Új Néplap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-22 / 18. szám

1996. január 22., hétfő Megyei Körkép 3. oldal Fél évszázaddal ezelőtt, 1946. ja­nuár 19-én mondta ki a boldogító igent Pe- szeki Julianna és Szabó Béla. A kerek évfordulót szombaton ünnepelték takaros dobai házukban csa­ládjuk és barátaik tár­saságában. Mindket­ten a Közúti Igazgató­ság nyugdíjasai. Fiuk, menyük és két unoká­juk mellett már egy dédunoka is köszön­tötte őket. Kívánunk nekik sok örömet, bol­dogságot! FOTÓ: I. L. Világfesztivál és centenárium Külföldre is eljut a Cibaki Hírek Öt esztendővel ezelőtt, 1991. februárjában vehették kezükbe első alkalommal az olvasók a cibakházai önkormányzat lapját, a Cibaki Híreket. A lap készítői méltán lehetnek büszkék arra, hogy az országban az ő lapjuk bizonyult a legjobb önkormány­zati újságnak. Az ezer példányban megje­lenő lapot nemcsak a település lakói (körülbelül ezerháromszáz család) olvassák, de eljut a Ti­szazug összes településére is. Dr. Tóbiás Ferenc jegyző el­mondta, hogy a legnagyobb el­ismerés - a fenti „hivatalos” cí­men kívül - az, hogy a Cibakhá­záról elszármazottak is igénylik a lapot, egykori lakóhelyük, szü­lőföldjük híreit, s éljenek akár Sopronban, akár külföldön, megrendelik azt. A Cibaki Hírek mintegy száz példánya így aztán öt külföldi országba jut el, pél­dául az Amerikai Egyesült Ál­lamokba, Svédországba, Olasz­országba és Angliába. Finta Múzeumért Alapítvány A korábban megfogalmazott szándéknyilatkozat szellemében jogi és magánszemélyek létre­hozták Túrkevén a Finta Múze­umért Alapítványt. Az alapítvány révén az intézmény működteté­sét, az ott folyó tudományos - el­sősorban néprajzi és helytörténeti - kutatómunkát kívánják anyagi­lag támogatni. Hőn óhajtott cél az is, hogy a múzeumban 1967 óta meglévő, talán az országban az egyik legrégebbi állandó kiállí­tást új tárlattal váltsák fel. Az ala­pítvány ténykedésének első megnyilvánulása: a millecentená- rium jegyében ma Honfoglalás, honalapítás címmel kiállítás nyí­lik a Túrkevei Kulturális Egyesü­let segítségével. (Folytatás az 1. oldalról)- A válságkezelésben nagyon sokat segített, hogy 70 millió forin­tot nyertünk pályázatokon. A leg­nagyobb eredménynek azt tartom, hogy minden adósságunkat ren­dezni tudtuk. Úgy maradtunk tal­pon, hogy megőriztük vagyonún­kat: nem értékesítettünk települési tulajdont, s nem kellett bezárni egyetlen intézményt sem. Most csak egy 25 milliós működési hitel terheli számlánkat.- Az elmúlt év nem csak a „nadrágszíjhúzás”, hanem a legnagyobb beruházás eszten­deje is volt.- Rendkívüli sikernek értéke­lem, hogy zökkenőmentesen befe­jeződött a 160 millió forintos gáz­beruházás. Ehhez is fel kellett vennünk 30 millió hitelt, ami azonban nem érinti a működési költségeket. Idén kezdjük el tör­lesztését. A biztató eredmények el­lenére nincs hurráhangulat, mert tudjuk, hogy igen nehéz esztendő elé nézünk.- Optimizmusra adhatna okot az idegenforgalom. Tudo­másunk szerint jó évet zártak.- Abból a szempontból igen, hogy több mint félmillió vendég látogatott el a partra. Jelentős eredmény, hogy rendeződött az önkormányzat jogi jelenléte az üdülőövezetben: szabályozott és kölcsönösen jó a kapcsolatunk a partot üzemeltető Kötivíziggel, a velünk szerződésben álló vállalko­zókkal. A vízi rendészet helyi je­lenlétével sokat tettünk az üdülők biztonságáért. Optimizmusra ad­hat okot, hogy nőttek az idegen- forgalmi bevételek, de jelentősen nőttek a kiadásaink is.- Az idegenforgalom segít a munkanélküliség kezelésében?- Részben. A nyári főszezon­ban valóban munkához jut 70-80 munkanélküli. Télen azonban fo­kozottabban érezzük a szociális fe­szültséget. Jelenleg 329 családnak folyósítunk jövedelempótló támo­gatást, s meghaladja a kilencszázat a munkanélküliek száma. Szaló- kon nagyon kevés a munkahely, ezen az önkormányzat nem na­gyon tud változtatni. Csak azzal, hogy kedvező feltételeket kínál a munkahelyteremtő beruházóknak. Költségvetésünket azonban évente 60 millióval csökkentik a szociális feszültségek enyhítésére kifizetett támogatások.- Mire futja az idén?- Feltétlenül szeictnénk beindí­tani a szennyvízprogram II. üte­mét, s célunk a telefonhálózat bő­vítése is. Hátrányosan érint ben­nünket a Munkanélküliek és Ál­láskeresők Egyesülete által üze­meltetett francia és magyar pékség csődje, hiszen a korábbi önkor­mányzat épületeket bocsátott ren­delkezésükre és 7 milliós kezessé­get vállalt a hitelükre. A jelzáloggal együtt mintegy 20 mil­lió sorsát szeretnénk jogi úton ren­dezni, épületeink s a pénzünk visz- szaszerzésével. Szeretnénk, ha ezek a létesítmények újból munkát adnának az itt élőknek.- Idén a község lesz a népi és sportjátékok nemzetközi feszti­váljának házigazdája, majd ősszel fennállásának 100. év­fordulóját ünnepli a település.- Nagyon remélem, hogy jó há­zigazdák leszünk. Ez azt is jelent­heti, hogy egy valóban eredmé­nyes idegenforgalmi szezon után tudunk majd ünnepelni ősszel. Ehhez az is kell, hogy az abádsza- lókiak jól érezzék magukat a tele­pülésen, ami a község működőké­pességének megtartásával együtt igen komoly feladatot jelent szá­munkra. -percze­A kultúra ünnepnapján Ismét egy ünnep, s ez már a rendszerváltás gyermeke. Örülni is kel­lene, s nem is akarok ünneprontó lenni, de a szépen cizellált ünnepi köszöntőket s a kultúra presztízsét évek óta hallva és ismerve, azon férfitársaim lelkifurdalásai jutnak eszembe, akiknek évente a nem­zetközi nőnapon tudatosul, hogy az év 365 háztartási napból áll, s ebben évről évre lankadó aktivitással vesznek részt. A kultúra természetesen közügy, jelenléte - s még inkább hiánya - mindenütt kimutatható. Mindennel összefügg, a társadalom min­den tagja termelője és/vagy fogyasztója. Indító háttere a család, megalapozója az iskola, motorja az egyéni törekvés. Sok szereplője van tehát, s még az sem igaz, hogy mindegyik a társadalmunk kita­szítottja (bár én most inkább értük és róluk szólok). A kultúra tág fogalom, s már pusztán emiatt is rétegzett, és szerkezetileg sokféle­képp fölparcellázható; hagyományosan például magas és tömeg- kultúrára. A kultúra teoretikusai és a gyanútlan nép ezt az állítást nem alternatív kérdésként kezeli, de a finanszírozók alá-fölé rendel­ten támogatják. Ezért fordulhat elő, hogy a magas kultúra igen átla­gos művelője is nagyságrendekkel nagyobb társadalmi presztízst, anyagi megbecsülést élvez, mint a dolgát kitűnően végző, de még­iscsak mindennapi emberek mindennapi kulturális - szabadidős stb. - ügyeiben nyüzsgő, „lóti-futi” népművelő. Hagyományos beidegződéseinkre jellemző, hogy ha egy színház lepi meg az önkormányzatot év végén túlkuiiekezéssel, az termé­szetes. (Budapesten 40-95 milliós túllépést összehoztak.) Termé­szetesen más megítélés alá esik, ha ugyanennek az összegnek a tö­redékét a művelődési házra „pocsékolják” el - pedig azok is embe­rek, akik a kultúra hétköznapi találkozásaival is beérik. A művelődési otthonok zöme is rendez, illetve fogad (ha pénze van) műsorokat, zenés, táncos, szórakoztató stb. rendezvényeket, amelyek mellesleg egy település idegenforgalmi vonzerejéhez is hozzájárulnak. Itt zajlanak - pénzhiány miatt egyre gyérebben - a magas kultúra találkozásai a lakossággal, s jellemző módon, ha ke­vés a közönség a műsoron vagy a tárlatmegnyitón, senki sem az előadó-kiállító kvalitásait, hanem a népművelő ízlését vagy szerve­zőkészségét vitatja (pedig a rendezvény anyagi kockázata miatt ő duplán érdekelt a sikerben). Amatőr művészeti csoportjaink 80 százaléka ezekhez az intézményekhez kötött. A művelődési otthonok helyi intézmények; a gyermekfoglalko­zásoktól a lakossági civil szervezeteken át a falugyűlésig vagy szü­reti mulatságig, és még tovább sorolhatnám mi mindenre alkalma­sak, ha alkalmasak! Ha találunk alkalmas szakembereket (ezért a fizetésért egyre nehezebb lesz), ha az intézmény működőképessé­gét - az idegtépő pénztelenség az eddig 250 forintos közművelő­dési ígkvóta „általános településüzemeltetési támogatásba” való központi álcázása és beolvasztása után is - óvjuk és karbantartjuk... Egyszerűen szólva, ha van fülünk és szemünk, a lakosság ilyen jel­legű szükségleteit is észrevesszük... Megyénk településeinek zömét ismerve tudom, hogy eltérő gaz­dasági pozíciókkal kezdik az évet, mint az országban másutt is. Szerencsére azt tapasztaltam, hogy az önkormányzatok legtöbbje még erőn fölül is becsülte, támogatta közművelődési intézményeit s magát ezt a munkát, érezve, hogy a mindennapok kultúrája min­dig jobban árulkodik egy nép általános kulturális nívójáról, mint ünnepnapjaié. Dr. Horváth Attila /• 7hui.-> .Joíü^íí.v i: »' v, öF/rtr-rn Jász-Tel: a hangsúly a szolgáltatáson- A jászsági telefonfejlesztés koncessziós szerződés szerinti határideje 1995. december 31-én lejárt. Mi az oka a ké­sésnek? Gazsó László műszaki igaz­gató: - A teljesítés a lehetősé­gekhez mérten megfelelő ütemben halad. A Magyar Hír­lapban tavaly decemberben megjelent sorokat szeretném idézni: „A koncessziós társasá­goknak a szerződésben foglal­tak szerint két fejlesztési célt kell teljesíteniük. Áz első, hogy a koncesszió első hat évében az 1994-es átlaghoz képest 15,5 százalékkal kell növelni a vona­lak számát évente... E célnak, úgy tűnik, csupán két társaság, a Monortel és a Jász-Tel tudott eleget tenni.” 1996. január 17- én a Jászságban 15 627 tele­fonvonalunk működött, de van­nak még várakozók is. A kivite­lezők s alvállalkozóik az időjá­rás függvényében folyamatosan dolgoznak, hogy minden igénylő megkaphassa a vonalat.- Jászkiséren és Jászapátin mikorra várható a hálózat tel­jes kiépítése?- Teljes kiépítettségéről egy­előre nem lehet beszélni, mert újabb és újabb igénylők jelent­keznek, így a hálózat folyama­tosan bővül. Jászkisér és Jász­apáti minden előfizetője 1996. február 1 -jére bekapcsolódik az automata távhívásba.- Sikerült-e megegyezni a jászteleki - RAS-telefonok ellen petíciózó - polgárokkal? lgnéczi László szolgáltatási igazgató: - A RAS rádiós rend­szerű telefonok miatt azért tilta­koztak néhányan, mert nem ren­delkeztek kellő információval. Falugyűléseken, önkormányzati üléseken, a Nyitott Vonal című kiadványunkban, különböző saj­tóorgánumokban igyekeztünk megismertetni a RAS rádiós rendszerű telefonhálózat műkö­dését. Az információhiányból adódó tartózkodást sikerült felol­danunk. Amikor sor került a be­kapcsolásokra, végül is kérték az emberek, s a napi használat során meggyőződtek arról, hogy aggo­dalmaik nem igazolódtak be. Nyolc olyan igénylő van, aki nem engedte felszerelni a RAS-tele- fonvonalat. A RAS rádiós rend­szerű hálózat Magyarországon engedélyezett megoldás. A Ma­táv 200 ezer rádiós rendszerű vo­nal telepítését tervezi.- Igaz-e, hogy a Jász-Tel csökkenti létszámát? Papp Zoltán adminisztrációs igazgató: - A Jász-Tel számára eddig a hálózatépítés volt a leg­nagyobb feladat. Az 1996. esz­tendőben a szolgáltatás fog do­minálni. Az egyes területek kö­zött átcsoportosítások történhet­nek, de létszámleépítést nem tervezünk. Szervezeti. rendsze­rünk korszerűsítését annál in­kább. Simon Cs. József Petőfi vers- és prózamondó verseny Gazdagodva és gazdagítva Több mint három évtizedes hagyomány a szolnoki Petőfi Sándor Ipari Szakközép- és Szakképző Iskolában, hogy ja­nuárban, a névadó költő születése havában megrendezik a szakközép- és szakképző iskolák vers- és prózamondó ver­senyét. Az idei megmérettetésre - melyet a Helyőrségi Mű­velődési Otthonban rendeztek - tizenhárom középiskola huszonkét tanulója jött el. Az első fordulóban szabadon választott műveket adtak elő, a másodikban a tizenkét szakkö­zépiskolásból hetet, a tíz szak­képzős közül pedig ötöt jutta­tott tovább a Czibulás Péter színművész által vezetett zsűri. Itt Petőfi Ismét könny című versét kellett mindenkinek el­szavalni. A szakközépiskolásoknál az élen Rátay Noémi (Karcagi Gábor Áron Gimnázium és Egészségügyi Szakközépis­kola) végzett, második Boda Péter, harmadik Oláh Ildikó (mindketten a szolnoki Petőfi Sándor Ipari Szakközép- és Szakképző Iskola tanulói). A szakképző iskolások közül első Szőke Sándor Győző (Szolnoki Baross Gábor Szak­közép- és Szakképző Iskola), második Deák Edit (Török­szentmiklósi 604. Ipari Szak­munkásképző Iskola), harma­dik Ivánfi Róbert (Szolnok, Petőfi) lett. . A zsűrielnök zárszavában elmondta, hogy minden részt­vevő győztesnek érezheti ma­gát, mert aki a mai világban versekkel és irodalommal fog­lalkozik, olyan gazdagságra tehet szert, ami elkíséri egész életében. I. L. Vetélkedő a könyvtárban Szombaton a karcagi Városi Csokonai Könyvtár adott otthont három város (Karcag, Török- szentmiklós, Túrkeve) általános iskolásai és kisgimnazistái ré­szére megrendezett többfordulós vetélkedő döntőjének. A csapa­tok számot adtak könyvtárhasz­nálati, történelmi, irodalmi és helytörténeti ismereteikről is. A zsűri (dr. Bellon Tibor el­nök, Fodor Judit, dr. Nyíri Lász- lóné) és a jelen lévő nézők örömmel hallgatták az előzetesen kiadott feladatok ismertetését, hi­szen a csapatok iskolabemutatása és városuk ismertetése során több érdekes információ is elhangzott, mely bizonyította: jól felkészül­tek a versenyzők. Első helyen a helyi Gábor Áron gimnázium 6. osztályosai, a második-harmadik helyen a tö- rökszentmiklósiak, a negyedik­ötödiken a túrkeyeiek, a hatodik helyen pedig a karcagi Győrffy István iskola diákjai végeztek. i-.m-rt Bemutatkozik a 604. sz. Ipari Szakmunkásképző, Szakközépiskola és Speciális Szakiskola (Törökszentmiklós, Almásy út 51. Tel.: 56/390-279) Iskolánk a városi önkormányzat egyik legnagyobb intézménye, közel 600 tanulóval. Több, mint negyedszázados múlttal, széles körű szakképzést folytatunk a 14-18 éves városi és vonzáskörzeti fiatalok, illetve a gazdálkodó szervezetek igényeit figyelembe véve. Nevelőtestületünk tagjai megfelelő felkészültséggel és szakképzettséggel ren­delkező pedagógusok, szakemberek, akik a szakképzést hivatásuknak tekintik. Iskolánk profiljába tartozik:- a szakközépiskolai négyéves képzés, amely érettségit és elektroműszerész szakmai képesítést nyújt, lehetőséget ad egyetemi, főiskolai tanulmányok folytatására. Tanulóink elsajátítják korunk legdinamikusabban fejlődő technikáját, az elektronikát - elektrotech­nikát- a szakmunkás tagozat, ahol a képzési idő három év. Tizenkét vállalkozás és szolgál­tatás jellegű szakmában képez fiatalokat. Szakmunkásbizonyítványt ad. Igény szerint gyakorlati oktatási helyet az iskola biztosít. Jól felszerelt iskolai, illetve gazdálkodó szervezetek által fenntartott üzemi tanműhelyekben, gyakorló helyeken. Továbbtanulási lehetőség: második szakma megszerzése iskolánkban.- A szakiskolai képzés, mely kettő év alatt a családi életre készít fel. Ágazati szak­munkásbizonyítványt ad. Továbbtanulási lehetőség: második szakma megszerzése iskolánkban.- Érettségizetteknek a kétéves nappali tagozat, mely szakmunkásbizonyítványt ad. Idegennyelv-oktatás: angol, német, orosz. Kollégiumi elhelyezés biztosított fiúk számára az iskola saját kollégiumában. Oktatott szakmáink: Szakközépiskolai képzés: elektroműszerész Szakmunkásképzés: hegesztő, gépi forgácsoló (esztergályos, CNC-programozással), gépjárműtechnikai szerelő (autószerelő), gépszerelő és karbantartó (géplakatos), szerkezetlakatos (vas- és fémszerkezetlakatos), villanyszerelő (épületvillamossági szerelő), mechanikai műszerész (műszergyártó és karbantartó), asztalos (épületaszta­los), bőrdíszműves, ruhakészítő (nőiruha-készítő), szobafestő és mázoló (tapétázó), építő (kőműves) Háziasszony szakiskolai képzés: Tanulóink két év alatt ismerkednek meg a házi­asszonyok legfontosabb feladataival. A szabás-varrás mellett modern konyhában tanul­nak sütni-főzni. Ezen kívül elsajátítják a szociális gondozás, betegápolás, csecsemőgondozás alapjait is. Textil- és ruhaipari varrómunkás ágazati szakmunkás- vizsgát, illetve házi betegápolói vizsgát tesznek, melyekről bizonyítványt is kapnak. Felvételi követelmények: 8 általános iskola elvégzése, illetve még be nem töltött 26. életév, valamint szakmai egészségügyi alkalmasság. A gimnáziumot, középiskolát végzettek részére: gépjárműtechnikai szerelő (autóvil­lamossági szerelő), bőrdíszműves szakma megszerzésére nyílik lehetőség. Jelentkezési és felvételi eljárások:- Jelentkezés a 8. általános iskolai osztályfőnöknél iskolánk nevének, címének, vala­mint a választott szakma (szakmák) megjelölésével. (A jelentkezési lap beérkezési határideje: február 17.)- Érettségizetteknek személyesen (1996. április 30-ig). Részletes tájékoztatást az iskola titkárságán munkaidőben bármikor szívesen adunk. Szeretettel várunk minden érdeklődőt. r i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom