Új Néplap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-15 / 12. szám
1996. január 15., hétfő Az Új Néplap A Tiszazugban 7. oldal A jó és a rossz mindig együtt jár A tiszazugi kis településeket járva betértünk Tisza- kürtre is. Tóth András polgármester az előző év nehézségeiről beszélt. A településen jelenleg az idei költségvetés tárgyalása a legfontosabb. A képviselők már az előző évben is két alkalommal tűzték napirendre a ’96. év gazdasági elképzeléseit. Az sajnos egyértelműnek látszik, hogy nagyon beszűkültek a falu pénzügyi lehetőségei. Olyannyira, hogy elkészült egy program a szükséges létszámcsökkentések végrehajtására is. A bölcsődét már korábban be kellett zárni, ám az óvodát és az iskolát nem fenyegeti ez a veszély. Nagy nehézségek árán ugyan, de azért fejlődött a településünk - mondja Tóth András, Tiszakürt polgármestere Az elmúlt évben, bár nagy nehézségek árán, fejlődött is a község: december 20-án megtörtént a földgáz- hálózat műszaki átadása. A Tigáz, mint leendő üzemeltető, január 9-én kezdte meg a lakásokon belüli hálózatok átvételét. Tiszakürtön egyébként 104 ingatlanban fűtenek majd gázzal. , Másik jó hír: megtörtént a már meglévő telefonvonalak bekapcsolása a távhívá- sos rendszerbe, hálózatbővítésre pedig az idén lehet számítani. A polgármester elmondta, hogy terveik között nem szerepel a csatornahálózat kiépítése. Éppen ezért nagyon örülnének, ha Tisza- inokán megvalósulna a szennyvíztisztító, hiszen ezzel meg lehetne oldani a szippantókocsik kiürítését. Mint oly sok településen, Kürtön is gondot okoz a szemétszállítás és -elhelyezés. A község szeretne bekapcsolódni egy intézményes kommunálishulladék- elszállítási rendszerbe. Ugye, milyen megkapó látvány? Felvételünk a tiszakürti arborétumban készült, s bár a képen nem látszik, eláruljuk: éppen zuhogott az eső. Beszélgetés a cibaki gondozóház lakóival A cibakházai önkormányzat öt esztendővel ezelőtt döntött a Szociális Gondozási Központ kialakításáról. A tizenhat személyes gondozóházat tavaly november elején adták át a lakóknak: tizennégy egyedülálló, idős embernek. Az intézményben négy gondozónővér dolgozik. A bentlakók 11 ezer forintot fizetnek havonta a teljes ellátásért. A cibaki Varga Béla egyedül él, a gondozóház megnyitása óta van itt. „Nincs senkim, és az mind az enyém” - mondja, és kivételesen nem nevet. Pedig jó kedélyű, jó humorú ember, igaz, ennek oka is van. Mi lenne velünk, ha már nem is bohóckodnánk, kérdezi. A gondozóházról azt mondja: meleg a szoba, van ebéd és vacsora, és hát jobb, mint a parkban aludni. Arra a kérdésre, hogy mit szokott csinálni, nem szól, csak rámutat az ágya melletti kis szekrényre. Tele van könyvekkel: Nála a krimi jól megfér Hel- tai, Krúdy regényeivel, no meg a Bibliával. A hobbija egyébként a rejtvényfejtés és az olvasás. Magyar Mihály Tiszaföld- váron született több mint hatvan évvel ezelőtt. Lassan kezd bele idekerülése történetébe. A szobatársak mondják helyette: nagy a rokonság, de nem szeretik. Pedig húga, unokaöccse, unokahúga él Cibakon. Ezért is jött ide, hiszen Kecskeméten élt, amikor nyugdíjba ment. Sokfelé, sok helyen dolgozott, mutatja is a párna alól előhúzott munkakönyvét. Aztán azt mondja: „Segítek én mindenkinek, de hát várnám is a segítséget. Ha másban nem, egy jó szóban. De hát nincs.” Cseh István szintén cibaki, sőt, saját lakása is van a településen. Csak éppen kényszerbérlők laknak benne, akik tizen- négyéveTiem fizetnek,1'és'ki- rakni sem tudja őket/Nálá'hfég elkél a segítség, amit a gondozóházban megkap, hiszen anélkül még a folyosóra sem nagyon tud kimenni: az egyik lábát térdtől amputálták. Androcsik Mihály, vagyis Misa bácsi a legszűkszavúbb, ő csak három hete él itt. Mint mondja: nincs senkije. Felesége, gyermeke, szülei meghaltak. Egyedül maradt, és meg is betegedett. Cibakon született, itt élt, hát így került ide. Négyen a tizennégyből: Varga Béla, Magyar Mihály, Cseh István és Androcsik Mihály Tudja-e a Tiszazugról... .... hogy a Tiszazug első tárgyi emléke egy kora bronzkori (i. e. 2000-1700) agyagedény Nagyrévről? Az edényt a Nemzeti Múzeum régészeti kiállításán lehet megnézni. ..., hogy Tiszakürt neve a honfoglalás korának emlékét őrzi? Hiszen a honfoglaló magyar törzsek egyikétől kapta a település a nevét. ..., hogy a török időket követően jászok építették újra Kunszentmártoni és Mesterszállást; Csépát pedig palócok? ..., hogy e tájon az emberi élet első jelei mintegy 7500 évvel ezelőttről származnak? Az oldalt szerkesztette: Cs. Csáti Réka, a fotókat készítette: Mészáros János „Nincs senkim, és az mind az enyém” Szélmalomból esztergaműhely Tiszasas, szerintem, rendkívül mutatós település: nagyon szép, régi épületekkel találkozhatunk, ha végigsétálunk rajta. Nagyon szép lehetett az a szélmalom is, amely mára ugyan „elvesztette” tetejét, mégis hasznos épület maradt. Itt rendezte be ugyanis Trecsák László vállalkozó esztergaműhelyét. Trecsák László korábban dolgozott a Mezőgépnél és a Ti- szamenti Tsz-nél, míg meg nem szűnt a munkahelye. A felszámolás után egy évig munkanélküli volt, de immár két esztendeje működteti az egykori szélmalomban kialakított műhelyét. Főleg traktorokhoz szükséges csavarokat készít, s mivel a környék mezőgazdasági munkagépállománya meglehetősen öreg, úgy tűnik, jó ideig lesz még munkája. Annál is inkább, hiszen a környéken ő az egyedüli vállalkozó, aki ilyen jellegű munkát végez. A malomban működik egy daráló is: szerdán és szombaton szemes- és szálastakarmányt darál a gazdáknak. Legjobban az aratási időszakot kedveli, hiszen olyankor mindig akad munka a traktorokkal. Télen viszont az is megesik, hogy hetekig nincs munka. Ettől függetAz egykori szélmalom falára egy jó kedélyű cimbora rakta fel az anyakönyvi hivatalt hirdető táblát lenül jó kedélyű ember, akinek sok barátja van, s mint a malom falán függő tábla is mutatja: ők is hasonlóan jó humornak. Így működik, kérem, a gép - mutatja Trecsák László Tanulni csak pontosan, szépén... A nem túl régen épült a nagyrévi általános iskolát jelenleg 62 gyermek birtokolja - tudtuk meg Matekovics Jánosné igazgatónőtől. Öt (összevont) tanulócsoport működik az iskolában. A hatodikosok vannak a legkevesebben: mindössze hárman. Ottjártunkkor a nyolcadikosoknak éppen osztályfőnöki órájuk volt Jakab István tanár úrral, aki Tiszakürtről stoppal, kajakkal vagy éppen sítalpakon érkezik az iskolába. Az osztályból egyébként hatan mennek szakközépiskolába, a többiek pedig szakmunkástanulók lesznek. Nyolc jókedvű nyolcadikos Jakab István tanár úrral Tűz martaléka lett a fél életük Megismétlődhet-e a tiszasasi lelkész és családja tragédiája ? Savanyú, égett szag. Feketére pörkölődött szaloncukros doboz. Megolvadt, deformálódott gyermekbicikli. Elszenesedett ruhák. Felismerhetetlenségig összeolvadt mikrohullámú sütő, hűtőszekrény. Hatalmas lyuk a tetőn. És ami nem látszik: egy fél élet munkája, emlékei, álmai. Mind ott maradt a romok alatt. Mindez Tiszasason, a református lelkész házában. A szakemberek még mindig vizsgálják, mi okozhatta a tüzet a tiszasasi plébánián. A tüzet, melynek megfékezésén a tűzoltók tíz órát dolgoztak. A tüzet, amely - pénzben kifejezve - körülbelül egymillió forintos kárt okozott. A tüzet, amelynek nem anyagi kára egyszerűen felbecsülhetetlen. A házban szerencsére senki nem tartózkodott, amikor felcsaptak a lángok. Az öttagú család nem volt otthon. A szomszédok hívták ki a tűzoltókat. Szabóné Szanyi Ilona lelkész, ez a törékeny, kedves nő, aki negyedik gyermekét hordja a szíve alatt, nem gondolta, hogy így kell búcsút vennie Tiszasas- tól, az itteni otthonától. Hiszen költözés előtt áll a család: Kecskeméten élnek ezentúl, s a lelkész asszony főállású anya lesz a négy gyermek mellett. Jelenleg egy gyülekezeti tag nyaralójában laknak, a két nagyobbik gyerek pedig Cegléden, a lelkész testvérénél. Éppen ottjártunkkor kereste fel őket Szabó József, a megyei közgyűlés alelnöke, hogy átadja számukra a megyei ön- kormányzat ötvenezer forintos gyorssegélyét. Az alelnök keserűen, s talán egy kicsit dühösen mutatta nekünk a romokat: azt mondta, olyan rossz állapotban vannak az egyházi lakások, hogy szerinte kilencven százalékukat életveszélyesnek kellene nyilvánítani. S azt is: várható, hogy máshol is bekövetkezik hasonló tragédia, hiszen még a régi szabvány szerinti, ma már életveszélyes villanyvezetékek cseréjére sincs pénz sok helyen. Ezek a képek mindenestre elgondolkoztatóak. Akkor is, ha most „csak” anyagi kárt okozott a tűz. Felmerül a kérdés: lesz-e legközelebb? A megyei közgyűlés elnöke és a szeretet ünnepének jelképe
