Új Néplap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-07 / 287. szám

1995. december 7., csütörtök Gazdasági Tükör 7. oldal Együtt a világgal A Magyarországon működő multinacionális cégek fel­ismerték, hogy ha Kelet-Eu- rópa lépést akar tartani a fej­lett nyugattal, akkor a ma­gyar cégeknek is minél előbb hozzá kell férniük a legkorszerűbb számítás- technikához. A Windows ’95 villám­gyors magyarországi beve­zetése az egyik legjobb példa arra, hogy már nem kell öt-tíz évet várnia a fel­használóknak a legmoder­nebb számítógépes techno­lógiákra. Elegendő mind­össze néhány hét, és Ma­gyarországon is futtatni le­het az Amerikában csúcs­programnak számító szoft­vereket. Gönczi András, a Micro­soft magyar leányvállalatá­nak igazgatója elmondta: kötelességüknek érzik a gyors fejlesztést. Mérnökök serege dolgozik az amerikai központban születő progra­mok honosításán. A tapasztalatok szerint jól működik a tengerentúli „forródrót”, szabad utat kap a magyarítás, Jó két hónappal a Win­dows ’95 világbemutatója után már elkészült, és a bol­tokban van a hozzá kapcso­lódó, mindent tudó irodai programcsomag, az Office ’95 magyar nyelvű hivatalos változata is. u. g. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 96,03 Osztrák schilling 13,65 USA-dollár 137,81 ECU (Európai Unió) 176,91 Adónagyhatalom lettünk 900 ezer forintos jövedelem felett: 48 százalék az adó Véglegesen eldőlt, hogy 1996-ban a középrétegeket rendkívüli módon megterhelő új személyijövedelemadó-tábla lép életbe. Bár a parlamentben a költségvetés végszavazása még hátra van, gyakorlatilag nincs nagy esély arra, hogy a sok-sok variá­ció után módosítsák a mostanit. Hiszen azok a képviselők, akik a név szerinti szavazáskor igent mondtak rá, várhatóan később sem változtatják meg véleményüket. Dr. Vámosi Nagy Szabolcs, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal főosztályvezetője sze­rint egyénileg a következőkép­pen lehet majd kiszámítani a fi­zetendő adót: l.Az alkalmazottak adója: A bérjövedelem adótáblája vonatkozik erre a rétegre, mivel ők - a vállalkozókkal ellentét­ben - nem írhatnak le adójuk­ból különböző költségeket. En­nek megfelelően például egy át­lagos, évi 500 ezer forint össz­jövedelemmel rendelkező al­kalmazottnál a 390 ezer forintra eső rész 32 százalékos adója 14 100 Ft. A további 110 ezer forintra már a 35 százalékos adókulcs vonatkozik, tehát 38 500 Ft. A kettő együtt az éves adó összege: 14 100+ +38 500=52 600 Ft. 2. A vállalkozók szja-ja: Rájuk az összjövedelem adó­tábla vonatkozik. így például évi 500 ezer forintos jövede­lemnél a 380 ezer forintra jutó 35 százalékos adó 47 500 Ft. A további 120 ezer forint már a 40 százalékos adósávba tartozik, s ennek 48 000 Ft az adója. A kettő együtt a fizetendő éves adó: 47 500+48 000=95 500 Ft. 3. Alkalmazott, de más jövedelme is van: Ebben az esetben kissé bo­nyolultabb a számolás, mivel az összjövedelem adótáblát és a bérjövedelem adótáblát is figye­lembe kell venni. Ha valakinek az éves 500 ezer forintos összjövedelméből 300 ezer Ft munkaviszonyból szár­mazik, 200 ezer pedig egyéb te­vékenységből, akkor első lépés­ként ki kell számolni a 300 ezer Ft-ra eső adót a bérjövedelem adótáblája szerint. Ez 3700+ +(50 000x0,32)= 19 700 Ft. Ez­után ki kell számolni a 300 ezer forint adóját a vállalkozásokra vonatkozó, felső, összjövedelem adótábla szerint is. Ez 30 000+(80 000x0,35)=58 000 Ft. Az összjövedelem adótáblája Sávhatárok Szorzó Értéka alsó felső a sávban sáv alján (Ft) (Ft) (Ft) 0 150 000 20% 0 150001 220 000 25% 30000 220001 380 000 35% 47500 380001 550 000 40% 103 500 550001 900 000 44% 171 500 900001 48% 325000 A bérjövedelem adótáblája 0 185 000 2% 0 185 001 250 000 16% 3700 250 001 390 000 32% 14100 390 001 550 000 35% 58900 550 001 900 000 44% 114900 900 001 48% 268900 A kettő különbségét (58 000-19 700), azaz a 38 300 Ft-ot ezután szorozni kell a 300 ezer Ft és az összjö­vedelem (500 ezer Ft) arányá­val (300 000:500 000=0,6), 38 300x0,6=22 980 Ft. Ezt az­után ki kell vonni abból az ösz- szegből, amely abban az eset­ben lenne az adó, ha az 500 ezer Ft teljesen vállalkozásból származó jövedelem lenne. Tehát az éves adó: 95 500-22 980=72 520 Ft. N. Zs. Az 1995. nov. 29-dec. 5. között érvényes szabadpiaci árak (Ft/kg, ill, db) ______ FORRÁS; fm-akii Miskolc Kecskemét Szeged Szombathely Debrecen Pécs Burgonya 35- 50 30­45 40- 50 40- 55 40- 55 45- 555 Kelkáposzta 25- 40 30­40 35- 55 50- 68 40- 50 30- 50 Karfiol 50- 70 50­80 40- 50 80- 86 50- 80 50- 80 Tojás 13- 15 12­15 10- 13 12- 14 13- 15 13- 15 Fokhagyma 95-150 130­180 80-135 110-240 135-180 120-200 Paradicsom 80-200 70­140 100-180 160-176 100-180 100-160 Gomba 120-300 160­300 160-260 160-260 180-300 160-260 Csemegeszőlő 80-200 80­100 60-160 100-280 130-280 100-160 Mák 200-270 200­380 220-280 280-350 220-280 200-310 Dióbél 600-850 700-1000 700-860 700-840 600-810 600-820 A szövetkezeti forma biztonságot ad Vonzó is, nem is az üzletrész A kormány által a közel­múltban benyújtott szövet­kezeti törvényt módosító ja­vaslat a többi között lehe­tővé tenné, hogy a jövőben a szövetkezetek gazdasági társasággá alakuljanak. E törvényalkotói szándékkal kapcsolatosan Filipsz László, a Mezőgazdasági Szövetke­zők és Termelők Országos Szövetségének titkára el­mondta: az országban még többségben vannak a hagyo­mányosan működő termelő- szövetkezetek, jóllehet lehe­tőségeik, mozgásterük egyre szűkül. A szövetkezetek gazdasági társasággá alakulását elsősor­ban a szövetkezeti üzletrész indokolja. Ugyanis, akinek a birtokában van, esetleg még felvásárolt tagtársaitól is ilyen értékpapírt, az abban vált ér­dekeltté, hogy felrúgja a ha­gyományos szövetkezeti el­veket és a társasági forma irá­nyába mozduljon el. A szövetkezés lényege el­lenben pontosan az, hogy a szövetkezeten belül a tagok szolidárisak legyenek egy­mással, és az egy tag-egy szavazat elve érvényesüljön. Az érdek-képviseleti szerve­zet titkára szerint a szövetke­zetben sem meggazdagodni, sem anyagilag tönkremenni nem lehet. Ez nem jelent mást, mint hogy a kisember reknek ez a gazdálkodási forma nyújtja a legnagyobb biztonságot és állandóságot. A szövetkezeteket azonban - vélekedik Filipsz László - nem is az átalakulás veszé­lyezteti, sokkal inkább a feke­tegazdaság, ahol nem fizetnek adót, ezért tudnak a tisztessé­gesen termelő gazdálkodók kárára olcsóbban termelni. A feketegazdaság ellen­szere lehetne a titkár szerint, ha a gazdaságilag erős szö­vetkezetek ismét együttmű­ködési központokká válná­nak. Ez ugyanis korábban már bevált. (újvári) Újabb tárgyalások az IMF-fel Megérkezett Budapestre az IMF küldöttsége, és szerdán megkezdődtek a megbeszélé­sek a kormány képviselőivel. A tárgyalások tétje, hogy lét­rejön-e az a több mint egy évre tervezett készenléti hi­telmegállapodás, amely első­sorban hazánk pénzpiaci meg­ítélése szempontjából fontos. A budapesti megbeszélése­ken az IMF-delegáció tagjai a Pénzügyminisztérium, illetve a Magyar Nemzeti Bank ve­zető képviselőivel tekintik át, miként alakul a magyar gaz­daság jövője, megalapozot­tak-e a kormány elképzelései. A tárgyalásokat megköny- nyíti, hogy a parlament már döntött a jövő évi költségve­tés fő számairól. Bokros Lajos pénzügymi­niszter szerint a kényes kér­dés valószínűleg a tb-alapok jövő évi költségvetése lesz. Legkorábban jövő év ele­jén dönthet az IMF igazgató­sága a Magyarországnak nyújtandó készenléti hitelről. Közgyűlésre készülnek a megyei gazdakörök Kudarcok és sikerek A Magyarországi Gazdakörök megyei szövetsége december 14-én, a megyeházán rendezi meg éves közgyűlését. Ennek ap­ropóján kérdeztük dr. Török Istvánt, a magántermelőket tö­mörítő szervezet elnökét: eredményekben vagy kudarcokban bővelkedett inkább az idei esztendő?- Rendkívül szélsőséges időjárású évet tudhatunk magunk mögött. A kamarai gazdajegyzők által felmért aszály és elemi kár megközelíti a 8 milliárd forintot. A joggal elvár­ható állami támogatás azonban ed­dig elmaradt, legalábbis a paraszt- gazdaságok nem kapnak segítsé­get. A FM ez irányú lépései el­lentmondanak a szektorsemleges­ség elvének, az aszálykárokat csu­pán hitelképes szövetkezeteknél el­lensúlyozzák némiképp. A gazdakörök tevékenysége mindenesetre országosan, sőt nem­zetközileg is ismertté vált. Kezde­ményezésükre megalakult a Kö­zép-európai Gazdák Szövetsége a lengyel, cseh, szlovák és a magyar gazdák részvételével. De a gazda­körök más úton-módon is bővíteni igyekeznek nemzetközi kapcsola­taikat, előbb Erdélyben, majd pe­dig a Vajdaságban alakult meg a Gazdaköri Szövetség. Legutóbb novemberben Gyergyószentmikló- son találkoztak ennek képviselői, ahol a „szellemi” együttműködé­sen túl a konkrét gazdasági kapcso­latok kiépítésének lehetőségeiről is tárgyaltak. Határozat született arról is: a kárpátaljai és felvidéki gaz­dákkal is kezdeményezik az együttműködést. A megyében megalakult a Gaz­dák Beszerző és Értékesítő Szö­vetkezete, mely valódi segítséget kínál a magántermelőknek azáltal, hogy az agrártermékek kereske­delméből származó hasznot vissza­juttatják a gazdáknak. Az idei ara­tást követően 85 millió forint ér­tékű árut vásároltak fel a termelők­től, jövőre pedig még nagyobb for­galomra számítanak. Értékesítési szerződéseket már most kötnek, búzára például 1340 forintos mázsánkénti áron. Emel­lett hektáronként 10 ezer forintos termelési előleget biztosítanak partnereiknek a takarékszövetkeze­teken keresztül. A megyében földhöz jutott 29 ezer család közül szinte egyik sem jutott csődbe, inkább az önkorláto­zást választotta, mintsem a gazdál­kodás feladását. Ez pedig önmagá­ban is bizonyítja a magántermelők érdekeit felvállaló gazdakörök lét- jogosultságát. Aktív vízvédelmi rendszer épül Környezetvédelmi beruházás a Tiszamenti Vegyiművek Rt.-ben A Tiszamenti Vegyiművek Rt.-ben az elmúlt évtizedek fo­lyamán 600 000 tonnányi ve­gyileg kisebb-nagyobb mérték­ben szennyezett hulladék hal­mozódott fel, bár ebből csak tízezer tonnányi a kifejezetten veszélyes vegyi anyag. A cég környezetvédelmi programjá­ban immár évek óta szerepel a nagy tömegű anyag semlegesí­tése, illetve a talajvízbe való szivárgásának a megakadályo­zása. Erre a célra korábban 350 millió forintot irányoztak elő, de várhatóan ez az összeg nö­vekedni fog. Mint a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelő­ségtől megtudtuk, az országban egyedülálló módszerrel az anyaghalmaz köré 9-13 méter közötti mélységben függőlege­sen fóliás résfalat építenek, amely megakadályozza a talaj­vízbe szivárgást. Eddig a beru­házás körülbelül hatvan száza­léka épült meg. Az idén 144 méter hosszú szakasz fejeződik be. Az aktív vízvédelmi rendszer működési folyamatirányítása automatikus rendszerrel törté­nik. A vízminőség rendszeres ellenőrzésére naponta vízmintát szolgáltat, így kizárja annak le­hetőségét, hogy szennyezett víz a talajvízzel keveredjék. Folytatódik a javulás Békési: Remélem, ez a morbid adótábla nem lesz hosszú életű Sikerült eltávolodni a szakadék széléről: gazdaságunk kijutott a fizetőképtelenség veszélyzóná­jából. Egyebek közt ezt állapí­totta meg Békési László a Ma­gyar Iparszövetség ügyvezető ülésén. Az ismert gazdaságpoli­tikus a biztató folyamatok kö­zött említette, hogy folytatódik a bruttó hazai össztermék emelkedése, a beruházási tevé­kenység élénkülése, gyarapod­nak a megtakarítások, és nő a kivitel. A kedvező változások tartóssá tételének feltétele, hogy 1996-ban az államháztar­tás a nemzeti össztermék 4 szá­zalékánál többet ne emésszen föl. A személyi jövedelemadó­ról szólva a volt pénzügymi­niszter kifejtette: egyetért ugyan a 0 kulcs eltörlésével, annál kevésbé a felső határ mér­tékével, s reméli, hogy „ez a morbid adótábla csak egy évig lesz érvényben”. Keveset keresnek megyénkben Az ötven fő feletti létszámot foglalkoztató, iparban tevé­kenykedő gazdálkodóknál a dolgozók havi bruttó átlagkere­sete az idei év első felében 38 139 forint volt. Az országos átlag azonban rendkívül nagy szóródást takar, hiszen míg Bu­dapesten bruttó 45 ezret, Fejér­ben és Tolnában 44 ezer forin­tot kapott egy ipari munkás, addig Nógrádban csupán 27 ezer forintot. Jász-Nagykun- Szolnok megye a középme­zőnyben foglal helyet, bruttó 33 ezer forintos átlagkeresettel - derül ki az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium tájékozta­tójából. Az építőiparban szintén az év első felében átlagosan bruttó 34 700 forintot számfejtettek a dolgozóknak. A legjobban itt is a fővárosiak jártak, hiszen ők bruttó 41 ezer forintot, míg me- gyénkbeli társaik mindössze 25 500 forintot kaptak. A ke­reskedelemben szintén Buda­pesten fizettek a legtöbbet, bruttó 47 ezer forintot, míg szűkebb pátriánkban csupán 28 600 forint jutott egy dolgozónak. (Az or­szágos átlag 36 500 forint volt.) CSAK az Ericsson GH 198 mobiltelefon kapható ilyen hihetetlen árkedvezménnyel. CSAK nettó 39.900 forintért, amig a készlet tart. A WESTEL 900, a Westel Kft., a kijelölt FOTEX, az OFOTÉRT, és a KERAVILL üzleteiben, valamint az üzletkötőknél. Új WESTEL 900 előfizetés esetén. WESTEL Rádiótelefon Kft. Szolnok, Baross u. 1 Ofotért: Jászberény, Lehel V. tér 17. tel: 57/412-764 WESTEL 900 üzletkötő: Győri Csaba tel: 30/303-928 e»»CSS0N

Next

/
Oldalképek
Tartalom