Új Néplap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-09 / 289. szám

1995. december 9., szombat Gazdasági Tükör 11. oldal Meszelni: az is jó! Ezekben a napokban sok személygépkocsi keresi fel az erdős, hegyes vidéke­ket. Utasaik terepszemlét tartanak a hétvégi házak, kertek kisebb-nagyobb fenyveseiben is. Azután nyomukban elindulnak a teherautók, motoros fű­résszel a platón és... Harminc-negyven „ka­rácsonyfa” kivágása és felpakolása alig több mint fél óra a tilosban járó te­herautókra. A „beszerzés” természe­tesen ingyenes, hiszen az alkalmi favágó többnyire nem a sajátját vágja. A kis fák irtását több módon is meg lehet nehe­zíteni. A kiskertek tulaj­donosai például oltott mésszel fröcskölhetik be a törzseket. A nagyobb fenyvesekben állandó őri­zetet kell biztosítaniuk a tulajdonosoknak, vagy az erdőgazdaságoknak. Az ál­lampolgár úgy segíthet, ha nem vásárol meszes fe­nyőt, s nem teremt piacot a faorzóknak. Kívánatos lenne az is, ha a hatóság és a piacfelügyelet az eladó­tól a korábbinál szigorúb­ban kémé számon az áru származását. Nagy üzlet a fenyő ka­rácsony környékén, külö­nösen akkor, ha a telepítés, a gondozás és az adózás nem annak gondja, aki csupán az értékesítésre „szakosodott”. (Nádor) Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 95,83 Osztrák schilling 13,62 USA-dollár 138,65 ECU (Európai Unió) 176,88 A mezőgazdaság jövedelemhiánya akadályozza a termelés szinten tartását Tül drága volt az átalakulás Ma a jövedelemhiány az agrárgazdaság legnagyobb gondja. Jövedelem nélkül pedig nincs fejlesztés, nincs modernizáció - mutat rá dr. Németi László agrárköz­gazdász, akivel mezőgazdaságunk múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszélgetünk.-Ön nemrégiben úgy nyilat­kozott, hogy szükségtelenül és fájdalmasan nagy árat fizetett a mezőgazdaság az elmúlt négy-öt esztendőben az átala­kulásért. Kifejtené ezt bőveb­ben?-Nézzük a tényeket! Az agrárágazat tavalyi bruttó termelése 69 százaléka lett az 1989. évinek. Különösen sú­lyos volt a visszaesés a gabo­natermelésben és az állatte­nyésztésben. Ugyanezen időszakban harminc százalékkal csökkent a hazai élelmiszer-fogyasztás is, azaz a lakosság ennyivel kevesebb tejet, húst és gyü­mölcsöt vásárolt. A mezőgazdaságban kép­ződött jövedelem 1989-ben 24 milliárd, 1992-ben 32 mil­liárd, tavaly pedig - az átme­neti nagyobb termelői áreme­lés ellenére is - már csak 5 milliárd forint volt. Az agrár­olló növekedése mellett (1989-1993 között 70 száza­lékkal nyílt) 1990-től kezdve a mezőgazdaság tulajdonkép­pen csak veszteséget termelt. Hasonlóan kedvezőtlenül alakult a helyzet a támoga­tottság terén: a dotáció mér­téke - 1988-hoz képest - 1992-ben az egyötödére esett vissza. A jelenlegi nyolc-tíz százalékos szubvenció fele exporttámogatás, amelynek mindössze hat százaléka jut el közvetlen formában a terme­lőkhöz. Összességében véve, a rendszerváltás után kialakult lehetetlen közgazdasági hely­zet okozza a termelés jelentős mértékű visszaesését, a va­gyonfelélést, a nagyüzemek és a mezőgazdasági vállalko­zók tömeges csődbejutását. A mezőgazdaság jövedelemhiá­nya akadályozza a termelés szinten tartását, és sajnos le­hetetlenné teszi a fejlesztést, a modernizációt egyaránt.- Van-e gyógyír a száz seb­ből vérző agrárium számára?-Az elmúlt években a vi­lágtendenciákkal ellentétes irányba sodródott mezőgaz­daságot csak jól kidolgozott agrárpolitikával lehet vissza­vezetni a helyes útra. Egyedül az az agrárfejlesz-. tési program reális, amelyik felismeri: jövedelem nélkül nem lehet önfinanszírozó a gazdálkodás, és beruházás nélkül nincs modernizáció. Integráció - hosszabb távú szerződéses termeltetés - nél­kül nem létezik termelésbiz­tonság. Azt is tudomásul kell venni, hogy csak úgy tudunk ver­senyképesek maradni, gazda­ságosan exportra termelni, ha minőségi termékeket állítunk elő. E nélkül, valamint megfe­lelő szakmai képzettség és in­formáció híján nem lehet fel­zárkózni. Újvári Gizella Kedvezően alakulnak az idei költségvetés tényszámai Rekordbevételt hozott a játékadó A központi költségvetés november végi hiánya 214,8 mil­liárd forint volt. Ez 58,8 miiliárddal, 37,7 százalékkal ha­ladta meg a pótköltségvetésről szóló, 1995. júliusi tör­vényben jóváhagyott 156 milliárdot - hangsúlyozta László Csaba helyettes államtitkár a Pénzügyminiszté­rium pénteki sajtótájékoztatóján. László Csaba azt is kiemelte, hogy októberben megindult a költségvetési hiány növeke­dési ütemének tervezett csök­kenése, s ez a kedvező folya­mat továbbra is tart. Hátterében az áll, hogy no­vemberben kiugróan magas, 129 milliárd forint volt a köz­ponti költségvetés bevétele . Ez csaknem 14 milliárd fo­rinttal volt több az első tíz hónapban elért átlagos havi bevételnél. November végéig túltelje­sült - az előző hónapokhoz képest nyolcmilliárd forinttal nőtt - a vám- és importbefize­tés. A terveknek megfelelően alakulnak a privatizációs be­vételek is. Az államtitkár sze­rint az év végére várhatóan a kasszába kerül az előirányzott százötvenmilliárd forint. Érdekességként azt is meg­említette a helyettes államtit­kár, hogy a múlt hónap végére bravúros bevételt hozott a lot­tóőrület nyomán befolyt játé­kadó. Ugyanakkor az általános for­galmi adóból az első tíz havi át­lagnál szintén 2 miiliárddal töb­bet könyvelhettek el. B. N. Zs. Magyarország termálvíz-nagyhatalom A gyógyturizmusé a jövő Hetven éve, hogy Hajdúszo­boszlón föltárták az első hő­forrást. A hazai kutatásokat egyébként 1866-ban kezd­ték Harkányban, majd a Margitszigeten és a Városli­getben találtak termálvizet.- Bár Magyarországon nin­csenek olyan „gőzforrá­sok”, mint Izlandon vagy Kamcsatkán, hazánk geo­termikus adottságai mégis kedvezőek, az ország terü­letének kétharmadán lel­hető hévíz. A Kárpát-medencében a földkéreg vékonyabb a vi­lágátlagnál, és ezt jó hőszi­getelő üledékek töltik ki - tudtuk meg Liebe Páltól, a Hidrológiai Intézet igazgató­jától az évforduló kapcsán. Hazánkban csaknem 1200 hévizet, azaz 30 Celsius-fok- nál melegebb vizű kutat tarta­nak nyilván, s naponta 350 ezer köbméter meleg vizet hoznak felszínre. A nagymértékű kiterme­lésnek káros környezeti hatá­sai is lehetnek az ivóvíz- és hévízkészletekre. A természe­tes körforgás fenntartásához a hasznosított vizet vissza kell juttatni a vízadó rétegbe. Ez­zel együtt a gyógyturizmusé a jövő, de ehhez még nincs megfelelő infrastruktúra az országban. A hévízforrásokat nem szabad kizsákmányolni, mert akár egy évtizeden belül elveszíthetjük őket. Szecső A Budapesti Árutőzsde hírei • Záródtak a decemberi határidők, az árak: étkezési búza: 23 800 Ft/tonna, kukorica: 14 950 Ft/tonna, napraforgó: 36 200 Ft/tonna. A búza ’96-os új termés és utáni határidők árcsúcson, szilárdulás várható. • A ’96-os új termés kukorica határidői: október: 18 400 Ft/ tonna, november: 18 500 Ft/tonna, esett. • A sertéspiacon továbbra is a távoli határidőkben van érdeklődés. Áru/Hó Elszámoló ár Vételi Eladási Üzletkötés ajánlati ársáv Ft/tonna Kukorica Március 18 750 18 300-18 750 18 700-18 900 18 700-18 750 Október Búza 18 400 . " 18 400-18 800 Január 23 400 22 800-23 400 23 400 23 400 Július Napraforgó 17 850 17 750 18 150 Október 41700 EU vágósertés I. (Ft/kg) 41400 42 000 Január 203,00­- 205,00 — Február 205,00 EU vágósertés II. (Ft/kg) 209,00 Január 200,00­203,00­Február 206,00 206,00 209,00 Ballai Pál BÁT-tözsdetag A minőséghez hű marad az ember. Már Szolnokon is. Az ARAL december 8-án megnyitotta új töltőállomását Szolnokon, az Abonyi úton a megszokott, kiváló szolgáltatásokkal: ♦ Csúcsminőségű Arai üzemanyagok 4 Kiváló Arai kenőanyagok ♦ Modern, színvonalas autómosás ♦ Aral Shop, széles választék December 17-ig most további meglepetések várnak az autósokra: ♦ Ingyenes autóápolási szolgáltatások ♦ Kedvezményes téli autóápoló szerek ARAL A barátságos benzinkút.

Next

/
Oldalképek
Tartalom