Új Néplap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-02 / 283. szám

a zökkenőellátás Médiabéke Zi-mankó Némelyik nő bizonyos koron túl büszke a rossz hírére 7-8. oldal VI. évfolyam, 283. szám 1995. december 2., szombat Jász-Nagykun-Szolnok megyei napilap Ára: 23,50 Ft ■ Beruházásokat tervez az Italgas Nem létszámleépítésre, hanem beruházásokra és a szolgáltatá­sok bővítésére készül az olasz Italgas, amely két napja a Tiszán­túli Gázszolgáltató (Tigáz) Rt. többségi tulajdonosa. Ezt Euge­nio Lancellotta, az olasz cég el­nökhelyettese közölte tegnap. Bejelentette: az elkövetkező öt esztendőben 37 milliárd forin­tos beruházást valósítanak meg. Ennek során a jelenlegi 800 ezer­ről 1 millió 100 ezerre növelik a szolgáltatásba bekapcsolt fo­gyasztók számát, s évente a mos­tani 2 milliárd 300 millió helyett 3 milliárd köbméter gázt fognak értékesítem. Az olasz tulajdonos megerősítette: a céget fejlesztem kívánják, ezért nem készülnek létszámleépítésre. A gáz áráról szólva hangsúlyozta: „kiegyen­súlyozott árképzésre lehet számí­tani, ami egyaránt igazodik a vál­lalat működőképességéhez és a fogyasztói igényekhez”. Felmérés a cigányság helyzetéről A Szolnoki Cigány Kisebbségi Önkormányzat a város cigá­nyok által lakott településrészeit érintő felmérést tervez a kö­zeljövőben. A program célja, hogy a cigány származású kérde­zőbiztosok a családokat felkeresve lehetőleg minél nagyobb számban kitöltessék az erre a célra elkészített kérdőíveket, amelyekből aztán az elemzők átfogó képet kaphatnak a meg­kérdezettek szociális helyzetéről. A felmérés anyagi hátterét a kisebbségi önkormányzat pályázaton elnyert pénze biztosítja. A kérdőívtervezet egyébként a nács rendkívüli ülésén meg- megyei rendőr-főkapitányság- kezdték a 27 oldalas kérdőív­gal együttműködésben készült. A kérdéscsoportok közül néhá­nyat ugyanis a rendőrség-la­kosság kapcsolatáról szóló közvélemény kutatás részeként ők készítették el. A program szervezői abban bíznak, hogy ha a munkában részt vevő kérdezőbiztosok maguk is cigány származásúak, akkor nagyobb esély van egy őszintébb, hitelesebb kép meg­alkotására. Márpedig erre szük­ség van, hiszen a cigányság helyzetét javító elképzeléseket pontos helyzetfelmérésnek kell megelőznie. Tegnap kora délután a Szol­noki Cigány Konzultációs Ta­Haláltusa a Különös és egyben szomorú esemény zavarta meg a megyei rendőr-főkapitányság életét tegnap délelőtt. A pénteken már megszokott, meglehetősen nagy ügyfélforgalom kellős kö­zepén egy, a portaszolgálattól alig néhány méterre bekövet­kező rendkívüli haláleset rázta meg a jelenlévőket. Az elsődle­ges orvosi vélemény szerint szívroham okozhatta a hatvan­éves, információnk szerint len­gyel állampolgár halálát, aki vélhetően idegenrendészeti tervezet véleményezését. Volt, aki túlzottnak tartotta a kérdé­sek tömegét, de felmerültek ag­gályok azzal kapcsolatban is, hogy a kitöltött papírokat a rendőrség - egyfajta nyilvántar­tásként -„Elhasználhatja. Az ülésen jelen lévő jogi szakem­ber szerint azonban ennek nincs alapja. A kérdőíveket ugyanis név nélkül kell kitölteni, de maguk a kérdések sem olyan jellegűek, hogy az azokra adott válaszokból hátránya származ­hatna a kisebbségnek. A kérdezőbiztosok várhatóan a jövő héten kezdik meg mun­kájukat, ami a tervek szerint egy hónapon át tart majd. rendőrségen ügyintézés miatt kereste fel a rendőrséget. Az épület bejára­tánál várakozók mindössze annyit láthattak, hogy a férfi be­lép az ajtón, majd összeesik. A helyi és a mentővel érkező or­vosi segítség azonban már nem sokat tehetett. Sajnos hiábavalónak bizo­nyultak a férfi újraélesztésére tett kétségbeesett kísérletek is. A külföldi ügyfelet végül a ha­lottaskocsi szállította el a hely­színről. A halál pontos okát a boncolás során tisztázzák majd. Megyénkbe látogatott Melonie úr, az Eridania Béghin-Say elnöke, Bondi úr, a Montedison igazgatóságának tagja, va­lamint a Montedison vezérigazgatóság küldöttei. Megtekintették a csoport magyarországi gyárai közül a Cereol Rt. martfűi üzemét és a Szolnoki Cukorgyár Rt.-t. Felvételünk a Szolnoki Cukorgyár Rt. I. termékcentrifugái előtt készült, fotó: mészáros Tiszaigar is gázzal f üthet Megalakult a megyei nyugdíj-biztosítási önkormányzat A kis nyugdíjak újratermelődnek Több problémával is küzd a nyugdíjbiztosítás, .tmely egyébként 500 milliárd forint bevétel fölött rendelkezik. Sőt, az egészségbiztosítási bevétel­lel együtt a központi költségve­tés jelentős részét teszik ki, és több mint 100 milliárd forintos vagyon áll rendelkezésükre. Mindezek mellett az átlag­nyugdíjak 12-13 ezer forinto­sak, a ló ezer forint már ma­gasnak számít. További gond, hogy a kisnyugdíjasok mindig „újratermelődnek”, vagyis a je­lenleg nyugdíjba menők közül is sokan ebbe a kategóriába ke­rülnek az érvényben lévő sza­bályozás miatt. Mindezek a nyugdíj-biztosí­tási önkormányzat Jász-Nagy- kun-Szolnok megyei testületé­nek tegnapi, alakuló ülésén hangzottak el, ahol azt is meg­tudhattuk, hogy változatlanul slágertéma a korhatár kérdés­köre. A szakemberek vélemé­nye is alátámasztja, hogy a la­kosság egészségi állapota rossz. (Folytatás a 3. oldalon) Tegnap a Kungáz-program újabb települése, Tiszaigar kapcsolódhatott be hivatalosan is a gázfűtési rendszerbe. Dél­után 2 órakor ezt ünnepelte a szépszámú érdeklődő az 1000 lakosú község főterén. Tóth Nándor polgármester megnyitójában köszönetét mondott a falu gazdasági egy­ségeinek, intézményeinek és nem utolsósorban a lakosság­nak azért a hozzáállásért, pénz­ügyi támogatásért, mely lehe­tővé tette, hogy a 44,2 milliós beruházás rekordidő alatt, zök­kenőmentesen befejeződhes­sen. A szakhatóságot s a prog­ramban részt vevő kivitelezők munkáját is méltató beszédét követően ünnepélyesen átadta a rendszert Marjas Koméinak, a Tigáz szolnoki üzem­igazgatójának. Pár perccel két óra után az ünneplők nagy tapsa közepette maga a polgármester gyújtotta meg a gázfáklyát, mely már azt is jelentette, hogy Igaron mint­egy ötven család gázzal fűthet december első napján. Tóth Nándor reményét fejezte ki, hogy erre a jövőben egyre több igarinak nyflik lehetősége. Egyre több a rongálás, a lopás az árvízvédelmi rendszereknél Rajtra készen a kiskörei jégtörő hajók Megdöbbentő tapasztalatokat hozott a tiszai, zagyvái árvíz- védelmi rendszerek hagyomá­nyos őszi felülvizsgálata. A 650 kilométer hosszú védelmi vona­lat beutazó vízügyi szakembe­rek keserűen állapították meg, hogy a védelmi rendszerekben egyre több a barbár rongálás, lopás. Nyolcvan kilométernyi telefonvonalat megrongáltak, elloptak, amely kifejezetten az árvízvédelmet szolgálja. Sza­bályszerűen „kibelezték” az egyéb üzemviteli létesítmé­nyek, szivattyútelepek mozgat­ható eszközeit, tartozékait, amelyek természetesen megbé­níthatják üzemszerű működé­süket, amikor arra a legna­gyobb szükség van. Mint fel­mérték, a legtöbb lopás, víz­ügyi rongálás a települések mentén, főleg Szolnok környé­kén fordul elő. A zsiványok garázdálkodása súlyosbítja a vízügyi rendszere­ket ért, elemi csapásból szár­mazó egyéb kártételeket is. Számos repedés van, főleg a szikes anyagból álló fővédelmi vonalakon a száraz, nyári időjá­rás miatt, továbbá a gátak egy részének elöregedése folytán. Romlott a gátak biológiai álla­pota is, nem kevés helyen a gát- koronáké. így megfontolandó, hogy ki mikor indul útnak és hol a meggyengült gátkoronákon. A szemlebizottságok rögzítet­ték azt is, hogy a Tisza-tó térsé­gében megtörtént a téli üzemre való átállás, a vízszint csökken­tése. Szolgálatba állították a tér­ség két jégtörő hajóját, amelyek üzemképes állapotban várják a téli időszakot, a szükség szerinti bevetést. Jönnek a hideg napok, és sok család számára komoly gondot jelent a tüzelő megvásár- : lása. Akik csak tehetik, járják az erdőket, és tisztességes módon összegyűjtik a száraz ágakat, « hogy azzal fűtsék otthonukat. Felvételünk Tiszabura határában készült, fotó: mészáros | Pillanatnyi érdekek Magyarországon jelenleg a pillanatnyi érdekek és nem a hosszú távú megfontolások motiválják a munkavállalók és a munkaadók tárgyalásait. Er­ről Göncz Árpád beszélt egy budapesti nemzet­közi tanácskozáson. Az államfő szerint a partne­rek nem képesek felismerni távlati érdekeiket, a követelések esetenként mindkét részről túlzóak, és a megegyezés nem mindig jelent optimális megoldást. Meghirdették a vágómarha árát A jövő évben is az úgynevezett közvetlenül sza­bályozott termékkörben marad a vágómarha. La­kos László földművelésügyi miniszter a napok­ban elfogadta a tárcaközi bizottság azon javasla­tát, hogy az I. fajtacsoporthoz tartozó vágómarha garantált ára 160 forint legyen kilogrammonként, a n. fajtacsoporthoz tartozó vágómarha kilo­grammjáért pedig 145 forintot fizessenek. Ehhez az árhoz még az áfát is hozzá kell számolni. A döntés szerint e garantált ár 1996. január 1-jétől december 31-ig érvényes. Roma válságkezelő program A cigányság társadalmi és anyagi helyzetének javítását célzó kormányhatározat írott malaszt marad, ha a cigány kisebbségi önkormányzatok nem teszik meg a tanulásra és munkára ser­kentő lépéseket, nem használnak ki ez ügyben minden helyi és országos lehetőséget. Ugyan­akkor szükség van a kormány, a megyék, a te­lepülések, a kisebbségi önkormányzatok és az érintettek, tehát a félmilliós magyarországi ci­gányság együttes törekvéseire, hogy a válság- kezelő program egyre több embert segítsen ki­vezetni a társadalmi kitaszítottságból. Ezt Ta- bajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára mondta a Baján szociológiai kon­ferencián. Fórum a feketegazdaságról A feketegazdaságnak a nemzeti össztermékhez viszonyított aránya az elmúlt három esztendőben 23-ról 30 százalékra emelkedett; az idei esztendő első 10 hónapjában feltárt ügyek összesen 30 mil­liárd forinttal károsították meg az államot. A fo­lyamat megállítása annál is inkább szükséges, mert a feketegazdaság fékezi a piacgazdaság ki­alakítását, elriasztja a külföldi tőkét - hangsú­lyozta Bencze József helyettes államtitkár, a Mi­niszterelnöki Hivatal gazdaságvédelmi koordiná­ciós titkárságának vezetője tegnap Egerben. A rövid távú eredmények legfontosabb feltétele­ként jelölte meg a politikai akarat kinyilvánítását a kormány részéről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom