Új Néplap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-18 / 15. szám

VII. évfolyam, 15. szám 1996. január 18., csütörtök Jász-Nagykun-Szolnok megyei napilap Ára 25 50 Ft SZÉPSÉG - EGÉSZSÉG 7. oldal Ma 15 óráig feladja, holnap olvashatja: Emelkedett a betegek száma Az elmúlt héten emelkedett az influenzaszerű megbetegedések száma a megyében. Az Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat megyei in­tézetének tájékoztatása szerint enyhe emelkedés észlelhető. Amíg az év első hetében alig va­lamivel több mint 1600 beteget jelentettek, az elmúlt héten 2400 új beteg jelentkezett influenza­szerű, fneghűléses, lázas, légúti panaszokkal. A betegek főleg a dolgozó korosztályból kerülnek ki. Továbbra is Jászberényben és a megyeszékhelyen, valamint környékükön a legmagasabb a betegek száma. Szolnokon 326, a környékén 498, Jászberényben 62, a környékén 329 beteget je­lentettek. (Az országos helyzetről szóló beszámolónk az 5. oldalon ol­vasható.) Drága a felsőoktatás Merre tovább, megyei főiskolák? Hogy a megye négy főiskolája közül a jövőben melyik ho­gyan fog tovább működni, esetleg egy másikkal össze­vonva, netán közös karokat ki­alakítva, ez ma még nyitott kérdés. Egy biztos: a felsőok­tatásban is jelentős változtatá­sokra készülnek (előrelátha­tóan még az idén), ami me­gyénket is érinti. A megye fel­sőoktatási intézményeinek jö­vőjéről tegnap tanácskoztak az érintett főiskolák vezetői, a vá­rosok polgármesterei, ország- gyűlési képviselők. Mint Szabó Zoltán, a műve­lődési és közoktatási miniszté­rium államtitkára a tanácsko­zást követő sajtótájékoztatón elmondta, folyamatban van a felsőoktatási törvény módosí­tása. Egyrészt az egyetemek, főiskolák kapuit szélesebbre szándékoznak nyitni. Nem a felvételi előtt kell válogatni, hanem később, az első, máso­dik évfolyamon kell kiderülnie az alkalmasságnak. Olyan rendszer kialakítása a cél, amelyben minden szintről (az egyetemről kimaradók szintjé­ről is) van átlépési lehetőség máshová. A magyar felsőoktatás na­gyon drága nemzetközi vi­szonylatokban is. A miniszté­rium 135 milliárd forintos költségvetéséből több mint 80 milliárdot visz el a felsőokta­tás, miközben az egyetemi, fő­iskolai oktatásban fölösleges párhuzamok vannak. (Folytatás a 3. oldalon) Légpuskás leányrablók Mozgalmas éjszakájuk volt a törökszentmiklósi nyomozóknak, akik tegnap hajnalban leányrablók után kutattak. A meglehe­tősen bonyolult história még kedden kora délután, egy fegy- verneki lakásban kezdődött. A rendőrségi vizsgálat jelenlegi állása alapján annyit már lehet tudni, hogy a három tiszabői il­letőségű férfi nagy elszántság­gal kerekedett fel, hogy egy is­merősüket felkeressék Fegy- vemeken. Ha igaz, azzal a cél­lal indultak útnak, hogy utána­járnak egy régebbi tartozási ügynek. Menet közben azonban változott a helyzet, mert az is felmerült, hogy onnan egy álta­luk korábban már prostituált­ként foglalkoztatott lányt ma­gukkal vigyenek. Csakhogy a hölgynek esze ágában sem volt távozni velük. A vendégek gondoltak egyet, és a házban je­len lévő másik nőt - akinek a nyomozás elsődleges adatai szerint ez idáig semmi köze sem volt a tiszabői férfiakhoz - cipelték el erőszakkal maguk­kal. Közben az adósság rende­zése is megtörtént, igaz, nem a leghumánusabb eszközökkel. A tulaj szájához egy töltött lég­puskát nyomtak, majd elvettek tőle kétezer forintot. A hölgy és immár a pénz társaságában az­tán angolosan távoztak. A bejelentést követően a rendőrök vették kézbe az ügyet, és hamarosan elfogták a rablás­sal és más bűncselekményekkel gyanúsítható támadókat. A ti­szabői férfiakat őrizetbe vették. A jászberényi Jász Múzeumban tegnaptól, két hó­napos szünet után, ismét látható a jászok összetartozásának és öntudatának fontos szimbóluma, Lehel kürtje. Az új, méltó környezetet széles körű összefogással hozták létre. A város lakói közül máris sokan keresték föl a múzeumot. (Az eseményről szóló tudósításunk a 3. oldalon olvasható.) Először az árat kérdezik a patikákban Egyes jelzések szerint a betegek 30 százaléka nem tudja kifi­zetni a gyógyszerét. Megkérdeztünk néhány gyógyszertárat: valóban ilyen döbbenetesen magas ez az arány? A szolnoki Kossuth téri pati­kában úgy vélik, nem lehet ál­talánosítani. Szerintük a bete­gek 10 százalékát sem éri el azoknak a száma, akik nem tudják kiváltani a receptet. Vannak, akiknek a nagyobb értékű medicinák kifizetése a gond, másokat a kisebb összeg is meghátrálásra kényszerít­het. A Szent Orbán patika va­lósnak tartja a 30 százalékot. Többnyire az antibiotikumok, a köptetők, az emésztésre ható gyógyszerek kifizetése prob­lémás. Vannak, akik a vér­nyomáscsökkentőn spórolnak, kisebb adagot vesznek be az előírtnál, hogy minél keve­sebbszer kelljen receptet íratni. A Széchenyi körúti gyógy­szertárban a nyugdíjasoknál rendszeresen gondot okoz a vény kiváltása. Minden második, harmadik beteg először az orvosság árát kérdezi meg, csak aztán dönt a kiváltásáról. A gyerekekre in­kább rászánják a pénzt, a negyvenes korosztály saját magán „spórol”. A Caritas patikában is úgy vélik, hogy csak a betegek né­hány százaléka nem tudja ki­váltani a receptet. Sokan még a nagy értékű gyógyszert is elviszik, mert félnek a táp­pénztől. Szolnoki ünnepség a magyar kultúra napján Eltűnnek a csúf reklámtáblák A gyermeküdülő sorsa Budapest. Még a héten ad hoc bizottsági ülésen egyeztetnek a Gyermek- és Ifjúsági Érdek­egyeztető Tanács három tárgyalói oldalának képviselői a zánkai Gyermeküdülő Centrumról. A kormányzat képviselői amellett érvelnek, hogy egyszemélyes, ál­lami irányítású közhasznú társa­sággá (kht.) alakuljon a komple­xum. Térítési díjak Nem tartja lehetségesnek újabb térítési díjak bevezetését az egészségügyben Simsa Péter, az Egészségbiztosítási Önkormány­zat alelnöke. Kökény Mihály népjóléti államtitkár az MTI kér­désére nem cáfolta, de nem is erősítette meg, hogy megszűnik a 100 forintos betegszállítási díj. A szolnoki önkormányzat je­lenleg a költségvetés lázában „ég”, hiszen a 80 ezer lakosú te­lepülés egyévi működtetésének és fejlesztésének pénzügyi ter­vezése mindig nagy feladat - ez derült ki többek között Kovács Libór alpolgármester tegnapi városházi sajtótájékoztatóján. Mint elmondta: a költségvetés­ről szóló előterjesztést a köz­gyűlés márciusi ülésén tárgyal­ják meg. Ez az időpont eltér a korábban megjelölttől, ám a változásnak nem a késés az oka, hanem az, hogy minden érintettel lefolytatható legyen az alapos egyeztetés. Március végén viszont e témában törvé­nyi kötelezettségek miatt min­denképpen rendeletet kell al­kotni. E havi aktualitásokról a to­vábbiakban elhangzott: január 22-én magyar kultúra napját az önkormányzat ünnepi műsorral köszönti a Városi Művelődési Központ színháztermében. A jeles napon kitüntetések átadá­sára is sor kerül, Koós Olga színművész és Dombóvári Gá­bor a Pálfy János Műszeripari (Folytatás a 3. oldalon) / Égetőmű Zalaegerszeg. A Zala megyei önkormányzat 233 ezer ECU tá­mogatást nyert tavaly a PHARE környezetvédelmi pályázatán, le­hetőséget teremtve egy, Zala­egerszeg területén létesítendő hulladékégető építésére. Ehhez elvi jóváhagyását adta tegnap a város közgyűlése. Közhasznú munkásokat foglalkoztat a fegyverneki önkormányzat cserjézési mun­kákra a Tisza-holtágon. A húsz, jövedelempótló támogatásban részesülő lakosnak az idén kilenc­ven napot kell dolgoznia, hogy továbbra is munkanélküli-ellátásban részesülhessen, fotó: csabai Középpontban a gazdaságfejlesztés Várhegyi Attila a vállalkozásbarát önkormányzat képét vázolta föl a megjelenteknek Az idei esztendő a vállalkozá­sok, a gazdaságfejlesztés éve lesz a megyében és Szolnokon, ugyanis az üzleti szférát más megközelítésben szemlélik majd mind a régió, mind pedig a helyi politikusok - így lehet összegezni a szolnoki Hozam Klub tegnapi rendezvényén el­hangzottakat Elsőként Várhegyi Attila, a me­gyeszékhely polgármestere ismer­tette vázlatosan az önkormányzat gazdaságpolitikai céljait és a meg­valósítás eszközeit, melyekről a közelmúltban már beszámoltunk lapunk hasábjain. Kiemelte: euró­pai színvonalú információbázissal, vadonatúj rendezési tervvel, vala­mint a logisztikai központtal igye­keznek a a vállalkozóknak, befek­tetőknek „táptalajt” biztosítani. Ugyancsak konkrét szándék, hogy Budapesten olyan irodát nyitnak, mely egyrészt a város„külképvise­leteként” működne, másrészt a szolnoki vállalkozóknak nyújtana szolgáltatásokat. Az európai telekommunikáció megvalósulásának, a Hetényi kór­ház talpra állításának és a gázfák­lyák gyújtásának éveként jelle­mezte az elmúlt évet Iváncsik Imre, a megyei közgyűlés elnöke. Idén a 120 éves megye önkor­mányzata a gazdaság serkentésére törekszik, emellett a megyei könyvtár felújítása és kórházi diagnosztikai központ létesítése szerepel a fő célkitűzések között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom