á kilencven száza­léka munkanélküli. Ennek több összetevője lehet. Az egyik: errefelé alig akad munka, az­után az is nehezíti a helyzetet, hogy a romák­nak kevés az iskolai végzettségük. Néhány osztállyal ma már nehéz elhelyezkedni. Ezért indítottak a munkaügyi központtal közösen szakmunkásképzést, kőműves és festő szak­mából. A több mint ötven jelentkezőből negy­venen végeztek, közöttük tizenkét nem roma is akadt. Ami a tanulást illeti, ebben igyekszik jó példát mutatni, hiszen jelenleg másodéves a Janus Pannonius Tudományegyetem kihelye­zett főiskolai karán. Mint vezető, a romák szó­szólója, ezért elsősorban az oktatásra helyezi a hangsúlyt. El ne felejtsem, a minap itt volt a száztagú cigányzenekar húsz tagja, akiket ő lá­tott vendégül. Nem egyedül, mert az Országos Cigány Önkormányzat is segítette. Ami nem mellékes, a délutáni vacsora után remekül si­került az esti burai előadás. Errefelé van a legtöbb állástalan Csak hófehér köpenyben Hiába, már ilyen a kun ember: ha van, szidja; ha nincs, akkor is. Nem kivétel ez alól a Kinder to­jást összeszerelő részleg sem, amely tavaly ősszel költözött az egykori kábelüzemből a túlol­dalra, a volt BHG forrasztócsar­nokába. Itt végül is száznegyven- négy fő - zömében lány, asszony - talált munkát. Főleg helyből, Kisköréről, Tamaszentmiklósról, Tomajmonostoráról, Bánhalmá­ról. Ezek a nők reggel hattól fél háromig, vagy ha kisgyerekes édesanyák, fél nyolctól négyig a Kinder tojások úgynevezett meg­lepetés részét rakják a kapszu­lákba. A megítélésük eltérő. Egyesek azért háborognak mondván, hogy nem sokat keres­nek: az átlag havi tizenháromezer körül van. Persze itt is adódik el­térés, hiszen teljesítményre megy a dolog, akad aki kilenc­ezret visz haza, és van, aki hu­szonkettőt. Mások azt mondják, örüljenek, hogy dolgozhatnak, hiszen a térségben majdnem há­romezer a munkanélküliek száma. És így az önkormányza­toknak sem kell segélyt, járadé­kot adni. Lehet, ebben is van egy kis igazság, meg abban is; de annyi tény: itt száznegyvennégy személy talált munkát, így kike­rültek az állástalanok közül. Mert azt elfelejtettem mondani, hogy a többség, a nagy többség korábban már a munkanélküli- ség állapotát is megismerte... Itt kötelező a fehér köpeny, az ápolt haj, szóval mindenek előtt a tisztaság. . . . az két pohár. Csendélet a Kupai-féle borospincéből.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom