Új Néplap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-28 / 303. szám

1995. december 28., csütörtök Városházi Napló - Szolnok 5. oldal Ki kicsoda a képviselő-testületben? Bemutatkozik: dr. Soós István Döntések, állásfoglalások, határozatok ... Városházi visszapillantó Nem érezheti már annyira „magányosnak” magát a közgyűlésben dr. Soós István, mint az előző ciklus idején, ugyanis rajta kívül még két, munkáspárti színekben in­dult képviselő is bekerült a mostani testületbe. S bár igaz, hogy dr. Soós István - akit a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöki posztjára újból megvá­lasztottak - listás képviselő, mégis úgy érzi, mintha egyéni képviselőként dolgozna sző­kébb pátriája, a kertváros la­kóiért. A képviselő az önkormányzat tevékenységével összességé­ben elégedett. Véleménye sze­rint az önkormányzatra nem jellemzők a pártharcok, s va­lamennyi képviselő elősorban a település, az itt élők érdekeit tartja szem előtt.- A kertvárosi rész mintegy település a városon belül. Húsz éve, hogy ott lakom, s ezért sokan ismernek. Egyéni képvi­selőként is ott indultam - 13 szavazattal maradtam le az első helyen végzettől -, és bi­zony nagyon sok problémával- gonddal megkeresnek az em­berek - mondja dr. Soós Ist­ván. A képviselő-testületi mun­kában sok olyan dolog is van, ami nem népszerű - gondol­junk csak az áremelésekre. Személy szerint azonban nem ért egyet azzal, hogy az árakat ilyen mértékben emeljék. El kell ismerni, hogy a cégek költsége növekszik, csak azt nem látni, hogy ők mit tesznek belsőleg azért, hogy valamit kompenzáljanak abból, ami költségként náluk jelentkezik. Komoly gond az elszegénye­dés is, és probléma van Szol­nok tisztaságával. Dr. Soós István szerint az önkormányzatnak nagyobb fi­gyelmet kellene fordítania a város külső körzeteire, így a kertvárosra is. Itt fontos fel­adat a csatornázás mielőbbi megkezdése a Holt-Tisza víz­védelme érdekében. Szabadidejében szívesen horgászik, galambászik, sak­kozik. Az „időtöltésben” a sport nagy szerepet játszik, hi­szen jelenleg is a megyei lab­darúgó-szövetség tiszteletbeli elnöke. Nem szakadt el máig sem a sportélettől, a sportren­dezvényeken rendszeresen részt vesz. Emellett természe­tesen a négy unoka is rengeteg örömöt nyújt és sok elfoglalt­ságot ad. Az idén első évét hagyta maga mögött az 1994 végén megvá­lasztott szolnoki képviselő- testület. A 28 tagú grémium­nak hamar bele kellett vágni a dolgok kellős közepébe, hi­szen egy megyei jogú várost irányítani kell. Ráadásul az­zal a tudattal, hogy koránt­sem azokat a felhőtlen időket éljük, amikor csupa kellemes ügyről kell dönteni vagy ál­lást foglalni. Miközben tehát a testület egyfajta kényszer- pályán haladva tette a dolgát, arról azért szabad véleményt formálni: vajon e szűk sáv­ban jól manőverezett-e? A számvetés apropóján először 1995 közgyűlési üléseinek leg­fontosabb momentumait idézzük fel. Januárban a táv-hőszolgáltatási díj egyik összetevőjét, az alapdíjat határozták meg a képviselők, amely 14,5 százalékkal emelke­dett. A ravatalozóépület üzemelte­tése is szerepelt témaként, miután a temetkezés az önkormányzatok kötelező feladatai közé tartozik. A testület a Szolkom Rt.-t jelölte ki a ravatalozó üzemeltetésére. Megvá­lasztották a bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottságot, elnöke Csépány Sándor (MSZP), társel­nöke dr. Csoór György (Polgári Szövetség) lett. A képviselők dön­töttek a menetrend szerinti helyi autóbusz-közlekedés díjáról is, és ennek hatásaként februártól körül­belül 20 százalékkal nőttek a je­gyek, bérletek árai. Februárban a várospolitiku­sok hozzáláttak Szolnok 1995. évi költségvetési előirányzatainak megállapításához. A polgármester szóbeli beajánlásában utalt arra, hogy a kötelező feladatok elvégzé­sére van, a többletigényekre vi­szont nincs forrás, ezért a szigorú takarékosság a vezérelv. A külön­böző bizottságok véleményének közreadásakor kiderült, hogy egyedül csak a költségvetési bi­zottság állt ki a pénzügyi dolgozat mellett. A döntést elnapolták. Sor került a közüzemi víz- és csatomaszolgáltatási díj hatósági árának megállapítására is. A ren­delet alapján március 5-től a víz­műből szolgáltatott ivóvíz díja 70, a csatornadíj pedig 40 forint köb­méterenként, áfa nélkül. Az ön- kormányzat egyetértett a Jász- Nagykun-Szolnok megyei Víz- és Csatornaművek Rt. 1996. január elsejével jogutódlással való meg­szűnésével. A további működésre Szolnok hat környező településsel társaságot alapít. Szintén kimond­ták, hogy a közgyűlés tulajdonát képező vízi közművek üzemelte­tését ugyancsak 1996. január else­jétől koncessziós formában kíván­ják megoldani, s erre pályázatot tesznek közzé. Fontos döntés szü­letett a Szolnokon 1993-94-ben el­indított egészségügyi ellátást ja­vító program ügyében: 1996-ban öt fogászati egységet és egy rönt­genberendezést vásárolnak, ezzel teljes körűvé teszik a gyermek- és ifjúsági ellátást. A Bahai Közösség egy, a világegyetemet és a világ­békét szimbolizáló kopjafa felállí­tását kérte a közgyűléstől, és ezt a lehetőséget megkapta a Széchenyi városrészben. A márciusi rendes ülésen Bé­kési Anikó (MSZP) lemondott a mandátumáról, miután beosztása nem teszi lehetővé e kettősséget. (Helyére az MSZP képviseletében Botka Lajosné, a Varga Katalin Gimnázium igazgatója került.) A helyi közvélemény fokozott érdek­lődéssel várta Szolnok oktatáspoli­tikai koncepciójáról, illetve annak végrehajtásáról szóló előterjesz­tést, ám az utóbbi kellő politikai és szakmai konszenzus hiányában lekerült a napirendről. Fiaskót szenvedett egy 1996-ra tervezett, forintvonzatú előterjesztés is. Eb­ben lényegében azt szorgalmazták, hogy a Kaán Károly úti szociális otthont bővítsék. Ám a 116,5 mil­lió forint értékű beruházáshoz el­nyerhető címzett állami támogatás sem csábította el a képviselőket, mert ennek ára: három év alatt 73,9 millió forint saját forrás biz­tosítása. A rendkívüli ülésen az 1995. évi költségvetésnek másodszor, futot­tak neki” a képviselők. A felül­vizsgálatra létrehozott ad hoc és költségvetési bizottság megállapí­totta: mivel a meglévő feltétel- rendszer maradt a régiben, alap­vető átdolgozásra nem volt mód. Az viszont örvendetes, a vélemé­nyek megerősítették a túlmérete­zett intézményhálózat támogatási korrekcióját. Az is kitűnt, az ön- kormányzati gazdaság külső felté­telei nem javultak, ezért a krízis- helyzet és az ebből eredő pénzügyi válság veszélye nem csökkent. Az elfogadott költségvetés sarokszá­mai: kereken 5 milliárd forint ki­adás, ennek teljesítésére 348 millió forint hitel felvétele szükséges. A kiadásokból legtöbb, 3,1 milliárd forint a költségvetési intézmé­nyeké. A bevételek sorában komo­lyabb tételek: az állami hozzájáru­lás 2,1 milliárd forint, saját bevétel 917 millió forint, míg megosztott bevétel (szja, gépjárműadó) 920 millió forint. Zárt ülés keretében az önkormányzat felmentette veze­tői alkalmatlanság okán Spiró Györgyöt a Szigligeti Színház igazgatói tisztsége alól. A direktori feladatot felkérésre Schwajda György vette át, aki vállalta az évad befejezését és a következő előkészítését. A vezetői poszt be­töltésére pályázat kiírásáról hatá­roztak. Az áprilisi rendkívüli közgyű­lésen a helyi általános iskolák „karcsúsodtak”. Az átszervezési koncepció két intézmény (Mátyás király és Délibáb úti) egyesítését, és ezzel a lépéssel, illetve más is­kolákban csoportösszevonásokkal tanuló- és napközis csoportok megszüntetését határozta meg. Azt is eldöntötték, a nem pedagógiai munkakörben foglalkoztatottak számát egy felülvizsgálatot köve­tően 15 százalékkal csökkentik. Az 1995/96. tanévben az önkor­mányzat csak a kötelezően ellá­tandó órák anyagi fedezetét bizto­sítja. Ezt valamelyest enyhíti, hogy bizonyos óraszámokat visszaad­nak a különböző pedagógiai prog­ramokra. Mindezek együttesen 100-105 millió forinttal kevesebb kiadással járnak majd a szolnoki oktatás finanszírozásában. Áprilisban a testületnek a gyermekétkeztetés esetében ismét szembesülni kellett azzal, hogy a jelenlegi térítési díjak nem nyújta­nak fedezetet az időközben meg­nőtt beszerzési költségekre. A nö­vekedés okán május elsejétől új té­rítési díjak léptek életbe. A díjeme­léssel érintett intézményekben a szülők többletterhe összesen 21,3 millió forint, a rezsinövekmény miatt az önkormányzatra háruló összeg pedig 8,6 millió forint. Módosították a segélyezési rende­letet azzal a szándékkal, hogy szűnjenek meg a párhuzamosan igénybe vehető segélyezési for­mák, csökkenjen a segélyezések gyakorisága. A testület igent mon­dott a lengyelországi Bielsko-Bia- lával létesítendő testvérvárosi frigyre. A Magyarországi Meto­dista Egyház Szolnoki Gyüleke­zete a Thököly út és a felüljáró környékén területet kapott a város­tól egy felekezeti imaház és egy missziós iskola megépítéséhez. Májusban az új szolnoki lakás- rendelet megalkotása foglalkoz­tatta a képviselőket. A jogszabály alapján a lakbémormatíva átlago­san 60 százalékkal emelkedik, ezt 1995. december elsejétől kell al­kalmazni. A lakbér mértékét négy övezet és öt lakáskomfort-fokozat összevetése alapján állapítják meg. Arról is döntés született, hogy az önkormányzat pályázatot nyújt be a Népjóléti Minisztériumhoz az Eötvös téri szociális otthon tetőte­rének bővítéséhez, valamint a szo­ciális foglalkoztató intézet és nap­közi otthon férőhely-gyarapításá­hoz. Oktatásügyet érintő döntés: a Mátyás Király és a Délibáb Úti Ál­talános Iskolát 1995. július 1-jéig össze kell vonni, a jogutód pedig a Mátyás király iskola lesz. Júniusban a közgyűléstől a ki­sebbségi önkormányzat működése elindításához 1,5 millió forintot és egy irodahelyiséget kapott a Kos­suth tér 1. sz. alatti irodaházban. A vásárok és a piacok sajátos életét szabályozó rendelet megalkotása után közlekedési ügyekkel foglal­koztak a képviselők. Szolnok tu­lajdonába került a 4-es számú főút mintegy 3 km hosszú városi sza­kasza. A város közlekedési rend­szerének átalakításához pedig egy beruházási program fogant, amely Szántó körút-Csokonai út-Mátyás király út által határolt térséget érinti. Döntöttek arról is: július el­sejétől a korábbi nyolc után újabb öt helyen kell fizetni az autósok­nak a parkolásért. A képviselő-tes­tület kényszerűségből elfogadta a Belügyminisztérium „ajándékát”, a tűzoltóságot. Augusztusban bevezetőként tájékoztató hangzott el Szolnok idei költségvetési irányzatainak első félévi végrehajtásáról. A saját bevételek kedvező alakulása és a hivatali gazdálkodás nagyobb ösz- szegű kiadásainak második félévre történő áthúzódása miatt hitel igénybevételére június végéig nem került sor. A költségvetés módosí­tott bevételi előirányzatából az 5 milliárd 463 millió forintból fél­évig 2 milliárd 881 millió forint teljesült. Pénzügyi kötelezettség­vállalásra került sor akkor, amikor a képviselők elhatározták: a Sebes­tyén körúti Zagyva-híd felújításá­hoz jövőre 35 millió forintot bizto­sítanak. A közgyűlés megszüntette a Hild Viktor Városi Könyvtár Dé­libáb úti fiókkönyvtárát, miután az ottani iskola megszűntével gyakor­latilag nincs látogatója. A június végén bezárt Cigány Szociális Központ ügyét tárgyalva a képvi­selő-testület megbízta az önkor­mányzat pénzügyi ellenőrző bi­zottságát, vizsgálja ki: a Cigány Szociális Központért Alapítvány miként használta fel a közpénze­ket. Szeptemberben a hányatott sorsú Kossuth-szobor „állt” a köz­gyűlés elé. Immár képviselői kez­deményezés szólt arról, hogy a bronzalakot helyezzék egy intimi­tást adó, belső térbe, mert hovato­vább széthordják a vandálok. A vita úgy került nyugvópontra, hogy Kő Pál alkotása egyelőre a helyén marad, és a Kossuth tér rendezési tervének függvényében kap vagy nem kap új helyet. Az első érdemi döntés a Szigligeti Színház direktori pályázatának le­zárására született, az igazgató Schwajda György, az eddigi meg­bízott vezető lett, kinevezése 2000. szeptember 30-ig szól. Pénzügyi témát érintett az a határozat, amely szerint a közgyűlés a szolnoki szennyvíztisztító mű beruházásá­hoz szükséges saját források rész­beni megteremtéséhez egyetértett 560 milliós hitel felvételével. Októberben az önkormányzati ülés legfontosabb napirendi pont­jaként a város középfokú oktatá­sának átszervezéséről határozott. A testület három változat közül vá­laszthatott, és a következőkre vok­solt. A gimnáziumi képzést a most meglévő öt gimnáziumban kell megvalósítani. A különböző szakmacsoportok elhelyezését az intézményhálózat átszervezésével, az igazgatóságok számának csök­kentésével oldja meg. Emiatt két középiskolával kevesebb lesz Szolnokon. A kollégiumi ellátást pedig a következőkben egy városi kollégiumi igazgatóság létrehozá­sával, diákszálló működtetésével valósítják meg. A konkrét tenniva­lókra egy ütemterv született. So­kakat érintő témának számított a háztartási tüzelőolaj-felhasználás lakossági költségeinek kiegészí­tése, valamint a fűtéskorszerűsítést végzők támogatása. Ehhez egy népjóléti miniszteri rendelet révén Szolnok 22,7 millió forint állami támogatást kapott, ennek odaítélé­sét helyi rendelettel szabályozták. Novemberben helyi adórende­leteit módosította az önkormány­zat. Eszerint évente az iparűzési adó új mértéke az adóalap 8 ezre­léke, míg az építményadóé négy­zetméterenként 200 forint. Az adóalany az iparűzési adó 10 szá­zalékának megfelelő mértékig az adóbevallással egyidejűleg megje­lölheti majd azt az önkormányzat által elismert közhasznú célt, ame­lyet befizetésével támogatni kíván. Ami a Városi Művelődési Köz­pont jövőjét illeti: az önkormány­zat Hild tér 1. sz. alatti ingatlan tu­lajdon- és használati jogáról egyeztetést folytat a megyei ön- kormányzattal. Ha ez eredményes lesz, a város konferencia- és fesz­tiválközpontként kívánja működ­tetni, ugyanakkor az épület egyes részeire bevételt biztosító kihasz­nálást tervez. Decemberben „áremelkedett” hangulatban zárult a képviselő-tes­tület tevékenysége. Hatósági ár­megállapító jogkörében eljárva, megemelte a helyi menetrend sze­rinti autóbusz-közlekedés tarifáit, a közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvíz- és csatornadíját. Drágult a távhőszolgáltatás és a hulladék- szállítás is. Döntés született a le­endő szolnoki szennyvíztisztító te­lep kapacitásának kihasználtságá­val kapcsolatban, ez lehetőséget teremt majd a város környéki tele­püléseknek arra, hogy csatlakoz­hassanak a tisztítóműhöz. A köz­gyűlés megalkotta a szociális ellá­tásokról szóló rendeletét, és létre­hozta a „Városőrség Szolnok Közbiztonságáért” közalapítványt, valamint a szolnoki logisztikai központ fejlesztésére hivatott gaz­dasági társaságot. B. Gy. Találja ki! A november 30-ai „Találja ki!” feladványunk a szolnoki Vártemplom szomszédságában álló Nepomuki Szent Já- nos-szobor egy részletét ábrázolta. A helyes megfejtést beküldők közül Csordás József- nének (Szolnok, Kassai u. 42.), Kovács Istvánnénak (Szolnok, Karinthy F. u. 194.) és Farkas Kálmánnénak (Szolnok, Városmajor u. 6. II. 5.) kedvezett a szerencse. Nyereményük Kardos Tamás fotóművész 1996. évi nap­tára, amit postán küldünk el. Mostani feladványunk megfejtésének beküldési határ­ideje 1996. január 10. Címünk: Új Néplap 5000 Szolnok, Kossuth tér 1. Kér­jük, a borítékra írják rá: „Találja ki!” Jutalmuk a Pedagógiai Díj Az önkormányzat tagjai még no­vemberi ülésükön arról is voksol­tak, hogy az idén kiknek ítélik oda a város elismeréséül szolgáló Ezüst Pelikán, illetve a Pedagógiai Díjat. Ezúttal az utóbbi elismerésben ré­szesülők nevét tesszük közzé. Dr. Bartáné Góhér Edit, a Tiszaparti Gimnázium és Egészségügyi Szakközép- iskola tanára. Pályáját Szolnokon, 1972- ben, a Tallinn Körzeti Általános Iskolá­ban kezdte, majd a Tiszaparti gimnázi­umban folytatta, ahol zömében az ének­zene tagozatos osztályokban tanított és tarnt. 1983-ban megyei általános és kö­zépiskolai ének-zene szakfelügyelő lett, majd 1994-től a megyei középiskolák ének-zenei szaktanácsadója. Tanári és szaktanácsadói munkája mellett kiemel­kedő kamagyi tevékenysége is. Dr. Borosné dr. Kalicz Éva, a Vásárhe­lyi Pál Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközép- és Szakképző Iskola igazga­tója. Pedagógiai pályafutását 1980-ban, mostani munkahelyén kezdte, magas szinten követelő, igényes szakmai mun­kát végző szaktanárként. Kiemelkedő munkája alapján az intézmény igazgató- helyettesévé nevezték ki, és e beosztásá­ban aktív részese volt az iskola moderni­zációjának. Pedagógiai céljának a telje­sítményorientált, fegyelmezett, önmagát megismerni és alakítani képes személyi­ség kialakítását tekinti, és immár igazga­tóként is ezeket az elveket igyekszik ér­vényesíteni. Béres Jenő, a Verseghy gimnázium igazgatója. Pályáját 1964-ben mostani munkahelyén kezdte matematika-fizika szakos középiskolai tanárként. Mindkét szaktárgyában jól felkészült, munkáját szerető nevelő, aki sokat tett és tesz annak érdekében, hogy tanítványai jó matema­tika- és fizikatudással kerüljenek az életbe. Igényes és következetes szakmai munkájával kivívta magának azt a tekin­télyt is, hogy 1993. augusztus 1. óta a gimnázium igazgatója. Kiss Mária, a Fiumei Úti Általános Is­kola igazgatóhelyettese. Szakmai felké­szültsége alapos, magas szintű, oktató­nevelő munkáját az alsó tagozatban végzi. Hosszú évekig tantárgycsoportos oktatásban matematikát, testnevelést és rajzot tanított. A tanulók értelmi képessé­geinek feltárásában tudományos kutató- és elemzőmunkát végzett a jászberényi tanítóképző és a megyei pedagógiai inté­zet szervezésében. 1990 óta igazgatóhe­lyettes, 1993-tól az iskolai közalkalma­zotti tanács tagja. Nagypál Miklósáé, a 8. Sz. Óvodai In­tézmény vezetője. A Vosztok úti óvoda volt első munkahelye, és ott hamar kitűnt gyermekszeretetével, szakmai tudásával. 1975-ben az újonnan megépült Klauber körúti - ma Wágner Gusztáv úti - óvoda beindítását és vezetését vállalta el, majd 1981-ben több óvoda összevonása után újabb vezetői megbízást kapott. Szakmai munkája során mozgássérült gyerekek in­tegrált programjának megvalósítását ka­rolta fel városi, illetve megyei szinten. Nagyfokú humánummal, magas szintű toleranciával rendelkező, és a másságot elfogadni és képviselni tudó emberként jellemezhető. Dr. Pókász Endre, a Pálfy János Mű­szeripari és Vegyipari Szakközépiskola tanára. Jelenlegi munkahelyén 1983 óta dolgozik, és ezen idő alatt szaktanárként, illetve pedagógusként egyaránt kiváló egyéniséggé vált. Műszaki szakközépis­kolában sorra nevelte a történelmet ked­velő diákokat, és a tanítványaival való foglalkozás példaként tekinthető. Emel­lett a megyei pedagógiai intézetnél évek óta tevékenykedik szaktanácsadóként, és igen gyakran kérik ki az iskolák tanácsát. Külön érdeme, hogy immár háromszor szervezte meg Szolnokon a határon túli gyerekek történelmi táborát. Szathmáry Judit, a Bartók Béla Zene­iskola zenepedagógusa. Zenei tanulmá­nyait Szolnokon kezdte, a zongora-szol­fézs tanári oklevél és az ütőtanári szak­vizsga megszerzése után 1958-tól a Bar­tók Béla Zeneiskola tanára. 1962-64 kö­zött igazgatóhelyettes, jelenleg a szolfézs tanszak vezetője. Növendékeihez való vi­szonya kifogástalan, megértő szigorral követeli meg az eredményes munkát. A megyei pedagógiai intézet megbízásából több éven át volt a megye zeneiskoláinak szakfelügyelője, illetve a későbbiekben szaktanácsadója. Lapunkban megjelen­nek zenekritikái.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom