Új Néplap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-12 / 291. szám

2. oldal Világtükör 1995. december 12., kedd Óriási lépést tett Magyaror­szág a privatizáció útján - álla­pította meg a Handelsblatt című német gazdasági napilap a ma­gyar villamosenergia-ipar nagy részének eladásával foglalkozó hétfői kommentárjában. Az egykori keleti tömb egyetlen országa sem bízta energiaellá­tását ilyen mértékben külföldi cégekre - írta az újság, hozzá­téve: ezzel Magyarország új mértéket állított fel a közép-eu­rópai reformországok számára. Otthon maradtak hétfőn a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum magyar diákjai. A szü- ló'k azért döntöttek az oktatás bojkottja mellett, mert attól tar­tanak, hogy a közmegbecsülés­nek örvendett magyar igazga­tónő leváltását követően román pedagógust neveznek ki a meg­üresedett posztra. Levélbomba robbant hétfőn az ausztriai Graz egyik posta- hivatala előtt. Egy asszony könnyebben megsérült. A robbanószerkezet mellett ta­lált borítékon feladóként sze­repelt az oberwarti (felsőőri) kétnyelvű gimnázium igazga­tójának a neve. A bécsi rádió­ban megszólaltatott Martin Zsivkovits közölte: nem ő a tettes, s valószínűleg horvát származása miatt használták fel az elkövetők a nevét a ha­tóságok megtévesztésére. Elhárult Fehéroroszország­ban az elnöki kormányzás ve­szélye, és megoldódott a par­lamenti válság, miután vasár­nap több mint fél év és három nekifutás után sikerült megvá­lasztani a törvényhozás műkö­dőképességéhez szükséges számú képviselőt. A szavazás eredményeként a 260 mandá­tum közül 198 sorsa dőlt el. Merényletet tervezett Jász- szer Arafat palesztin vezető el­len is Jigal Amir, Jichak Rabin izraeli miniszterelnök gyilkosa. A merénylő és bátyja, Hagai Amir vallomásán alapuló hírt egy izraeli napilap tette közzé. Tiltakozó megmozdulást szerveztek Prágában vasárnap este a Csehországban élő cigá­nyok. Az emberi jogok napja alkalmából rendezett demonst­ráción a tüntetők szigorú intéz­kedéseket követeltek a kor­mánytól azokkal szemben, akik bőrszínük miatt megalázzák polgártársaikat. Vej Cslng-sen neves kínai el­lenzéki szerdán maga mondja el védőbeszédét a bíróság előtt. A kínai hatóságok nem tették lehetővé, hogy a polgárjogi ak­tivista külföldi ügyvédeket fo­gadjon,'noha többen felajánlot­ták, hogy ellátják a védelmét. Ha Vejt bűnösnek találja a bí­róság, akár halálbüntetést is ki­szabhatnak rá. Szarajevó egységéért tüntettek. A bosnyák főváros ifjú lakói hétfőn megmozdulást rendeztek a település szívében. Szarajevó szerb negyedeiben eközben népszavazásra ké­szülnek a városrész hovatartozásáról. fotó: feb/reuter Közös tervek születnek a délszláv újjáépítésre is Japán segítség a magyar tengernek Újabb területekre terjedhet ki a japán-magyar együttműkö­dés: idővel a Balaton rehabilitációjában is részt vehet Japán, és arra is van esély, hogy közös programok valósuljanak meg a volt jugoszláv köztársaságokban - ezekről esett szó Horn Gyula hétfői tárgyalásain a szigetországban. A háromnapos munkalátoga­táson Japánban tartózkodó magyar miniszterelnök hét­főn Tokióban találkozott Mu- rajama Tomiicsi japán kor­mányfővel. Horn fölvetette, hogy a ma­gyar kormány számít a to­vábbi japán részvételre kör­nyezetvédelmi programokban, és az együttműködés újabb ál­lomásának a Balaton rehabili­tációs tervét javasolta. Mura- jama kijelentette: Japán kész részt venni felmérő tanulmá­nyok készítésében és nyitott a későbbi tárgyalásokra. A japán kormányfő lehető­séget lát arra, hogy a délszláv újjáépítésben a szigetország együttműködjön Magyaror­szággal és az érintett balkáni államokkal. Murajama Tomiicsi szakér­tői segítséget ajánlott ahhoz, hogy hazánk Közép-Európa kereskedelmi és pénzügyi központjává váljon. A félórás megbeszélésen Hóm Gyula Japán segítségét kérte ahhoz, hogy mihama­rabb felvételt nyerjünk a Gaz­dasági Fejlesztési és Együtt­működési (OECD) Szerve­zetbe. Murajama országa tá­mogatásáról biztosította a ma­gyar törekvést. A magyar kormányfő és Hasimoto Rjutaro miniszter­elnök-helyettes megbeszélé­sén Horn Gyula kérte több árucsoport - köztük a nyers­húsok - kereskedelmi akadá­lyainak leépítését, az általános vámtarifa-kedvezményt él­vező termékek körének bőví­tését, ezekre azonban konkrét ígéreteket nem kapott. Királyi kézfogás és gratuláció. Az idei Nobel-díjasok vasárnap Stockholmban vet­ték át kitüntetésüket. A közgazdasági Nobel-díjat Robert E. Lucasnak, a Chicagói Egyetem tanárának XVI. Károly Gusztáv svéd király nyújtotta át. fotó: feb/reuter Hírháttér Kockázat és derűlátás Teljes lendülettel munkához láthatnak végre a béke megvalósítá­sán fáradozó civilek is. A derülátó kijelentés a magyar külügymi­niszter szájából hangzott el, amikor Kovács László a hét végén rendezett londoni Bosznia-konferencia eredményeit értékelte. Két­ségtelen, hogy az amerikai nyomásra Daytonban létrejött elvi megállapodás óta számos téren formálódni látszik a tartós rende­zéshez szükséges, legalább minimális egyetértés a délszláv válság részvevői között. Ugyancsak biztató, hogy a Pale környékén lelőtt francia pilóták körüli bizonytalanság ellenére - nincs veszélyben a békeszerződés csütörtökre kitűzött, ünnepélyes párizsi aláírása. Ez igen fontos ál­lomásnak ígérkezik, elvégre a dokumentum megszületése után in­dulhat be a NATO-erők telepítése, amellyel párhuzamosan - re­mélhetőleg - tovább folytatódnak a helyreállítási munkálatok is. December 20-21 -re máris kitűzték például annak a brüsszeli érte­kezletnek az időpontját, amelyen a Világbank és az EU képviselői vitatják meg az újjáépítési tervek teendőit. Kockázat a részsikerek ellenére is maradt bőven. A megállapo­dások jó része a diplomácia zöld asztalánál született, így nem lehet tudni, mi valósul majd meg belőlük a „terepen”. Sem a szarajevói szektoregyesítések, sem a háborús bűnökkel vádoltak, sem a bosz­niai területátadások ügye nem lezárt, s az újjáépítési terveknél sem világos egyelőre, ki állná a tetemes cechet. Szondy Gábor Robbantás Madridban Hat halott, húsz sebesült Madridban legalább hat ember életét vesztette, húsz pedig megsérült, amikor hétfőn délután - négy nappal az Európai Unió itt kezdődő csúcsértekezlete előtt - gépkocsiba rejtett po­kolgép robbant a város déli részén. A katonai furgon elleni me­rényletet minden valószínűség szerint a baszk szeparatista ter­rorszervezet, az ETA követte el. A sebesültek közül ketten sú­lyos, életveszélyes állapotban vannak. A környező utcákat azonnal lezárta a rendőrség, és az újságírókat sem engedték a helyszín közelébe. A környék lakóinak elmon­dása szerint a robbanás követ­keztében a katonai furgon szénné égett, és további három gépkocsi is súlyosan megrongá­lódott. Egy kisgyerekeket szál­lító iskolai autóbusz a robbanás előtti pillanatban egy piros lámpánál megállásra kénysze­rült, ennek köszönhető, hogy csak a szélvédő üvege tört be. A detonáció miatt kitörtek a gyorsforgalmi út másik oldalán található lakások ablakai és a kirakatüvegek. A merénylet után a hely­színre érkezett a spanyol rend­őrség főparancsnoka, Gustavo Suárez Pertierra védelmi mi­niszter, továbbá Madrid pol­gármestere, aki kijelentette: a terrorcselekmény „valószínűleg az ETA műve”. Javier Solana külügyminiszter - aki decem­ber közepétől a NATO-főtitkári posztot tölti majd be - a kor­mány nevében közölte: addig fogják üldözni a terroristákat, amíg meg nem találják őket és nem.végeznek velük. Visszatérnek Angliából III. Napóleon hamvai? Nöcsábász volt az uralkodó A császárhű franciákat fel­háborította, hogy Chirac el­nök londoni látogatásán nem kérte hivatalosan a III. Napó­leon hamvait tartalmazó urna átadását Párizsnak. III. Napóleon, aki a né­met-francia háborúban elszen­vedett veresége után angol emigrációban élt, 1873 óta egy Londonhoz közeli templomban nyugszik. A franciák csak örülhettek, hogy rossz hírű császárukat nem zseniális nagybátyja mellé temették. Louis Napóleont ugyanis egy évszázadon át zsarnoknak, nőcsábásznak és a kudarcok emberének tekintet­ték honfitársai. Egyes történé­szek és politikusok azonban az utóbbi időben átrajzolják III. Napóleon portréját. Philippe Segűin, a parlament gaulle-ista elnöke nemrég megjelent könyvében egyenesen túl korán született látnoknak minősíti. Eddig senkinek sem jutott eszébe, hogy III. Napóleon hamvait áthozassa a csatornán, de most a kicsi, de nagyhangú Bonaparte Párt követeli az urna hazatérését, és a hamvak újbóli ünnepélyes eltemetését „a nemzet szívében”, vagyis Pá­rizsban. Az angolok eddig nem reagáltak a kérésre. M. Gy. A szuperkém végül visszatért az élők sorába Jelentések a túlvilágról Valerij Rikunov, a KGB utódszervezeténél, az FSB szövetségi biztonsági szolgá­latnál dolgozó tiszt összesen tizenháromszor került a kli­nikai halál állapotába. Rikunov 39 éves volt, amikor amerikai, angliai és franciaor­szági felderítő tevékenység után, német tanulmányait befe­jezve, éppen újabb célállomá­sára készült volna. Csakhogy agyhártyagyulladást kapott, majd szívrohamot, és a klinikai halál állapotába került. További tizenkét alkalommal állt le a szívműködése, s csak hónapok múlva tért magához a hosszú kómából. Az egykori kém ezután „tu­dományos” pályára lépett, leg­főbb tevékenysége - személyes tapasztalatai alapján - a túlvi­lág titkainak kikémlelése. Gyakran beszél arról, milyen benyomásai vannak „odaátról”. A klinikai halál* állapotában úgy érezte, hogy egy fehéren világító alagútba zuhant. De ezt mindig másként érzékelte: egy­szer annyira szűk volt, hogy alig tudta átpréselni magát rajta, máskor szélesre nyitottan várt rá. Olyan hideg volt, hogy csaknem megfagyott, s vagy száz, teljesen átlátszó alakot lá­tott, öreg férfiakat, minden bi­zonnyal halottakat. A túlvilágon mindenki szá­mot kapott, ő lett a nyolcvan­négyes, átöltöztek, egy felső hang szavára, majd párosán be­ültek egy felfelé tartó körhin­tába - de az utolsó körnél fel­riadt és visszatért az élők közé. Tengertérkép Többet tudtunk eddig a Vé­nusz, a Mars vagy a Hold felszínéről, mint Földünk óceánjairól — mondta egy amerikai kutató. Szupertitkos katonai esz­közök segítségével, a hadi­flotta különleges radarjai, valamint műholdak közre­működésével megszületett a Föld első tengerfenékatla­sza. A hagyományos eszkö­zökkel, kutatóhajókkal és mélységmérőkkel mintegy 125 évig tartott volna egy ilyen térkép összeállítása. A szakemberek szerint elsősorban az oceanográfu- soknak, az olajkutatóknak, a geofizikusoknak és a klima- tológusoknak lesz fontos segédeszköze a most elké­szült atlasz. Ferenczy Europress Cenzúrázott űrpletyka Neil Armstrong a szomszédainak is üzent a Holdról Örökre emlékezetesek maradnak azok a szavak, amelyeket Neil Armstrong amerikai űrhajós mondott, amikor elsőként a Holdra lépett: „Kis lépés ez egy ember számára, de hatal­mas ugrás az emberiségnek.” A szóbeszéd szerint azonban még mást is mondott volna. Azt, hogy: „És sok, szerencsét ma este, Goldberg úr!” Ám ezt a furcsa mondatot a CIA utasí­tására kihagyták a Földre ér­kező üzenetből, mármint ha hinni lehet az Internet hálózat­nak, amely a minap tényként röpítette világgá ezt a sokáig lappangó űrpletykát. Ä különös szavaknak nagyon egyszerű az előzménye. Armst- rongék közvetlen szomszédsá­gában akkortájt a Goldberg há­zaspár lakott, s a vékony fala­kon minden áthallatszott. így figyelt fel Neil Armstrong egy este arra, hogy Mrs. Goldberg igencsak méltatlankodva kiabál férjével: „Még hogy miket nem akarsz! Majd akkor hajlandó leszek rá, ha az a szomszéd pa­sas sétálni fog a Holdon!” Hát ezért tartotta szükségesnek az első Holdra lépő, hogy a törté­nelemnek szánt szavak mellett a hangoskodó szomszédságnak is üzenjen. Utóbb persze az illetékesek (mint mindennel, ezzel is a CIA-t vádolják) kicenzúrázták a Goldberg úrnak szóló szava­kat, mert egész egyszerűen nem tudtak mit kezdeni vele. Egy túlbuzgó kémfőnök szerint ta­lán valamiféle kódolt üzenet­ként értelmezhető: netán az oroszoknak szólt. Az Internet közlése után a Cap Canaveral-i űrközpont szóvivője is megszólalt, és el­mondta: szorgosan áttanulmá­nyozták a rendelkezésre álló felvételeket, de nem találták a kifogásolt üzenet nyomát. A kutatást folytatják, annál is in­kább, mert rengetegen ostro­molják őket azért, hogy meg­tudják, mi az igazság. Annyi bizonyos, hogy ha nem is hangzott el, elhangozha­tott volna: az űrben is emberek vagyunk, a hidegháború alatt pedig igencsak teret kapott a kémhisztéria. FEB JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI NAPILAP az Axel Springer-Magyarország Kiadó Kft. lapja • Felelős vezető az ügyvezető igazgató • Felelős szerkesztő: BERKI IMRE • Szerkesztő: Laczi Zoltán Tervezőszerkesztő: Baranyi György • Kiadja az AS-M Kft. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája • Felelős kiadó: NÁNAI TIBOR irodavezető • Szerkesztőség és kiadóhivatal: 5001 Szolnok, Kossuth tér 1. I. sz. Irodaház, Pf.: 105. Telefon: 56/424-444, tx: 23-357, fax: 56/422-853 • Készíti a Petőfi Nyomda Rt. Szilády Üzeme, 6001 Kecskemét, Mindszenti út 14. • Felelős vezető: Sebesvári László vezérigazgató. Telefon: 76/482-192 • Az előfizetők részére terjeszti az AS-M Kft. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája dg ügynökségek révén. • Árusításban terjeszti a „Rónahír” Észak-alföldi Hírlap-kereskedelmi Postai Rt. Debrecen, Péterfia u. 4. V. em. • Levélcím: 4001 Debrecen Pf. 270. Telefon: 52/347-988/21, 22. mellék • Előfizethető közvetlenül az Új Néplap kiadójánál 5000 Szolnok, Kossuth tér 1. földszint (tel.: 56/424-444) és ügynökségeinél, az Új Néplap hírlapkézbesítőinél, postautalványon és átutalással az MHB Rt. 458-10358 pénzforgalmi jelzőszámra, valamint megrendelhető a kiadónál. • Ügynökségek címe: Szolnok, Magyar u. 9. Telefon: 56/375-620, Jászberény, Bercsényi út 5. Tel.: 57/412-564, Kunszentmárton, Köztársaság tér 12. II. 12. Telefon: 461-445, Törökszentmiklós, Táncsics út 1. Tel.: 56/390-959, 35. mellék, Kunhegyes, Kossuth út 14. Tel.: 59/326-043, 326-621. • Előfizetési díj egy hónapra 4^7 forint, negyedévre 1295 forint, fél évre 2560 forint, egy évre 5060 forint. • Az áruspéldányok ára: 23,50 Ft • JNK-Szolnok megye határán kívül az egyhavi előfizetési díj 1036*forint. • Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket a területileg illetékes ügynökséghez munkanapokon 8-tól 16 óráig telefonon és az Új Néplap kiadójához az 56/424-444 telefonon 7.30-tól 16 óráig kérjük bejelenteni, illetőleg levélben megküldeni. • ISSN 0865-9133

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom